Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

I Szerenádest Igy, tavasztájon divat a szerenádozas. A friss lombok alatt szól a legszebben a csendes-érzelmes dul, s Ilyenkor csörgedeznek legundalítóbbun a verssorok ... Valószínűleg az évnek ez a legszebb Időszaka késztette a Bartók Béla Művelődési Központot arra, hogy szerenádestet rendezzen a világ irodalmának és zeneirodalmának legszebb darabjaiból, A vasárnap este bemutatott — igényes szerkesztésű — összeállítás Aragon-verset és Chopin-zongoradarabot, József Attila-költeményt és Donlzeíti-hárfaszólót sorolt egymás mellé, s ezzel a szerencsés szó—zene váltással valóban érdekessé, élvezetessé vált a program. Erdős János bevezetője után Bódás Péter zongoraművész, Sinkó György operaénekes, a Kardos Pál vezette Bartók Béla Kamarakórus, Molnár Judit versmondó, Wehninger Richárd hárfaművész, Teszáry Gábor versmondó, valamint a Zewemüvészeti Főiskola szegedi tagozatának Vántus István vezette kamarazenekara lépett a pódiumra, s valamenynyien tehetséggel, a szerenádokhoz Illő művészi finomsággal tolmácsolták a rájuk bízott számokat Kár, hogy a szép est — a kifüggesztett plakátok és a szertepostázott meghívók ellenére — kevés érdeklődőt vonzott Talán odaldnt a friss lombok alatt még szebben szól a csendes-érzelmes dal és andalítóbban csörgedeznek a verssorok? L. A. Bemutatkozik a MINSZK-22 A szegedi műszaki hónap eseményeiből Túl a fagyosszenteken? A X. műszaki hónap rendezvényeinek sorában több érdekes előadás, bemutató lesz a héten Is Szegeden. Kiemelkedik közülük eg.v mai rendezvényi a MtNSZK 22es elektronikus számológépet Varga Tibor mutatja be a JATE kibernetikai laboratóriumában. A korszerű közvilágítási berendezések műszaki és gazdasági követelményeiről ugyancsak ma lesz előadás: a témáról az MTESZ-ben, Csizmadia Gábor okleveles villamosmérnök tájékoztat. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület több előadást rendez a héten. így például a lángmentes munkaruhaanyagok technológiai továbbfejlesztéséről Faragó László v számol be a KSZV központi gyárában; Szajbél.v Mihály főmérnök pedig automatizálás a pamutfonó-szövö Iparágban címmel tayt előadási a textilmüvekben, Az üj autóbuszmenetrendról. a szerkesztési elvekről Kátal Ferenc ad tájékoztatást csütörtökön, s egy nappal később ugyancsak a 10es AKÖV-nél rendezik azt a filmvetítést, melynek során a rakodásRépesltés időszerű témáját ismertetik a szakemberekkel. Ezenkívül még egész sor üzemben, vállalatnál kerül sor olyan szakmai rendezvényekre, előadásokra, melyek a műszaki fejlesztést hivatottak elősegíteni. Kétszeres időjárási menetrend-módosulásról adott tájékoztatási hétfőn délután dr. Tarrios Béla, a központi meteorológiai lnlézet tudományos főmunkatársa. Az egyik az, hogv az a szubtrópusi levegő, amely 26—110 fokos hőség „fenyegetésével" Indult meg felénk vasárnap érte, hétfőre virradó éjszaka magasan elkanyarodott Románia felé, lgv egyrészt megszabadultunk a hirtelen, átmenet nélkül ránk köszöntő kánikulától, másrészt tovább lassult az Alpokban a hóolvadás, csökkentve a szerencsére már amúgy sem túlságosan nagy árvízveszélyt. A másik eltérést a menetrendtől hZ okozta, hogy az Alpoktól és az Északi Kárpátoktól délre fekvő terülelen a továbbiakban is délnyugati Irányú áramlás marad, ami nagyjából az eddigi hőmérsékletet fogja fenntartani. Ig\ bár a naptár kedden, szerdán és csütörtökön h három fagyosszent nevét tünteti fel, látogatásuk már netn fenyeget. A jelek ugyanis arra mutatnak, hogy „feladatukat" már a múlt hét elején ránktört nagyarányú lehűléskor .„elvégezték". A szolgáltatások fejlesztéséért A KIOSZ Csongrád megyei választmánya tegnap délelőtt tartotta értekezletét Szegeden, a Horváth Mihály utcai székházban. Sasx Ferencné megyei titkár ismertette a vezetőség beszámolóKépzőművészeti napló Koszta Rozália Békés megyei festőművésznek nyújtotta át dr. Bajomi Sándor, Szentes véros tanácsa vb-elnöke. Két szegedi vonatkozású kiállítás nyílt vasárnap. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban számos szegedi képzőművész részTártS1 nyitoS meg'-'dt! a VI- Dél-alföldi Tárlat Dömötör János múzeumigaz-gató, országgyűlési képviselő üdvözlő szaval után — dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában pedig Rozványi Márta művészettörténész zománcmüvészetl kiállítást adott át ez érdeklődőknek. A vásárhelyi tárlatnyltón ismertették Szentes város tanácsának döntését a Kosztaérem odaítéléséről. Az öt éve alapított érmet ezúttal Képernyő A fehér kór Karel Capek, miként napjaink háborús levegőjétől nem egy elborzadó, a politikai öngyilkosság tiltakozó fegyveréhez nyúlt. Passzív fegyverhez, a legaktívabb fegyver ellen. Az egyetlen magyar Író, Győri Dezső, aki 1938 telén ott volt a „csehszlovák nemzet halottjának" temetésén Prágában, minap publikálta: Capek a nyugati imperialista „szövetségesek" árulása után nem akart többé élni. Vallása tiltotta az öngyilkosságot. Ezért — hírlett — kabát nélkül járta a hideg templomokat és a Moldva-partot: tüdőgyulladást kapott. Így lelte meg a halált. Jelképes volt a halála — jegyzi meg Győry Dezső, miként jelképes tartalmú a modern csehszlovák próza klaszszikusának utolsó drámája, A fehér kór is. Orvos-hőse, dr. Gálén akár maga Capek lehetne, az elvadult fegyverjugendek végeznek vele az utcán — ahogy (nem nehéz feltételezni) a hitlerjugendek végeztek volna a csehszlovák íróval. Dehát hogyan küzdjön a humánum magányosan, ha nincsenek társuk, ha a kortársak hangját elveszi a terror félelme. Ahol dörögnek a fegyverek, a múzsák. A fehér kórt, Capek drámájának tévéváltozatát a Győzelem napjának negyedszázados ünnepén vetítették a képernyőn. A Győzelem napján a vízióját. mártírhalála tisztelget, elevenen, figyelmeztetően. A fehér kór, a háború, a fasizmus ragályos betegsége. A darab arról is szól a mának, hogy a tudomány sem menekülhet a politikai felelősség elől. A recept egyszerű: a bélpoklosok egyetlen gyógyítója a háború felszámolásának feltételéhez köti találmányának közrebocsátását, hiszen feleslegesen gyógyítaná az emberiséget, mely a lövészárkokban egymást mészárolja. A háborúban a Marsall hősöket lát, az orvos hullákat; a hősök rendszerint az utolsó vonalban hősök, az első vonalban legfeljebb hősi halottak.1 A halottaknak pedig mit ér a győzelem? Nemere László rendező, miközben kitűnően súlypontozott jelenet-mozaikokból bontotta ki a dráma erőteljes antifaslzmusát, a darab más társadalmi konzekvencáira is odafigyelt. A fehér kór éles racionalizmussal vázolja fel a fasizmus természetrajzát, az ipar és a militarista állam szövetségét, a nemzeti és a generációs élettér-ideológiát, a fejek zűrzavarát, a félelem árát, az egyéni józanság sápadt lepketáncát a barbár erőszak hallgatnak lángjában, A képeket összekötő songok előadói jellegzetes capeki figurák. Sinkó László orvosalakja a még tiltakozni képés tudomány minden erkölcsi fölényének birtokában nagyhatású szíVereség napjának nészl teljesítmény. Fölötte a szerző Ff. L A dél-alföldi tárlatokat a képzőművész-szövetség délmagyarországi területi szervezete rendezi, Békés és Csongrád megyék, valamint Szeged város művelődésügyi osztályainak meg a két szomszédmegye múzeumainak közreműködésével. Gazdákban gazdag kiállítások váltják tehét egymást Vásárhelyen tavaszról tavaszra, s a több mint fél évtizedes kiállítás-sorozatnak tulajdonképpen mindig is ez a jólszervezettség volt a legnagyobb értéke. Ügy Is mondhatnánk, hogy a harmonikusan együttműködő „hatóságok" lehettek, s lehetnek büszkék a képek és szobrok Ilyen rendszeres és bőséges összegyűlésére, hiszen a déli országrészben működő képzőművészek sorozatos találkozója elsősorban az ő buzgólkodásukat dicséri. S ahogy az efféle, jó barátságot, kölcsönös szimpátiát bizonyító kiállításokon lenni szokott, a közszemlére kitett munkáknál fontosabb a művészek részvétele. Az, hogy az egyéb fórumokon nagy sikerrel szereplő vagy éppen „rossz passzban" levő meghívottak egyaránt bizonyítsák jelenlétüket az országrész művészeti életében. Nagy tét nincs, de azért kinek-kinek Illendő szerepelni. Igy azután nem csoda, hogy meglepetésnek nyoma sincs a vásárhelyi múzeum termeiben. A tárlatlátogató, aki májusról májusra megnézte a dél-alföldiek újabb és újabb gyűjteményeit, most is megleli a vásárhelyi Almási Gyula, Fejér Csaba, Fodor József, Hézső Ferenc, Németh József, Szalay Ferenc, a szegedi Dorogi Imre, Fontos Sándor, Cs. Falaj Mihály, Pintér József, Zoltánfi István, Papp György, a Békés megyei Ezüst György, Koszta Rozália, Llpták Pál, stb. képeit, de azon tűi, hogy a már bizonyított tehetség Jegyeit Ismét leolvassa, nem sok dolga akad. „Névjegyek" — természetesen sok más tárlaton is sikert Ígérő — névjegyek a népes festőcsoportok képei, s mint ilyenek, Vásárhelyen már aligha okoznak nagy meglepetést. Persze, nemcsuk Vásárhelyen, a VI. Dél-alföldi Tárlat további úti-állomásain, Szegeden, Gyulán és Ssátitcsen sem. Meghökkenésre kevés oka van hát a kiállítás nézőjének. Dér István „Pávás lány" és „Száradó háló" című táblája késztet csak hosszabb tűnődésre, hiszen a fiatal szegedi festőnek ezek az újabb. „kifehéredett" munkái erőteljes érlelődésről, talán egy alkotói szakasz kezdetéről vallanak. Hasonlóképpen érdeklődéssel kell nézni a szintén szegedi Pataki Ferenc két főképp színeivel figyelmet keltő képét, s a makói Takács Győző váratlanul feltűnt, de mindenképpen érdeklődést keltő munkáit. Jó látni, hogy a szegedi festészet egyik feketebárénya Veres Mihály is jelen van a közös tárlaton: tőle a „Vándor" című, nagyméretű képét fogadta el a zsürl. Egyéb szenzáció a grafika, szobor, érem, rézdomborítás műfajában sincs. Kalmár Márton hérom szobra ugyan új színt jelent, de a fiatal, Szegedre vlsszaszármazott művész kialakult egyéniségnek még aligha nevezhető. Az „egyéb" kategória szokatlanul rövid névsorából talán csak Mladonyiczky Béla szobrászművész dicsérhető maradéktalanul, aki tehetségét több anyagban — mészkő, diófa — is bizonyltja. Tóth Sándor, Végvári Gyula, T. Nagy Irén, Vincze András, stb. szintén bizonyít: képességeinek korábbi elismeréséhez szolgáltat újabb érveket. , A VI. Dél-alföldi Tárlat Ilyenformán nem más, mint a képek, szobrok néma beszédéből összeállt „ténymegéllapltó konferencia." S persze jó alkalom az Ilyen és olyan konzekvenciák levonására. Művészi zománclilák A zománc divat — írják, mondják egyre többen, s ezt a tényt igazolandó, most Szegeden külön zománckiállítás nyílt a műfaj legjobb hazai művelőinek alkotásaiból. Szépek, mutatósak, nagy szakmai ismeretre vallanak az új tárlat darabjai, amelyek többek között olyan ismert alkotók kemencéiből kerültek kl, mint Bartha Éva, Bnhus Zoltán, Bokor Neily, Fabók Gyula, Stefániái Edit, Perez János. Hogy végülls milyen eredményt mutat majd fel ez a néhány éve meghonosodott — főként a modern lakások díszítését szolgáló — nagyon régi és nagyon új műfaj? A szegedi tárlat tanulsága szerint feltétlenül van jövője! Főképp akkor, ha a raj20sság rovására nem uralkodik el a nagyon la csábító színezés. Akácz László ját az elmúlt időszak munkájáról. Egyúttal szolt arról is — hisz a moslunl évforduló számvetésre ösztönöz —, hogyan fejlődött a szervezet az elmúlt huszonöt év alatt, miképp töltötte be hivatását. Elsőrendű feladatnak azt tekintették, hogy a kisiparosok tevékenysegét összhangba hozzák a népgazdaság érdékeivel. Napjainkban sokoldalú támogatás ls mutatja, hogy erre a tevékenységre szüksége van a társadalomnak. A közületek is igénylik a kisiparosok tevékenységét s a kereskedelem is rendel tőlük. Az építőiparban különösen sok a közületi megrendelés — félév alatt közel B millió az elvégzett épltőmunkák értéké. A szerelő-, a vasés a fémiparban, a gépjárműjavításban, a szolgáltatóiparok zömében, a textilruházati Iparban jónak mondható a munkával való ellátottság. A felszabadulás 28. évfordulójára indított vet-senyben ls a szolgáltatások fejlesztését állították előtérbe. A KIOSZ megyei titkára Ismertette azokat a rendelkezéseket és Intézkedéseket, melyek a kisipart segítik feladatai megoldásában. A megye iparoslétszúma — 1970. március 31-i adat — 4 ezer 233 fő, 119-el több, mint tavaly március végén. Száznyolcvannal nőtt a mellékfoglalkozásként ipari tevékenységet folytatók száma. Nyolcszáznyolc ipari tanuló tanul szakmát kisiparosoknál. A szakmunkásképzés új törvényét ma már valamennyi kisiparos ismeri, de még elég gyakori, hogy elmulasztják az előírtak betartását. A kisiparban ls élénkül a verseny, többet tesznek a fejlesztésért, gépek beszerzéséért, a reklámért. A szegedi piacrendezés során 28 kisiparos épített tetszetős pavilont. A tanulás, szakmai lépéstartás is napirenden van: tanfolyamokon ismertetik az új, korszerű eljárásokat. A választmányi ülésen értékelték a megyei versenyt. A Járási alapszervezetek közti féléves versenyben Hódmezővásárhely, a kis csoportok között Mindszent lett az első. Ugyancsak ebből az alkalomból vehette át Rátkai Sándor szegedi papucskészítő a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, dr. Horváth Ferenctől, a KIOSZ országos központja osztályvezetőjétől. A Választmány felhívta Csongrád megye kisiparosait, hogy csatlakozzanak a kongresszusi versenyhez, amelyet július 1-től indítanak az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére. Szeged szobrai Mozsaras (235.) A Dóm tér 8. szám alatti egyetemi épület lépcsőházában látható az Ohmann Béla tervel alapján a pécsi Zsolnai gyárban készült mozsaras férfifigura. KEDD, 1970. május 12. UhLMAÜYARORS/AU 5