Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

árvíz és termelés Sajátságos helyzet delmében, amelyet a Területi Árvízvédelmi Bizottság tegnap áttekintett. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy a Maros lassú apadásával a határtól kb. Ferencszállás községig valamelyest csökkent az árvízveszély, noha itt sem szűnt még meg teljesen. A Maros alsó szakaszán, valamint a Tisza védtöltésein a víz további emelkedésével (amely meghaladta az 1932-es 924 cm-t) az árvízveszély súlyosbodott. A védekezés súlypontja a Tisza vonalára, elsősorban Szeged térségére helyeződött át. Éppen ezért ezeken a helyeken kell teljes erömegíeszítéssel védekezni a víz pusztító hatása ellen. A Tisza térségében Kábelgyáriak erősítik a töltést Védekezési tervünk mindenre kiterjed Papp Gyula vb-elnökhelyettes tájékoztatóba A tegnaipi árvízvédelmi tanácskozás után külön is fölkereste munkatársunk Papp Gyula vb-elnökhelyettest, a szegedi árvízvédelem vezetőjét, hogy részletes tájékoztatót kérjen tőle Szeged védelmi tervéről. Papp Gyula kérdéseinkre válaszolva elmondotta, hogy a város teljes védelmi terve készen van, Szeged politikai, tanácsi vezetői, valamint a védekezést irányító vízügyi szakemberek ezt kellő időben és teljes alapossággal, minden eshetőségre kiterjedő figyelemmel és gondossággal készítették el. Szómba vették, hogy az átvonuló árhullám tömegét és tartósságát tekintve példátlan lesz, s a veszély minőségét ez határozza meg. Szeged véd-elmét az egész alsotiszai védekezés keretében kell megítélni, hiszen tudnunk kell, hogy bárhol mozdulnak erök a megyében, egyúttal Szegedet is védik. — A városunkat fenyegető veszély elhárítható, annak ellenére, hogy az tartós, majd egyhónapi küzdelmet, helytállást követel tőlünk. Érmek megfelelően szerveztük meg a védekezés irányítását, a vízügyi és építési szakemberek mozgósítását, a szakértők helyzetértékelő csoportjait. A szegedi védővonal minden kilométerére jut egy műszaki szakember, aki megfelelően tudja irányítani a munkát. A védelemhez szükséges anyaggal rendelkezünk, gépek vannak, és a tartalékokról is folyamatosan gondoskodtunk. — A veszély elhárításához a kellő emberi erő ugyancsak megvan. A honvédségi alakulatok példás helytállása, a vállalatok dolgozói és a kirendelt közerő létszáma elegendő. Ez ma már napi kétezerről szükség esetén tízezerre is emelhető! A vállalatok, a lakosság helyzet, Üjszeged lakosságá- került fenntartani. Kisebb nak biztonságba helyezésére átmeneti zavart okozott a szintén megvan a terv, me- megnövekedett gépjármülyet szükség esetén a lakos- forgalom, a torlódás; gond sággal időben közlünk. Ha- a segítségül jött emberek elsonló elképzelések vannak helyezése is, de ez mind terarra az esetre, ha bármely mészetes nehézség ilyen kőkülső városrész kerülne ve- rülmények között, A lakosszélybe! ságnak ezt feltétlenül meg — Minél inkább közele- kell értenie! Ugyanezt kell dünk a tetőzéshez, annál vállalnunk a védekezés egész több embert kell a gátakra időtartamára. Lehet persze szólítani, mert a homokzsó- pillanatnyi nehézség, ilyen ko6 módszer a védekezés esetekben viszont az embeegyik legfontosabb része; ez rek őszinte megértését várpedig nagyon munkaigényes, juk. — A város megszokott ele- — Az a meggyőződésünk tének biztosítása a tökéletes — mondotta összefoglalóul védekezés alapja. Ehhez —. hogy a kormányzati szermindenekelőtt termelésre, a vek teljes áámogatását élkommunális ellátás zavar- vezve, a honvédség további talanságára. az ellátás további jó szervezésére van szükség. Eddig mindezt sinagyszerü segítségével és a lakosság összefogásával a veszélyt el lehet hárítani. A barátság jegyében Nyelvüket a gátnál sem értette mindenki, csak a szándékot. Amikor mi még éppen csak hallottuk május 18-an. hogv fenyegető árhullám várható a Maroson, akkor sok készséges hazánkfia mellett 250 szovjet katona is beállt a homokbányába zsákokat tölteni. Ott voltak Makó alatt a gáton, a közvetlen veszély színhelyén, napsütésben félmeztelen, esőben ázva-fózva. de mindig megállás nélkül dolgozva. Együtt a civilekkel, együtt a magyar katonákkal. Speciális terepjáró gépeikkel elsők között szállították úttalan utakon a tömítőanyagot, kavicsot, amire szükség volt. mindent. Szeged és Odessza testvérvárosi kaDosolatát idézi a Kiszemboron pihenőbe vonult kús egység szálláshelyén V. I. Martinov tiszt. Azért seggel készenlétben állnak mindaddig, amíg le nem vonul két nagy folyónkon az árvíz. H. D. számolni kell azzal is, hogy a gátak megőrzéséhez sokkal nagyobb élő erőket, szakembereket, valamint védanyagokat és technikai eszközöket kell koncentrálni és szervezetten felhasználni, amint azt a Maros gátjainak védelme során tettük. Az árvíz növekedésének veszélyessége Szegeden kézzelfoghatóan érzékelhető. Éppen ezért o továbbiakban is fegyelmezetten cselekvő magatartást kérünk a lakosságtól, elsősorban a veszélyeztetett területeken. A Tisza teljes tetőzéséig még napok vannak hátra, s ezalatt fokozni lehet és kell védelmi felkészültségünket. A védekezéshez szükséges erők további koncentrálása a Tisza gátjain azonban nem jelenti a Maros felsőbb szakasza védelmének elhanyagolását. Ellenkezően! A Tisza vízszintjének emelkedésével együtt számolunk a Maros lassú apadásával, a töltések további elázásával, esetleg újabb buzgárok keletkezésével is. Most már szakembereink sok tapasztalattal készülnek a szervezett védekezésre. Elhatározott szándékunk, hogy a töltések állandó erősítésével és megvédésével leküzdjük az árvízveszélyt. Hosszan tartó vízlevonulásra kell felkészülnünk mind a Tiszán, mind a Maros alsó szakaszán. Ezt a következtetést a Tisza növekvő vízszintjéből, a Körös áradásából, a Maros lassú apadásából, a Duna telítettségéből vonják le szakembereink. A Maros bal partján levő községekben azonban még fokozott készenlétben kell lennie a lakosságnak az esetleg sorrakerülhető gyors kitelepítés érdekében. Kormányzati szerveink e helyzetnek megfelelően egyre növekvő támogatást nyújtanak a gátak védelméhez. Újabb nagyerejü műszaki-katonai alakulatok érkeztek megyénkbe és egymásután futnak be az olyan szerelvények és közúti járművek, amelyek a védekezéshez szükséges eszközöket hozzák. Kettős feladatot ^ ben. Egyrészt: minden SZÜKSÉGES élőés technikai eszközt mozgósítani gátjaink védelmére, másrészt: mind fokozottabb figyelmet kell fordítani a termelés folytatására mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Hangsúlyozzuk, hogy a Tiszán a növekvő árvízveszély elhárítását tesszük az első helyre, ezzel együtt azonban fokozott figyelmet kell szentelni a termelésre, a termelés gondjainak, feladatainak megoldására is. Erről annál inkább szólni kell, mert nagy árvízvédelmi erőkkel rendelkezünk és bírjuk lakosságunk megértő, cselekvő, áldozatkész támogatását. Minden reményünk megvan arra. hogy az árvíz néhány hét múlva pusztítás nélkül levonul és akkor a termelés kerül az első helyre. De addig is sokat tehetünk azért, hogy indokolatlan elmaradást ne szenvedjünk a termelésben. A víz pusztítása és a szervezett védekezés már eddig is sokba került, ne növeljük a károkat még a termelés lemaradásával is. A Területi Árvízvédelmi R i 7 n f i c á n gondosan mérlegelve DlZOllSdU a helyzetet tegnap úgy döntött, hogy Makó és a környező községekből kitelepített munkaképes lakosokat naponkénti oda-vissza szállítással be kell kapcsolni, mindenek előtt a mezőgazdasági termelésbe. Most még nem olyan az árvízhelyzet, hogy a kitelepített lakosokat akár részlegesen, vagy teljesen visszaköltöztessük. de arra lehetőség van, hogy a mezőgazdaságban már is jelentkező lemaradást csökkentsük, az égetően sürgős vetési és növényápolási munkákat elvégezzük. Ez az új helyzet gondos szállítási, munkaszervezési és ellátási feladatokat hárít a mezőgazdasági üzemek vezetőire. Bízunk szervezőképességükben és a rendkívüli helyzethez való alkalmazkodó képességükben. Fegyelmet, szervezettséget kérünk úgy tőlük, mint a termelésbe most bekapcsolt emberektől. A folyamatos termelés feltételeinek további biztosítása és javítása megyénk minden gazdálkodó egységében feladat. A gátatc védelméhez szükséges közerőt — amig csak lehet — a nem termelő területekről kell mozgósüani. Veszély, esetén természetesen mindent az árvízvédelemnek kell alárendelni megyénk bármely területén. A munkaerővel is mindenütt takarékosan bánjanak. A termelésben résztvevők mindent tegyenek meg a zökkenőmentes munka érdekében. A Makón leállított és dolgozni kezdő üzemekben mielőbb álljon vissza a termelés korábbi ritmusa és folyamatossága. A mezőgazdaságban minden művelhető területet hasznosítsanak és a kultúrnövényeket szabadítsák meg a gyomoktól. Gondozzák, ápolják az állatállományt — minimálisra csökkentve itt is a veszteségeket. Bőven van (ehát tennivalónk, de erőink és lehetőségeink további ésszerű kihasználásával megoldjuk az árvízvédelem. valamint az anyagi javak termelésének együttes feladatát. A víz gátak között tartásával megvédjük az embereket, a városokat és községeket. egyben ipari, mezőgazdasági üzemeinket és olajtelepeinket is. A gátakon és a termelésben dolgozók közös frontot alkotva egv célt szolgálnak: az ember győzelmét a természet felett. Kettős kötelességteljesítés A ruhagyár dolgozóinak példás helytállása ENSZhatározat hasonlóképp messzemenő ... megértésről, városszeretetböl eniliti, mert az odesszai korfakadó áldozatkészségről tesz tanúságot. Ismeretes, hogy ilveri veszélyes helyzetben az előrelátásnak mindenre ki kell terjednie. Ezért azt is megkérdeztük. milyen elgondolások vannak Szeged legveszélyeztetettebb városrészeinek megvédésére, a lakosság biztonságának megőrzésére. — El kell mondanom — válaszolt Papp Gyula —, hogy minden intézkedés éppen a biztonságot szolgálja, még akkor is, ha személyileg kellemetlen lehet. A lakosság látja a védekezés méreteit a Tiszán és részese annak. A körtöltés végszükség esetén megvédi a város belső területét, így egész lakosságát. Üjszeged helyzete sem rosszabb. A Maros torkolati részén, a vízügyi szakemberek szerint, a töltés képes ezt a városrészt megvédeni, így közvetlen veszély ott sem fenyeget. Ha zetből sok katonájuk volt a gáton. Az önzetlen barátság homokzsákról homokzsákra, lépésről lépésre nyomon követhető. kézzelfogható bizonyítéka az az igyekezet, amelyet gátjaink védelmében tanúsítottak. Dagasztották a sarat, sokszor derékig érő hideg latyakban dolgoztak, de dolgoztak, pontosan, ahogy szakembereink kívánták. Hágván értették egymást? Rendkívüli helyzetben nincs sznkrég mindig tolmácsra. Bár egyikük sem volt még árvízvédelemben — mondja az egyik parancsnok —, de a veszélyt könnyű volt felismerni. Innen pedig már közönséges jelbeszéddel is lehet tájékozódni. Május 25-ig szabályos váltásban dolgoztak. Most pihenőben vannak, de készenlétben. hogy újra segítsenek, ha esetleg szükség lenne rájuk. Kétéltű jármüveik Kiszombor és Maroslele körzemégjs eloadodna kritikus tébea varnak ét, segíbókászA szegedi iparvállalatok dolgozóira kettős feladat hárul ezekben a szorongatott napokban. Segítséget nyújtanak a gátak védelmében és megfeszített erővel folytatják a mindennapos termelőmunkát. A Szegedi Ruhagyár közel négyezer dolgozója szép példáját adja a segítésnek. A napokban utalták át az árvízkárosultak megsegítésére felajánlott egynapi keresetüket. 189 ezer forintot, a Magvar Vöröskereszt csekkszámlájára. Ezzel egyáltalan nem merült ki segítségnyújtásuk. Tegnap, csütörtökön a Vöröskereszt szegedi szervezetének székházába szállítottak 256 darab kétrészes munkaruhát, 291 darab nadrágot. 138 darab férfi öltönyt. 157 darab férfi zakót, 130 lemberjackot és 28 ezer darab fólia zsákot élelmiszerek csomagolására. Ez az anyagi segítség több mint félmillió forint értéket jelent. A szállítási és fizetési megállapodásokat mellőzve néhány óra alatt 500 darab esőkabátot küldtek a makói Maros-gáton dolgozó embereknek és 800 esőkabátot a Tisza mentén védekező munkásoknak. . Ügy érezték a szegedi gvár vezetői, hogy első a gyors segítség, mivel érvényes az ismert mondás, hogy kétszer ad. aki gyorsan ad. A ruhagyár dolgozói égyontetuen úgy határoztak, hogy ideiglenesen felfüggesztik a szabad szombatjaikat, s legalább négy esetben teljes termelőmunkát végeznek. Nagy szükség van a gyár termékeire, a munkaruhákra es a honvédségi egyenruhákra. hiszen az árvízi védekezés során gyorsabban és nagyobb mennyiség elhasználódik. A négy szabad szombati műszak alatt körülbelül 5 millió forint értékű árút készítenek a ruhagyár üzemeiben: a szegedi. a szentesi és a bácsalmási gyárakban. Ezért a munkáért a dolgozók természetesen rendes bérezést kapnak. Az árvíz elleni védekezés a gyár férfi dolgozóit is a gátra hívta. Nyolc óránkénti váltásokkal negyven-rfegyven. összesen 160 ruhagyári dolgozó vesz részt a gátak erősítésének munkálataiban. A vállalat a gátakon dolgozó alkalmazottainak rendszeresen biztosítja élelmezését, munkaruhával való ellátását. Ugyanakkor 150 bejáró dolgozójukat is pótolniuk kell. Pzért úgy határoztak, hogy az irodai alkalmazottak. akik ismerik a munkagépek kezelését, egyelőre a termelő csarnokokban dolgoznak. a Szegedi Ruhagyár főmérnöke, Szabó Sándor felmondta, hogy tervezett termelésük egyáltalán nem csőkkent. s minden reményük megvan arra. hogy kereskedelmi kötelezettségeiknek rendben eleget tegyenek, sőt a rendkívüli helyzetnek megfelelően segítséget nyújtsanak környezetünk védelmében. Az Szabadka kész a segítségre Tegnap ismét Szegedre látogattak jugoszláv testvérvárosunk, Szabadka vezető képviselői. Mint ismeretes, a testvérváros nevében korábban segítséget ajánlottak fel. Antun Milodanovic-Dela, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szabadkai községi bizottságának első titkára és Bogi. KaroJa* a uzabddkat községi szkupstina elnöke felkereste Sípos Gézát, a Szeged városi pártbizottság első titkárát. Bejelentették, hogy a Szegednek felajánlott segítségre máris készen állnak. Egyesült Nemzetek Szervezetének gazdasági és szociális tanácsa csütörtökön egyhangú határozatot hozott a romániai és a magyarországi árvízzel kapcsolatban. A határozatban a tanács mélységes együttérzését fejezi ki Románia és Magyarország népének és kormányának a természeti csapás miatt. A tanács felhívja a világszervezet minden tagállamát és a társadalmi szervezeteket, vegyék fontolóra milyen módon nyújthatnak segítséget a két országnak. A határozat végül felkéri az ENSZ főtitkárát és a világszervezet szakosított intézményeit: a nemzetközi élelmezési és mezőgazdasági szervezetet (FAO), a nemzetközi gyermek és oktatásügyi alapot (UNICEF) és a nemzetközi fejlesztési szervezetet (UNIDO). hogy a rendelkezésükre álló eszközöket figvelembe véve nyújtsanak sürgős segítséget a két ország népének és segítsék elő a tnormális életkörülmények helyreállítását. A szavazás után Diaconescu nagykövet, a Román Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-képviselője és Tardos József tanácsos, a magyar ENSZ-képviselet ideiglenes ügyvivője mondott köszönetet a tanácsnak. CSÜTÖRTÖK. 1970. MÁJUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG 3