Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

A M AGYAR S Z O C I A L I S"Y A M U N K Á S P Á R T LAP J A 60. évfolyam, 113. szám 1970. MÁJUS 16., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Hazaérkezett a magyar Befejezödtak a magyar—olasz tárgyalások kormányküldöttség a KGST ülésszakáról Péntek délelőtt hazaérkezett Varsóból a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a KGST tanácsának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezette. Tagjai voltak: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Párdi Imre, ,az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bálint Jó2sef, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárit __ ság'ának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadésára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Ott volt a Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Fossk Jenő nyilatkozata Hazaérkezése után Fock Jenő a következőkben válaszölt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire : A Mi volt a kormányfők szintjén megtartott varsói KGST-ülésszak jelentősége? — A most lezajlott 24. ülésszak fő célja annak a munkának az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvában, a KGSTtagállamok pórt- és kormányvezetőinek részvételével megtartott ülésszak határozata alapjón indult meg és arra irányul, hogy kidolgozzuk a szocialista gazdasági integráció programját. E program jelentősége indokolta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők vezették. — Az ülésszaknak kettős jellege volt. Egyrészt a végrehajtó bizottság jelentése alapjón megvizsgáltuk az integrációs program kidolgozására irányuló, rendkívül széles körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytattunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt konkrét határozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST-országok együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tá'"roz'atást adtak az 1971— 75. évi népgazdasági tervek koordinálásának eddigi eredményeiről. — A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka legyében folyt, ezt országaink közvéleménye is érdeklődéssel kíséri. A KGST-országok vezető gazdasági szakemberei, ideértve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozásába. pz_igen bonyolult és nem kis időt igénybevevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fontos határozatot tudtunk hozni. A munka nagyobbik része azonban még hátra van. A viták során olyan problémák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak, amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaság-tudomány is csak most keresi az utat # Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vonatkozik. Az ülésszak jóváhagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló konzultációk rendszerét és meghatározta. hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdések. amelyeket a nemzetközi konzultációk során elsősorban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lényeges eredménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszen minden ország gazdasági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika. — Az ülésszakon jóváhagytuk a tervkoordináció továbbfejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prognózisok kidolgozásában, összehangolásában, és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a népgazdaság fontosabb ágaiban hosszabb időre, 15—20 éves időszakra is egyeztessük a fejlesztési célokat. Ez mindenekelőtt azokon a területeken fontos, amelyek döntően befolyásolják országaink fejlődését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. így különösen fontosnak tartjuk hoszszabb távlatra szóló együttműködési javaslatok kidolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén, a vaskohászatban. a feldolgozó ipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítástechnika. valamint a műanyag- és műszáltermelés területén. — A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST(Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken a Külügyminisztériumban befejeződtek a magyar—olasz tárgyalások. Péter János magyar és Aldo Moro olasz külügyminiszter — aki május 13—15 között hivatalos látogatást tett hazánkban — őszinte és szívélyes megértés légkörében tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két külügyminiszter örömmel állapította meg — miként azt a látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozza —, hogy a két ország kapcsolatai — mindenekelőtt gazdasági és Kulturális téren —, folyamatosan, kedvezően fejlődnek és szükségesnek tartják a kapcsolatok továbbfejlesztését. A nemzetközi helyzetet vizsgálva különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseire, különösen a javasolt európai konferenciával kapcsolatban. Magyarországi tartózkodása során Aldo Morót fogadta Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt'kormány elnöke. Moro meghívta Péter Jánost Olaszors'zagba teendő látogatásra. Péter János a meghívást elfogadta, az időpontban diplomáciai úton fognak megállapodni. Aldo Moro pénteken este elutazott Budapestről. Hazánkba látogat Franz Jonas Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Franz Jonas. az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke júniusban hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Kivonultak a földekre a paprikásbrigádok A szegedi paprikatermelő tájkörzetben megkezdődött a vidék legnagyobb tavaszi munkája, a fűszernövény palántáinak ültetése. A gazdaságok május első felében még várakozó álláspontra helyezkedtek: figyelték, mit hoznak a fagyosszentek. Most már bíznak abban, Új i-cinkállomás Álgyőn Odaítélték a BNV díjait Pénteken, tegnap a HunScxpo székházában Kelemen Lajosnak, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a vásárdíjbizottság. s odaítélte a budapesti Nemzetközi Vásáron kiállításra kerülő termékeknek szánt vásárdíjakat. A vásárdíjakra az eddiginél több vállalat több termékével nevezett be: 146 vállalat, szövetkezet 482 termékével pályázott. A bizottság alapos mérlegelés után 12 terméket részesített Budapest főváros tanácsának nagydíjában és 80 terméknek ítélte oda az 1970-es BNV-díjat. A díjkiosztásra a vásár idején kerül sor. (MTI) Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a szegedi szénhidrogén medencében, Algyőn, mintegy 70 millió forint értékű tankállomás készült. A jelentős beruházásból mostanra 50 millió forint értékű berendezés elkészült. A műszaki ellenőrök, olajipari szakemberek hozzáláttak a berendezés vizsgálatához, átvételéhez. Az új tankállomást — amelynek összesen hat tárolótartályát és hozzájuk tartozó gépi berendezést, szivattyúkat, műszereket stb. készített el több vállaPsmiogyi Károlyné felvétele lat — a műszaki vizsgálatok után május végén, illetve június elején állítják munkába. Segítségével lényegesen javul a szegedi szénhidrogén medencéből útjára bocsátott olaj minősége: a föld felszínére bányászott olaj- ugyanis 3,5—4 százalékban tartalmaz vizet, s ennek nagy részét a tankállomás kivonja majd. A tervek szerint Szegedről a finomítókba ezentúl olyan olaj jut, amely mindössze 1 százalékban tartalmaz vizet hogy nem tartogat meglepetést az időjárás és nem süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Ezért az ültetőbrigádok a szegedi, a csanyteleki és a szegvári határban kivonultak a földekre. A Csongrád megyére és Békés megye két járására kiterjedő tájkörzetben 9 ezer 300 holdon kerülnek földbe a palánták, erre kötöttek szerződést a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal a nagyüzemi gazdaságok. illetve háztáji termelőként a szövetkezeti gazdák. Az egész területnek csaknem tíz százalékát, kilencszáz holdat a szeged-mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezet ülteti be. Nagy István, a szö-; vetkezet elnöke elmondotta, hogy alaposan felkészültek a palántázásra. Tizennyolc gé-j pük van és nyújtott mű-_ szakban dolgozva — a késői kitavaszodás ellenére is — idejében kitüzdelik a fűszer-^ növényt. A gazdaság az el-i múlt hónapokban sokat küsz-: ködött a belvizekkel, deszámítanak arra is, hogy a vi-j zes időszakot esetleg szárazság váltja fel. Éppen ezért úgy állítják be az ül-; tetvényeket, hogy nagyobb részben öntözhessék. Sokévi tapasztalat szól amellett; hogy bár a paprika száraz-; ság'türő növény, mégis aszá-lyos időjárás esetén meg-, hálálja az esőpótló öntözést,' A nagy munkát, amihez á szegedi tájkörzet hetven gazdasága fogott, misem jellemű zi jobban, mint a kiültetésre váró növények száma. Többi mint 900 millió palántát raku nak ki az elkövetkező hetek-' ben. Nyári építőtáborok Csaknem 30 000 fiatalnak postázták a napokban az építő táborozásra jogosító megbízóleveleket: június 28án munkához látnak az első turnus önkéntes munkásai a hagyományos nyári építőtáborokban. Az idén 37 köz-; ponti és 5 egyetemi építőtábor nyílik az ország kü-; lönböző vidékein. Az idén a lányok a kapósabbak: 21 ezren, 27 tábort népesítenek be, segédkezve a növényápolásban, illetve a gyümölcsszedésben. A szorgos kezekre főként a Bács megyeiek tartanak igényt, itt 15 állami gazdaság területén nyitnak tábort. Somogy, illetve Pest megyében négy-' négy, Veszprémben és Baranyában két-két, míg Szol-; nokan egy tábor várja őket;