Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

Juhász Gyula védőügyvédje Bojta Béla arcképéhez Bojta Béláról két évtizeden ét nem hallottam semmit. Azután egymás után ketszer is olvashattunk róla. A Népszabadsag tavaly karácsonyi számúban olvashattuk, hogy u Népköztársaság Elnöki Tanacsa „a szocialista igazságszolgáltatás terén végzett kiemelkedő munkásságú elismeréséül 70. születésnapja alkalmával a Munku Érdemrend arany fokozatával tüntette ki." Egy hét sem telt bele, december 01 -én közöltek a lapok, hogy Bojtu Béla. az Országos Ügyvédi Tanács volt elnöke, 70 éves koréban, hosszas szenvedőn után elhunyt. Olvashattuk fölszabadulás utáni pályufutúsunuk rövid rajzát ls. Az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnökségi allamtitkara volt, 1048-ban ő szervezte meg a Nepbírosugok Országos Tanucsat, s ennek előbb bírója, majd elnöke lett. Az Intézmény megszűnése utón a legfelsőbb Bíróság tanácselnökévé nevezték kt. 1988-tól ügyvédként működött, 1958— 1982 között uz Országos Ügyvédi Tanács elnöke volt. Az Élet és Irodalom, január 10-i számúban Major Ottó adtu hírül, hogy Bojtu Béla 1949-ben 316 gépelt lap terjedelemben megírta önéletrajzul, majd ebből 1964—65ben közlés végett kivonatot készített száz lapon. Idéz belőle néhány passzust, így többek közt azt, hogy Bojta mint 19 éves joghallgató 1918-ban egy szegedi diákgyülésen fölszólalt a háborús cenzúra ellen a szabad gondolat védelmében. ket írt a Szegedbe, s ebben zus gyilkosairól és tolvajaiélesen tamadta szeged) faj- ról ír Juhász — mondja. — védők 14-i nagygyűlésének ö csak o jogos kritikát tel•zónokait, Dobay Gyulát, J esi tette... A törvény nem Bulló Istvánt, Tóth Imrét, Korom Mihályt és Ferencet. Dobayt védi a hiúságot.,. Juhász Schmidt Gyulát nem lehet elítélni!" „népsze- Dobay mégegyszer a kölJuhász sohasem a munkássászeJanuár 24-én ugyancsak az Élet és Irodalomban Sarló t,agadta, hogy Sándor, aki a húszas évek . . , .. . elején Tőr Tibor néven volt. gPrt kuzd onzetlenul a Szeged című ellenzéki na- **ny marad és szegény lesz, pllap (a Délmagyarországnak de költő. Azon a gyűlésen 1020 és 1925 között ez volt polgárháborút hirdettek, a kényszerű „álneve") har- n-t,.,, j. cos tollforgatója, fölelevení- Dob8V 18 ^^ ntt' * ex" tette egyik emlékét Bojtéval P01™11® magát oly célokért, kapcsolatban. Amikor érette amelyek megerdemlik a kriBo|ía még párbajt is vivott. tikét. Ez az ügy nem egySándort s^sl ss — »' « verse miatt megtámadta a sfl0r«l van »2°. a törvénySzegedi ÜJ Nemzedék. A szék ítélete sérti a sajtószabecsületsértő glossza írója badságot, és megöli a kritiellen Pór megbízásából Bojta — akkor még Burger — ríítlen nepvezérnek", „levitézlett kormánybiztosnak" titulálta, s a vérig sértett ügyvéd az ismeretlen szerzőt becsületsértésért és rágalmazásért pörölte be. A szegedi törvényszék előtt magát, amikor válaszolt a költő meg vedő nélkül je- Dobay nak. lent meg, de amikor mind- A költő szarrios mas írasákét föllebbezésere a királyi 1x1 n is pellepgerre tűzi Dotábla Muntyán-tanácsa ele baynak. ak> a háború alatt a került az ügy, 1926. augusz- hadifogolyügyek helyi irátus 26-án már Burger Béla nyít°ía volt. ebbéli élmévolt Juhász Gyula védője. nyélből írott gyatra színmüA Délmagyarország más- vét- a Nikolájl, melyet 1920napi tudósítása szerint Do- 1x10 1925-ben mint színbay vadbeszédére Burger hgyi bízottsági tag, a vároBela így felelt: »i színházra erőltetett. Ju— Dobay fél órán át sér- hász Gyula most ezt montegette Juhász Gyulát, hol- dotta: ott az lett volna kötelessége, — Én "em gyűlölöm Dohogy jogorvoslatait fejteges- bay Gyulát, nem is ellene se. Elfogultan kezdek hozzá írtam a cikket, ha olvasni ehhez a beszédhez, mert tudna, látná ö is. Azt már Juhasz Gyula a legnagyobb regen tudtam, hogy a NI ka éló magyar költő. Csokonai, W szerzője nem tud irni, Petőfi és Ady virágja ő. Aki de h°9V olvasni sem... elolvassa a cikk utolsó öt Üjabb tárgyaláson, 1926. sorát, látja, hogy egy haladó április 28-án a tábla fölbecsiiletes magyar ember mentette a költőt. „A közirta, aki konszolidációt, fej- életi szereplő — mondotta lődést és békét.akar. Kovács Rókus" ítélőtáblai Ezen a gyűlésen provoká- elnök — tűrni tartozik a las történt a munkássággal Í°t?os kritikát." szemben. tpre támadt: — Ez az ember nem érdemel kíméletet, tisztán a j bocaatja ki korommal, perrosszindulat vezette hitvény, j nyével, kénes gázokkal és nyomorult pénzért írt! , cgvéb égési termékekkel Juhász Gyula türtőztette i szennyezett szállítmányát Égig érő kémények A levegő tisztasagát védő zata a százhalombattai szigorú előírások az utóbbi télytárskemény. amely ponévtizedekben alaposan „meg- tosan 200 méter magasban nyújtották" a gyárak, üze- „végződik". A visontui épímek, kazánok és hőerőmű- tők a plusz 25 centivel elérvek kéményeit. A korábbi ték, hogy nevükhöz fűződik 30—50—100 méteres fiistpi- az ország legmagasabb bepólók napjainkban inkább tonépítményének felhúzású, csak középtermetűnek szá- a tervek szerint egyébmítanak — az újabb épít- ként 1971-ben elkészül a Gómények tekintélyes hányada liát-család újabb tagja. Százjóval magasabb régiókban halombatta második 200 méMechcmikai delfin Hazánkban a kéménydater magas kéménye. Tervel mar készülnek, s könnyen lehet, hogy — a szabálysértést elkerülendő — már u tervezőasztalon 30—40 cenliák között is a legtermete- ti\ el megtetézik a magasságseb b a gyöngyösvisontai 200 előirányzatot, hogy ismét méteres óriás, amelyet há- Százhalombattáé legyen az rom évvel ezelőtt emelt a ország legmagasabb betonGyárkeményépítő Vállalat építménye, kollektívuja. Az építőktől Leningrádi egyetemisták ve_ i acélból, műanyagból és félvezetőkből mechanikai delfint szerkesztettek. A „delfingép" nagy sebességgel tud úszni, lemerül a vízben, a víz felszínén ugrándozik, egyszóval pontosan úgy viselkedik, mint az igazi delfin. A fekete lakkal borított modell pontosan utánozza a tengeri állat formáját. Kezelője rádióirányítással működteti a szerkezetet, amelynek villanymotorjait akkumulátorok táplálják. A szovjet mérnökök ezen. a modellen tanulmányozzák a mozgó farokuszonyok munkabírását, az ilyen fajta mozgatószerkezeteknek a hajógyártásban való esetleges felhasználását. Béla pört indított. „Az ügyet „Az elnök ezért rendre— írta Sarló — két fokon Is utasítja a védőt" — írja a tárgyalták, én egyik tárgya- tudósítás. De a védő folvlason sem vettem részt (már latta: végigelemezte Juhász nem voltam Szegeden). Bo - . ., , ., . . ta szemelvem kikapcsolása- Gyula cikket- kimutaUa. val vitte az ügyet, ambicio- hoW nem rágalmazás egyik nálta. hogy az ébredő újság- megállapítása sem. „A kurírét elmarasztaliák. Ez — Hadd emeljek kt ezúttal csak egyetlen móndatot Bojta Béla védőbeszédéből. József Attila makói tanára, Galamb Ödön jegyezte föl könyvében ezt a kis epizódot: „Juhászt Attilával többször felkerestük Szegeden. Ballagtunk a szűk, azóta újjáépített Tisza-parti utcákon. Juhász előttünk, talán valamely festő barátjóval. — Milyen különös érzés — jegyezte meg Attila —, hogy itt megy előttünk Magyarország legnagyobb költője." Ugyanezt mondta Bojta Béla is a Horthy-rendszer bírósága előtt. Féier László származik a tréfás-találó elnevezett is: Góliát. Az újszerű technológiával, csúszőzsaluzásaal készített karcsú betonépítmény — alul 13 méter 86, felül 13 méter 39 centi az átmérője — óránként mintegy hétmillió köbméter füstgázt szippant ki a visontui hőerőmű kazánjaiból. Súlya „mindössze" 15 ezer tonna, s egyebek közt 10 000 tonna betont, 1500 tonna hő- és saválló kőszivacsot építettek be falaiba. Méreteinek megfelelően rendkívül erős a huzata is: a gázokat, füstöket olyan erővel szívju el, hogy bárki fejéről lerántaná a fülig behúzott sapkát. A füstoszlopot órán1 ként 58 kilométeres sebességgel löki a magasba. Építését, növekedését annak idején geodeták figyelték érzékeny műszerekkel. | hiszen az előírásoktól való legkisebb eltérés ls komoly statikai és egyéb károsodásokkal járt volna. Az építők dicséretére szóljon: Góliát keményen állja a legerősebb viharokat, szélrohamokat, a hideget és a tűző napsütést egyaránt. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a gyárkéményesek a mérnöki pontosságú előírások egyikét megszegték. A 22 méteres csonkakúp alakú lábazaton álló kéménymos-trumnak ugyanis kereken 290 méteresnek kellett volna lennie — ők azonban ezt 25 centivel megtoldották. A szabálysértés oka és magyaráPiac a pácban Ha nem Is szép szó a pác, toznak, kénytelen volt felazért eléggé kifejező. Mert bontani a szerződést a koma piac — ahogy például a munális vállalattal, amely K1SOSZ Csongrád megyei utóbbi mindeddig fölvette a szervezetének leveléből is pénzt a piac takarításáért. S értesülhetünk róla — kétsze- mivel az ugyancsak tanácsi resen is pácban van. A önköltséges üzemen kívül Marx téri piacról van megint nem nagyon akad köztisztaszó, ahol télen a hó, más sági jellegű vállalat Szegeévszakokban a szemét okoz den. hát ugyancsak nehéz sok gondot azoknak a kis- lesz megfelelő vállalkozóra és nagykereskedőknek, akik akadni. Mert az, amire már többek között a takarításért volt régebben is példa — fizetik a helypénzt. S ha amikor a városgazdálkodási esik az eső, akkor különösen vállalattal vitázott hasonló szemléletessé válik, hogy pácban van a piac. Ügy hírlik, most újabban azért jutott pácba, mert a városi tanács szolgáltató üzeme. amelyhez a piacok tarügyben a szolgáltató üzem —, hogy a pénzbeszedők. ellenőrök takarítsanak, nem megoldás. V. M. Nagyképű kisautós mint jóval később megtudtam — első fokon nem sikerült, de másodfokon igen. A lovagias ügy a táblai tárgyaláson keletkezett, ahol az alperes, látva, hogy ügve veszve van, pimaszkodni kezdett Bojtával. Bojta a fegyvertényt elhallgatta előttem. Csak 1955-ben szereztem róla tudomást Péter László József Attila Szegeden című tanulmányából." Major Ottó szerint Bojta Béla 1928-tól részt vett a munkásmozgalomban. Ez szamomra is meglepetés, mert nem találkoztam nevével a helyi munkásmozgalom történetére vonatkozó földolgozásokban, visszaemlékezésekben. Kételkedni mégsincs okom benne, ha a tagkönyvében ez az évszám áll. Tudok azonban BojtB Béla olyan tevékenvsegéről, me- | lyet sem Sarló, sem Major! nem említ, s bizonyára nem szól róla Bojta maga sem az emlékezéseiben, hiszen na írt volna róla. Major aligha hagyja említetlenül. Juhász Gyula védője volt 1925-ben. amikor a költőt pörbe fogta az ellenforradalmi kormánybiztos, r szegedi szélsőjobb vezére, Dr. Dobay Gyula. Juhász Gyula 1924. szeptember 17-én „Nem akarunk többé ..." címmel és kezdettel nevtelenúl vérereikPINTÉR ISTVÁN 21. — Veged van, drágám — mondta könnyek között, de tárgyilagos hangjan. Ezek az amerikai lányok a legmeglepőbb helyzetekben is racionálisak tudnak lenni, viszont a legracionálisabb dolgokbun is érzelmesek. — És most mit akarsz tenni? Hu igent mondasz Banlessnek, soha többé nem láthatlak ... Nem élném túl. . Megnyugtattam, hogy nem mondok igent. Erre azonban még nyugtalanabb lett. — Ha nem engedelmeskedsz, megtalálják a módját, hogv megszelídítsenek. Nem ls tudom mit lehetne tenni. Most már ketten voltunk tanácstalanok. Becsületszavamra mondom, nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy kettesben a bajokat is könnyebb elviselni. A helyzet továbbra is elviselhetetlennek látszott. ültünk és hallgattunk. Aztán Ruth a fejéhez kapott. — Terner! — mondta. — Kicsoda? — Hát Terner. Az a fickó, aki megkeresett, hogy beszéljek veled, aki azt hiszi, hogy Csánkó cinkosa vagy. Megkeressük, és tanácsot kérünk tőle. — Megőrültél? Miért segítene ő Csánkó cinkosának? — Annak nem. De neked igen. Mert szépen elmagyarázzuk neki, hogy te nem vagy Csánkó cinkosa, és hogy milyen pácba kerültél. Segíteni fog rajtad, ha másért nem, hát azért, hogy üssön Csankón. Hiszen végeredményben Csankó miatt kerülte! Ilyen helvzetbe _ Taxiba ültünk, hogy ne vesztegessük az időt. A bukméker iroda tömve volt. Terner úr, az „emigráns magyar kormány leje", a Magyar Felszabadítást Egyetemes Alap ügyvezető elnöke Ingujjban és nadragtartóban, boszorkányos gyorsasággal adta ki a tiketteket, és szedte be a pénzt. Ruth mint ismerős üdvözölte, s közölte, hogy halaszthatatlan ügyben akarunk vele beszélni. — Fél kettőig szó sem lehet róla — mondta Terner. — Jöjjenek vissza fél kettőkor... A Livingstone Derbyt nem hagyhatom ki... Beleegyeztünk, hogy fel kettőig várunk. Terner úr pedig ismét belemerült a tikettjeibe, és csak akkor vettük észre az ajtón függő táblát: „Fogadjon nálunk a Livingstone Derbyre! Kaszszazárés fél kettőkor!" Én kissé furcsának találtam, hogy egy ilyen fontos személyiség, mint Terner úr, aki a kinti magyarok vezetőjének vallja magát, többre beesüli a fogadásokon keresett dollárokat, mint a magyarok sorsdöntő kérdéseit. Ruthot azonban másképpen nevelték, ő mindezt természetesnek vette. Én is megnyugodtam, hiszen fél kettőkor még nem késő. Banless háromra jelezte látogatását, addig még cselekedhetünk. Fél kettő előtt tíz perccel már ott voltunk a bukméker irodában. A fogadók a pultnál tolongtak. — öt dollárt a hetesre! — ötven dollárral a befutóra az egy-hármat... Természetesen oda-vissza! — Rosyra nem fogadok. Majd ha ló leszek! Virslinek való az, nem versenylónak! Terner úr tábornokhoz Illő bátorsággal és hidegvérrel állta az ostromot. Pontosan fél kettőkor felberregett a telefon. Terner úr felvette, s beleszólt: — Oké! Még sokan alltak a pult előtt, kezükben a bankjegyekkel, hogy ne mulasszak el a pénzüket elveszíteni. Terner azonban ügyet sem vetett rájuk. Felvette a zakóját, meghúzta meglazított nyakkendőjét, es ünnepélyesen bejelentette: — Uraim, zárunk! Megjött a körtelefon... A hoppon maradt ügyfelek szitkozódtak, de a bukméker nem törődött velük. Intett, hogy fáradjunk be az irodájába. Az üvegfülkében leültetett bennünket, s hamarosan egy üveget vett elő uz íróasztalából. — Igyál, fiam! Valódi magyar barack. — Aztán legyintve hozzátette: — Már amilyen valódit ma csinálnak. Közel sem jöhet ahhoz, amelyet annak idején az én szeszgyáramban magamnak főzettem. • — Igyál fiam! Valódi magyar barack. — Aztán legyintve hozzátette: — Már amilyen valódit ma csinálnak. Közel sem jöhet ahhoz, amelyet annak idején az én szeszgyáramban magamnak főzettem. Én alig-alig kortyoltam belőle. Meg akartam őrizni a józanságomat. Terner viszont alaposan meghúzta az italt. Csak úgy üvegből ivott, ahogyan az aratók szokták erősíteni magukat az arató pálinkával. — Nos, fiam, hallgatlak. Bántott a tegező hang, de nem akartam kikérni magamnak, hiszen megvolt nekem anélkül is a magam baja. Minek vesszek össze még Ternerrel is? Az exaltábornagv és jelenlegi bukméker meglehetősen figyelmesen hallgatott végig. Amikor befejeztem Beanless látogatasának történetét, felugrott a karosszékéből, s járkálni kezdett a parányi üvegkalitkában: — Ügy, tehát Jól sejtettem! A Cl A-ban egyesek azt hiszik, hogy Csánkó használható ember. Most már értem, hogy miért nem én ... Elhallgatott. Négy-öt kórt szó nélkül tett meg. Aztán hozzám fordult. — Fiam, neked a magyar haza iránti szent kötelességed segíteni annak a gyülevész társaságnak a leleplezésében. Meg hogy Csánkó vezérezredes! Még hogy az emigráns magyar kormány feje! Nevetnem kell! Közönséges szélhámos! És most a kezemben van! Majd adok én neki New York-i teát! — És Mr. Banless ... — vetettem közbe. — Rá se ránts, fiam' Az a Banless egy közönséges kontár. Bizd csak rám! Majd szerzek én neked állást! És különben is, holnap reggelre olyan híred lesz, hogy nem lesz nehéz elhelyezkedned Banless pedig alighanem beadhatja a nyugdíjkérelmet. Éppen ideje, hogy kitegyék a szűréi Amitr velem ls művelt... (Folytatjuk.)