Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Megjelent a Tiszatáj júniusi száma Szilágyi Domokos, Perti Ferenc, a közelmúltban el­hunyt Pákozdy Ferenc, Páll Lajos. Gutái Magda. Bari Károly, Oláh János versei­vel, Fábián Gyula. Pesti Já­nos novellájával, Fenákel Judit kisregény-részletével megjelent a Tiszatáj júniusi száma. A Hazai tükör rovat­ban Havasi Zoltán, Kováts Zoltán, Szegedi Lukács Imre írásai kaptak helyet, a Hu­szonöt év történelem című rovat pedig Dénes Lenó, Ke­lemen Ferenc és Tamasi Mi­hály munkáit adja közre. A Figyelő rovat romániai ma­gyar írók műveit elemzi, kri­tikát Lukács György, Fekete Sándor, Vészi Endre, Szabó Magda. Lázár Ervin, Fodor József, Jankovich Ferenc, Vajthó László könyveiről közölnek. A folyóirat meg­emlékezik még a magyar irodalom halottairól: Veres Péterről és Váci Mihályról. Ugyancsak emlékező sorokat olvashatunk a Szegedi Sza­badtéri Játékok nemrég el­hunyt igazgatójáról, dr. Tarí Jánosról is. Seregélyek A seregély, mint a neve is mu­tatja, társas madár. Kis csapatban tud csak létezni. Egymagában vagy párosával sohasem látható. Egy-egy csapat ötven-száz főből áll. Kétszer akkora, mint egy jól fejlett hím ve­réb, kicsit sötétebb barna tollazat­tal. Igénytelen megjelenésű, de élénk, majdnem agresszív madár. Itt, a szőlőhegy fölött augusztus második felében jelennek meg, ami­kor már érik a szőlő, ök az átka a hegynek. Elnézem repülésüket, mely gyors és egyenletes. Mozdulataiknak fő jellemzője azonban a hirtelen, szép ívű kanyarodás. Ez a kanyar úgy hozzátartozik a lényükhöz, mint az igyekezet... Egy darabig nyílegye­nesen szállnak, s aztán minden ve­zéri parancs nélkül az egész csapat­test egyidőben oldalra csuklik. s legalább 90, de néha 100—150 fo­kos szögben megváltoztatja menet­irányát, miközben kissé közelebb ke­rülnek a földhöz. Kanyarjuk suhogó hangot át, s ilyenkor az ív szélén repülők — rövidebb útjuk lévén —, akaratlanul is a csapat élére kerül­nek. Átrendeződik a sereg, anélkül, hogy elmaradók lennének, melyek megbontanák a menet tojás alakú egységét. így keringenek, szállnak a sző­lők fölött. Lent a szőlősgazdák meg a gyerekeik, a tőkék közt állva le­sik a csapiatok mozdulatait. Közeled­tükre egyik nagy fazék fenekét veri valami vasdarabbal, a másik kerep­lőt teker, a harmadik esetleg huj­hujt kiáltoz, torkaszakadtából. Han­gos ilyenkor a hegy. A madárcsapat azonban hidegvérrel röpül a zaj fe­lett, mint egy szárnyra kelt rendőr­különítmény. Nem látszik rajtuk, hogy szemlélődnek, sem az, hogy sa­játságos kanyarodásuk valamelyik fazék zajára történt volna. Ha le­csapnak a szőlőkre, úgy tűnik, hogy az éppoly központi elhatározás nél­kül történik, mint a kanyarodásuk. Nemegyszer éppen a csősz közelében találják magukat. Ilyenkor azonban hamar észbe kapnak, s alighogy föl­det ér a lábuk, már nagy surrogás közt — mert szárnyaik a sorvadó szőlőleveleket is érintik — újra ma­gasba emelkednek. A csőszök ilyen­kor sok vért kapnak a fejükbe, sza­ladnak a levegőben már rendeződő gomolyag után, gyorsabban szól a kereplőjük, kiáltásaik már-már egy négylábú állat eligazítására is sok volna. És mennyi ilyen hiábavaló lecsa­pását figyelem meg a torkosoknak! Nem tágítanak. Talán nincs élmé­nyük komoly veszedelemről. Puskát nem lehet használni a hegyben, s így a csőszöket se veszik sokkal ko­molyabban, mint Pálék szélhajtott és lengő ezüst papírszeletekkel díszí­tett kicsi malmát, mely ropogósával és fütyülésével ugyancsak arra volt hivatva, hogy riogassa őket. A seregélynek nyugodt maradása a földön még akkor sincs, ha törté­netesen őrizetlen szőlőtáblára talál­nak. A nyugodt kosztolást nem is­merik. Irigyek is lehetnek a rigóra, de minden másfajta madárra is, mely itt a hegyben lakik. Irigyek le­hetnek arra a nyugodt csipegetne re, ahogy a többiek a szűnni nem akaró éhségüket oltják. Irigyelhetik, ahogy a többiek a fák hintázó ágai kö­zött rejtve vannak, s csak időnként — s ezt is inkább fölös óvatosság­ból — néznek szét maguk körül, ök, a seregélyek, igazi tolvajok. Tudják, hogy lopnak. S e tolvajság szem­pontjából fajtájuk átka, hogy csak így, csapatban tudnak élni. Semmi gondjuk nem lenne, kövérre hízhat­nának a szőlőtől, ha, mint a többi madár, önállóak volnának. De erre képtelenek. Alig pár méterre ettől a jó kilá­tású balkontól, ahonnan figyelem őket, lecsapott az imént egy sereg. Elnéztem, ahogy a rögtöni riasztásra a felrebbent csapat legutolsónak maradt tagja, a megveszekedett tor­kosságtól, tátogó szájjal, félig futva, félig röpülve követte csapatát. Majd meghalt, hogy a csőrét bevághassa egy fürtbe, s majd megszakadt a fé­lelemtől, hogy elmarad a többitől. Hápogott a szomjúságtól, és sikított a félelemtől. Kis karmai csak a gö­röngyök tetejét érintették. Igazi tolvaj módra járnak el ak­kor is, ha sikerül egy-egy lecsapá­suk. Forrnak a szűk területen a munkától. Mintha valami munka­megosztás is volna köztük: egyike­másika a fürtök nyakára száll, s on­nan kezdi lefelé föltörni karmaival a szőlőszemeket. A földön állók eszeveszetten habzsolnak, s mint a dürgő verebek forognak maguk kö­rül. Másodpercekig tart az egész ro­ham, s mégha nem is riasztják őket, máris elsisteregtek. Messziről nézve az ilyen felszállásuk úgy hat. mintha egy lobbanásnyi tűz füstje szállna föl a szőlőtőkék közül. Rozi így is mondja néha: — ott füstölnek ... A napnyugtára, mint minden ma­dár, ők is érzékenyek. Ritkulnak ls a csőszök kiáltásai. Inkább a víz mellett vonulnak a nádas fölött, ahol majd éjjelre megpihennek. Az­tán lecsapnak belé. Ügy hatnak ilyenkor, mintha valaki magot hin­tene a nádas közé. De ez csak az első próbálkozásuk. Űjra felrepülnek, mert szívesebben ott ereszkednének alá, ahol a nád közül már egy másik csapat zsivaja szól. Tengernyi gyűl így össze éj­szakára. Éktelen csipogósuk mesz­szire hallik. Ha ilyenkor a víz mel­letti országúton megyünk, olyan ér­zésünk van, mintha a nádas panasz­kodna valami keserves siránkozás­sal a testében bujkáló fájdalomtól. Ha ilyenkor meglessük őket a nád közt, láthatjuk, ahogy fészkelődnek, egyik szálról a másikra ugrálva. Majd egy levél tövében végre elhe­lyezkednek. Erős karmaikat görcsbe kell merevíteniök, mielőtt aludni kezdenek, mert a nád ingó talaj. Erős szél fújhat. Nagy hullámok nyaldoshatják a nádtenger sípjait, s ilyenkor bizony a nádszálak, kis terhükkel, bóbitájukkal, metsző le­veleikkel együtt, nagy kavarodásban hajladoznak erre-arra. Bernáth Aurél Kitűnő reklámfogás Az üzleti hitelrontást a törvény is bünteti. De mi vem akkor, ha egy gyár saját hitelét rontja? A reklám egyik alapvető követelmé­nye, hogy igaz legyen. Ez el­len látszott véteni tavaly decemberben az Alföldi Ci­pőgyár. amikor a Magyar­ország című lapban egész oldalas hirdetésben dicsérte fel áruját, azt. amelyből ép­pen akkor küldött vissza 500 párat a Szegedi Komplett Ruházati Vállalat, mert hasznavehetetlenül rossz volt a minősége. A vásárlókkal lehet ugyan packázni, de hosszú távon ez semmi esetre sem fizetődik ki: az üzlet bizalom nélkül fabatkát sem ér. Saját kárán jött erre rá az Alföldi Cipő­gyár, s az olasz fazonú női csizmák húszezres szériáját — ebből való volt a szegedi 500 pár is — visszavonta, s azután, már hibás áruként adta el. Helyesen tette. De most jön a poén: a Buda­pesti Nemzetközi Vásár al­kalmából feladott hirdeté­seiben mindezt őszintén fé is írja, mondván, ilyen jól vi gyáznak termékeik minősé­gére a kecskeméti gyárban. Mivel tavaly „Csak az iga­zat" címmel megírtuk a rossz, hamis reklám történe­tét, most hogyne adnánk örömmel közre ezt az igazi, jó reklámfogást! A bizalom­keltésnek ennél már csak egyetlen jobb módszere van: az egyenletes — kivételes eseteket sem tűrő — kiváló minőség. F. K. — Nemzetközi vándorgyű­lés. A magyar Fonetikai, Fo­niátriai.és Logopédiai Társa­ság rendezésében kétnapos nemzetközi vándorgyűlés kezdődött hétfőn Kőszegen, az Országos Gyógypedagógiai Intézetben. A vándorgyűlés­re az NDK. Lengyelország. Románia, az NSZK és Svájc hasonló jellegű ihtézményéi­ből érkeztek küldöttek, hogy kicseréljék a beszédhibák ja­vítása terén szerzett tapasz­talataikat. — A Halászati Termelő­szövetkezetek Szövetsége hétfőn közgyűlést tartott. Dr. Nádasöy György titkár beszámolój ában elmondotta, hogy a szövetséghez tartozó 22 halgazdaság tavaly 30 000 mazsa halat értékesített. Ez évre ennél 8—10 százalékkal többet terveznek, de az ár­víz minden bizonnyal ke­resztül húzza a számításu­kat. — Olajvezeték. Párizsi ipa­ri körökben úgy hiszik, hogy az év vége előtt valószínűleg megkezdődik a Szuez és Alexandria között létesíten­dő olajvezeték építése. A 180 millió dollár költséggel a tervek szerint 26 hónap alatt megépülő olajvezeték hosz­szúsága 350 kilométer, átmé­rője egy méter lesz. Éven­ként 60 millió tonna kőolajat továbbít. — Elmarad Kopasz Márta festő- és grafikusművész „Az én világom" címmel meghir­detett estje, amelyre holnap, szerdán este került volna sor, a Bartók Béla Művelő­dési Központban. Magyar nap Kairóban Vasárnap rendezték meg a Kairói Nemzetközi Ipari Vásár magyar napját. Ebből az. alkalomból a vásár rádiója arab nyelvű műsort közvetített, amely ízelítőt adott a szo­cialista Magyarország negyedszázados útjából, hazánk poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlődéséből. Az ismeretter­jesztő előadásokat zenés szórakoztató műsor egészítette kl. A Kairói Rádió műsorán ugyancsak több magyar téma sze­repelt. A vásár megnyitása óta szinte mindennapossá vált, hogy a kairói lapok cikkeket, tudósításokat közölnek Ma­gyarországról és a magyar kiállításról. Virágzó akácosok A szokásosnál csaknem két héttel később kezdődött meg a somogyi akácosok virág­zása. Az első hír a megye déli részéből érkezett: telje­sen fehér, bimbós állapot­ban vannak az akácosok a Vizvár. Babócsa és Barcs környéki erdőkben. Utazó oroszlánkölykök — Vadgazdálkodás Hét­főn, a MÉM-ben Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes elnökletével illést tartott az országos vadgaz­dálkodási tanács. A tanács megtárgyalta az 1971. évi vadászati világkiállítás elő­készületeiről szóló jelentést, majd a vadgazdálkodás táv­lati fejlesztési tervét elemez­te. — Palócnap. Vasárnap rendezték meg Parádfürdőn az in már hagyományos, ez­úttal ötödik palócnapot. A káprázatos, színekben gaz­dag népünnepélyen a Mát­ravklék több mint. 50 közsé­géből Heves. Nógrád Bor­sod, Pest megyéből, valamint az ország számos más terü­letéről. mintegy 30 000-ren vettek részt. A rendezvé­nyeknek számos külföldi vendége is volt. — Sophia Loren és férje, Carlo Ponti hétfőn Moszk­vába érkezett, hogy részt ve­gyen a „Napraforgó" című szovjet—olasz koprodukciós film bemutatóján. Sophia a film egyik főszerepét alakít­ja. — Kibérelték a Vidám Parkot. Mint az már hagyo­mány. a Szegedi Textilmü­vek ismét egy szép. játékos napot ajándékozott a dolgo­— Várnai Zseni kitünteté­se. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Várnai Zseni költő­nek. a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevé­kenysége. valamint költői munkássága elismeréséül. 80. születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend fokozata kitüntetést adoma­nyozta. A kitüntetést lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. — Ma külpolitikai előadás a Sajtóházban. Ma. kedden délután 5 órakor Szabó I... István, a Népszabadság kül­politikai rovatának helyettes vezetője „Délkelet-Ázsia. Vi­etnam. Kambodzsa" címmel tart előadast a Sajtóházban, a Külpolitikai Fórum kereté­ben. Az előadás színhelye, a Tiszatáj II. emeleti szerkesz­tőségi helyisége. Belépés csak meghívóval — Brüsszelben befejezte munkáját a Szovjetunió és a Belga—Luxemburgi Gaz­daságú Unió gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működési vegyesbizottságá­nak első ülése. A vegyes bi­zottság következő ülését a jö­vő év májusában Moszkvá­ban rendezik meg. — Armstrong amerikai űr­hajós hétfőn a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság Lenin­grádban most folyó 13. ülés­aiany Oszakán beszámolt azApollo— 11 amerikai űrhajón végre­hajtott holdrepülésről. — KISZ-kflIdöttség utazott a Knmszomol kongresszusá­ra. Háromtagú KlSZ-kül­döttség utazott Moszkvába, a lenini Komiszomol kedden kezdődő 16. kongresszusára tlr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB. első titkárának vezetésével. A delegáció tag­jai: Csillik András, a KISZ oudapesti bizottságának első titkára és Papp Anna, a KISZ KB. nemzetközi kap­csolatok osztályának munka­társa. — Folyóba zuhant az autó. öt francia teenager, három fiú és két lány életét vesz­tette a franciaországi Moda­ne közelében, amikor autó­juk a Lyon—Torino ország­útról egy folyóba zuhant — Az indiai kolerajárvány az elmúlt két hétben Asszam zó'k gyermekeinek. Vasárnap és Nvugat-Bengália államok­Hétfőn délelőtt az állat­kertben utazóladába költöz­tettek két féléves oroszlán­kölyköt. négy kicsi, a ma­mától, csak nemrég elválasz­tott medveboesot és öt teenager korú őzt. A 11 fia­tal állat még hétfőn elin­dult a. nyugat-németországi Rhede-ba. viszonzásul annak a nősfény struccnak. amely már a közelmúltban megér­kezett az állatkertbe. délelőtt 9-töl 12 óráig a tex­tiles gyerekek vették birtok­ba az újszegedi Vidám Par­kot. s a „gyári gyermekna­pon" tetszésük szerint válo­gattak a . íátékparadicsom­ban". ban pusztított. Nem hivata­los becslés szerint a halálos áldozatok száma 157 volt. — A Fiat Müvek termelése a sztrájkok miatt az idén körülbelül egyhatoddal csök­ken. Január 1. óta a Fiat Müvek üzemeiben 280 sztrájk zajlott le. — NDK képzőművészeti kiállítás nyílt vasárnap Deb­recenben. a kiállítás ame­lyen Heribert Reisenweber. az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjának igazgatója mondott megnyi­tót. elsősorban a Keleti-ten­ger vidéken élő német kép­zőművészek alkotásait mu­tatják be. — Stradlvarl-hegedüre bukkantak a hangszertörté­nészek. egy Avellino kör­nyéki olasz faluban, a rit­ka hegedű Petrana Hrlszto­váé, egy Bulgáriából elszar­maa«ru zenetanárnő-, a tu­lajdonos kijelentette a Bul­garija című folyóirat tudó­sítójának: az olasz szakér­tők által 100 millió lírára becsült hangszertől nem akar megválni, mert az a XVII. század óta családi tulajdonában van. KEDD, 1970. MÁJUS 26. DÉLMAGYARORSZÁG 7*

Next

/
Thumbnails
Contents