Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

A honvédelmi miniszter szegedi látogatása KQRMÉNYEilTáKOZDT (Folytatás az 1. oldalról.) zett saját erőinkkel ellent tudunk állni az árveszélyntk. Czinege Lajos honvédelmi miniszter a tájékoztatók meghallgatása után a védekezéssel kapcsolatos kérdéseket tett fel, majd a következőképpen foglalta össze véleményét a felkészülésről es a továbbiakban szükséges intézkedésekről: Elmondotta, hogy végig jöttek a Tiszán, látták a károkat az erőfeszítéseket, és a feladatodat" úgy fogalmazták meg: inkább ketszer tegyünk meg mindent, amit a veszély követel, minthogy bárhol ba) érjen bennünket. A védelem minden variációját el kell készíteni, minden lehetséges helyzetre készen kell állni, az erőket és az eszközöket számba kell venni, de még a védelmet bonyolító esetleges időjárási zavarokat, is. A hadsereg tovabbra is minden szükséges erővel es eszkösze 1 tamogatja a tiszai árvizküzdelmet és megfelelő tartalékokat ls biztosit nem Czinege La Ion Oláh Imre székesfehérvári gépkocsivezetővel beszélget a Lenin körúti homokrakodónál , vart eseményekhez. A Közép-Tiszán felszabaduló egységekből fokozatosan Helyeznek dt az Alsó-Tiszára. Megvizsgálják korábbi vizl szállítóeszközök idevezénylését is, ami akkor lehet végteleKönnyűbúvárok - nehéz munkában Napról napra bőrükön érzik az árvizet. Csak ml hlszsztlk, munkájuk távoli szernlélöi, hogy öltözékük védi őket. Látom, amikor vízbe ugrik ar. egyik, kinyitja mellen ruhája felső részét, hadd teljen meg zavaros folyónk hideg vízével. Ha a ruhában megrekedt víz átveszi a test melegét, .akkor szigetel csak a talpig fekete ruha. Most 12 fokos a Tisza. Könnyűbúvároknak mondjuk őket, de ezt a nevet, nem munkájuk után kHpták. Amit ók végeznek, második hete, nz nagyon ls nehéz. A szegedé rakparton kezdték teríteni a védőfal ví/Jelöli oldaliénak tegnap reggel a műanyag fóliát a békaemberek, az MMN sok sikert szerzett sportolol. Eddig a Maroson védték a partot, a buzgárok niog-megujulo alattomos .támadása ellen, most hivatalosan is rajuk bízták városunk partszakaszának védelmét. Vashengerre tekerve eresztik ala a fal tetejéről a fóliát, parton maradó teteiét is és a hajdani parton levő víz alatti részét Is homokzsákokkal rögzítik. Napi ifi óra a ..munkaidő" itt, ebből hatot tölthetnek víz alatt. Látni semmit nem lehet ott lent. a kéz tapintásával tájékozódnak csak. Ennek a sportágnak valamenynyi kedvelője tiszta vizű, átlátszó tengerre vágyik — ml is itt irigyeljük leginkább őket, amikor halak között cikáznak —, de a panasz árnyéka sem hagyja el szájukat most. Tudják, hogy az árvízvédelem pótolhatatlan emberei ők. Szivárgások, lemmel, szívós munkával, csurgások, buzgárok ellenié- wha bizony fázva. Van köztes oldalán ok tapintják a , ' . „,.„„ védőgát sebesült részeit, es tűk lakatos, vasesztergályos, ók foltozzák nyugodt tűre- fogorvos, középiskolás diak, Befelezés elölt a Szamos menti gátszakadások elzárása Néhány nappal ezelőtt a magyar és a román vízügyi szervezetek dolgozói közösen állították helyre a közvetlenül a határnál átszakadt Túr töltését. A Szamos magyarországi szakaszan Ideiglenesen már elzárták a töltésszakadásokat. s hamarosan a Végleges helyreállítás ls befejeződik. A magyar kormány felajánlotta, hogy a nagy árvízkatasztrófával sújtott romániai területen műszaki segítséget nyüjt a Szamos menti töltésszakadások elzárásához. A kölcsönös megállapodásoknak megfelelően pénteken elindult a földmunkagépekkel is felszerelt magyar helyreállítási erők első egysége. Hétfőn újabb erőket indítanak útnak, s így a tapasztalt magyar vízügyi szakomberek vezetésével összesen 180 ember vesz részt a gátak helyreállításában. az árvíz- ós bmívizkárok felméréséről, a kártalanítás ós a helyreállítás egyes kórtíésetrOi nül nagy segítségre, ha a töltéseket eső. áztatná meg. A honvédelmi miniszter a kíséretében levő tábornokokkal a tanácskozás után viszszautazott Budapestre. s. l 2. DÉLMAGYARORS/AG Munkában s könnyűbúvárok a belvárosi rakpartnál művezető, vízvezeték-szerelő és műszaki ellenőr. Érdemes nevüket is megjegyeznünk: Tánczos Gyula, Pető Béla, dr. Kertóy György, Temesvári József, Károlyi István, ifj. Üjhelyi György. Szakács László, Hojsza János, Vadas István, Asztalos István, és itt van köztük egy Pécsről is, Várkonyi Károly, ö a mi Tánczos Gyulánkkal együtt az egykori mohácsi nagv árvíznél kitüntetést szerzett már. A szegedi fal mellett végzett munkájukról azt mondják. nehezebb, mint az öszszes eddigi, mert függőleges falhoz nehéz odasimítaniok a fóliát. Itt kavarog is a víz, inkább visszafelé folyik, mint előre. Mi riadozunk az ár láttán, ők azt üzenik Szegednek, nem kell félnünk, legfeljebb nekik lesz több dolguk. H. U. SZOMBAT. 1970. MÁJUS .70. Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kupcsolatban. a rendkívüli árvíz-. Illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: I. SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK 1. Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal, összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások klallakításával, valamint a ^öbb minisztériumot' (oi'szágos hatáskörű szervet) es a lanucsokat érintő feladatok összehangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállftáslalblzottsága útján látja el. 2. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítással és a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával. illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvíz-védekezési területi bizottság keretén belül a) karfelmérési és kármegállapítási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni. 3. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket Irányító elnökhelyettese. amely megyében a területi bizottság működik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. 4. A kárfelmérési és kármegállapítósl albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési és vízügyi osztályának, — mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. — pénzügyi osztályának vezetője. Illetőleg unnak helyettese; — az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, továbbá — a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségei. — az Állami Biztosító megyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. 5. A helyreállítási atbizottság tagjai: — a megyei (megvei jogú városi) lanács végrehajtó bizottsága építést, közlekedési és vízügyi osztályúnak. — a mezőgazdasagi és élelmezésügyi osztályának. — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője; — a megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. fi. Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvíz-védekezési területi bizottság vagv az országos vízgazdálkodási bizottság hlyreallitási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladatalkat még nem végezték el —. mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökheivettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket. vagv pedig feladataikat h megyei tanács végrehajtó bizottsága Illetékes szakigazgatási szerveinek adják át. II. KÁRFELMÉRÉS. KÁRTALANÍTÁS ÉS A HELYREÁLLÍTÁS EGYES KÉRDÉSEI, SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ LAKÓÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7. Az árvíz és n belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett káruk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (3. 22.) evm—pm számú egvüttes rendeletet. Illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. III. A MEZŐGAZDASÁGI KAROK MEGTÉRÍTÉSE 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság. mozőgiizdaKHgi és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, Illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezelt károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kai-megállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szrződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek resztre: — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egeszében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár ősszegének megállapítása ebben uz esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajló bizottságának pénzügyi osztálya látja el. 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megtérítésükre indított akció sorún kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes Jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év atlagának 80 százalékát —, a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás ls adható. 14. Az állami költségvetést terhelő téritest adómérsékléssel, az ezt meghaladó reszt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatusban részesülő üzemeknél az 5 szazaiékot — meghaladja. 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési Időre, mind pedig a kamatfeltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett éllatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági müvelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az Ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére ls. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pl. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok karának megtérítésére az általános szabályok (h károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. IV. A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB SZERVEKET ÉRT KAROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A költségvetési 6/ervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvei énen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 19 Az egvéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kel] megvizsgálni. V. VEGYES RENDEI.KEZÉSEK 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest. 1970. május 29. FEHÉR LAJOS s. k., a Magyar Foxrgdalmi MunkásParaszt Kormány elnökhelyettese