Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

Koszorúzás a lídicei emlékkőnél Csehszlovákia felszabadulásónak 25. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt fél 11 órakor koszorúzási ünnepséget rendezett Szegeden, a fasiszták által lerombolt Lidice város Tisza-parton elhelyezett emlékkövénél az Országos Béketanács, a népfront Szeged városi elnöksége és a városi KISZ-bizottsag. Miután a munkásőrség zenekara eljátszotta a magyar és a csehszlovák himnuszt, vörös nyakkendős úttörők sorfala között kezdődött a koszorúzás. A Csehszlovák Szocialista Bomogyl Karolvné felvétele Köztársaság budapesti nagykövetsége, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ és a népfront, valamint a Kenderfono és Szövőipari Vállalat Lidice nevét viselő szocialista brigádja helyezték el az emlékkőnél a megemlékezés koszorúit. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Képünkön: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviseletében Oldrich Mohelszky követségi tanácsos és Michail Rabek sajtóattasé koszorúzott. A FALRA ÍRT VÁROS Mikor a Kárász u tcát szépítgették az elmúlt tavaszszal, a legutóbbi malterréteg alól nevek bukkantak elő. Falra firkantott nevek, amelyeket igy őrzött meg az idő, nevek a harmincegynéhány évvel ezelőtti városból. Abból az időből, amikor ezek a számunkra ma már érdektelen, kusza betűk beletartoztak a mindennapokba. Akárcsak a mostaniak, amelyekkel — tépett plakátokkal. szélükre odafirkantott megjegyzésekkel, fára szögezett hirdetésekkel — a város mindennapi történelmét írják gyerekek és felnőttek, plakátragasztók és -tépők, szerelmes kamaszok és hirdetni zsugori főbérlők. Szeged „legrégibb" háza a Lenin körút 33-as, amelyen az Anno alatt ez a két szám áll: 190—190. Azaz: jóval a magyarok bejövetele előtt épült, s nem is akármilyen ütemben — pedig akkor még nem volt ilyen gyors, fejlett építőiparunk —, hiszen százki lene ven ben kezdték az építést, s még ugyanabban az évben befejezték. Egy másik érdekes felirat: a Honvéd téri református templom mellékajtaján. A táblán egy nyíl, mely az ég felé mutat, s hozzá a magyarázat: „Fent vagyunk." Nyíl van a Juhász Gyula kultúrotthonon is, csupán a szöveg más. A lefelé irányuló nyíl fölött ez áll: Nézz ide, s yégénél: Mit nézel... A kedves feliratok sokaságát szaporítják azok, amelyek a különböző fedett villamosvárók falait borítják. Dorozsmán ugyanazzal az írással két szerelmi vallomás is az Omegát és a Beatleseket ünneplő ceruzajelek között: Gyapjas imádlak — Kacsa imádlak, valamint egy kanyargósabb befejezetlen mondat: Aki ezt a bódét ellopja ... m A kereskedelem jórészét Tudományos ülésszak az akadémián A Magyar Tudományos Akadémia és a MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete — Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából — tudományos ülésszakkal tiszteleg a nagy forradalmár és tudós emléke előtt. A kétnapos ülésszakot hétfőn nyitották meg az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson jelen voltak: Jakab Sándor és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Szabó Imre, az Akadémia alelnöke, és Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára. Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke megnyitó szavaiban hangsúlyozta: Lenin életműve kimeríthetetlen forrása a társadalmi haladás érdekében felhasználható gondolatoknak, kincsesbányája a dialektikus materialista gondolkodásnak. Zsenialitásának egyik fő vonása, hogy kevés jelből, kévés tényből is mély összefüggések felismerese alapján el tudott jutni a szükséges cselekedetek irányelveinek kidolgozásához, sót bőséges, gyümölcsöző következtetéseket tudott levonni a jövő tudományos fejlődését illetően is. A tudományos üiésszak témája a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet lenini elméletenek vizsgálata. A bevezető előadást Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója tartotta Lenin és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet címmel. Előadásának elejen az átmeneti korszak fogalmával, értelmezésével foglalkozott, Leninre hivatkozással aláhúzva, hogy ez mindenképpen hosszú időszak, amelynek közbülső szakaszai közül a legfontosabb a szocializmus alapjainak lerakása. Hangsúlyozta. hogy a párt tevékenysége jelenleg a szocializmus felépítése tervének konkretizálására, kidolgozására, s egyben megvalósítására irányuL is megismerhetjük a fára rajzszögezett cetlikről. A rókusi állomásnál hirdet valaki héthónapos fehér süldőket eladásra, a tarjáni villamos végállomásánál egy, akácfán letépett céplulán lányka- kerékpárt, egy újabbnak látszó papíron fél telket ígérnek az érdeklődőknek. A konzervatórium előtti fatörzsön stílusosan: Hamburger páncéltökés zongora eladó... Az ablakokból megtudhatja az ember, milyen sok házban mérnek bort Szegeden: az öttömösi fehértől a szatymaziig. A kapu fölött régi cégtáblák ékeskednek, meg biztosítók táblái: a ki tudja hova tűnt Providentáé. Ez a Gogol utca, a cipészek utcája./Feliratok: Cipész javítást vállalok — Páros rendeléseket minden igényt megfelelően készítek. Elmosódó fekete betűk egy Lenin körúti épületben: A koszén — koksz — brikett — krétával felettük: Szeretlek Mari. Tépett plakát: Szegedi Szabadtéri Játékok, 1968. — máshol: Szaksz ... együt... ctesz ... az újszeg ... És vésetek a padokon, a falakon, a fákon: szeretlek . „ szereti... szere ... • A falra írt város történetének ennyi egy pillanata. Aztán jön az eső, a festék, a malter. Az eső elmossa a krétával felírt hülyézéseket, vallomásokat, a festék befedi a régi, az egyszervolt szerelmeket a padokon minden tavasszal, a malter maga mögé rejti a régi és új hirdetéseket. A könyörtelen idő gondosan levakarja majd az Emlékezés Kongresszusi a győzelem napjára versenyben A győzelem napja és Csehszlovákia fölszabadításának 25. évfordulója alkalmával az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége és a KISZ Szeged városi bizottsága a Bartók Béla művelődési ház nagytermében vasárnap délelőtt ünnepséget es békehangversenyt rendezett. A megemlékezést, amelyen részt vett Eitlerné Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei oktatási igazgatóságának vezetője, a megyei népfrontbizottság alelnöke, és dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke nyitotta meg. Ünnepi beszédet L ácsán Mihályné országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács tagja, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnökhelyettese mondott. A kettős jubileum jelentőségét méltatva egyebek közt hangsúlyozta, hogy hazánk és Csehszlovákia népeinek történelemben györekedző barátsága a szocializmus építése során mind jobban elmélyült. A barátságnak ezeket az új hajtásait az a történelmi jelentőségű győzelem biztosította, amellyel 25 esztendővel ezelőtt a szovjet hadsereg véget vetett a második világháborúnak. Fölszólalt az ülésen dr. Oldrich Mohelsky, a csehszlovák nagykövetség tanácsosa is. Magyar nyelven elmondott megemlékezésében — méltatva a győzelem napjának és Csehszlovákia fölszabadulásának jelentőségét — többek között rámutatott, milyen nagy jelentőségű volt a szocializmus építése szempontjából az a segítség, amelygt a testverországok katonailag is nyújtottak Csehszlovákiának az ellenforradalom kibontakozásának megakadályozásához. Az ünnepi gyűlésen öt szegedi békeharcosnak — dr. Kedvessy Györgynek, dr. Mester János kórházi főorvosnak, Imre István áruforgalmi osztályvezetőnek, dr. Páhi Ferenc levéltárvezetőnek és Hofgesang Péter szegedi népfronttitkárnak — átadták az Országos Béketanács kitüntetését, valamint nyolc aktivistának a Magyar —Szovjet Baráti Társaság kitüntető oklevelét. Ezután a gyűlés résztvevői tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben fölháborodásukat fejezték ki az amerikaiak kambodzsai intervenciója miatt. A megemlékezést színvonalas kulturális műsor követte, amelyben fellépett az általános munkáskórus Aracsi László, a Gutenberg utcai általános iskola énekkara Bitó Sándorné, és a Radnóti Gimnázium kórusa Joó Ete vezényletével, valamint Kerek Ferenc, Tesszári Gábor, Molnár Judit és Novak Zoltán. A

naptárlapok piros betűit kékek követik, az ünnepek után ismét hétköznapok jönnek. A jubileumi esztendőt, hazánk fölszabadulása huszonötödik évfordulóját éppen az avatta nemes fényű ünneppé, hogy nem volt idegen tőle a hétköznapok alkotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra hevítette hőfokát. A jubileumi verseny ipari és mezőgazdasági üzemekben, kereskedelmi és szállítási vállalatoknál valóban az egesz közösséget többre, jobbra sarkallta. A lapok, a rádió, a televízió híradásai napról napra új eredmények örömét oszthatták szét az egész országnak, hiszen bárhol születik is a több. a jobb. mindannyian gyarapodunk. A termelőmunkában való nemes, értéket létrehozó, s embert egyaránt formáló vetélkedés mellett sokféle más mozgalom is — igy az „Emlékművünk az ország" jelszavát valló, a lakóhely szépítéséért kibontakozó — bizonyította: a gazda, a dolgozó nep tettekkel, cselekvéssel, önzetlenül nyújtott. önként vállalt többel teszi emlékezetessé az ünnepet, gazdagítja a jelent. Gyárakban, termelőszövetkezetekben, a szellemi munka műhelyeiben tíz- és százezrek tettek kötelességükön felül, s az egyén apró eredményei végülis a közösség cselekvésének nagy egészében forrtak össze. Nem frázis: egy egész ország akart és tudott többet nyújtani, mert éppen a fölszabadulás negyedszázada tanította meg arra, hogy minden szónál ékesebben beszél a tett, hogy hit és hüseg bizonyítéka a cselekvés. Ezért nem kellett nagv szervezés ahhoz, hogy a fölszabadulás nagy ünnejje után természetesen, mondhatni, ösztönös módon a jubileum tiszteletére kezdeményezett verseny kongresszusi versennyé váljék; a párt X. kongresszusát köszöntse. Szegeden — mint jelentettük — kibontakozott a kongresszusi munkaverseny. A párt egy-egy kongresszusa a szó teljes értelmében mérföldköve társadalmunk és gazdaságunk fejlődésének. Jó, hogy e mérföldköveket a munkasikerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. pártkongresszus tiszteletére folytatott verseny eredményeit hazánk minden táján megtaláljuk: határidő előtt átadott ipari létesítményekben, iskolákban, művelödesi házakban, s természetesen ezer más dologban is. Termelési költségek csökkentésében. jobb minőségű termékekben, a mezőgazdasági hozamok emelkedésében, a szocialista brigádok közös életének gazdagodásában, mindabban, aminek szülője az a kezdőmondat volt: a pártkongresszus tiszteletére vállaljuk ... Nincs ez másként napjainkban sem A kongresszusi verseny természetes és szerves folytatója mindannak, ami a jubileumi versenyben, a fölszabadulás tiszteletére történt. Ápolója és továbbfejlesztője az eredményeknek, biztatója a kezdeményezéseknek, bátorítója az öntevékenységnek. Nem új verseny kezdődik, hanem ahogy a napok kapcsolódnak egymáshoz, a vetélkedés is úgy folytatódik. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtartásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért, s azért a természetes örömért, amit a becsülettel elvégzett feladat nyújt, s amibe, mi tagadás, egy kis jogos hiúság is vegyül, hiszen jó érzés elsőnek lenni, másodiknak, kitűnni a többiek közül, elismerést szerezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lelkesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indítéka, hogy szükség van mindarra, ami a versenyben születik, amit emberek gondolkodása, s keze hoz létre. A versenynek azonban vannak szervezeti feltételei is, s hiba lenne elfeledkezni ezekről. Nem arra gondolunk — legalábbis elsősorban nem arra —, hogy akadnak helyek, ahol formális, lélektelen a verseny értékelése, a győztesek jutalmazása, s hiányzik a nyilvánosság. Még arra sem. hogy egy-egy termelői közösségben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélkedni csak a gépek, termelóberendezések mellett lehet. Arra gondolunk, hogy kárbaveszhet a nemes akarat; lelohadhat a tettvágy, ha megszületnek a vállalások, de teljesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyaghiány, az állásidők növekedése, a műszakok indokolatlan cserélgetése, a brigádok oktalan szétzilálása. Arra. hogy nemcsak kérni lehet, hanem adni is. Adni, mégpedig mindent, ami a folyamatos, egyenletes munkához kell. ami reálissá teszi a versenyt, ami nem kedvet fizeg, hanem igyekezetet serkent. S

az év végén összeülő X. pártkongresszus méltó zárópontja lesz a jubileumi esztendőnek, annak a negyedszázadot fölmérő időszaknak, amelyet napjainkban élünk. Nincs okunk kételkedni abban sem. hogy a jubileumi versenyből kinőtt kongresszusi verseny méltó lesz a hagyományokhoz: új sikerek kovácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez, s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdéséhez. M. O. Tehetséges fiatal műszakiak Bensőséges hangulatú öszszejövetelt rendeztek tegnap ómegákat és illéseket, "hogy I a megyei KISZ-bizottságon. a gyerekkezek újabbakat írhassanak fel, a futballcsapatok neveit, a szerelmesekét is. A falra, fára, padra írt város kimarad a krónikából. Nagyobb betűkkel írják a történelmet. Veress Miklós A műszaki ifjú gárda, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa legjobbjai találkoztak-beszélgettek itt mozgalmi vezetőkkel, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, a megyei KISZbizottság és a Szakszervezell/lunkauedelem Hétfőn Siófokon megkezdődött a szakszervezeti munkavédelmi felügyelök Kétnapos tanácskozása a szakszervezeti központok képviselőinek, a szakszervezeti megyei tanácsok ti tkárainak és munkavédelmi felügyelőinek részvételével. A kétnapos tanácskozás napirendjén az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése, továbbá a termelés és a munka kultúrájának emelése szerepel. tek Csongrád megyei tanácsa képviselőivel. A rendezvényt Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Elismerő szavakkal köszöntötte azokat a fiatalokat, akik szép sikerrel vettek részt az SZMT és a megyei KISZ-bizottság által tavaly meghirdetett szakdolgozat pályázaton. Palotai Jenőné, a KISZ-bizottság munkatársa számolt be arról, hogy a huszonnyolc szakdolgozat közül húszat továbbítottak az országos értékelésre, s két első, egy második és két harmadik helyezés dicséri a fiatalok tudását, tehetségét. Ami a legfontosabb, a feldolgozott témák — köztük több újítás, találmány — fontos feladatokat oldottak meg, jól alkalmazhatók a termelőmunkában. Szögi Béla ezután okleveleket és jutalmakat adott át a jó eredményt elért fiataloknak, további sikereket kívánva s azt is, hogy tovább növekedjen a jobbért, gazdaságosabbért munkálkodó FMKT-tagok száma. Mint Juhász József, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: ez a mozgalom szerves része, alkotóeleme a szocialista munkaversenynek. Ehhez mérten kell tehát értékelni és törődnünk vele. KEDD. 1970. MÁJUS 12. DÉíMAGYARORSIÁG