Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Brvízműszakok A szegedi üzemek, vállalatok kollektívái újabb és újabb jelét adják segíteniakurásuknak. A szegedi öntöde dolgozói mái° a múlt vasárnap is az üzemben foglalatoskodtak, s most szabad szombat helyett temét ötvenen vállaltak feladatot az öntödében. Arvízműszakot tartottak, hogy ezzel is segítsenek a rászorultaknak. A szegedi EMERGÉ Gumigyár teljes létszámmal, 940 emberrel dolgozott — szabad szombat helyett. A KISZ kezdeményezésére kivétel nélkül szinte mindenki jelentkezett. és elhatározták, hogy egynapi teljes munkabérüket, azaz 70 ezer forintot küldenek el a segélyalapra. Több dolgozó javasolta, hogy még egy szabad szombatot használjanak fel a rendkívüli munkára, mivel a 70 ezer forintot kevésnek tartják a károkhoz mérten, A Csongrád megyei ÁJlatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi vágóhídja és szegedi szalámiüzeme is rendes műszakot tartott tegnap, szombaton. Egynapi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál — mint általában a konzervipari üzemekben — az Ilyen szezonon kívüli időben minden szombat szabadnapnak számít. Ezúttal megsem pihentek a paprikások, hiszen sok a kiesre a munkából, bőven van ontolnivaló. Az üzem legfontosabb részlegeiben szorgalmasan dolgoztak tegnap is. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyárában a dolgozók már a múlt héten, 23-án sem tartottak szabad szombatot. Az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel egynapi keresetüket, ezt a felajánlást váltották tettekre aznap az egyik műszak munkásai. Tegnap a másik műszakban dolgozók voltak soron a bajbajutottakért való munkálkodásban. A két szombaton összesen 50 ezer forintot teremtettek elő a nemes célra a cipőgyáriak. A napokban már hírt adtunk a jutaárugyáriak áldozatkész munkájáról. Most a vállalat dolgozói újabb módot találtak a segítésre. Az árvízvédekezésnél gondot okozott, hogy a íóliatekercsekkel csak 4 méter 20 centis töltésszakasz takarható el, a közel tízméteres vízmélység mellett. A KSZV központi gyárában, a Covema üzemrészben van egy szakaszosan működő hegesztőgép, amellyel a műanyagtermékek összehegesztését végzik. Az árvízvédelmi bizottság kérésére a vállalat műszaki főosztálya kis átalakítással ezt a gépet tette alkalmassa a fólia szélességének megduplázására. Ebből az „öszsze_varrott", 8 méter 40 centi széles fóliatakaróból szombat délig 3,2 kilométer hoszszúsójjút készítettek el a Covema dolgozói. Éjjel-nappal, s ma, vasárnap Is dolgoznak, ezzel is igen fontos segítséget adva a védekezéshez. A gátak terheléséhez, a vízmosások elhárításához nagy szükség van a kőre. Képünkön: uszályon érkezett követ raknak ki katonai egységek, hogy a veszélyeztelett részre továbbítsák Dupla fekete A szegedi emberek szivükbe zárták azokat a katona fiatalokat. akik itt segítenek a megáradt folyó partján. Igazán derék fiúk. tisztelel és becsület odaadó munkájukért. A Tisza-parti sétányon a rendet is őrzik. Nem szabad a vízpartra menni azoknak, akik nem vesznek részt a védekezésben. Ne zavarják a munkát, ne lábatlankodjanak. Három kislány figyeli a közgazdasági technikumnál serényen dolgozó honvédeket. Tanakodnak, hogyan mehetnének közelebb. Az őr figyelmezteti őket. hogy nem lehet tovább menniük. Kezükben táska, a táskából hőpalack kupakja látszik, A lányok zavarban vannak. A bálrabb megszólal: — Egy kis kávét hoztunk a katonáknak, ha elfogadnák. Az őr arca is barátságosabb lesz. Ez persze egészen más. A leányok leülnek a padra, előszedik a csészéket és a cukrot. Egy-egy dupiát kapnak a közelben dolgozó katonák. Az egyik fiú elmenőben mondja: — Kösz, lányok. Szia. — Szia. Hozunk máskor is, ha jól esik. — Aranyosak vagytok. G. L 79 Iskolai órák ái Szolgálat után - szolgálat Második hete már, hogy a szokottnál jóval többször látni sietó, szürke egyenruhás munkásőröket. Szolgálatot teljesítenek, segítenek az árvízvédelemben. A folyó miatt Makón a május 20-a körüli napokban volt a legnagyobb próbatétel. Már az első 24 órában a helybeli munkásőrök segítsegere siettek a szegediek, a szegedi járásiak, a csongrádiak, a szentesiek, a hódmezővásárhelyiek pedig akitelepülők fogadásában, elhelyezésében működtek közre. Az utóbbi napokban Szeged gátjainak erősítésében, védelméért, a közrend és a fegyelem biztosításáért működnek együtt a munkásőrök a rendőri szervekkel, katonai alakulatokkal, a polgári hatósági szervekkel. S a helyzetről reális, megnyugtató felvilágosítást adnak a lakosságnak. Több százan összevont körletekben, naponkénti váltással állnak készen arra. hogy azonnal segítsenek bárhol, ahol arra szükség adódik. A szegedi városi munkásőrség parancsnokságán a törzs tagjai tartanak szolgá'ntot, grafikonokon vezetik a Tisza és a Maros vízállását, amelyről óránként kapnak Jelentést. Ennek alakulásától függ az elhatározás, hogv a különböző helyekre szétosztott erőknek rádión, telefonon milyen utasítást adjanak. Itt van együtt a szervezési csoport, amely az erők elosztásáról vezeti a nyilvántartást, gondoskodik u nuinkásörük informálásáról. Itt van az ellátó csoport, amely a készültségben levő és szolgálatot teljesítő munkásőrök élelmezését, elszállásolását, tisztálkodási lehetőségeit intézi. A munkásörök hosszú szolgálata ls a vízállás szerint alakul. Képünkön: a városi parancsnokságon Rácz József és Mándoki János vezeti a vízállás: grafikont S kint, a város egyik részén a készültségben levők szolgáló-pihenő váltással teljesítik feladatalkat. Az utcákon ls járőrszolgálatot teljesítenek. Sokan keresik, szólítják meg őket. és p kapott tájékoztatás után nyugodtabbon térnek otthonaikba az emberek. Az üzemek, a munkahelyek sem feledkeznek el munkásőr dolgozóikról. A termelőmunkában pedig átszervezésekkel oldották meg a munkásőrök hiányát, s erről megnyugtató értesítéseket Juttattak el a szolgálatban levő munkásőrökhöz. A szegedi járási munkás2 DÉLMAGYARORSZÁG, VASÁRNAP, 1970. MÁJUS 31. örök parancsnoksága is állandó hírösszeköttetésben van a külvárosbán és a közeli községekben készültségben álló, vagy a gátakon munkában levő munltásőrökkel, Például: egy 6zakasz munkásőr teljesít éjjel-nappal járőrszolgálatot a tápéi gátakon is. Algyőtől Szegedig. Nagy Pál, Huszka István, Vincze Sándor, Török Antal helybeliek, ők 20-ától szinte állandóan talpon vannak, de a vész kezdetétől közöttük van Gáspár István szegedi munkáskásőr is és az odairányított szakasz többi tagja. a Járás minden részéből valók. Éjjel és nappal odaadóan teljesítik kötelességüket a munkásőrök — tisztelet érte! Kondorost János A gyerekek szépen fésültek, több kislány hajában szalag. Óvodások és nagyobbak, az általános iskola VIII. osztályáig gyülekeznek. Délelőtti sétájukra, játékos órákra indulnak. A kisebbek kézen fogják egymást itt, a hódmezővásárhelyi Béke szálló nagytermében, ahol szintén szükségotthona van a Maros elől menekített családoknak. Az anyákat nyugtatja, hogy velük a gyermekük. De mégis ott vibrál bennük a szorongás, hogy mi van, mi lesz a gátakon. Ebben a kimerítő, nehéz napokban a vásárhelyi emberek, a befogadó város vezetői mindent elkövetnek, hogy a menekítettek könnyebben viseljék a megpróbáltatásokat Segítenek ebben a pedagógusok is, „órákat" adnak a gyerekeknek. A most készülő kis csoporttal Varga Lászlóné, a makói Bartók Béla iskola nevelője indul. Férje nyugdíjasként ls beosztást kapott a védelemben Makón. Vásárhelyen van viszónt Varga Lászlóné 80 éves édesanyja, két pólyás unokája ls. — Nincs arra utasítás, hogy foglalkozzunk a gyerekekkel. De erre nem is kell! — mondja. — Nehéz a helyzet ... — és szeme körbefogja a szükségszállást, a gyerekeket útjára bocsátó anyákat. Aztán a gyerekekhez szól: — Van már több pettyes labdánk is. Kádár Zsuzsikát, a kisiskolást kérdezem, hogy a szabálytalan órákat szereti-e? — Nagyon! — feleli, és örül, hogy már lesz pettyes labda ls. — Beszéltél-e már azóta édesapáddal, hogy eljöttetek Makóról? — Igen, meglátogatott bennünket. — Apukád hol dolgozik? — Az Úttörő Tsz-ben. Közli a tanárnő, hogy a táncot, amit a gyerekek megtanulnak, bemutatják majd itt, ebben a hatalmas szükségszálláson a szülőknek. De már mennek, kl a parkba. Közel 15 ezer menekített, köztük több ezer gyerek tartózkodik Vásárhelyen, iskolákban, középületekben, családoknál. Az iskolák szállások, ezért nincs tanítás. A makói gyerekekkel a velük jött tanárok foglalkoznak, amennyire a körülmények engedik. A vásárhelyi tanácsházán Bíró József, a művelődésügyi osztály vezetője közli: a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban a makói végzős középiskolások érettségire készülnek. A makói tanárok, Búzás László, Pápai Antalné és a többiek gyámolítják a felkészülést • Néztem a játszótereket. Makói és vásárhelyi gyerekek rúgták a labdát, játszottak, fogócskáztak a napsütésben pedagógusok felügyeletével. A ligetben is „telt ház" volt. A három éven aluli makói kicsiket, édesanyjukat a közgazdasági technikum termeiben találhattuk. ök sincsenek egyedül, velük vannak a gondozónők. A kicsik, édesanyjuk jól vannak, egészségesek. — A nehéz helyzethez képest — mondják Itt is az anyák — a legjobban gondoskodnak rólunk... De mennénk már haza, csak múlna már el a vész! — tör fel belőlük a nagyon ls érthető óhaj. • Nincs tanítás, mégis vizsga van itt, Hódmezővásárhelyen is. Az emberség, a megértés, a helytállás vizsgája. Minden percben osztályozni kell valamit. S minden osztályzat: kitűnő! Morvay Sándor KÉPI KISLEXIKON a gátakról A

Tisza gátjain jelenleg több ezer kilométer hosszan tart a küzdelem az áradás ellen. A gátakon, melyek mindkét parton útját állják a víznek, őrzik a termőföldeket. a városokat, a gyárakat. '0 Milyen Idősek a Tisza gátjai, s milyen hosszúak? Mint ismeretes, a Tiszát a 19. század második felében szabályozták és 3500 kilométer töltés építésével 4,4 millió katasztrális hold területet ármen telítettek. Jelenleg a gátak hossza meghaladja a 4 ezer kilométert 0 Miből van a gát? A jó gátat homokos agyagból készítik, mert ebből lehet legkönnyebben a legegyenletesebb tömörségű. legszilárdabb gátakat építeni. 0 Méretei? A szabályozás idején a tiszai gátak, koronája egy méterrel volt magasabb az addig mért (1830—1845: 613 centiméter) legnagyobb víznél. Az 1879. évi szegedi nagy víz után a töltéseket megfejelték. A korona szélessége azóta általában 5—6 méter, magassága Szolnoktól délre az árvíz szintje fölött 1,5 méter. © Mi a holtgát és az élőgát? Még a legjobb töltés is megsínyli, ha hosszú évekig nem éri áradás. Szerkezete fellazul. vízáteresztő képessége megnövekszik. Az ilyen gátat mondják holtnak. Az élőgát elnevezés egyúttal a töltés jó minőségét ls jelzi. 0 Art vagy használ az árvíz a gátaknak? Az árvíz romboló hatása a víz magasságától tartósságától és a hullámzás nagvságától függ Az árvíz átáztatja a gát belsejét. Bármilyen tömör is, mivel földből készül, átszivárog. A csekély átszivárgás azonban nem veszélyes. nem okoz gátcsuszamlást. 0 Hogy birja kl a gát a nekifeszülő hatalmas víztömeget? Tévedés azt hinni, hogy minél szélesebb a víz felszíne, annál nagyobb a nyomás. „.. .A tengernyi víz láttára az ember eleintén megrémül. hirtelenében azt gondolva, hogy az a tengernyi víz rndnd a Rátát nyomja: pedig annak csak egy kis része nyomul a gátra, amely olyan keskeny szalagot képez, hogy ha csak azt látná az. ember, bizonyára kevésbé döbbenne meg. mint a tengernyi víz láttára, és inkább tudna bízni saját erejében és a védelem sikerében. ami minden körülmények között nélkülözhetetlenül szükséges." (Péch József. Gátvédelem, 1892.) I

zmokat feszítenek a súlyos homokzsákok. Fiatal, öreg. egyaránt kiveszi részét az árvízvédelmi munkálatokból, kézről kézre adják a homokfal elemeit. A sor közepén barázdált arcú férfi ingujjúval itatja le terítékes homlokát. Munkaközben mondja: — A tévét néztem az asszonnyal, amikor a híradóban megláttam a nagy vizet, gondoltam. ennek „Nem fecsegni jöttem" fele sem tréfa, eljövök segíteni. Minden kézi-e szükség lehet. Egy rendőrneik mondtam el az utcán, mi járatban vagyok, és érdeklődtem, hol kell jelentkezni. A vízügyhöz küldött, ott kaptam utasítást. Budapestről utazott Szegedre Szabó Sándor. Nehezen árulta el. hogy 56 éves és tetőfedő segédmunkás a VIII. kerületben. Saját pénzén, szabadsaga terhére Jött segíteni lcét napra, de hozzátette; ha veszély van. marad tovább. A segítőkész ember 1955-ben Dunaföldvár mellett már dolgozott árvíznél — ugyancsak önként. Akkor a rádióból értesült a zabolátlan folyó fenyegetéséről. Még kérdezni akartam, de félbeszakított: — Bocsánat, dolgozni jöttem, nem fecsegni. Ugye nem haragszik? Ezzel megragadta a zsákot, és dolgozott tovább. A. S.