Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

Kállai Gyula előadása a Politikai Akadémián A, Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja hétfőn Lenini eszmék korunkban címmel tartott előadást. , A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében megtartott előadást Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter vezette be; részt vett az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. Festik a BNV-t Budapesten, a városligeti vásárvárosban az Országos Szakipari Vállalat dolgozói már festenek. mázolnak. Kijavítják a megrongálódott tetőket, a kitört ablaküvegeket pótolják. újjávarázsolják a Petőfi- és a Kossuth-csarnokoi. Egy hónap alatt 5" ezer négyzetméternyi falat és tetőt festenek át. (MTI) Lenin-emlékülés -kiállítás Idén áprilisban a nemzet nagy ünnepével együtt köszöntik egész Magyarországon azt a jubileumot, amelyről ezekben a napokban emlékezik meg az egész világ: Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulóját Az ünnepségsorozat keretében megyenkben a társadalmi szervezeteknek jelentős állomását az az emlékülése jelentette, amelyet tegnap, hétfőn délelőtt rendeztek a Csongrád megyei tanács épületének tanácstermében. A Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségének és a Nőtanács megyei végrehajtó bizottságának közös ünnepi emlékülése kedves epizóddal kezdődött: a Népfront Országos Elnöksége által küldött és Lenin-jelvénnvel ellátott diszkendőket nyújtották át a résztvevőknek. Az ünnepséget Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának m. b. elnöke nyitotta meg, üdvözölve az elnökség tagjait is, akik között ott volt Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, valamint a három társadalmi szervezet több vezető képviselője. A megnyitó szavak után Rózsa István tartotta meg ünnepi előadását. MéltatáKíméletlen Somogyi Károlyné felvétele Leninre emlékezünk címmel M tablóból álló fényképkiállilás nyílt tegnap délben a megyei tanácsház csarnokában. Az MSZBT Csongrád megyei elnöksége által rendezett kiállítást dr. Boz.ó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára, az MSZTB megyei elnöke nyitotta meg sának középpontjában Lenin egyénisége állt: felidézte Leninnek, a kommunistának, a forradalmárnak, az embernek néhány jellemző vonását. Arról a Leninről beszélt, aki a kortársak, a politikusok és írók megálla-' pítása szerint is egy volt a tömegekkel, akinek egyéniségét legjobban az egyszerűség és a természetesség jellemezte. Utalt az előadó arra, hogy milyen nagy jelentőséVédik a gátaf I öiésezetl Horváth Dezső felvétel© a képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja hétfőn Szentesen, a megyei kórház tanácskozótermében tartotta ülését. Megtárgyalták Csongrád megye és Szeged egészségügyi ellátásának helyzetét és fejlesztésének feladatait dr. Mihalovits Lehel igazgatófőorvosnak, az Orvos-Egész- i ségügyi Szakszervezet me-1 gyei bizottsága elnökének! előterjesztésében. A vitában — amelyben a képviselőkön kívül dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes. a Csongrád megyei. a Szeged városi pártós állami vezetők, a SZOT, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és más szervek képviselői is részt vettek — hangsúlyozták: az anyagi eszközöket figyelembe véve, meg kell állapítani az intézmények korszerűsítésének sorrendjét. Az ülésen a képviselőket tájékoztatták Szentes város fejlődéséről, az urbanizációval együttjáró gondokról. A képviselőcsoport az ülés után ellátogatott az Árpád Tsz-be. get tulajdonított Lenin a munkásság nevelésének: számára a népnevelés forradalom, a forradalom pedig népnevelés volt. Rózsa István kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére egyéniségének azt a jellemző vonósát, hogy kérlelhetetlennek mutatkozott mindig a bal- és jobboldali opportunizmussal szemben, ugyanakko^ türelemből is példát addtt, mert el tudta különíteni az elhajlóktól azokat, ak/k a kellő tapasztalat megszerzésével jó kommunistákká nevelődhettek. Az előadó hangsúlyozta, hogy Lenin az embereket és az eredményeket mindig történelmi összefüggéseikben vizsgálta, s így járt el az osztályok és rétegek megítélésében is. A lenini életmű tanulságait összegezve azzal zárta be ünnepi méltatását, hogy együtt kell munkálkodnunk annak a társadalomnak a kialakulásán, amelyet Lenin nemcsak megálmodott, de amelynek alapjait le is rakta. A

címet a vasúti szóhasználatból vettem kölcsön; egy vasutas értekezleten hallottam ugyanis ezt a számomra korábban ismeretlen jelzős szerkezetet. Megpedig egy adattal összepárosítva. Eszerint a kimeletlen tolatás tavaly országosan akkora árukárt okozott a vasútnál, hogy meghaladja a 12 millió forintot. Tizenkétmillió akkor is hatalmas pénz, ha az ország valamennyi vasúti üzeméből összegződik, mint a jelen esetben. De hát miben is all ez a kiméletlenseg? Idézemc a tolatás végrehajtásakor egyes dolgozók nem az árut kímélő gondosságot tartják fontosnak, hanem a munka minél gyorsabb elvégzését. Vagyis — vigyázatlanul, túl gyorsan végzik a megrakott tehervonatok mozgatasát. Természetes, hogy az igy keletkező károkért, például az ütközés utáni törésekért fizetni kell. S a vasút fizet Tavaly 12 millió veszett kárba ilyenformán/ Mert a kárbaveszés fedi pontosan a forgalmat. Minden — egyéni, üzemi, népgazdasági — érdekkel ellentetes, hogy a már kész, célszerűen csomagolt és útnak indított áru ne — illetve csak használhatatlan állapotban — érkezzen meg rendeltetési helyére. Valamit, amit egyszer már befejeztek, újra kell kezdeni a fegyelmezetlenség, hanyagság, kapkodás miatt. S ez az utóbbi már olyan tanulság, ami túl mutat a vasút és a szállíthatók problémáján is. A vasútnál kétségkívül tenni kell róla, hogy lényegesen csökkenjen a kár: tenni kell már csak azért is, mert az áru „elvándorlásához" vezethet. Tehát a kár kifizetésén túl vannak ódiumai, amik forintban nem mérhetők. De a „kíméletlen tolatás" fogalma, sajnos nemcsak a vasútra vonatkoztatható. Bármennyire is sajátos vasutas kifejezés: a gazdasági élet számos területén találkozhatunk hasonló jelenségekkel, hasonló kórt okozó kíméletlenséggel. Az fjedig, hogy ilyen lehetőség nyílik általánosításra, komoly figyelmeztető. Érdemes elgondolkodnunk rajta, mennyi olyan eset van. amikor a mások munkáját, a már elvégzett munkát — ugyancsak „munka ürügyén" tönkreteszik, vagy legalább is minőségileg rontják, károsítják. Vajon nem a kíméletlen tolatás fogalomkörébe tartozik ez például, ahogy helyenként az építőiparban egyik szakmunkás a másik eredményeit rontja? Itt a szakmák szabályos forgásán egyébként is igen sok múlik: időt tehetne nyerni, átadási terminust kurtítani, ha a váltakozásokat fogaskerékszerű kapcsolódás jellemezné. S ennek hiányán túl igen gyakran mit tapasztalunk? Éppenséggel azt. hogy a következő „láncszem" képviselői az előzőben is kárt tesznek, amit aztán ki kell javítani. S hogy a kijavítás során is keletkeznek hibák — ezt nyilván nem is kell külön hangsúlyozni. Persze nemcsak az építőiparban, másutt ls fet-felüti fejét a nemkívánatos, mindannyiunk érdekeit sértő jelenség. Miért? — A hiba az önök szemléletében van — mondhatná egy olyan konferencia előadója, melyre a kíméletlen tolatok népes hadát citálnák. Igen. a szemléletben; abban, amely csak a saját dolgát tartja fontosnak, s abban is azt, hogy mielőbb túriegyen rajta. Nem becsülni a készt, nem látni meg benne a társak tisztességes munkáját, nem tekinteni szívügynek az ilyen munka becsületes folytatását — ez a mentalitás a vádlott. És még valami. Az a súlyos tévképzet, hogy? ?rz ilyesmi úgyis óhatatlanul előfordul. Hisz ez — előlegezett orv felmentés! Mert ha a munkával úgyis velejár a rongálódás. akkor akár az „ahogy esik, úgy puffan*' mondás te vezérelv lehet. Meg a ..csak az •nem követ d hibát, aíd nem dolgozik" kiszólás is. M

int annyiszor, a tudatos fegyelem Ss kfteefkezetaa ellenőrzés, a felelősség és felelősségrevoaás kérdéséhez vezet a meditáció fonala. A vasúti ás vasúton kívüli kíméletlen tolatásokra ez az egyetlen általános recept. Annyi bizonyos, ha a különböző szakterületeken alaposan meggondolrrák-fontolnák, milyen speciális gyógymód alkalmazható, jó néhány milliócskát tehetne keresni a népgazdaságnak. Már hallom is a kiigazító vélekedést: rosszul mondja, végre is. amit nem lenne szükséges elveszítenünk, azt ne számítsuk nyereségnek. Számítsuk oda. ahova való, a tisztességes, jól végzett munka fogalomkörébe! Simái Mihály Éjjel-nappal kézről kézre lendülnek szombat óta a } homokzsákok a Tisza alpári nyári gátján. Félezer ember védi a 13 kilométer hosszúságú gátat, hogy meg- ! óvja a teljes biztonságot nyújtó védőgát, és a nyári gát között levő kilencezer katasztrális hold mezögaz-' daságilag hasznosítható területet az elöntéstől. Ekkora vizmagasságíól ezen a területen még nem védték a töltést, a korábbi években hamarabb feladták a küz-' delmet. I Á 85 éves Lukács György köszöntése A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Írók Szövetsége hétfőn az Akadémia tudósklubjában köszöntötte Lukács György akadémikust,, 85. születésnapja alkalmából. ErdevGrúz Tibor, az MTA elnöke és Simon István koltó — Övári Miklósnak, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya vezetőjének jelenlétében — meleg szavakkal méltatta a marxista tudós gazdag életművét. s további sikereket kívánt alkatú munkájához. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ !S® Testvérlapok Szegedről A Délmagyarország szovjet testvérlapjai, az odesszai Znamja Kommunizma es az ungvári Karpáti Igaz Szó egész oldalas összeállításban emlékezett meg április 4-én hazánk felszabadulásáról. Mindkét lap riportokat és fényképeket Közölt Szegedről, nagyobbrészt a Délmagyarorszag munkatársainak tollából. Képünkön bemutatjuk a testvérlapok április 4-i magyar témájú összeállítását. KEDD. 1970. ÁPRILIS «.