Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

KISLEXIKON a szabályozás előnyeiről A szabályozás következtében egészen új Tisza folyó született, mely igen sokat veszített régi természetéből. 0 Árvizek szempontjából? Az átvágásoknak köszönhető, hogy 1420-ról 977 kilométerre (ebből 579 a magyarországi szakasz) rövidült a folyó, s ezzel megnövekedett esése is. A védőgátak rendszere lecsökkentette a nyílt ártér nagyságát. Meggyorsult az árvizek levonulásának sebessége, s megrövidült a kiöntések tartama. A szabályozás kiváló eredménye, hogy míg a régi árvizek 5—6 hónapig tartottak. (Szeged. 1855:180, 1876:160, 1879:186 nap), az újabbak legfeljebb két és fél hónapig. 0 Kell-e kotorni? A folyó esése a forrástól á torkolatig mintegy 1600 méter, de szakaszonként nagy az eltérés. A Felső-Tiszáé kb. 1570, a Középső- és Alsó-Tiszáé mindössze 30 méter körüli. Szegedtől lefelé, a torkolatig, alig néhány centiméter. A torkolati szakasz esését a Duna is befolyásolja. Ha a Duna nagy, a Tisza egéáz alsó szakaszát visszaduzzasztja, s ilyenkor az esés alig néhány milliméter kilométerenként. A kisvizek szintje a szabályozás után egyre süllyedt, ugyanaz a vízmennyiség alacsonyabb rétegben folyik le, mint ezelőtt, mivel az árvízi meder összeszorítása és a nagyobb esés következtében a folyás gyorsabbá vált, s a Tisza egyre jobban beágyazódott medrébe. Teljesen alaptalan az a híresztelés, hogy a Tisza feltöltené medrét. Ellenkezőleg: kimélyítette. Nyilvánvaló, hogy kotrására sincs semmi szükség. Kotorni csak ott szoktak. ahol — mint a Felső-Dunán — az úgynevezett vezérárok feliszapolódik, vagy az olyan mederépítő, erősen hordalékos folyóknál. mint amilyen a Pó. A Tiszán csupán homokkitermelés céljából adnak engedélyt kotrásra, de akkor is csak módjával. 0 Ármentesítés? A legnagyobb eredmény kétségtelenül az ármentesítéssel nyert sok, s általában kitűnő talajú termőterület. Magyarország egynegyedén a múlt században véghezvitt ármentesítésnek köszönhető a mezőgazdasági termelés biztonsága. A Tiszavölgyben több mint 3 millió katasztrális hold területet 'hódítottak el a folyótól. Nem jár a vonat A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a Fehérgyarmat— Zajta, Tiborszállás—Ágerdőmajor, Gyula—Kötegyán, Kötegyán—Vésztő és Vésztő —Szeghalom közötti vasútvonalon az árvíz a pályát súlyosan megrongálta, ezért a vonatforgalom szünetel. Korlátozott vasúti forgalmat tartanak fenn Szeghalom—Gyoma, Kőrösszakái— Vésztő és Békéscsaba—Gyula állomások között. Nagyarányú felkészülés az újabb tiszai árhullámra (Folytatás az 1. oldalról.) képesek legyenek feladatukat ellátni. Ezt a fontos munkát néhány helyen gyerekekre vagy könnyen fáradó öregekre bízták. Szigorúan megkövetelik a munkafegyelmet és a helyzethez illő magatartást a gépkocsivezetőktől is, akik között nem egy esetben akadt rendbontó. A területi bizottság megnyugvással vette tudomásul, hogy a Csongrád megyei lokalizációs töltések építése hamarosan befejeződik. Az iparkörzeteket és a településeket védő gátak 440 ezer köbméternyi földmunkájából 413 ezer köbméter elkészült. Az illetékes szervek a bizottság utasítására tervet készítenek a lyeztetett területek lakosságának védelmére, az esetleges kitelepítésekre. Jelentést tettek a tegnapi munkaértekezleten a kárfelmérő és helyreállítási albizottságok is. A beérkezett kárjelentéseket most összegezik. majd megkezdik a bejelentések elbírálását. A segélyek kiutalásáról hamarosan intézkednek. Bírálat tárgya volt azonban bizonyos emberek értetlen magatartása: néhányan ugyanis ugyanott szeretnék felepiteni házukat, ahol most a fakadó vizek tönkre tették. Ezek a területek a jövőben építkezésre nem használhatók fel, mindenütt biztonságos portákat jelölnek ki a károsultaknak. Az új otthont építők akkor cselekednek igazán helyesen, ha többszintes társasházépítésbe fognak, ehhez az építési forismét mához ugyanis a vállalatok vészé- munkaerőt és gépeket tudnak adni, és zavartalan anyagellátást garantálnak. Az ezzel járó kedvezmények igen meggyorsíthatják az építkezéseket. Á szakszervezetek támogatják az árvízi műszakokat A SZOT titkársága hétfőn jövedelem növelésével pósajtótájékoztatót tartott, tolják az árvízkárokat. Bár melyen Somoskői Gábor, a a szakszervezetek általában SZOT titkára több közérde- ellenzik a szombati és vaku kérdésről tájékoztatta az sárnapi túlmunkákat, most újságírókat. Foglalkozott a támogatják az úgynevezett fizikai dolgozók tehetséges árvízi műszakokat. gyermekeinek továbbtanulási Végül a szakszervezetek problémáival, az ifjúság és a második félévi feladatait isnődolgozók helyzetével, a la- mertette Somoskői Gábor, káspolitikai kérdésekről. A Egyik legfontosabb teendő kongresszusi munkaverseny most a negyedik ötéves terv kibontakozásáról szólva kü- előkészítése. A szakszervezelönösen azoknak a kezdemé- tek megfelelő javaslatokat nyezéseknek a jelentőségét terjesztenek elő a dolgozókat hangsúlyozta, melynek célja, közvetlenül érintő kérdésekhogy a vállalatok a nemzeti ben. Á szakszervezet is ad segélyt ülést tartott a szolidaritási akcióbizottság A szolidaritási akcióbizottság tegnapi ülésén értékelte a lakóterületi gyűjtés eredményét, valamint foglalkozott azzal a kérdéssel, kik kaphatnak a Vöröskereszttől gyorssegélyt, s mi legyen a természetbeni juttatások sorsa. Ismeretes, hogy félmilliónál több gyűlt eddig össze a lakásokba bekopogtató gyűjtőpárok révén, azonban tény, hogy a gyűjszámlájára fizetik be. Az összegyűlt több millió forint értékű takarót, lepedőt, ruházati és háztartási cikkeket továbbra is raktáron tartják. Az akcióbizottság ülésén szó esett még a kisiparosok összegyűjtött forintjairól, mely 148 ezer 980 forint. A kisipari szövetkezetek Csongrád megyei szövetségétől 553 ezer forint készpénz, valamint 146 ezer 960 forint tés e formájának még csak értékű társadalmi munka az elején vagyunk. A szegedi járás községei, a makói járásiak, a nyugdíjasok, háziasszonyok még egyre jelentkeznek azzal, hogy a károsultak megsegítésére felajálják forintjaikat. A vállalatok, üzemek dolgozóinak forintjai is szépen gyűlnek. Július 12-ig a szakszervezetek révén 8 millió 719 ezer 131 forintot fizettek be a központi egyszámlára, és 33 ezer 500 forint értékű ruhaneműt, s 245 ezer 769 forint összegű társadalmi munkát ajánlottak fel a károsultak megsegítésére, a helyreállításra. A gyorssegélyek kifizetése során néhány nem jellemző, de szélsőséges eset is előfordult. Olyanok is kaptak a városokban, községekben működő akcióbizottságoktól anyagi támogatást, akiket nem illetett meg. Ez óvatosságra intett, így néhol kissé nehezen megy a segélyek, a gyorssegélyek kifizetése, pedig indokolt esetben az akcióbizottságoknak ki kell fizetniük az 500, illetve 3 ezer forintot. Néhány napja született meg a SZOT felhívása is, melyet a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa is megkapott már: azok az üzemi dolgozók,' akiknek házát kár érte, a szakszervezettől is kaphatnak segélyt, ezer. illetve háromezer forint öszszegben, a kártól, illetve a családi, szociális helyzettől függően. A természetbeli juttatások, a ruhanemű, a tisztálkodási szerek elhelyezése gondot okoz. Ugyanakkor a nagy mennyiségben megyénkbe érkezett, illetve még érkező élelmiszerek tárolása is. Ezért a városi és járási tanácsok segítsegével értékesítik őket, s a befolyt összeget a Vöröskereszt központi egpfelajánlásáról is, mellyel a helyreállításhoz kívánnak hozzájárulni. A fogyasztási szövetkezetek pedig ez ideig 500 ezer forintnál többet fizettek be a központi egyszámlára. V. E. Szeged a negyedik ötéves terv küszöbén M1! finden bizonnyal érdekli a szegedieket, mire mentünk eddig az egészségügyi, szociális ellátottsággal, s hová szándékozunk eljutni a negyedik ötéves terv folyamán. A szocializmus fogalmába nagyon is beletartozik, hogy a dolgozó ember betegsége esetén magas színvonalú gyógykezelésre számíthat, magától értetődően őrködnek egészsége felett, tehát az a bizonyos borítékon kívüli juttatás, amelyről oly sok szó esik mostanában, megkönnyíti, biztonságosabbá és nyugodtabbá teszi az életét. Az anyák számára nem közömbös az sem. hogy miközben ók dolgoznak, hogyan gondoskodnak apró gyermekeikről, tehát van-e a városban megfelelő számú, jól felszerelt bölcsőde, napközi otthon, óvoda, ahol elhelyezheti. Kezdjük a körzetorvosi ellátással. A számok vallomása szerint országosan ezen a téren is előre léptünk. A körzeti orvosi rendelőket meglepően sokan, évente 40 milliónyian keresik fel az országban. Az összehasonlító adatok azonban azt is elmondják, hogv Szegeden romlott a helyzet. Két évvel ezelőtt Debrecenben jutott legtöbb lakos egy orvosi körzetre. 1967ben pedig Szeged foglalja el az utolsó helyet azzal, hogy egy orvos 3429 fős körzettel számol. Igaz. négyezer lakosú körzetek is jócskán vannak Magyarországon, amelyeknek számát az Egészségügyi Minisztérium igyekszik csökkenteni, de Szeged számára ez sovány vigasz. A tizenhat körzetorvosi rendelő hiába helyezkedik el a városban általában az igények szerint, ha a páciensek nagy száma miatt egyikmásik helyen minimális idő jut a betegek megvizsgálására, örvendetes, hogy az ú.iszegedi Korondi utcában hamarosan új orvosi rendelő kezdi meg működését, továbbá Tarjánba is tervez ilyet a városi tanács. Szegeden egyetlen rendelőintézet működik. amely nemcsak a város lakosságának szakorvosi ellátásáról gondoskodik, hanem — a járási rendelőintézet építésének elhúzódása miatt — kénytelen fogadni a környező községekből bejáró betegeket is. A zsúfoltságot ugy iparkodnak csökkenteni, hogy az orvosi körzetekben is végeznek szakrendelést, sőt. nem egy helyen laboratórium, belgyógyászati vizsgálatokat is. Nagy csoda, hogy mindennek ellenére a szakorvosi óraszámok növelésével, az 1966. évi 6,6 percről 1969-ben sikerült 8,4 percre növelni az egy beteg gyógykezelésére fordított átlagos időt. Nem valami rózsás a helyzet a fekvőbeteg-ellátásban sem. Szegeden a gyógyintézeti ágyak száma közel kétezer, ami azért is kevés, mert Csongrád megye határain kívülről is tömegesen jönnek ide a betegek. Különben is. a városban 1967-ben 29,6 kórházi, klinikai férőhellyel jutott kevesebb tízezer lakosra, mint I9G0-ban. Reméljük, hamarosan kedvezőbbé válik ez a helyzet. Az egészségügyi miniszter legutóbbi tájékoztatása szerint ugyanis az elmúlt két ötéves tervben ott szorgalmazták a kórházi ágyak beállítását, ahol még nem volt. Ennek a periódusnak most a végére értünk. A negyedik ötéves tervben a nagyobb gyógyintézetekben kívánják növelni a férőhelyek számát, ami darabonként — a hozzá szükséges felszerelessel, szakorvosi munkával együtt — mintegy 400 ezer forintba kerül. Az átlagosnál jobban állunk a bölcsödéi ellátottság dolgában. Összehasonlítva a négy megyei város adatait. 1967-ben Budapest után itt jutott legtöbb bölcsődei férőhely tízezer lakosra: Pécsett 44,5, Debrecenben 46,8, Miskolcon 49.4. Szegeden 51.7. A Szegeden működő tizennyolc bölcsőde ennek ellenére kevés, mert a felvételek iránt rohamosan nőnek az igények Elhelyezkedésük elég arányos a város területén. a kihasználtságban mégis jelentős eltérések mutatkoznak. Legtöbb a gyerek a Rigó utcai üzemi, valamint a Tápéi sori területi bölcsődében, és imég néhány helyen. Mivel az üzemi bölcsődék általában zsúfoltabbak, nem ártana, ha az érdekelt vállalatok saját pénzükből gondoskodnának több elhelyezési lehetőségről. Egyébként a helyzet javítása céljából még ebben az évben átadnak egy új. 40 férőhelyes bölcsödét az Ilona utcában. És a szociális otthonok? Itt 1967-hez képest kevesebb az ágvak száma, a petöfitelepi otthont azonban még az idén 50 férőhelvlyel bővíteni akarják. A Mátyás téri otthon viszont annyira elavult már, hogy felújítani sem érdemes. » A városi tanács alaposan megvizsgálva az egészségügyi szociális helyzetet, vázlatosan megjelölte a negyedik ötéves tervben elvégzendő feladatokat. Az elgondolások szerint szükség van új körzetorvosi rendelőkre, különösen a munkáslakta kerületekben. A meglevőket korszerűsíteni kell, mert többségük nem felel meg a követelményeknek. A színvonalasabb orvosi ellátás érdekében pedig valószínűleg az Egészségügyi Minisztérium elgondolását érvényesítik, amely szerint nem azt a körzeti orvost honorálják legjobban, aki legtöbb beteget kezel, hanem azt. aki úgy bánik velük, hogy nem mennek el más körzetbe gyógyíttatni magukat. A rendelőintézet felújítása aligha halasztható tovább, sőt. az is indokolt, hogy a város különböző részén három-négy. úgynevezett törpe rendelő épüljön. Megvizsgálandó, hogyan és miből lehet új szociális otthont teremteni, tekintettel az egyre rosszabbodó körülményekre. Nagy szükség lenne ideg- és elmebetegek számára is szociális otthonra, mert ilyen intézménye nincs a nak. varosM "ivei megállapítható, hogv az I. Körház 160 éves épülete elavult és korszerűtlen. felújítása nem gazdaságos, ideje új kórház építését is számításba venni. Úgyszintén megoldásra vár a mozgásszervi betegek intézeti kezelése is. mert elhelyezésük a belgyógyászati ágyakat terheli. A fekvőbeteg-ellátás javítását szolgálná egy 90 férőhelyes ideg-elme pavilon építése is a negyedik ötéves tervben. Ugyancsak az 1971-től kezdődő tervidőszakban szándékozunk felépíteni Tarjánban egy 80 férőhelyes bölcsődét. (Folytatjuk.) F. NAGY ISTVÁN Nőbizottságokat alakítanak a szegedi járásban Borsószezon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának februári ülése többek között tárgyalt a nők politikai, szociális helyzetéről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Az ülésről kiadott közlemény leszögezi, hogy a mai körülmények változásokat igényelnek a nők közötti munkában, a párttestületek, a pártszervezetek munkamódszerében; hatékonyabb irányításra, koordinálásra van szükség. A nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka részévé kell tenni — mondja a közlemény —, mert ez előfeltétele, hogy össztársadalmi üggyé váljék. E határozat értelmében hívták össze tegnap délelőttre Szegeden a járási nőtanács ülését. Dr. Bodó Istvánné titkár méltatta a KB állásfoglalásának jelentőségét. Tóth Mihályné, a Vöröskereszt járási titkára és Farkas Istvánné, a megyei nőtanács titkára felszólalása után Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára értékelte a nötanácsok eddigi munkáját és elismeréssel nyilatkozott arról. A pártbizottság elismerését és köszönetét tolmácsolta a nőtanácsban eddig lelkesen dolgozó aktíváknak. A tanácskozás a szegedi városi népfrontszékházban folytatódott. A községi népfrontbizottságok és nötanácsok titkárai beszélték meg együtt a szervezeti változásokból adódó feladatokat. Határozatuk szerint 22 községben a népfront elnöksége mellett alakítanak nőbizottságot, 8 községben pedig nőfelelős tevékenykedik majd. Dr. Bodó Istvánné, a járási nőtanács eddigi titkára a termelőszövetkezetek területi szövetségének nőfelelőseként dolgozik a továbbiakban. Megkezdődött a borsószezon a Szegedi Konzervgyárban. Idén 100 vagonnal több borsót tartósítanak, mint tavaly. Most kezdődik meg a magyar szabadalom alapján készült osztott hidrosztatikus sterilezőgép kísérleti üzemeltetése is. Az eddigi vizsgálatok technológiai eredményei igen biztatóak KEDD. 1970. JÚNIUS Ifi. DÉLMAGYARORSZÁG 3