Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Díszoklevél és utalom az Új Élet Tsz-nek A szegedi járási, városi téeszek és mezőgazdasagi szakszövetkezetek területi szövetsége gazdálkodási ver­senvt hirdetett tavaly a ter­melőszövetkezetek számára a kormány határozata és a TOT irányelvei alapján. A ver­senyfelhíváshoz 28 szövetke­zet csatlakozott. A verseny­bizottság a gazdálkodási versenyben elért eredménye­ket a iárási pártbizottság, a városi és a iárási tanács, va­lamint a társadalmi szerve­zetek által kialakított ver­senyszempontok szerint ér­tékelte. Az elért eredmények figyelembevételével a szege­di Új Élet Termelőszövetke­zetet terjesztették fel orszá­gos értékelésre. A szövetke­zet — mint ismeretes — az országos versenyben a hete­dik helyet, a területi ver­senyben az első helyet ér­te el. A Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának teg­napi ülésén — a területi szövetség javaslatára — a szegedi Új Élet Termelőszö­vetkezetnek díszoklevelet és 15 ezer forint pénzjutalmat adományozott. ünnepségek, koszorúzásnk a győzelem napján Április ünnepén arról emlékezett meg az ország, hogy a felszabadulás negyed­százada hozta meg a szabadságot és a békét. A huszonöt évvel ezelőtti nagy na­pok láncolatába kapcsolódott be a mi ün­nepünk is. azokéba, amelyeknek végét a fasizmus feletti győzelemé zárja. A győ­zelem napját gyűlésekkel és koszorúzások­kal köszönti Szeged is. Május 9-én délelőtt 10-kor a Belvárosi temetőben lesz koszorúzási ünnepség a ro­mán hősi emlekmünél. s ezen részt vesz Románia budapesti nagykövete is. Fél li­kőr a Dugonics-temetőben helyezik el a hála, s emlékezés koszorúit a szovjet hősi emlékműnél. A Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél 11-kor lesz ugyanezen a napon koszorúzás. Másnap, május 10-én. az Országos Béke­tanács. a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége és a KISZ Szeged városi bizott­sága a második világháború befejezésének és Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendez a lidicei emlékműnél, ahol Csehszlovákia budapesti nagykövete is megjelenik. A koszorúzás után a Bartók Béla művelődési központ hangversenyter­mében tizenegykor ugyanezek a szervek békehangversenyt rendeznek. A győzelem napja alkalmából a népfront városi elnök­sége, az MSZBT városi intézőbizottsága május 7-én az Április 4. Cipész Ktsz-'oen. május 8-án délután fél 3-kor a Minőségi Cipőgyárban, az újszegedi ládagyárban és a Szerszámkovács Ktsz-ben. 6-kor a nyug­dijasok művelődési házában, 9-én este 7­kor pedig a mihálvtelki Móricz Zsigmond művelődési otthonban rendez gyűléseket. A városi KISZ-bizottság székházában R-án délután 3-kor lesz ünnepség. Valahol a névsor elején... Ballagok Küldöttségünk Teheránban Kül- és belkereskedelmi szakemberekből álló küldött­ség utazott Teheránba, hogy a magyar—iráni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztéseiről targvaljon. uj export-import lehetősé­geket tárjon fel. továbbá tu­dományos és műszaki együtt­működési megállapodást ké­szítsen elő. Anya és fia a hall apáson Emelkedett a tanácsi vállalatok termelése A tanácsi vállalatok gaz­dálkodásáról tárgyalt teg­napi ülésén a Csongrád me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A beszámoló megállapí­totta. hogy a vállalati gaz. dalkodás. ha mérsékePen is. de tovább javult tavaly: emelkedett a termelés, az árbevétel. A fejlődés még­sem egyértelműen megnyug­tató, mert csökkent a nyere­ség és egyes hatékonysági mutatók i< kedvezőtlenek. A termeies és értékesítés meny­nyiségt bővült, az árbevétel 7,6 százalékkal, a társadalmi termékek összértéke 9,4 szá­zalékkal emelkedett. Az ipari vállalatokat vizs­gálva a jelentést készítő me­gyei tanács vb pénzügyi osz­tálya megállapította, hogy a tanácsi ipar törekedett a piaci igények jobb kielégíté­sére. Ez alapjában sikerült is. de ínég szükséges a jobb munkaszervezés, a munka termelékenységének javítása és a termelő berendezések jobb kihasználása. Az építő­iparban a kivitelező válla­latnal jelentős, 18 millió fo­rintos bevételcsökkenés volt tavaly, amelynek oka főleg i1 a vállalat gazdálkodásában i kereshető. A szervezési hiá- I nyosságok, a termelekenység , romlása és munkáik kedve- j zótlen összetétele okozta ezt a bevételcsökkenést, amit nem tekinthetünk csupán a vállalat ügyének, hiszen az építkezések elhúzódása, a beruházások elmaradásai egyáltalán a megye építő­ipari kapacitás-hiánya, visz­bzavezethető többek kőzött erre is. — Érdekes, hogy a kereskedelmi vállalatoknál a 6.8 százalékos bevétel növe­kedés is mérséke tebb ered­mény. mint az országos vi­déki átlag, s ezenkívül ta­valy a megyében a tanácsi vállalatok a forgalomnak már csak 43,3 százalékát bo­nyolították, míg 1966-ban még 47 százalékát. Az élel­miszer-forgalom jobban nőtt. nnnt az iparcikkeké és fi­gyelemre méltó, hogy a kö­zületi vásárlások emelkedése meghaladja a lakossági vá­sárlások ütemét. Az elmúlt évi áruforgalom fő jellem­vonása — ez közismert a megye teljes kereskedelmé­ben — az ellátási problémák növekedése volt. A megyei tanácsi ipará­ban fejlesztői célokra ta­valy 128 millió forint állt rendelkezésre. Jelentős ré­szét beruházásokra fordítot­ták, s eze.cr.ek a kétharmada építés' jellegű, s főleg a termelés bővítését szolgálta. Egy vállalat gazdálkodását nagyon sok tényező hatá­rozza meg. a vállalati ered­menyek számtalan mutatón mérhetők. De ami a dolgozó­kat is közvetlenül és kézzel foghatóan érinti, s a válla­lat fejlesztésének is jelentős tényezője, az a nyereség. Az 1969. január elsején életbe­lépett új szabályozók is je­lentősen befolyásolták a nye­reség alakulását, A tapasz­tó latok szerint tavaly a nyereség azoknál a vállala­toknal nőtt, ahol a fejlesztés vagy a kereslet emelkedése folvtán nagyobb árbevetelt lehetett elérni, vagyis nem a hatékonyabb gazdálkodás eredménye volt. De nyilván­valóvá vált az is, hogy né­hány vállalatnál nem tud­nak lépést tartani a követel­ményekkel: a termelés kor­szerű szervezése és irányítá­sa hiányában több üzemnél jelentős eredményromlást hozott a tavalyi gazdálkodás. Hangsúlyozták a végrehajtó bizottság ülésén is a felszó­lalók. hogv a jelenleginél ta­karékosabb rezsigazdái ko­dasra. az inproduktiv költ­ségek csökkentésére, körül­tekintőbb munkára van szük­ség mindenütt. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy szakmai megbeszélésre egy­behívja a közeljövőben a ta­nácsi vállalatok felelős ve­zetőit. Nem kalkulált, nem sóhaj­tozott magasabb állásra. Egy­szerűen azért iratkozott be négv esztendeje a szegedi Radnóti gimnázium levelező tagozatára, mert többet akart tudni. Hogy a gyerekek ne legyintsenek odahaza, „mi­nek kérdezni anyutól. ő úgysem tudja." Bimbó La­josné. a vízgazdálkodási tár­sulat gépírónője tudni akar­ta. Aztán a sors úgy hozta, hogv Lajos fiával együtt ta­nulhattak, ugyanabból a tankönyvből, ug.varról az ol­dalról. A gimnázium levele­ző tagozatán ugyanabba az osztályba jártak délutánon­ként. még egy padban is ül­tek két évig: a fiú második­tól ipari tanulónak ment. s levelezőn folytatta. Anya és fia tegnap dél­utón. az osztálytársakkal együtt, négv kemény eszten­dővel a tarsolyukban, elbal­lagtak. Egvmás mellett jár­ták be a folyosókat, tanter­meket, egymás után érettsé­giznek majd, valahol a név­sor elején. Bimbó Lajosné: Csak azért vállaltam, mert szörnyen rossz butának maradni. Ifj. Bimbó Lajos: Érettségi nélkül ma már a szakmában sem megy EMBER TERVEZ A gazdasági reformnak a legeslegkezdetén hoditott az bibliai ihletésű anekdota, amelynek szereplői — az orvos, a mérnök é6 közgazdász — azon vitatkoz­nak, hogy melyikük szakmája a régibb. Az orvos arra hivatkozik, hogy az írás szerint az Űr operációt hajtott végre, mert kiemelte Ádám bordáját, a mérnök arra, hogv a teremtőnek mérnöki munkával kellett a káosz­ból létrehoznia a földet és eget. amikor ravaszul hunyo­rítva megszólal a közgazdász: És mit gondoltok, ki csi­nálta a káoszt? A poént azok fogadták a legnagyobb nevetéssel, akik végleges hívei voltak a centralizációnak, akik a rugal­mas közgazdaszi gondolkodást mögébe helyezték a meg­föllebbezhetetlen tervszerűségnek, s akiknek öntudatos magabiztossagát csak az elmúlt két év gazdasági ered­ményei ingatták meg. Bebizonyosodott, hogy a tervek ön­magukban nem érnek semmit, ha nincs elég rugalmas­ság bennük, ha tehát nem alkalmazkodnak megfelelően az igencsak rugalmasnak, változékonynak mondható gaz­dasági realitásokhoz. Az eredményeknek é6 tanulságoknak köszönhető, hogy egyre többen tanulnak meg közgazdászul, számol­nak reálisan a lehetőségekkel. A tervezés mindenható­ságába vetett hit mégis sokszor makacsul tartja magát. Egy tanácsülésen hallgatták például elképedve az igen józan gondolkodású tanácstagok a Patyolat igazgatójának azt a bejelentését, hogv a negyedik ötéves terv idősza­kában az egy szegedi lakosra jutó mosást a jelenlegi het­ven dekáról két kilóra emelik, a vegytisztítást pedig hat­szorosára, azaz a mostani 0,3 tételről 1,8-ra. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon átlago­san 1,1 kilogrammnyi a mosatás, szemben az NDK-beli 10.5. vagy a szovjetunióbeli 2.3 kilóval. Amíg tehát jó néhány országban évi jövedelmük 2—4 százalékát költik mosatásra, vegytisztításra embertársaink, addig mi 0.8 százalékkal c6úfoskodunk. Hogy ennek mi az oka. azt persze tóbbé-kevésbé tudjuk: a sok csalódás, a sajná­latra méltóan „rugalmas" határidők is. De azon el kell bizony gondolkodni az embernek, hogy a Patyolat táv­lati terve még azzal sem számol, hogy ha az ünnepek idején, amikor valóban többszöröse a mosatási igény a 0.7 százaléknak, nem tudnak mit kezdeni a rendelke­zésekkel (ezt az igazgató is elismerte) — miként tesznek eleget a terv szerinti növekedésnek? A magyarázat elég egyszerűnek tűnik: csak a kül­földi példából indultak ki. Olyan reprezentatív vagy szé­lesebb körű felmérésről ugyanis, amely közgazdaságilag indokolná a többszörös igényemelkedést — nem hallot­tunk. Arról viszont igen. hogy a maszekok számának nö­vekedésével, a versennyel megint csak nem számolnak. A terv számadatainak zuhogása után valóságos felüdü­lés volt végighallgatni a tanácstagokat, akik kérdője­leiket reális anyagból formálták meg: papíron a Patyolat az új üzem átadása óta lerövidítette a határidőket, de betartani nem nagyon tudja. Lehet, hogy voltak idők, amikor ugyanezeket az em­bereket meghatották volna a nagyvonalú tervek, az. hogy ha ma az országos átlag alatt vagyunk is. néhánv év múlva alaposan túlszárnyaljuk azt. Lehet, hogy vannak még ma is. akik a rájuk zúduló számozönben még gon­dolkodni is elfelejtenek. De — mindenesetre — jóval többen vannak már. akik kételkedni tudnak a nagy szá­mok törvényében. Kétségtelen tény, hogy józanabbul gondolkodunk, mint néhány éve. Többet is tudunk. A példazatnál maradva: tudjuk, hogy egyre több az olyan szintetikus anyag, amelyet csak bele kell tenni a mo­sóporos vízbe, egyre több az olyan mosópor, amivel gye­rekjáték le6z a hajdani nehéz házimunka. A tervek kialakításához nem elég ma már a papír es a ceruza, különösen akkor nem, ha a távlatiak­ról van szó. „Az ember tervez. Í6ten végez" köz­mondás féligazsága csak azokat sújtja, akik hajlamosak arra. hogy a valóságot valóságon túli tervek skatulyáiba szorítsák be. Ma már tudjuk, hogy nem valamiféle sze­szélyes Í6ten hiúsítja meg az emberi terveket. A való­ság lemérhető, vagy ki nem következtethető változásai akadályozhatják meg beteljesülésüket. S nem ritkán: önön utópizmusuk. Veress Miklós Népfrontülés Tegnap délelőtt ülé6t tar­tott Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöksége. Első napirendi pontként Eitlerné Szilágyi Júlia, az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatósá­gának vezetője, a megyei népfrontbizottság alelnöke tartott tájékoztatót a béke­mozgalmi feladatokról, maid I Molnár Sándor mb megyei titkár ismertette a nőmozga­lommal kapcsolatos népfront­tennivalókat. A megyei népfrontelnök­ség. miután meghallgatta az előterjesztéseket. megfelelő határozatokat hozott. Elfo­gadta a megyei operatív bi­zottságnak a tavaszi béke­hónapra vonatkozó terve­zetét. Szeretettel és virággal Somogyi Károlyné felvétele Két napközi otthon van Szegeden, a II. kerületben, melyben öregekről gondoskodnak: egyik a Brüsszeli kör­úton, a másik Petőfitelepen. Tegnap délután csak az asz­szonyok gyülekeztek kedves, második otthonukban, mert őket köszöntötték sok szeretettel, virággal, gyermekcsók­kal. Az édesanyákat, nagymamákat — és azokat is. akik magányosak. A Fonalfeldolgozó Vállalat „Április 4." bri­gádjának tagjai vállalták, hogy gondoskodnak az öregek szórakoztatásiról — el is jöttek valamennyien. A sziliért es a petöfitelepi iskola úttörői, kisdobosai virággal, sza­valatokkal köszöntötték az asszonyokat, a legkisebbek, az óvodások — csengő hangú énekszóval. Bizony, sírtak az idős édesanyák, nagyVnamak. csak később derült fel az srcuk. a vidám zeneszóra. Képünk a petőfiteleoi napközi otthonban készült. SZERDA. 1970. MAJÜS 8. Qimmmsm 4

Next

/
Thumbnails
Contents