Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

píTV<;7Ím'í PC PCÍlfóC anyagokból készült ruhák és •C-GYA^IIIU CB LMKUÍ> ^^ ÜGYES VARTACI<MVAL érdekes hatásokat lehet elérni a n ők öltözködésében. Csak egyre kell vigyázni, de arra nagyon: a keresztben csíkos anyag csak a karcsú, magas nőknek áll jól. Tehát néhány példa: ruha sima felsőrésszel, csíkos anyag csak a nyakán, és a dcrékresztól lefelé. A csík színé­vel egyezik a széles övé. Felette kétsorosán gombolt kabát. Ujjatlan, nyafcnélkü i ruha, elején csíkos rész, fölötte kabát. A csíkos rész a kabát gallérján és kézelőjén ismétlődik. Galambos Ferenc PIAU-CSIAU MEG A TÖBBIEK Somogyi Károlyné HOGYAN KÖZLEKEDJÜNK? A PAPÍRPÉNZ, mielőtt Euró­paban megjelent volna, Kínában már csaknem ezeréves múltra tekinthetett vissza. Ezen annál in­kább sem csodálkozhatunk, hisz a papír is kínai talalmány. A pa­pírpénz létezéséről először Marco Polo útleírásából értesülhettek az európai olvasók. Sokáig az a tév­hit volt a köztudatban, hogy a mongolok honosították meg Kíná­ban is és Perzsiában is; ez utób­bi onszágbun djaon néven ismer­ték, amely a kínai tshao szóból ered. Az újabb kutatások azon­ban bebizonyították, hogy a kínai­ak már a Sung dinasztia alatt, tehát a mongol uralom előtt is ismerték a papírpénzt. Kia-Szü­Tao miniszter 1264-ben a régi papírpénzek helyett újakat bocsá­tott ki, Thai-Csu, a Sung dinasz­tia megalapítója pedig megen­gedte. hogy a kereskedők ezüst értékeiket és áruikat a császári kincstárba helyezhessék letétbe, amelyről papírszelvényeket, piau­csiau-t kaptak, s ez pénz gyanánt szerepelt. A KÁRTYA. Keletről szárma­zott a játékkártya is. Majdnem egy időben tűnt fel Kínában és Indiában. Tulajdonképpen jelké­pes hadijáték volt. vallásos színe­zettel; az indiai kártya tíz színe Visnu tíz megjelenési formáját ezimbólizálta. Európai felbukka­násának az időpontja bizonyta­lan; valószínű, hogy a kínai kár­tyát a mongol betörés hozta ma­gával. az indiai pedig arab-mór közvetítéssel került Spanyolor­szágba, ahonnan Olaszországba került, majd egész Európát meg­hódította. Az irodalomban mór a 14. században van nyoma, 6 tu­dunk róla, hogy Jacquemin Gringomneur 1392-ben már VI. Károly francia királynak festett kártyákat. A NÉVJEGY múltja is szaza­dokra nyúlik vissza. Az a felte­vés. hogy Perzsiából származik, az újabb kutatások következté­ben megdőlt. A mai névjegyhez hasonló kártyákat először Velen­ce gazdag kereskedő arisztokratái használták a 13. században. Ve­lencéből az egész Olaszországban elterjedt, s alakja közben egyre kisebbedett. A díszes kivitelű névjegyeknek Franciaország volt a hazaja, ahol a barokk, a ro­kokó, majd XIV. Lajc* korának stílusjegyeit hordták magakon. A neveket pásztorjelenetek. gyer­mekképek, tájékepk, antik, ro­mok, városképek, allegóriák vet­tek körül, rézinetszéssel készül­tek, s a korabeli grafika becseb termőket. A múlt század köze­pén a névjegy készítésénél a reznietszet szerepét a litográfia vette át, de hamarosan feltűn­tek a nyomtatott és dombornyo­másű névjegyek is. A század ele­jén ismét megkísérelték a díszes névjegyek feltámasztását, de nem sok sikerrel, A mai névjegy szo­lid kiállítású. Kartonra nyomott nyomtatvány, amelynek jó kivi­telét a szép betűtípus és a gon­nyomás biztosítja. AZ ÉTLAP. a leghasznosabb nyomtatványok egyike, s a ven­déglátóipar nélkülözhetetlen esz­köze. Művelődéstörténeti jelen­tősége nem lebecsülendő. Az első étlap Henrik braunschweigi her­ceg nevéhez fűződik, aki maga is nagy ínyenc volt 1489-ban Hen­rik herceg a Rege-nsburgban megtartott országgyűlés bevégez­tével az összegyűlt előkelőségeket ebédre hívta meg, amelyen hat­vanféle éted szerepedt. Persze sem Henriknek, sem a vendegek­nek nem volt olyan feneketlen gyomra, hogy az elkészített éte­leket mind megkóstolják. A konyhamester azonban hosszú jegyzéket adott át a hercegnek az elkészített ételekről, aki alá­húzással jelölte meg azokat, amelyekre gusztusa támadt Haug montforü gróf, add asztal szom­széd ia volt, kíváncsian kérdezte, hogy mit tanulmányoz azon a hosszú cédulán? A herceg moso­lyogva nyújtotta át az írást mondván: ez azoknak az ételek­nek a jegyzéke, amelyeket a sza­kácsok az ebédre elkészítettek. A grófnak és a többi vendégnek annyira megtetszett az ötlet, hogy az étlap hamarosan népszerű lett, s ettől kezdve alig volt elkép­zelhető nagv lakoma étlap nél­kül. Később a vendégfogadók is átvették, s ma már mindenütt naponta használjak. HÁZASSÁGI HIRDETÉS. Ha az ember napjainkban kezébe ve­szi az újságot, az apróhirdetések között mindig találkozik házas­sági hirdetésekkel. Az első há­zassági hirdetés 1673. július 19-én jelent meg a Colleclion for Imp­rovement of Haushandry and Trade című angol lapban- két házasulandó férfi közölte ezirá­Tiyú szándékát. Németországban 1738-ban ,egy bátor nő adta fel az első házassági hirdetést, az alábbi szöveggel • „Egy tisztességes nő szerény örökségi ügyének elintézésére jo doktort vagy ügyvédet keres, akihez kész feleségül hozzá­menni, ha ügyét kellően a szí­vén fogja viselni". Iám a nők már akkor is előny­ben részesítették a diplomás fcrj­jelölteket! POSTAI LEVELEZŐLAP. Egy közhasználatú nyomtatvány, a postai levelezőlap feltalálása ' a magyarok nevéhez fűződik. A magyar posta 1869-ben hozta for­galomba a levelezőlapot, amely­re nem kellett bélyegiet ragasz­íani, mert az nyomtatásban már rajta volt. Megjelenése után csakhamar elterjedt az egész vi­lágon. TURMIX Pap és rendőr Barry Wright rendőrőrmester kettős életet kezd. A harmincéves londoni rendőr — aki már tíz éve kifogástalanul ellátja szolgálatát — másodállásban segedielkészi állást vállalt. — Rendőri munkám az első — nyilatkozta a minap az újságírók­nak. — egyházi tevékenységemet össze fogom egyeztetni szolgá­lati kötelességeimmel... Leleményesség Az olasz haditengerészet gaz­dag magántulajdonosoknak elad­ja a Földközi-tenger partvidékén levő erődítményeit és támaszpont­jait. ahonnan festői látvány nyí­lik az olasz Riviéra hegyeire és a tenger hullámaira. Az olasz hiva­talok ezt az elhatározást azzal in­dokolják, hogy ezek az erődítmé­nyek katonai szempontból feles­legessé váltak és fenntartásuk pa­zarlás lenne. Szakemberek szerint az erődítményeket át lehet épí­teni villákká és szállodákká. Felhívás Részlet az osztrák állatvédő egyesület plakátjából: „Belépett már ön az állatvédő egyesület­be? Még nem? Lépjen be azon­nal! Az egyesület segítségére ön­nek is szüksége lehet egyszer !" KUKUCS képernyője.. • A lovaskocs'król Először a rúd jelenik meg a mellékutca irányából, tilosból utána a lófej, majd a ló többi része, s a fölötte előrenyújtott ostor jelzi, hogy jön. Nincs mit tenni ilyenkor, át kell szépen en­gedni, mert biztos vesztes ma­rad, kS lovaskocsi hajtójával kezd szócsatát. Erről különben bárki meggyőződhet, ha homok­szállítások idején kissé elidőzik a szegedi hídon és megvárja a leg­közelebbi, tornyosra púpozott lo­vaskocsit, amint elindul fölfelé a lejtőn. A derék zabmotor vonó­ereje mindössze egy „lóerő", ezt növelni sem ostor, sem az óma­gyar buzdítások nem képesek. Ezek csak a fuvaros lelkén "köny­nyítenek. a marosi homokon so­ha. Erős idegzetű nézők azt ál­lítják, hogy a ló ilyenkor ön­gyilkossági gondolatokkal foglal­kozik, s azért forduj keresztbe a hídon, mert a Tiszába akar men­ni. Ilyenkor örül a többi jármű vezetője, pihenhet kissé és lóido­mításban gyönyörködhet — in­gyen. Kevésbé látványos a lófogatú járművek felvonulása szerdán és szombaton a Nagykörúton. Dél­felé, ha elfogyott a káposzta, tök. alma. békésen poroszkálnak ha­zafelé. A ló nem részesül a si­keres vásár örömére fogyasztott áldomásból, maximum zabot kap, így nyílegyenesen halad — az úttest kellős közepén. Látszik, hogy nem tanulta meg a KRESZ-t. különben tudná, hogy a körúton párhuzamos közleke­dés van. (Szerencse, hogy a gép­jáművezetők mind tudják. Vagy talán mégsem? Majd utánané­zünk.) A lassú járműveik csak az úttest jobbszélen haladhatnak, s ezt bizony a lovaskocsik hajtói­nak is feltétlenül tudniuk kell. Külön élmény országúton ha­ladó autósoknak a messziről fel­bukkanó szénásszekér. Tudni kell róla. hogy ez is mindig az út­test közepén halad, és rakománya mindkét oldalon fél méterre ki­lóg az árak fölé. Itt aztán meg­mutathatja a vezető, mit tud? Szénásszekér előzése autósbra­vúr, külön kialakult szabályai vannak: 1. Vezeitő hosszan kürtöl. 2. Lófogatú jármű vezetője visszanéz, mi jön? Autó kürttel, vagy a kürt magában. 3. Megállapítja, hogy autó is jön vele, és megnyugodva visz­sza fordul. ( 4. Vezető újfent kürtöl, s egy­idejűleg az elhaladás esélyeit la­to' Tatja. 5. Miután kilátni semmiképpen nem tud, belemegy a szénába, ha szerencséje van, ki is ér belőle ... 6. ...és mikor a városba érke­zik, mindenki látja rajta, hogy a természet lágy ölén járt. Szénail­lat lengi körül és széna hullik, amerre jár. Természetesen a lovaskocsik­nak is közlekedniük kell, nem is lenne semmi baj, ha szabályosan tennék. Van köztük sok Ilyen is, de írásainkban nem róluk beszé­lünk, hanem azokról, akik este világítás nélkül közlekednek, a jelzőtáblák utasításait sem tart­ják be. Tavaly 56 balesetét okoztak a fogatolt járművek Csongrád me­gyében. MIKSZÁTH Hatvan évvel ezelőtt. 1910. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán. — Ez alkalomból egy né­hány művéről emlékezünk rejtvényünk vízszintes 1., 33., 74.. valamint függőleges 1. és 12. számú so­raiban. VÍZSZINTES: 1. Mikszáth első. figyelmet keltő műveüiek egyike, mely a Szegedi Naplóban jelent meg először. 13. Kicsinyítő képző. 14. Az észak-ame­rikai öt tó egyike. 15. Göngyölegsúly. 16. Vércso­port. 17. Hozzáér. 19. Légylárva. 21. ... Satanas (távozz tőlem, Sátán). 23. Fiatal szarvasmarha. 24. Leszármazottja. 26. Szokás. 27. Régi mongol feje­delmi cím. 28. Olasz névelő. 29. Igen — Vas me­gyében. 31. Légnemű test. 32. A fordítottjával vá­góeszköz. 33. Az író egyik romantikus meséje. 36. Francia sziget l.a Rochelle közelében. 37. Illattal párosult zamat. 38. Oldalfegyver, névelővel. 40. Ci­gány férfi. 41. Klasszikus görög piactér. 43. Lég­zőszerv. 44. Űrmérték. 46. A Volga jobb oldali mel­lékvize. 47. Hordó penész. 48. Selyemszélek! 50 Francia területmérték. 52. Az IKV elődje. 53. Pö­rösködés kezdete! 54. Katedrális. 56. Földrész. 59. Textilnövény. 60. Ipari tanuló egykori neve. 62. ... szentmárton. 63. Virágos háztáji. 64. Női név. 66. Egyfajta csiga. 67. Bentlevő. 68. 50%-os alku! 69. Olajzöld. 71. Radioaktív elem. 73. Kettős betű. 74. Ez a műve is a Szegedi Naplóban jelent meg elő­ször. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik, 1885-ben megjelent kisregénye. 2. Váltogat. 3. A válni akarók városa Nevadában. 4. Népszerű szórakoztató és kulturális intézményünk névjele. 5. Emil egynemű betűi. 6. Középkori váráról ismert flamand város Belgium­ban. 7. Skálagyakorlat. 8. A tetejére. 9. Időegység. 10. Nyílászáró szerkezet. 11. A macskafélék család­jába tartozó ragadozó. 12. Az író egyik legismer­tebb regénye, amelyből filmet is készítettek. 18. Passaunál ömlik a Dunába. 20. A hindu fjlozófia egyik rendszere. 22. összekuszált gaz! 24. Moha­medán vallástudós. 25. Szardella. 28. összetételek­ben: hasonló. 30. Durva pamutkelme. 33. Egyfajta pálma. 34. Tó — olaszul. 35. Gríz. 37. Női név. 39. Hirtelen harag. 42. Okmány. 45. Mint a függőleges 9. számú. 47. Vetített állókép. 49. Cibet-macskaféle ragadozó, másnéven: mungó. 51. Folyó az NSZK északnyugati részén. A tengerbe ömlik. 52. Egyfor­ma betűk. 53. Hogyne, természetesen. 55. Amo ke­vert betűi. 57. Idei. 58. Trója latin neve. 59. Talál. 61. Allj. 63. Zsírozó. 65. Helyhatározó névutó. 67. Mulatóhely. 70. Mutató szó. 72. Szolmizációs hang. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 33., 74., vala­mint a függőleges 1. és 12. számú sorok megfejtése. E. B. ' A MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti megfejtés: Tanulni annyi, mint termelni, mivel tanulás nélkül nincsen terme­lés. — A megfejtők közül könyvjutalmat vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca): Bálint Lajos József A. sugárút, Dér Gyula tfilmos Etelka sor, Csontos Andrásné Rom u.. Juhász Ru­dolfné Széchenyi tér. Kovács Lászlóné Petőfi S. sugárút, Köncs Erzsébet Lengyel u., Nagy Lajos öthalom u., Opra Ferenc Lenin körút, Tapody Fe­renc Bal fasor, Tóth Katalin Csendes u., Tóth Já­nosné Fonalfeldolgozó, Varga Lászlóné Sándor u.

Next

/
Thumbnails
Contents