Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Mgyöföl Tápéig a gátakon Az Algyp és Tapé közötti töltéstől, valahol ott van a gátszakasz megkülönböztetett folyó sodorvonala most is, figyelmet érdemel most. Az romboló hatása tehát nem itt kanyargó folyó nemzeti érezhető az árnak, ört állkincsünknek számító olajme- nak az öreg fűzfák ls. hogy zőnkef kerüli körül, mielőtt hullámverés esetén csillapítKatonák között Szeged alá érkezik. Alig van ennek a szakasznak olyan pontja, ahol ember ne dolgozna, gépek ne dübörögnének, akár a góton, akár a gát lábánál születő. már kilenc kilométerre tehető, az ellennyomó medencét kívülről őrző szorítógáton, A legizgalmasabb műsor Van ennek a gátnak néhány kilométeres szakasza, ahol a korona homokzsákokkal való magasítása a védekezés egyetlen lehetséges módja, másutt — főleg a Tisza fordulóinál — a gót mentett oldali lábát erősítik, terhelik homokzsákokkal, valóságos szőnyeget terítenek belőle. A vesszősi gótőrház e szakasz védelmi központja. Éppen az országos vízóllássák parthoz verődő erejét. Felkészült emberek a mostani irányítók, szervezők is, hiszen minden talpalatnyi területet ismernek, megmérték veszélyességi fokát, elkövetnek mindent, és bíznak is munkájuk eredményében. Tóth István védelemvezető mondja, hogy talán egyetlen fűszál nem kerülheti el az egyre sűrűbb szemű láncot alkotó, csurgást figyelő vízőrök figyelmét. Folyik a másik csata is Nem messze az őrháztól simára megmunkált földben paprikapalánták nyílegyenes sora. és a köztük sürgölődő asszonyok sokasága jelzi, hogy ezzel a munkával párhuzamosan folyik egy másik csata is a töltések mentén. Ami munka végezhető. Dróthálóba zárt kőtorlaszokkal készülnek a katonák a gáterősitésekre jelentést sugározza a Petőfi- sürgős tem.póban végzik. El'adó. amikor ideérek. Aki hallja, jegyzi is sebesen a Tisza és mellékfolyói adatait. Nem hiszem, hogy érdekfeszítőbb. izgalmasabb műsort erre a területre irányítani lehetne most Budapestről. Szolnok. Csongrád. Szeged — elnémul a lélegzet is, pedig ez az adás régebbi adatokat mond a hírekben- hallhatóknál. Az összefüggésekből olvasnak itt elsősorban. Közeledik a tetőzés, most kell igazán igyekezni. békaemberek itt is Békaemberek buknak a víz alá itt is. ott is. Aki ezt a sportot űzi hazánkban, talán mind itt van már Szeged védelmi körzetében. Egyik kanyarban dunaújvárosiakkal találkozom, a másikban pestiekkel. A homokzsákok aljától indulva fóliával borítják a part oldalát "ö nap. hogy a Tápéra átteAz első riadó május 17én este, lefekvés előtt érte lepedett családok asszonyné- a katonákat. Állomóshelyépe külön tanácsi engedélyivel visszatért napközben a ről egy nagyobb egység akkor Makó alá vonult a gáés mérnökök több százan •• lakosok közül azonban egy zokszót sem ejtettek a kegyetlen idő láttán, éreztén, Rétre, a két folyó által át- takra. Velük együtt ért ide s a még kegyetlenebb ár el valamint testi épségére katonák és a környékbeli civilek, mint a szemük fényére. Hogy jó órában mondjuk: eddig karcolas nélkül zajlott le a küzdelem. S hátra van még a ölelt területre, mezőgazdasági munkára. Egy napra kapjók az engedélyt, mindenki egy szovjet gépkocsizó lövész alakulat is. S ahogy nőttön nőtt a víz és áttökülön-külön. és délután 5-ig réssel fenyegette a gátakat hősök? Igen. Akik ott vol- az országhatárig, benne mindenképpen vissza kell a Maros, úgy harsant fel a térniök. Aki csak teheti, él riadó a műszakiaknál, a is ezzel a lehetőséggel. Szö- tüzereknél, a karhatalmisvetkezeti asszonyaink a gá- tóknál, a határőröknél és ton dolgozó férjeik munká- más alakulatoknál. Dunánját is pótolva állnak helyt túlon éppen befejeződött a hatalmas erőfeszítéssel vé- menetgyakorlattal tűzdelt dett területeink termőföldjein, harci lövészete egy alakuleni küzdelemben. Hogy az védekezés legnagyobb es emberfeletti erőt próbára legnehezebb szakasza, végig tevő 70 órában születtek a tiszai töltések Csongrádtól a és tak, mindannyian azok. szénhidrogén-medence Akik a gátra feszítettek Szeged, a frontváros biztonmagukat éppúgy, mint akik ságos védelme H. D. Pátrialemez soron kívül latnak. Száz kilométernyire csak éppen hazaszaladtak felszerelést cserélni. utána pedig bevetésre siettek az elnyeléssel fenyegető Maroson. Nemes Ferenc alezredes nem is rejti véka alá, hogy az alattomosan támadó víz ellen százszorta nehezebb tőmondatokban a történtek felvenni a harcot, mint adott esetben az ellenséggel szemben. Annak ismerni leHáromezer-háromszáz pátrialemezt rendeltek soron kívül az árvíz elleni védekezéshez a Dunai Vasmű könybelső nyüszerkezeti üzemétől. Az „ánriékát ereiét fe2v_ üzem dolgozói éjjel-nappali hjjgf'logikaját — az áradó folyó azonban okozhat meglepetéseket. — Okozott is, Makó alatt öt kilométerre, a már országos hírűvé vált buzgársorral — emlékszik vissza az első küzdelmes órákra. — A valóságban 70 óra szaa sárban bukdácsoló gépkocsikat vezették. Tudunk arról, hogy egy pótkocsis vontató vízbe borult vezetőjével és súlyos rakományával. Nyomban katonák ugrottak a jéghideg vízbe a vontatót viszszatartani az eldőléstől, hogy az embert kimenthessék. — így volt. Megtörtént. Sikerült. A katonák utána ruhát váltottak — vélekszik Bölcs emberek terveztek folyamatos munkával hétfő., .. J re mind a 3300-at elkészitetannak idején gátrendszeren- ték Az utolsó tételeket k<.d_ ket. A meder sok helyen jen indítják útba a veszékél-háromszáz méterre esik a lyeztetett helyekre. Közlekedési változások Szegeden éjszakával pihenés, megál lás nélkül. Közben zuhogott az eső, áztak a töltések, a homokzsákkal megrakott kocsik nyöszörögtek, Tegnap délután a homok- járatok számát, csupán ide- megrekedtek a sokszoros kirakodó elevátort a Lenin — körút végéből áthelyezték a Felső Tisza-partra, a gimnáziummal szemközti részre. Az áthelyezés a Lenin körút re az alezredes, örömét persze nem tudja eltitkolni, amikor a hősök nevére rákérdezünk. Sokan voltak, tizenhatan. Krizer József tiszthelyettes növendék és 15 évfolyamtársa. A helikopter pilótáinak persze könnyebb a dolguk. Magasból nézik a rettentő vizet. Látszólagos azonban a könnyebbségük. Az árvízvédelem történetébe sem hétköznapi esetként kerül iiíL^JtJS^SLSt sodpilóta-százados, Mákos György hajózó technikus hadnagy és Urbán Sándor alhadnagy együttes akciója, amikor kosárból ereszkedve alá. robbantással utat nyitottak a víznek két ártéri es a József Attila sugárút közlekedési zsúfoltsága miatt volt indokolt. Az áthelyezés megkövetelte, hogy a 2-es számú villamos forgalmát részlegesen korlátozzák. A Tisza-parti vezetéket a Lenin körúttól áramtalanítottak, hogy a hubalesetmentesen haladhasson. A villamos jelenleg csak a Radnóti Miklós Gimnáziumig közlekedik Ezzel egyidőben megváltoztatták az. .5500/4-es számú autóbusziglenes szükségszerűségből terhelés alatt. A katonákkal hajtottak végre utvonal-vál- vállvetve küzdő vízügyiek. " ^.j*""1 toztatást. szádfalazó rohamosztagok ^^ Veszélyes volt? Igen. Mindannyiuk számára az. hiszen a nagyerejű robbanás pillanatában alig húsz • magasan és tíz méternyi távolságban lebegtek. A „lug"-ok, a lánctalpas úszókocsik .statisztálásával" több komp-hídat is vertek a Maroson, hogy egyszerre Nyugodtan a tanév végén légium lakói számára kellett és időben át lehessen fogni a jobb- és baloldali gátat, ha úgy hozná a helyzet. S az ár elleni gigászi ged m j. városi tanács vb tantermébe költöztették át. a küzdelemben éjjel és napnaztálváriak volt Fináncin épületének Ti- Pal u»v vigyázták egymás A tanítás, vizsgáztatás zavartalan mokkirakodás zavartalanul. szokoU ütem szerint folyik elrendelni. A most érettségiző negyedikeseket az építőipari technikum néhány a munka Szeged iskoláiban. Mint Kovács József, a Szeművelődésügvi osztályának volt Fináncia épületének Tivezetője elmondotta, csu- sza-parti szárnyából, az első-, pán néhány oktatási intéz- másod-, illetve harmadéves járat közlekedési vonalát is. ményt kellett igénybe venni kollégistákat pedig hazaA Marx tér—Radnóti gimná- az árvízveszély miatt. Mint küldték. zium—II. kerületi tanács- ^meretes a ^odách utcai ^ iskolai munka zavarta„ , - . . .. es a Béke utcai iskolaban lansógót jól jelzi az a teny, Tisza-part-Tape ut- szünetel csak a tanítás, ahol hogy tegnap, hétfőn, mindeszakasz helyett az autóbusz a védekezés résztvevőit he- nütt megkezdődtek az éretta Radnóti gimnáziumtól a II. lyezték el. s néhány más is- sé(7Í iuetve a képesítő vizsDorán István hadmérnök főtiszt és egysége előkészítette az uszályokat, pontonokat, — megrakva kővel és homokkal, hogy szükség esetén öt másodperc alatt elsüllyeszthessék kritikus helyen. A honvédségi és MHSZ-búvárók megállás nélkül merülnek alá a gátak vízoldali részén: fóliába csomagolják a töltéseket, hogy a legkisebb szivárgásoknak is útját állják a homokzsákos leterheléssel. A védelmi vonal katona parancsnoka, Kerekes Szilveszter ezredes, a legelsőként riadóztatott egységgel az első órától kezdve irányítja a végeláthatatlan frontvonalat. Állomáshelyéről az ezredes Szegedre hazajött, védeni a várost, amely annak idején Móravárosból, a Csendes utcából bocsátotta őt szárnyóra a hadseregbe. És jönnek a város szülöttei az ország minden részéből, ki-ki fizikai erejével, mások az írni tudás buzgalmával, hogy segítségükkel is kibírják a gátak a vizek elvonulását. Váltott katonai egységek állják az immár több mint kéthetes küzdelmet, vállvetve a polgári erőkkel. A pihenőre küldött katonák nem tudnak aludni annyit, amennyit megszoktak. Néhány órai alvás után kérik, hogy vezényeljék őket viszméter S7a- Nem tudnak mit kezdeni a pihentető órákkal. Megszokták, hogy rendben tartsák környezetüket. Ideiglenes szálláshelyükön, az iskolákban az udvart felsöprik, megöntözik a virágokat. gyomlálnak. Türelmetlenségüket ez a ténykedés is csillapítja, amíg felválthatjók társaikat a gáton. Lődí Ferenc kerületi tanács—Szilléri sugárút—Csap utca—Tápé útvonalat követi. A Marx tér—Szilléri sugárút—Petöflteiep főtér és a Marx tér—Petőfitelep—Tápé kola — ígv a Dózsa és a qák. Arról, hogv valamely rókusi — tornatermét foglal- intézményben is zavarta volták le hasonló célokra. A na valami a vizsgáztatást, napközi otthonos foglalkozás nem érkezett jelentés, azonban a Madách utcai és a Béke utcai iskolában is toHomokzsákok és rózsafák vább folyik, és a bukásra ál ló tanulókkal autóbuszjáratok változatlan mindkét intézményben fogűtvonalon közlekednek. lalkoznak. Áttelepítési. Illetve kiteleEmbernyi nagyságú homokzsák-torlasz magasodik a lidicei emlékmű elé a parkban. Az egyszerű uniformisú homokzsákokat átizzadt egyenruhájú katonák rakják, púA szegedi diákok az óra- pozzák. A sürgölődő katonák némelyike azonban, lám, látogatás és az otthoni ta- nem tér vissza a többiekkel, óvatosan kiemelik az emlék, ... nulás mellett természetesen mű köré ültetett rózsafákat, s a biztonságosabb virág"ffl f!^ alaposan kiveszik részüket a ágyasba ültetik át lassan mindet. Az embernek ekkor védekezésből A Radnóti, a eszébe jut mindaz; amit ezekben a napokban a gátak véRózsa Ferenc gimnázium, dóiról hallott, olvasott, s már-már úgy érzi, élő jelképek az építőipari, a gépipari, a ezek a rozsafák. Azt példázzák, hogy a veszély pillanataiA fenti intézkedések netn nftési intézkedést eddig ~" ' - „ . , . . , , . F, . , , vasutforgalmi technikum ta- ban milyen egyszerűen tudnak emberiek lenni az embecsokkentik a tápéi autóbusz- mindössze az építőipari kol- nu]ó- kdzül nagyon sokan rek. Jó lenne ezt a mindennapi helytállást és mély hutöltik. rakják a homokzsá- mánumot megőrizni magunkban a nyugodtabb napokra is, kokat. A fontos munka min- amikor már talán a rózsafák is elfeledik, hogy más földbe dig tanári, felügyelettel to- kellett költözniük. lyik. V. M. DÉLMAGYARORSZÁG 3 KEDD, 1970. JÜNIUS 2. NAPI KISLEXIKON a támadó vizekről A

(szegedieknek, környékbelieknek most igazán nem kell bizonygatni, hogy a víz nemcsak hasznos elem, hanem ádáz, alattomos ellenség ls. Árvízkor a védtöltés túlsó, úgynevezett mentesített oldalán is gyakran megjelenik a víz. A szakemberek ezek között különbséget tesznek. 0 Melyek ezek a vizek? A szivárgó víz a töltés száraz oldalából gyenge erővel kilépő tiszta víz; az ázás a talaj felpuhulása a töltés mentett oldalán, rendszerint szivárgás kíséretében; a fakadó víz nem a töltésből, hanem mögötte. a terepien gyenge erővel kilépő tiszta víz; felpúposodásnak nevezik, ha a felfelé ható Víznyomás a talaj felszínét felnyomja, s néhány négyzetméteren rugalmassá. ingoványossá teszi, amit, ha felszúrnak. tiszta vizű buzgár alakul ki; a lágyulás hasonló az előbbihez, csakhogy átszúráskor nem jön belőle víz. # A csurgást és a buzgárt sokan öszszetévesztik. Mi a különbség közöttük? A csurgás a töltés vízzel ellentétes oldalóból felismerhető járatból, járatrendszerből nyomással kitörő ti6zta vagy zavaros víz, míg a buzgár a mentett oldal terepén keletkező kráterből. kútból feltörő tiszta vagy zavaros víz, amely nemcsak a töltés alatt levő ismeretlen járaton átjutó folyóvízből eredhet, hanem áttételesen is, a folyóvíz talajra gyakorolt nyomása révén, a talajvízből. Általában buzgárnak nevezik a töltés oldalából — például a padkából — kitörő átfolyó vizet, vagy talajvizet is. de ez ellen más módszerrel kell védekezni. # Hogyan keletkezik a buzgár? Képződésének első tünete, hogy a talajszemcsék megmozdulnak, az apróbbak egyhelyben forognak. A második: a feltörés, a buzgár a talajt magóval ragadja, s a képződő kráter szélén gyűrűs alakban igyekszik lerakni. Ezután következhet be a hidraulikus talajtörés, melynek hatósára a gát leroskad, s a víz betör a védett területre. Ezt kell mindenkepp>en megakadalyozni. 0 Ismcrjük-c a „természetrajzukat"? A buzgárok természetrajzát különösképpen az 1965. évi szigetközi árvíz idején figyelték meg. (Szilvássy Zoltán—dr. Vágás István: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások, Hidrológiai Közlöny. 1967. 3. szóm.) Az ekkor végzett mérések kimutatták, hogy annak a buzgárnak. mely a folyóból táplálkozik, éppen olyan meleg a vize. mint a folyóé (külvíz buzgár vagv meleg buzgár), a talajvízből eredő buzgár vizének hőmérséklete gzonban hidegebb (hideg buzgár). A Maros fel fakadt buzgárjai általában meleg buzgárok voltak.