Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

Fehér Lajos ||| tájékoztatója Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök­helyettese hétfőn a Parla­mentben tájékoztatta az or­szágos és megyei sajtó kép­viselőit, a kormány szövetke­zeti és agrárpolitikájának időszerű kérdéseiről. ered­ményeiről és a további fel­adatokról. Partizán­találkozó A felszabadulás 25. év­fordulója alkalmából baráti találkozót rendezett vasár­nap délelőtt a magyar nép­hadsereg központi klubjában a Magyar Partizán Szövetség, azoknak a tagjainak a szá­mára, akik a háború alatt a szovjet.' hadseregben és kü­lönböző szovjet partizánegy­ségekben harcoltak. Ünnepi beszédet Úszta Gyula altá­bornagy. az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára mondott. Ezután F. J. Tyitov. a Szov­jetunió nagykövete üdvözölte a baráti találkozó résztvevő- 1 it. vállalati programok és a népgazdasági terv g££2|j*gngj2| A Könnyűipari Minisztérium átfogó vizsgálata . Csaknem 100 vállalatra kiterjedő felmérés fejeződött be a közelmúltban a köny­nyüiparban. A minisztérium közgazdasági főosztálya azt vizsgálta, összhangban van­nak-e a vállalatok gazdál­kodási programjai és a nép­gazdasági tervnek a k-öny­nyűiparra vonatkozó 1970. évi előirányzatai. A vállalatok programjai szerint a termelés folyó áron számítva mintegy 10 száza­lékkal növekszik, szemben a népgazdasági tervelőirányza­tokban megjelölt 6,6 száza­lékkal. Megvizsgálták a mennyiségi előirányzatokat is. A pamutfonal, a pamut és a selyemszövet kivételé­vel valamennyi fontos ter­mékből többet terveztek a vállalatok, mint amennyit a népgazdasági terv előirá­nyoz. Lényegesen növelik az üzemek a belkereskedelmi forgalom számára fontos kö­töttáruk, konfekcionált ruhá­zati cikkek, műbőrök, füg­gönyök. a szövés nélküli tex­tíliák. és a puhabőrök, bőr­díszmű-áruk gyártását. Közismert, hogy a vásár­lók nem mindig találják meg az üzletekben a keresett cik­keket. A minisztérium ez­zel kapcsplatos vizsgálata szerint nincs egy termék­csoportból sem általános hi­ány, viszont egy-egy termék bizonyos választéka, mérete, illetve mintaváltozata gyak­ran hiányzik. A vizsgálatot több intézke­dés követte. Néhány válla­latot utasítottak az értéke­sítés átcsoportosítására, vagyis arra. hogy a külke­reskedelem helyett a belke­reskedelem rendelkezésére bocsásson bizonyos mennyi­ségű árut. Más jellegű in­tézkedés, hogy a csecsemő­kelengyére alkalmas alap­anyagot nem engedik más célra felhasználni, továbbá a Békéscsabai Kötöttárugyár számára a bébi-kötöttholmik gyártásához és más üzemek ellátásához importfonalról gondoskodtak. Megvizsgálták egyúttal azt is, mennyire megalapozottak a vállalatok termelési elő­irányzatai, hogyan támaszt­Márkák és márkaboltok Az igényformálás útjai A gazdasági reform egyik fő célkitűzése, hogy az ipar termelésében jobban — le­hetőleg közvetlenül — érvé­nyesüljenek a piac igényei, hogy az egyes termékek gyártásánál alapvető feltétel legyen az eladhatóság, a vá­sárló igénye. A reform beve­zetésének időszakában nyíl­tak meg Szegeden az első márkaboltok. Jelenleg hat van a városban, mely felira­taiéban viseli, a gyár nevét. Piackutatás Egyik legfontosabb fel­adatuk, mondhatni megnyi­tásuk értelme a piackutatás. De erről a szerepről a VIDE­OTON és a Duna szaküzle­teknél jelenleg aligha lehet beszélni. A VIDEOTON-nál azért, mert hiányzik a meg­felelő közvetlen kapcsolat a gyár és a márkabolt között. Az árut sem a gyártól kapja az üzlet, hanem a nagykeres­kedelem közvetítésével. Vol­taképpen márkabolt mivoltát is kétségbe lehetne vonni, hiszen az utóbbi időben már nemcsak a VIDEOTON ter­mékeit árulják, hanem ház­tartási gépeket is. Az üzlet­nek és a Delta Vállalatnak így gazdaságos. A Duna szaküzlet tavasz óta más gyárak termékeit is árulja, mivel a Duna Cipő­gyár női lábbelikből nem tudta megfelelően ellátni a boltot. Piackutatásról tehát itt sem lehet szó. mint min­den olyan területen, ahol wég gondot jelent a mennyi­ség. Az idei évtől kezdve a Tisza cipőbolt is árusítja más gyárak termékeit, mi­után az egy évre kötött meg­állapodás, melynek értelmé­ben a boltot a gyár, a nagy­kereskedelem és a Komplett Ruházati Vállalat közösen működteti, megszűnt. A Mino szaküzletnél más a helyzet. Ök csak a saját gyáruk termékeit árulják, méghozzá olymódon, ami en­Uek az árusítási formának a lényege: a náluk kapható eipök sehol másutt nem vá­sárolhatók meg. csak passzív ellátója a vá­sárlóknak, hanem egyben igényeik formálója is. Üj és új típusai, fazonjai új igé­nyeket keltenek életre, tesz­nek elérhetővé. Nem él ezzel a lehetőség­gel a Duna Cipőgyár és a VIDEOTON sem. Pedig megérné. A Delta Kereskedelmi Vál­lalat Budalakk boltja az igényformálás szempontjából mondhatni speciális, köztes helyzetben van. A nagyke­reskedelem útján kapja az árut. Nem csupán Budalakk termékeket árusít, csak mintegy 50 százalékban. Ná­luk speciális és új gyártmá­nyok is kaphatók, melyeket a gyár itt ismertet meg a kö­zönséggel. A bolt szaktanács­adással is szolgál. Az áru­ellátás ingadozó, a gyár többnyire csak sokára, vagy egyáltalán nem teljesíti az üzlet kéréseit, ha azok ki­sebb tételekre szólnak. Vég­ső soron nincs meg a minta­bolt jellege. Az új cikkek bevezetéséből így az üzlet inkább csak a terhet látja, mert mihelyt egy áru nép­szerű lesz, más boltokban is megjelenik. A feladatot részben meg­oldja a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat szaküzlete. A nyári ipari vásárról egy­időben az új szövetmintákat már meg lehetett vásárolni ebben az üzletben. A VIDE­OTON-nál hasonló csak egyszer fordult elő. A mi­niszuper rádiót az országban először az ipari vásárral egy­idöben lehetett megvásárol­ni. Az eredmény A márkaboltoknak az is a feladatához tartozna, hogy állandó és nagy választékot biztosítsanak a gyár termé­keiből. Sőt. egyes cikkeket a saját boltjukban hozzanak elsőként forgalomba. Tehát végső soron a Mino az. amely mindenben be­tölti ennek a speciális üzlet­típusnak a feladatkörét. Nagy a forgalma, főleg mióta az olcsóbb cipők is megjelentek az üzletben. A Duna forgal­ma viszont ugyanakkor visszaesett. De ha a Duna Cipőgyár, a VIDEOTON na­gyobb gondot, fordítana ne­vét viselő üzleteinek ellátá­sára, élne azzal a lehetőség­gel. hogy intenzív formában alakithatja és formálhatja a piac igényeit, hogy igényeket kelthet fel — megérné és gazdaságos lenne. Hiszen egy-egy ilyen bolt reklám­ként sem megvetendő. Itt derülhetne ki: valóban tö­rődik-e a gyár a piaccal, a vásárlókkal. A vevők úgy érezhetnek: gondolnak ránk, értünk dolgoznak. Szávay István ják alá azokat a műszaki és a munkaerő-feltételek, to­vábbá milyenek az értéke­sítési lehetőségek, s milyen szerződéses kapcsolatok ala­kultak ki az ipari és keres­kedelmi vállalatok , között. Néhány gyártási ágba nagy teljesítményű automatagépek beszeraése jelent számottevő új termelőkapacitást és egy­ben a munkaerőhiány eny­hítését szolgálja. A len- és kenderiparban ez évben 744 új szovjet gyártmányú szövőgép szere­lését kezdik meg. A kender­juta,gyárban 41 millió fo­rintos hitellel polipropilén­feldolgozó gépeket helyeznek üzembe. A gyapjúiparban folytatódik a fésűsfonodai kapacitásbővítés; a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 650 tonna fonal gyártására alkalmas berendezést kap, a Richards Finomposztógyár csornai telepén 4300, a Ma­gyar Posztógyár dunaújvá­rosi fonodájában 2400 orsót szerelnek fel. A kötő-szövő­iparban 45 új harisnyanad­rág-kötő gép segítségével másfél millióval több haris­nyanadrágot bocsát ki. Az alapanyaggyártás fokozásához tizenkét új körkötőgépet és tíz ú.i lánchurkoló gépet sze­reztek be. A Habselyem Kö­töttárugyár és a Budapesti Finomkötöttárugyár növeli a bedolgozók számát. A Bony­hádi Cipőgyár jelenlegi be­ruházása eredményeként még ebben az évben félmil­lió párral, a következő évek­ben pedig 700—800 ezer pár­ral több cipőt bocsát ki. A Könnyőipari Miniszté­rium vezetői az első átfogó vizsgálat után úgy döntöt­tek, hogy ez év második fe­lére vonatkozó kereskedel­mi tárgyalások, a megrende­lések lezárása után a belke­reskedelem szakértőinek be­vonásával újabb felmérést kezdenek. Ez szintén azt cé­lozza, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának útmuta­tása szerint ellenőrizzék és szükség esetén intézkedések­kel is elősegítsék a lakosság ellátásának javítását. (MTI) A véros rendje EGY LYUK MONOLÓGJA Tetszenek tudni, én tisz­tában vagyok azzal, hogy csak egy egészen kicsike lyu­kacska vagyok, s ráadásul nem is a város közepén. De azért jól esne. ha észre vennének, mégha csak a vármúzeum mellett. egy betonlapon éldegélek, mondhatnám, lyukasodom is Akkorka vagyok, hogy egy negyvenes láb ép­pen belémfér. de ha apróbbacska, akkor . ket­tő is. Én meg egy becsületes kis lyuk va­gyok, látom, mennyien szaladgálnak errefelé gye­rekek, s mit se bánnék jobban, mint hogy .vala­melyik eltörje bennem a lábát. Azt is tudom, hogy van­nak nálamnál nagyobb lyukak. meg hasadékok, meg árkok, de azokat leg­alább körülkerítik. Igaz, tulajdonképpen köröttem se szabadna járkálni. mert valaha errefelé fű volt. de bizony most már úttá ta­posták. Itt a kerítés mel­lett turisták járnak el. gye­rekek futkároznak, kisóvo­dások is: Gondoltam, vala­ki majd csak észrevesz, mielőtt lábat törnék, de nem így történt. Hiába vá­rok már egv éve erre. SOS... SOS... figyeljen fel rám valaki! MIRE JO A FU A fű falun magától nő, városban vetik meg nyír­ják. A dzsungelban, ha a füvet letapossák a vadem­berek, akkor sem kell fél­teni, mert másnapra újra ugyanolyan. Nálunk, ha le­tapossák a vademberek, akkor újra kell vetni az egészet. Ha az őserdőben az elefántok futballmecs­cset játszanak a fűben, ak­kor sem kell félteni, ná­lunk még néhány autóval sem ' birkózik meg. Csizma az asztalra, autó hogy kerül a fűre. amikor akad parkolóhely ebben a városban? Nos, úgy, hogy ahol fű van. ott fa is, és így védi a forróságban a kocsit. Akinek van türel­me. nézze végig egyszer a Nagykörutat. hogy hány autó álldogál a füvön: két kezén nem tudja összeszá­molni. Hiszen csak a Pá­rizsi körút 41. és 39. számú ház előtt összejön négy-öt. Mire lenne jó a fű vá­rosban. mondjuk Szegeden? Arra, hogy lekösse a port, tisztítsa nem túlságosan kiváló levegőnket. Ki leta­possa, önmagára tapos. De ha a tyúkszemére tapos­nának, tán jobban érezné. MUZEÁLIS MUZEUM Egy furcsa újmódi épí­tészeti irányzat arra törek­szik jó néhányezer kilomé­terre nyugatra tőlünk, hogy elismertesse: akkor szép egy új ház, ha' réginek lát­szik. Patinásnak. Persze, lehet, hogy a mi építőipa­runk is ennek jegyében al­kot málladozó falakat, szunnyadozó zsenialitással időnként. Azt pedig na­gyon sok olvasónk feltéte­lezi. hogy derék múzeu­munkat a muzeális jegyek ismretében hagyják pati­násodni. Nem titok, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gánának ülésén már szóba került a múzeum tatarozá­sa s kiderült: pénz lenne, csak vállalkozó nincs. így hát a lépcsők tovább ros­kadoznak, a feljáró salakja tovább ontja a port magá­ból. S a Móra-szobor is inkább a szökőkutat nézi, amelynek javítására min­den évben van vállalkozó. Hiába, furcsa (lolog 1 ez: volt idő, amikor munkáskéz lett volna, csak pénz nem volt elég a művelődésre. Ma meg már volna rá pénz, csak az a másik pat­rónus hiányzik, aki hasznot is húzna abból, hogy meg­szépíti házát a közművelő­désnek. Veress Miklós A vám- és devizarendelkezésekről Az idei turistaidény indu­lásának közeledtével a vám­és pénzügyőrség országos pa­rancsnokságán elmondották, hogy a vám- és deviza jog­szabályok változatlanok. Tá­jékoztatásul a következőkben foglalhatók össze a legfonto­sabb tudnivalók: — Minden külföldre utazó utas engedély nélkül viheti ki azokat a személyes hasz­nálati tárgyakat, amelyekre az utazás céljának, időtarta­mának és az évszaknak meg­felelően kinttartózkodása alatt szüksége lehet. Élelmi­szerből legfeljebb három na­pi mennyiséget, a 16 éven felüli utasok ezenkívül két Mormálás Az intenzív kereskedési torma feltételez egy, a piac­Kutatás irányával ellentétes folyamatot is. A vásárlók igényeinek felmérésekor az eredmények befutnak a cipő­gyárhoz. Viszont a gyár, ha valóban jól dolgozik, nem­Épül „a mini város" Budapest egyik új lakóte­lepe, a Zugló határában épülő Füredi úti ..minivá­ros". Befejezés előtt áll a hatodik 240 lakásos, II szin­tes épület szerelése. Képün­kön: a 43. számú Állami Építőipari Vállalat Vattai­brigádjának tagjai panelt helyeznek el a hatodik 240 lakásos épület tizedik szint­jén. MTLíoto, Busa ifituan ieiuetele liter bort, egy liter egyéb szeszesitalt és 250 cigarettát vihetnek magukkal. A három napi úti élelem összesen nem lehet több két kilónál, ezen­belül fajtánként fél kilónál. Nem számit úti élelemnek az olyan élelmiszer, amely csak feldolgozás után fo­gyasztható. A személyes használati tárgyakon kívül az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók ajándékot is vihetnek, a csoportos út­levéllel utazók azonban nem vihetnek külföldre ajándé­kot. A kivihető ajándék össz­értéke személyenként nem haladhatja meg az ezer fo­rintot. és ezen belül sem le­het kereskedelmi mennyiségű árut külföldre vinni. Az ajándékként kivihető ipar­művészeti és képzőművésze­ti alkotások, valamint a tar­tós használati tárgyak egyedi értéke nem lehet nagyobb 500 forintnál. Tartós haszná­lati tárgyból csak egy dara­bot lehet ajándékként kivin­ni. Nem lehet külföldre aján­dékként vinni élelmiszert, italt és dohányárut, bélyeget, nemesfémet és muzeális tár­gyat. Külföldi fizetőeszköz kivi­teléhez engedély szükséges, enélkül 200 forintot vihetnek magukal az utasok váltó­pénzben, vagy 20 forintnál •nem nagyobb bankjegyek­ben. A behozott tárgyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és vissza­hozott útiholmik, ezért cél­szerű, ha az értékesebb, vagy külföldi eredetű árukat ki­utazáskor a vámárunyilatko­zaton az utas feljegyzi és a kivitelt a vámhivatallal iga­zoltatja. Az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók személyen­ként nyolczezer, az idegen­forgalmi irodák, vagy bár­mely szerv által / szervezett társas utazásban csoportos útlevéllel résztvevők 2000 forint értékű árut hozhatnak be külföldről, ennek felét vámmentesen. Az egyéni út­levéllel és betétlappal uta­zók tehát négyezer, a csopor­tos útlevéllel utazók pedig ezer forint összértékű árut hozhatnak be vámmentesen. Az érték kiszámításakor minden esetben a belföldi forgalmi árat veszik figye­lemben. Ha a behozott áruk értéke a négyezer, illetve az ezer forintot meghaladja, úgy a töblet után a belföldi for­galmi érték 40 százalékának megfelelő vámot kell fizetni. Fizetési kötelezettségének az utas a beutazástól számított 30 napon belül kamatmente­sen eleget tehet. Ha az utas a vámfizetés nélkül behozott tárgyat értékesíteni akarja, az utána járó vámot értéke­sítés előtt meg kell fizetnie. Az utasok egyébként a vámhivataltól írásos tájékoz­tatót kapnak a legfontosabb vám- és devizarendelkezé­sekről. KEDD. 1970. MÁJUS 19. BÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents