Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

Internacionalisták kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsának elnöksége Harci Érdemekért érdeméremmel tüntetett ki magyar internacionalistákat, akik részt vettek a Nagy Októberi Szociálisa forradalomban, a polgárháborúban, a szovjet hatalom megteremtésében. A kitüntetettek egy csoportjának csütörtökön F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete meleg szavak kíséretében nyújtotta át az érdemérmeket a nagykövetségen. A bensőséges ünnepségen megjelent Biszku Béla, az MSZMP KB titkára es Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá Gyenes András külügyminiszter-helyettes. A kitüntetések átadását követően Kállai Gyula a párt és a kormány nevében üdvözölte a kitüntetetteket. A magas kitüntetésben részesült internacionalisták nevében Szántó Ferenc mondott köszönetet. Fejlődik a Ferihegyi repülőtér A Ferihegyi nemzetközi repülőtér 1950. május 7-én kezdte meg működését. A jubileum alkalmából csütörtökön a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Földvári László miniszterhelyettes sajtótájékoztatón méltatta a magyar polgári légi közlekedés eredményeit, ismertette jövőjét. j A Ferihegyi légikikötő megnyitása után sokáig Közép- és Kelet-Európa legmodernebb repülőtere volt. Kevesen tudják, hogv a légikikötő központi épülete — a játékos kedvű tervező munkája nyomán — felülről nézve repülőgéphez hasonlít. A légiközlekedés technikájának gyors fejlödével lépést tartott a repülőtér. Fénytechnikai és leszállító berendezések. különféle automaták gondoskodnak a légikikötő biztonságos üzemeltetéséről. A repülőtéren tavaly 750- ezer utas fordult meg. A MALÉV, a repülőtérről kiindulva, 28 ország 34 városával tart fenn menetrendszerű kapcsolatot, a Ferihegyi forgalomnak csaknem felét a MALÉV bonyolítja le nemzetközi járataival. Van olyan nap, amikor 30—35 gép indul a repülőtérről. s ugyanannyi száll ott le. s ez a szám a nyári csúcsforgalomban eléri a százat is. A közlekedéspolitika is külön figyelmet fordít a dinamikusan fejlődő ágazatra, a nemzetközi polgári légiforgalom budapesti támaszpontjának fejlesztésére. Mérlegen az első negyedév A kiskereskedelmi árak aiakuiása Hárommillió tonna szén Az Oroszlányi Szénbányáknál csütörtökön megkezdődtek a második negyedévi termelési tanácskozások. Ebben az évben a tervezettnél 100 000 tonnával több szenet kér tőlük a népgazdaság. így csaknem 3 millió tonnát kell felszínre küldeniök. A Központi Statisztikai Hivatal részletes kimutatást készített a kiskereskedelmi árak első negyedévi alakulá| sáról. Eszerint a kiskereskedelmi árszínvonal az év első neJ gyedében egy százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korabban, ezen belül azonban januárban és márciusban csupán 0,7, februárban pedig 1,4 százalékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára a múlt év eleje óta nem változott, bár egyes csokoládéárük, zöldségkonzervek most valamivel drágábbak. Az idényáras cikkek általában olcsóbbak, mint tavaly Ilyenkor, ezen belül is a piaci árak néhány százalékkal alacsonyabbak a bolti áraknál. A baromfi piaci ára az év első negyedében egy, a tojásé hat. a burgonyáé 8, a friss hazai gyümölcsé 53 százalékkal alacsonyabban volt, mint egy évvel ezelőtt. Az idényei kkek bolti ára ugyancsak lényegesen csökkent, bár a hazai gyümölcs kivételével még mindig meghaladja a két évvel ezelőtti átlagos színvonalat. A ruházati cikkek árszínvonala 1970 első negyedében három százalékkal volt. magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül februárban az egy évvel azelőttihez Érdemes-e tíz ujjal megbontani a földet? Spárgaszedés a bakhátak között Vagyunk egypáran, akik a spárgát csak madzag formájában ismerjük. Vitaminkonyhás receptkönyvek ugyan emlegetik, de kevesen háboi-gatják ezeket a lapokat. Külföld ellenben meszsziröl is nyújtja érte a kezét. Szakemberek azt mondják, itt lenne a hazája a homokon. Egyre többen vannak öttömös határában, akik térdenálló hajlongással köszöntik a felkelő napot, és ügv is búcsúznak tőle napáldozat idején. A falu neve ugyan vitatható, de ez a mostanában föltűnő űj szokás biztosan nem a törökvilág atavisztikus visszaütése. Különös bánásmódot igényel a spárga, azért vonulnak ki hajnalok hajnalán a bakhá»ak közé Jakusék, Kothencék, Palotásék, Szécsiék, és azért térnek vissza alkonyat előtt újra. Különben lila, pikkelyes lesz a síp, kevesebbet ér. Tánczos Vincéné hároméves gyakorlatából magyarázza, hogyan lehet a homokhát repedéseiből tudni, érdemes-e tíz ujjal megbontani a földet, és hogyan csapódhatnatk be, ha a szél elsikálja a repedéseket. Bacsó Piroskával ketten vállaltak 17 sort, azt vallatják mindennap — hétköznap és vasárnap, eső, szél vagy kánikula egyre megy — április közepetói június feléig. Nagy munka ez. Megéri? Igaz, hogy az éjfél kergeti őket ágyba legtöbbször, mert ők tisztítják, osztályozzák, csomagolják szedés után az elsőrendűt, a lilát, a fejés szártörmeléket, de tavaly 6 ezer 323 forint és 50 fillér volt a kemény két hónap haszna TaaczoséknaL a folSzedik a spárgát vásárlási ár negyven százaléka az övék. Megéri. Migh Zsuzsa és Sólya Etelka most szedik először. Fiatalok, később fáradnak, szívesen sorakoznak a többiek mellé. Most azért is könynvebb — mondják —, mert hidegben lassan nő a spárga. Talán nem is lesz annyi, mint tavaly. — Viszont drágább az idén — mondja a brigadvezető Kothenc Vince. Számítgatásokba kezdünk, melyik éri meg jobban az idestova hagyományosnak tekinthető őszibarack vagy az űj honfoglaló, a spárga? Nevetve adja a számokat a spárga javára. Tavaly 18 holdon — ebből pedig négy víznyomásos terület volt — 215 mázsa termett, és 315 ezer forintot fizettek érte, 46 hold barack 730 mázsa terméséért pedig csak 275 ezret. Ezért telepítenek most is hat holdat. Ha tisztán akarunk látni, a velejáró kiadásokat is számolnunk kell. A barackot hétszer permetezték tavaly, a spárgát — szerencséjük volt — egyszer sem kellett. Az előző évben is csak egyszer, július derekán, amikor a termést már rég fölszedték. Kétévenként kíván szervestrágyát a spárga, közben eleg a 9 mázsa műtrágya holdanként. Átlagban 20 évig él, ebből 16-ban szedhető gazdaságosan. A baracknak eddig a második generációja is öregszik. Egy kiloért — a javáért persze — 25,50-et adnak, a leghitványabb is 4 forint. Tavaly a legszebb őszibarackért sem jött ki a négyforintos átlagár. Téved, aki azt a tanácsot várja most folytatásként, hogy forgassunk ki gyorsan egy csomó őszibarackfát, és ültessünk helyette spárgát. Nagyon jó nekünk, ha olcsón ehetünk őszibarackot végre. De ha annyira kapós külföldön a másik, homokunk meg van hozzá bőven, munkáskéz is akad, ha megéri, érdemes lenne foglalkozni vele. A távolbalátók szerint a piac eldugulásától nem kell tartanunk, 30 százalékát se tudjuk kielégíteni az igényeknek, és számítani lehet a hazai érdeklődés fokozódására is. Akik kóstolták már, sokan mondják közülük, ízletes-eledeL hl tt képest 4,4 százalékos volt az emelkedés, süninek az az oka, hogy a kedvezményes kiárusítás szűkebb körű volt. mint a múlt év februárjában. A ruházati árak mozgásában felfelé és lefelé irányuló tendenciák egyaránt tapasztalhatók. Az importfogyasztási cikkek árképzésének megváltozása főleg a későbbi hónapokban — a múlt évről megmaradt készletek kifogyása után — érezteti csökkentő hatását. Az import férfi nyloningek ára máris csökkent, márciusban 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábban. A Centrum áruházak tízszázalékos engedménnyel hoztak forgalomba gyermekcipőket, míg a női cipők árszínvonalát az csökkentette, hogy olcsó, műlakkszandálok éé pumseipők is1 nagyobb mennyiségben kerültek forgalomba. A har risnyánadrágok ez év első negyedében körülbelül 15, a szintetikus szövetek 14, a szövött hosszú ujjú fiúingek 10. a tréningruhák 8 százalékkal voltak olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt. Néhány alapanyag, például a műszál, a selyembélés, a habszivacs árának emelkedése miatt drágult több ruházati cik, így az átmeneti és a laminált kabátok. Az importballonok forgalmának növekedése a ballonkabátok átlagos árszínvonalát is növelté. A vegyesipárcikkek ára átlagosan két százalékkal volt magasabb, mint a múlt év elsó negyedében, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké nem változott, az úgynevezett vegyes-iparcikkeké 2,8 százalékkal emelkedett. Jelentősebben nőtt az elmúlt évihez képest az épület- és bútorvasalások, a háztartási üveg- és porcelánáruk, a játékok, az ezüstés ajándékáruk, a festékek, a mozaik- és cementlapok, a kefe, ecset ára. A kiskereskedelmi árszínvonal átlagos egyszázalékos növekedésében természetesen benne vannak a múlt évi drágulások. Az utóbbi hónapokban az általános árszínvonal nem emelkedett, első negyedévi átlagárak lényegében azonosak, sőt valámivel alacsonyabbak, mint a múlt év negyedik negyedévében. (MTI) LOGÁRLÉCES POLITIKUSOK N

éhány napja régi szervezett munkással, egyik legnagyobb hazai üzeműnk korábbi üb-elnökével. magas. országos tiszlsegek viselőjével beszélgettem a 25 esztendő emlékeiről. Sok emlék tolakodik előtérbe egy ilyen interjú során: a régi napok, amelyek nem hoztak mindig azonnal tisztázott állásfoglalásokat és bizony balfogásokat is el keliett könyvelni. Igy mondta el a régi szakszervezeti vezető, hogyan vezették ki annak idején a nagyüzemből az egyik legtehetségesebb és később (más üzemben, más vezető poszton) tehetségét és alkotókedvét újra bebizonyító főmérnököket a gyáriak az 1946—47-es évek egy elhamarkodott pillanatában. Az ember leír nagy szavakat: politikai éretlenség. nem tökéletes tisztánlátás, osztályelfogultság; mert ezeket is emlegetni lehet az idézett esetben. Még bizonyos adag demagógiát is. Hanem mindenféle elfogultságon és demagógián túl, hibás agitációs szemponton túl. egyvalami kétségtelen valóság volt. A munkásoknak az az érzése, benyomása, emiéke, hogy az a főmérnök — lehetetett a világ legrendesebb embere különben — a régi világ embere volt. Miért? Mert pozíciójánál, üzemi súlyánál fogva, ha egy árva szót nem mondott is esetleg a Horthy-rendszer belső politikai vitai idejen és egyetlen egy nyilatkozatot sem hallhattak tőle. s magatartása, irányító szerepe mindenkinek azt sugallta: ez az ember politikailag egyértel1 műen a rendszerhez tartozik,* amely ilyen fontos pozíciót ad neki. Lehet, hogv csak logarléee veit — de abban a nagy gyárban marsallbotnak látszott. Politikai jelképnek, ö: politikusnak, logarléccel. Fordítsuk meg a jelképet. Tegyük a mai helyére. Á műszaki vezető nálunk és ma is logarléces politikus. Ha akarja, ha nem. Nincs — ha a bérlisták szerint van is — „szakvezetes" és „függetlenített politikai vezetés". Pontosabban az utóbbi lehetseges. de — a politikától függetlenített műszaki vezetés nem. Képzeljenek el például (nem nehéz, mert nálunk ilyen sok van) egy hatalmas beruházást. Milliárdos értékek születnek, az üzem működésé két, három vagy öt év múlva a népgazdaság teljesilőképességenek nagyarányú növelését teszik majd lehetővé, a gyár — mondjuk — három-ötezer embert foglalkoztat, egy egesz vidék átalakulásának egyik bázisa. Tőle függ a foglalkoztatottság, tehát — hogy milyen a keresetek növekedése, a taVolra utazások aránya mennyire csökken, mennyivel lesz kevesebb ingázó. Ettől a képzeletbeli Művektől — függ egy sor, vele kooperáló üzem termelése, nyeresége, öt-nyolcezer további ember keresete, hangulata, a terveinkről, népgazdaságunkról, politikánkról alkotojt véleménye. Tessék- most ezek utan fejet rázni* arra a kérdésre, politikai tisztség-e ezen a beruházáson a műszakiak, az irányító munkája? Vegyünk egy másik példát: ezúttal nem képzeletbelit. Mondjuk a tiszai vízlépcső építését. Minden hektár föld. amelynek az öntözését lehetővé teszi majd: a szocialista építés alapját jelentő munkás-paraszt szövetségnek gyakorlati igazolása. Nem plakátszerűen és nem szólamokkal. Csak úgy, hogy a parasztember, aki közben szintén újságolvasó, és rádióhallgató, és tévénéző lett, számon tartja, milyen ígéretet tett neki a kormányzat a földek termékenyebbé tételére. Ha nem valósul meg. az építkezés minden fázisán dolgozó minden vezető politikai hibát követett el — még akkor is (pontosabban, akkor még inkább), ha soha életében nem vallotta magát politikusnak. De hát az alkotás közben nemcsak a munka nagv kihatásai jelentenek politizálást de a kis gesztusok is. a műhely, az építkezés ezer szemmel figyeli vezetőit, közömbösségüket, vagy örömkitörésüket. legyintésüket és kézfogásukat, ha egv feladat a mérnöknek, a művezetőnek, a műhely vezetőinek láthatóan közömbös: ne csodálkozzanak, ha ez a közöny terjed. Igaz ugyan, hogy a közmondásbeli isten nem ad észt a hivatalhoz, de az átlagos beosztott ezt az esetek többségében mégis feltételezi, tehát valamilyen mértékben figyelembe veszi és mércének tartja vezetője állásfoglalását, lépését, viselkedését, az üzem rendjéhez, fegyelméhez, a munka szeretetéhez kapcsolódását. A

munka és politika sose volt szétválasztható — csak látszatra és illúziókban. De összetartozásukat hadd jelképezzem egy egészen más területről vett hasonlattal. Ismeretes a hadseregben a politikai helyettes beosztása, aki a parancsnok „politikai főmérnöke", hogy igy fejezzem ki magam. Tessék elképzelni a harchelyzetet* amelyben a zászlóaljat bekerítik, körkörös védelemre rendezkednek be. és a helyettes nem fog fegyvert, mivel neki más a feladata, ő „csak politizál". Persze ilyen politikai helyettesek sincsenek. Szerencsére. De hát lehetnek-e — ismét színére fordítva vizsgálatunk anyagát — másutt ilyen „csak termelő" parancsnokok vagy parancsnokhelyettesek? Képzeletben esetleg, valóságban aligha. b. f. Új, de „rámenős" vállalat Szükségből és csak átmeneti időre, ez év március 15-ig kapott engedélyt részleges köztérfoglalásra a III. kerületi tanácstól az m. j. városi tanács kommunális és karbantartó üzeme. Ha nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, akkor sántít a sürgősen kiadott engedélyezés is, amelyre nem adta áldását az első fokú rendőrhatóság. Most aztán — és már hónapok óta — áll a huzavona, mert az új. de erőszakos vállalat a Tisza Lajos utcából teljes szélességiben kihasított egy jó darabból gépkocsijai parkírozására. sőt az E 5-ös út mentén fekvő területet körül is fonta drótkerítéssel. Hiába a III. kerületi tanácsnak, a kerület gazdájának felszólítása a közterület felszabadítására, a kommunális és karbantartó vállalat kilincsel és fellebbezett a városi tanács illetékes osztályához. Mi tagadás, a III. kerületi tanács élhetett volna jogával: érzékeny bírsággal lehetne jobb belátásra késztetni a renddel dacoló vállalatot. Avagy fából vaskarika lenne egv tanácsi vállalatot annak az államhatalmi szervnek megbírságolnia, amely éppen a rend betartására alkotta meg rendelkezését? Ügy lenne ildomos pedig, hogv a vétkesség felett ne hunyjunk szemet már első fokon sem. nemhogy rést hagyjunk kilincseltetésre másodfokig. L. F. fentek, ii mmmmm 1970. május s. \di\l r^ttlÁi o