Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

(Folytatás a 3. oldalról) r icsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a ket lakás bérleti értéke közötti különbözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben igényt tarthat a lakás bérleti éttékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érv ényesíteni lehet. 17. A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalekok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakosság egerei gényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű é6 volumenű lakáscsere-alap szükséges. 18. A lakósforgalom és a lakáscserék fokozottabb kiszélesítésére a szövetkezeti lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakástulajdonosok lakáscseréjének új szabályalt. Állami kedvezmények a lakásépítés és-elosztás terén 19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam a lakosság anyagi befektetésenek arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmenyek rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett Igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek. arányosabbak legyenek. 20. Az állami kedvezményt a lakásépítő, Illetve vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel, illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A 6zoi álpolitikai érdekből nyújtható kedvezny alapja a család nagysága, a gyermekek es eltartottak (keresőképtelenek) bzúma legyen. 21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépíésben résztvevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árenledményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermeklR megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részé re részletfizetési kedvezmény adható. 23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően differenciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (áészpénzelőtakarékcsság, kamat, hitelösszeg törlesztési Idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családiház < oitésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges megállapítani. Az OTP által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a kereslet-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakáskonstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők. 24. Az építési és lakásvásárlási hitelek után minden lakásépítési formában mérsékelt kamatot kell fizetni. A kamatlábak fejezzék ki a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét, továbbá az egye6 < citési formákhoz: a váro6l, többszintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az építtetők nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják fel é6 érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésében. Á lakások elosztási rendszerének javítása 25. A lakások igazságosabb eloszta&a érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakúsok igénylésének és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásIgényeket felül kell vizsgálni é6 új igénynyilvántartást, valamint új elosztási es kiutalási tervet kell készíteni és azt nyiL vúnosságra kell hozni. 28. A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egyecv időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, ki válaszáéi, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogv jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakáeellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg. hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 27. A lakásalap jobb kihasználása érlekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Űj. átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat 28. Ösztönözni kell a családiház tulajdonosokat arra, hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbeadják. Ilyen esetben jelentős adókedvezménnyel, vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost. 29. Olésóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. Á személyi lakástulajdon mértékének szabályozása 30. A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a 6zemélyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnak (a házastársak, az együttélő gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, Illetve nem vásárolhat. 31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését. hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felszabadítását, hosszúlejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is 6egitsék elő. Á lakóházak fenntartásának fejlesztése 32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére es fenntartására. A lakóház-fenntartásban a tulajdonosok és a bérlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni. Az állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátás. A negyedik ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését. 33. Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk, a felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni. úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelöségek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat. gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is. amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt. Á lakbérek jövőbeni rendszere és mértéke 35. A lakásépítés, -elosztás és "fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szembea azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ebnek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. 36. A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és település-csoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. 37. Az új lakbértarifát a kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbéi-tarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. a jelenlegi lakbérpótlék-rendszer megszűnik. 38. Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlöt és a tulajdonost terheljék. A lakáson kívüli épület-karbantartási és az épületfelújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék. 39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is kiterjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. a jövőben bérbe adandó, valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenieg is a szabad lakbérmegálapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. 40. A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy, hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit m Á'lami intézkedés a lakbéremelésről származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására 41. A bérlakásban éló családok jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánv együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére. A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő, béi beadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen: összkomfortos lakások esetében négyzetméterenként 6,— Ft komfortos lakások esetében 5,40 Ft félkomfortos lakások esetében 3,60 Ft A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mertéke nem változik mindaddig, amíg az állami szervek a lakást komfortossá nem alakítják. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A nem állami tulajdonban levó és bérbeadás útján hasznosított kötöttbérü lakentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbér-hozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már l'őbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt lakbérterheik nőnek. Tehát azok, akik 1971. július l-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. 42. Az ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere: — a lakbéremelés 1971. július I-én egyszerre életbelép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben — az állami lakbérhozzájárulás fokozatosan csökkenjen; — a bérlakásokban lakó nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, keresőképtelenek méltányos lakásjogosultságuk mértékéig a lakbéremelés teljes összegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés Időpontja után nyugdíjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre folyósított lakbérhozzájárulást. — a szabad foglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak Lakbérénél általában nem indokolt az ellensúlyozás. Amennyiben az államtól kedvezményt kémek, úgy maximum két évre lehet eltolni a teljes bevezetést úgy, hogy fokozatosan félévenként a teljes különbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni. 43. Az állami lakbér-hozzájárulás kifizetését a következő módon kell szabályozni : — a lakbéremeléssel érintett lakásoknál a bérlő az emelés teljes összegét lakbérhozzájárulás címén munkahelyén fizetéskiegészítésképpen névre szólóan megkapja. A munkál Utók a hozzájárulásról személyenkénti nyilvántartást vezetnek, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a térítést; — a lakbérhozzájárulást a családon belül a kereső családfő és a feleség (vagv második kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés Időpontjától kezdve munkahelyükön havonta kapják, melyet az állami költségvetés a muhkaadónak megtérít; — a rendezést követő időszakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A keresetnövekedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évenként, vagy félévenként kerüljön sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg. EH A Központi Bizottság kötelezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propagandamunkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozók jó felkészülését a határozat végrehajtására. A Központi Bizottság felkéri a szakszervezeteket, a többi tömegszervezetet, hogy támogassák a határozat megvalósulását. A Központi Bizottság és a kormány felkéri az Illetékes állami szerveket, hogy a határozat végrehajtásához szükséges. Intézkedéseket dolgozzák ki és jóváhagyásra terjesszék a kormány elé, (MTI) kasok lakbérét az állami tulajdonban levő bérlakásokra előirt mértékhez igazodóan lehet megállapítani. A korábban bérbeadott olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbér-megállapodás rendszere érvényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál a szabad lakbér-megállapodás rendszerét kell továbbra is fenntartani. Az új lakbérek bevezetésével a jelenlegi lakbérpótlék-rendszev megszűnik. A lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztese továbbá a lakbérek rendezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtasára. a szükséges jogszabályok. intézkedések előkészítésére a kormány, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyeztető bizottság létrehozását, rendelte el. Az építésügyi és városfejlesztést miniszter felhatalmazást kapott, hogv a lakáselosztás új rendszere, (továbbá a lakberrendezés bevezetése erdekében szükséges előkészítő munkálatok (bérlakások felmerése, komfortkategóriába-sorolása stb) megtételéről saját hataskörben gondoskodjék. (MTI) 0 Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére