Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Várják az epret, a kacsái, nyulat már elküldték A nagy idény előtt a szatymazi tranzittelep 1 a Baaytmazi tranzittelepen még nem kezdődött meg a szezon. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy ne lenne mun­ka, ne lenne külföldre ex­port. Május elején például Romániába exportáltak in­nen 50 vagon burgonyát. Most válogatják, tisztítják a burgonyahegyet, s mintegy 60 vagon burgonya vár még elszállításra, u város ellátá­sára. Raktárakba, üzletekbe utazik majd innét. A földieper szezonja még várat magára. Pár kilót már vásároltak, mutatta magát az, üzletekben is, de nagyobb mennvtségben e hónap vé­géi-e kerül a fogyasztókhoz. Naponta 160—1R0 ember ta­lál munkát a MÉK tranzit­telepén, Egy kevés karalábé érkezik, leginkább Baksról, a háztáji gazdaságokból. Az NDK-ba irányítják, két-há­rom vagon indul naponként. Az építők is igyekeznek, egy korszerűbb téliesített raktárt készítenek. Kélez.er négyzetméter alapterületen a korábbi csővázas raktár helyett készül el az Igények­nek megfelelően az üj épü­let, Tart még a vadfeldol­gozás is. A megyéből a va­dásztársaságok mintegy SO­RS ezer nyulat hordtak ide a szezonban, s itt feldolgoz­ták a tapsifüleseket, vagy egészben külföldi piacokra irányították. Leginkább Gö­rögországba, Nyugat-Német­országba szállították a nyu­lakat. Több ezer apróvadat, vadkacsát, vadlibát, fácánt és 600—700 őzet is feldol­goztak, szállítottak el innen. Asszonyok tisztítják, válogatják a burgonyát Ülésezett a járási tanács vb Tegnap Szegeden székhá­zában ülésezett a járási ta­nács vb, A testület tagjai meghallgatták a kübekháxi Sarló-Kalapács Tsz revíziós vizsgálatáról szóló jelentést, topunkban is hírül adtuk már, az elmúlt esztendőt igen súlyos mérleghiánnyal zárta a gazdaközösség. a szanálási bizottság meghatá­rozta azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a gazdaközösség kilábalhat a bajokból. Ezt erősítette meg a járási tanács vb is. A szegedi járásban műkö­dő takarókszövetkezetek új, korszerűsített alapszabályait is jóváhagyta a vb. Ezt kö­vetően Tápéra látogattak el a vb tagjai, ahol dr. fíorló István, a nagyközség vb-el­ntike tájékoztatta őket a nagyközségi tanács vb mun­kájáról, az elkövetkezendő évek feladatairól. Fotösserefmek A fotózás valóban nemes szórakozás. S mivel ma­napság nem nehéz arány­lag olcsón jó fényképező­gépet, filmfelvevőt vásárol­ni, egyre többen állnak a fotóamatőrök táborába. Természetesen ez érvényes Szegeden is: az OFQTÉRT­boltok forgalmának növe­kedése bizonyítja. hogy szinte hónapról hónapra többen fényképeznek, fil­meznek. Ügy tűnik, az OFOTÉRT éí a magyaror­szági amatőrfalózás fellen­dülésével, s egymás után hirdeti a kedvező hitelak­ciókat. Úgy tudom, a hitelakció előnyeit Budapesten és vi­déken mégsem egyformán élvezik a vásárlók, Igaz. Szegeden ugyanannyival kerül kevesebbe egv gén, mint Budapesten, s a fil­mek árai közfitt sincs dif­ferencia — de míg a fővá­rosban néhánv nap alatt készül el az amatőrök ál­tal beadott mozi-kisfilm. szjnes diafeivétei, addig Szegeden heteket kell várni, S ha már itt tartunk, érdemes szólni a mégbusz­szantóbb hiánybsságrói: Szegeden nem működik1 fényképezőgép-javító mű­hely. A legegyszerűbb iga­zításra is hónapokat kelil várni, nem is beszélve ar-! rój. ha alkatrészcserére is, szükség van. (A szegedi! OFOTÉRT-üzletben láttam egy olyan fényképezőgépet, amely évek óta várakozik javításra, illetve kiegészí­tésre 1) A boltok személyzete készségesen igyekszik segí­teni, de a ió szándék ma már kevés. Az OFOTÉRT­nek végre valamilyen meg, oldást kellene találnia ar ra, hogv a Budapesttől akár száznyolcvan kilométerre élők is maradéktalanul él­vezhessék szórakozásukat. Hiszen Szegeden is ugyan­annyit fizetnek egy-egy előhívásért, javításért, mint Budapesten, Matkó István Épül a raktár Románc, Novitas, Bankett Újfajta füstölnivalók Szegedi növénybiológusok a jobb táplálkozásért Sokkos növények — Táncoló halak rettát gyárt Idén a Magyar Dohányipar, 38-fólét hoznak belőle forgalomba ós ebből 11 fajta füstszűrővel készül — mondotta Balogh Ferenc, a Magyar Dohányipar vezér­igazgatója csütörtöki sajtó­tájékoztatóján. Huszonegymilliórd ciga- az ipar. A Románcot alumí- idén eléri a 36 százalékot, Az ipar arra törekszik, hogy a nikotin- és a kátránytar­talmat minél jobban vissza, szorítsa. Ezért külföldi min­tára többfajta szűrőréteggel kísérleteznek. Az ipar kül­földön elterjedt acetát filter meghonosításáról is jók és dohányfólia burkolat- tárgyal, szó van arról, hogy tal látják el. ízléses, kor- megvásárolják a gyártást 1(> szerű, ugyancsak bontósza- cencet, vagy pedig a hazai taggal ellátott csomagban kutatóintézetekkel közösen a árulják. külföldivel egyenértékű, A vezérigazgató elmondot- nagyhatású alapanyagot kí­ta azt is, hogy a füstszűrös sérleteznek ki, Magyarorszá­vetélytársat cigaretták aránya tovább nő, eon gyártott termékekből. Bankettnek nevezik majd el azt a pipadohányt, amely a minőség dolgában a leg­finomabb angol kószítmé. nyekkel vetekedik. Sok pác­anyagot tartalmaz és a do­hány minősége is minden igényt kielégít. A forgalom­ba hozatalát azonban egye­lőre megakadályozza, hogy fémből készült, zsebben hordható dobozban akarják áruni, ilyen méretű dobozt azonban nem gyárt az ipar. (MTI) niumfóliával bélelt és bon­tószalaggal ellátott csomag­ban hozzák forgalomba. Új­donság lesz a Novitas szivar, ebből 15-öt csomagolnak egy dobozba és 22,50 forintért árulják majd. Kiváló minő­ségű, tengerentúli és hazai Újfajta füstölnivaló kerül dohányok keverékéből gyárt- hazai az üzletekbe. A BNV-re hozzák ki a Románé elneve­zésű új, hosszú méretű füst, szűrős cigarettát, amely ol­csó áron. csomagonként 3,60­ért kerül az üzletekbe. Ezzel a készítménnyel a Kossuth és a Munkás — tehát az erősebb cigaretták éjien ál­lított ki újabb Válaszol az illetékes üt kellett rendezni a piacot! Két olvasónk — Nagy Jó- borodóst, hiszen a vásárlók zsef (Tápé, Bem fasor 2. sz.) kisebbik hányada akar ga­és Kovács Mihály (Szeged, bonafélét venni, s nekik be Dalos u. 8.) — is panaszol- kell látniuk, hogy a többség ta, hogy a gabonapiacot kl- érdekében az élelmiszer ja­helyezték a vásártérre. A városi tanács szolgálta­tó üzeme válaszolt olvasó­inknak. Mint leírják, ezt az intézkedést az tette indo­kolttá. hogy a piac átrende­zésével még tovább kisebbe­dett a piac hasznos területe. A kora tavaszi hetipiacokon nagy gondot jelentett a pi­acra érkező termelők elhe­lyezése. Más megoldást talál­ni nem lehetett, hiszen a lakossn;. nagy többségének az az érdeke, hogy elsősor­ban az élelmiszernek (zöld­ség-, gyümölcsféléknek) kell a városközpontban piaehe­lyet biztosítani. Igazság sze­rint jó felhozatal esetén így is szűkös a Marx téri piac. Reméljük, hogy a gabona­piac vásártérre helyezése vára kellett dönteni. A szegedi József Attila Tudományegyetem Növény­élettani és Mikrobiológiai In­tézetének kutatói az alap­kutatási és oktatási felada­tok mellett közvetlenül az élethez — még pontosabban az emberiség jobb életéhez, jobb táplálkozásához fűző­dő tudományt* feladatokat is vállaltak. Dr. Szalai Ist­ván professzor tanszéke munkájáról elmondotta: ilyen irányú tevékenységü­ket — megfelelő egyezmény alapján — a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is támogatja. Az egyezmény értelmé­ben a szegedi intézet radio­aktív izotóp laboratóriumá­nak bizonyos növényélettani kutatási eredményeit az atomenergia-ügynökség, il­letve a tagországok rendel­kezésére bocsátják. Abban a nemzetközi törekvésben, hogv az emberiség több éle­lemhez jusson, a szegedi ku­tatók azt a részfeladatot kapták, hogy intenzíven ta­nulmányozzák a növények nitrogénfelvételének és -fel­használásának folyamatát, Emellett folytatják nem ré­gi keletű saját felfedezésük; a növényi hidegsokk okai­nak kutatását. Amint a sze­gedi kutatók megállapították, a — korábban csak az or­vostudományban ismert — sokkot a növényeknél bizo­nyos hőhatások idézik elő, amelyek a növényt elpusz­títják, Mopt radioaktív izo­tópos kutatásokkal igyekez­nek meghatározni, hogy mi­lyen tápelemek bevitelével befolyásolhatják a hidegre érzékeny növények táp­anyag-felvételét, tulajdonsá­gait, végeredményben a több és biztonságosabb termelést. | Az erről szóló zárójelenté süket a nemzetközi tudo­mány rendelkezésére bocsát­ják majd. Ezek a kutatások elsősor- 1 ban a rizstermesztésre, illetve a rizsnövény hidegsokkja okainak felkutatására irá­nyúinak, ami rendkívül fon­tos dolog, hiszen a rizs ké­pezi az emberiség kéthar­madának egyik fő táplálé­kát. Hasonló fontosságú a táp­lálkozás szempontjából a halhústermelés, illetve an­nak fokozása. Az erre irá­nyuló tudományos kutatás ugyancsak egyik fontos fel­adata az intézetnek. Ezzel kapcsolatban szerződést kö­töttek a Szarvasi Halte­nyésztési Kísérleti Állomás­sal a gyakorlati kutatások lebonyolítására. Egyebek kö­zött máris megállapították az állóvizeinkben időnként fellépő tömeges halpusztu­lás okait és a védekezés módját. Eszerint a gyakran néhány óra alatt több száz mázsa halat is elragadó vész oka a tófenéken bekövetke­ző mikrobiológiai folyama­tokra vezethető vissza; a haltáplálékul szolgáló mosza­tok szaporodását elősegítő műtrágyázás, továbhá kü­lönféle haltakarmányok és más szerves anyagok felgyü­lemlése a tó mélyén, bizo­nyos klímaviszonyok között, úgynevezett toxikus kénhid­rogén keletkezését okozza, ami a halakra életveszélyes. Megállapították azt is. hogy ez elsősorban a melegebb klímájú déli vidékek pangó állóvizeire jellemző, ahol gyorsabb a szerves anyagok lebomlási folyamata, mint északon, s főként ott veszé­lyes, ahol vizcseróre sincs lehetőség Ellenszerként számottevő eredménnyel alkalmazták meghatározqtt mennyiségű rézszulfát vízbe keverését, Ez átmenetileg különös hatá­sú: o halak táncba kezde­nek, eközben másfél méter magasra is felugrálnak, majd napokig nem esznek, de vé­gül is megmenekülnek a pusztulástól. Az intézetben emellett eredményes vizbakterioló­gial, mutrágynzási, oxigón­tartalom-növelésl és egyéb kísérleteket folytatnak a ha­lak létfeltételeinek javításá­ra, a haihústermelés növelé­sére, Dobó Balázs Szeged szobrai Művészetek szimbóluma — Bocsánat, ha za­varok. szerkesztő úr. éppen mikor olyan jóízűen rágja a tol­lát, hogy az embet szinte gusztust kap..., de hadd kérdezzem meg, miért nem pír­nak a citromról? — a citromról? Hót még mindig van téma ebben a derék déligyümölcsben? — Téma. az van benne, kéremszépen. Téma sokkal több van benne, mint lé. — Ez a panaaza? Citrom es fecni — Á. nem. Ezt már. nem okoz különösebb t'elhá- 1 ugye, kezdem meg­szokni. a vastag héj- szek öt citromot a jal egyetemben. zöldségesboltban. vá­— Hanem? Csak ki logatom, m(g a aopra vele bátran 1 várok, odarakom a — Tetszik tudni, mérlegre. Erre aztán nem értem, miért kell az eladónő térül-for­ahhoz a vastag héj- dul, még öt napírfec­hoz. mondhatnám bu- nit is belegyömöszöl rokhoz. még a pa- a zacskóba. pír is? — Kísérőszöveg? — ? — Ami jár, az jár. — Merthogy a P»- Nekem nem is az a pírt olyan szorgal- dekányi ártöbblet a masan hozzámérics- furcsa, hanem, hogy kélik. Múltkor is ve- más üzletben nem adlak hozzá, Ott meg­elégedtek a zacskó súlyával is. Hát hogv van ez. kérem? Már igazán szeretném tudni, mi az. ami iár és ami nem? Mely lélegzetet veti. keményen rámezö­gezte a tűzben égő szemét: — Vagyis — Ham­lettel szólva — fecni vagy nem fecni, ez itt a kérdés?! Nagy kérdés. Ke­resztkérdés. össze kell rogyni a súlya alatt 8. M. {2JH.) A MarX tér lé b szám alatti hti :on lá'haíó J Művészetek szimbóluma cimu épiiletdis: A fest'palctlát. ecsetet, hegedűt, könyveket stb. mutató kompozíció Pleskó Béla munkája. PÉNTEK, 1970. MAJÚS 15. DELMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents