Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Pártvezetők Homokzsákokkal és rozsé-! Érdekeink látogatása Tegnap Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára Makóra látogattak. A vendégeket a város párt- és állami életének vezetői fo­gadták. A pártvezetők délután a makói városi és a makói já­rási pártbizottság által ren­dezett aktívaülésen vettek részt. Az aktívaülésen Komó­csin Zoltán időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, Pé­ter János hazánk külpoliti­kai kapcsolatairól, Győri Im­re pedig építőmunkánk Csongrád megyei helyzetéről és a további helyi teendők­ről adott nagy tetszéssel fo­gadott tájékoztatót. József Attila­I szavalóverseny A költészet napja és Jóasef Attila születésének évfordu­lója tiszteletére Balatonszár­szóin pénteken megkezdő­dött a József Attila országos szavalóverseny, amelyen az ország minden megyéjéből és a fővárosi kerületekből a leg­jobb versmondóik vesznek részt művekkel védik a gátakat Visszahúzódnak a belvizek Szegednél az elmúlt na­pokban átlagosan két-három centimétert emelkedett a Ti­sza szintje és szombaton, tegnap 768-as magasságot jel­zett a hídnál levő mérce. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a növekedés tovább tart mert Szolnok térségéből újabb árhullám vonul le. A leginkább érintett töltéssza­kaszon rózsemű veket helyez­tek vízre, hogy megtörjék a hullámverések erejét, fékez­zék romboló energiáját Az igazgatóság területén több mint hatszáz ember vesz már részt a védekezésben s legnagyobb erővel az alpári nyári gátat tartják. Egyedül ezen a szakaszon van har­madfokú készültség Itt már homokzsákokat is felhasznál­nak. mert a töltés korona­szintjét mintegy tíz centimé­terre közelítette meg a víz. Az igazgatóság vezetői hely­színi szemlét tartottak s úgy ítélték meg a helyzetet, hogy bízni lehet e legsúlyo­sabb helyzetbe került sza­kasz megvédésében. Azért akarják tartani minden erő­vél, mert a nyári gát mö­gött értékes mezőgazdasági területek vannak. A védekezés tetemes költ­séget igényel, de — amennyi­ben eredményes lesz —sok­kal nagyobb, több milliós ér­tékeket mentenek meg A víz behatolása ugyanis óriási terméskieést okozna a me­zőgazdasági üzemeknek. A helyi vízgazdálkodási társu­lat és a környékbeli terme­lőszövetkezetek is bekapcso­lódtak a védekezésbe. A ve­szély elhárításában azért is bizakodnak, mert a Körösök lassan apadnak és a Maros szintje sem olyan magas, hogy kedvezőtlenül befolyá­solná a Tisza déli szakaszá­ra érkező újabb víztömeg levonulását. A belvízhelyzet már nem ad okot az aggodalomra. A szombati jelentés szerint két nap alatt további négyezer hold mentesült az elöntés­től, amely jelenleg harminc­kétezer holdra terjed ki Csongrád megyében és az igazgatóság Békés, valamint Bács megyei körzeteiben. A belvizes terület a tavaszi te­tőzés óta összesen most már ötvenötezer holddal kisebbe­dett. T. B. védelme uandorzaszlaja Bensőséges ünnepet ültek tegnap, szombaton a puszta­szeri fiatalak. Évek óta tar­tó, kiemelkedően jó munká­j uk elismeréseként elnyer­ték a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának vörös selyem ván­dorzászlaját. Az ünnepségen Szűcs Fe­rencné üdvözlő szavai után Szögi Béla, a KISZ KB tag­ja, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára adta át a három termelőszövetkezet fiataljaiból szervezett köz­ségi ifjúsági szervezetnek a magas kitüntetést. Köszön­tötte az ünneplő fiatalokat Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára is. A pusztaszeri úttörők, a pártszervezet, a községi ta­nács vezetői és a tömeg­szervezetek képviselői kötöt­tek ezután emlékszalagot a vonzó KISZ-élet jutalmaként községükbe került zászlóra. A szegedi Sárga üdülőtelepet— amely, mint ismeretes, a Tisza árterén van — a folyó vize fogja közre. Az üdülő­telepi utcákban — mint fenti képünk mutatja — csak csónakkal lehet közlekedni. Majdnem a gát tetejéig éra Tisza vize, s a hátán a parihoz kikötött csónak BNV A HUNGEXPO-hoz megér­kezett a Német Demokratikus Köztársaság kiállítóinak' rész­letet jelentkezési jegyzéke: a Budapesti Nemzetközi Vár­sáron idén hat külkereske­delmi vállalat összesen hat­vanöt NDK-beli iparvállalat termékeit sorakoztatja fei A BNV 23-as számú pa­vilanjaban tanulmányozhat­ják az érdeklődők az NDK iparának legújabb géptípu­sait T Somogyi Károlyné felvételei K issé rezignáltán mond­ta a szegedi textilmű­vek egyik technikusa, hogy a szakszervezetek ér­dekvédelmi tevékenysége legfeljebb a gyárkapuig tart. Hivatkozott a kollektív szer­ződésre és a mellékletként kidolgozott munkavédelmi, újítási és egyéb szabályza­tokra Ezek a gyári törvé­nyek kizárólag a gyári vi­szonylatokban érvényesülnek, — mondta tovább vélemé­nyét és végül kibuggyant be­lőle. hogy a gyárkapun túl j már keveset gondolnak a ; szervezett munkás érdekei­nek védelmére. Érvelt és bizonygatott. Iga­za van abban, hogy a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulására nem­csak a munkahely a befolyá­soló. még akkor sem. ha ezer szál oda köti az embert mert ugyanannyi szállál kö­tődik a lakóterülethez; az ut­cához. az üzletekhez, a köz­lekedéshez. a lakáshoz, a kulturális intézményekhez, a közigazgatási szervekhez és más hivatalos fórumokhoz. „De kérdem én. — hangoz­tatta — meddig ér a szak­szervezetek keze. meddig ter­jed érdekvédelmi tevékeny­ségük? Beleszólásuk érdeke­inkbei Ha poros a műhely, kikényszeríthetik a vállalat gazdasági vezetőitől, hogy porelszívó berendezést he­! lyezzenek üzembe, ellenkező . esetben nem engedélyezik a j munkavégzést a termelést " olyan helyen. S ha nem megfelelő az utazás, rossz az üzleti ellátás, akkor mikép­pen kelnek érdekeink védel­mezőivé?" Első hallásra. E különösen akkor, ha az ember tájéko­zatlan is a dologban, úgy tű­nik. hogy a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége csak a gyárkapukon belül ér­vényesül. Mintha a szervezett munkásság tisztségviselői azt vallanák. hogy az üzemen kívüli terület nem az ő asz­taluk. Az a tanácsé, a keres­kedelemé. az oktatási és más kulturális szerveké. Az egv pillanatig sem lehet vitás, hogy a szakszervezetek nem válhatnak ezekben a kérdé­sekben operatív végrehajtók­ká. de kár lenne diszkvalifi­kálni a szervezett munkások képviselőit olyan döntések, elhatározások meghozatala nál. ahol mindenkit érintő kérdesekról van szó. S most vitatkozni kell a textilművek technikusával, mert a szak­szervezetek soha nem korlá­tozták érdekvédelmi tevé­kenységük körét csupán a gyári viszonylatra, sokkal to, vább „elkísérik tagjaikat" az életben. Már csak azért is. mert a gyár és a környezete, a lakóterület nehezen 'tó­tatnak Összehangolt kutatásokat. A legtöbb egye­temi tanszék, a városi könyvtárak, a régészeti múzeum és a füvészkert leveleket váltottak egy­mással. megküldik egymásnak publikációikat, tu­dományos munkáikat A legjobb tudományos ku­tatások eredményeiről az egyetem „Tudománycs közleményeiben" es a „Felsőoktatási Híradóban" számolnak be. Széles körűek az alkotói közösségek közötti kapcsolatok is. Nagy sikerrel rendeztek meg Ma­gyarországon az ukrán kultúra hetét Az odesszai művészek szegedi kollégáikkal kiállítási anyagot cseréltek. Az odesszai írók segítenek szegedi kar­társaiknak műveik lefordításában, tájékoztatják őket a szovjet írók munkásságáról. Operettszín­házunk kollektívája magyar segítséggel mutatta be a Maya című operettet Hát ilyen a tettekben megnyilvánuló interna­cionalizmus, így valósulnak meg az életben Le­ninnek az igazi proletár internacionalizmusról, a népek barátságáról vallott halhatatlan eszméi. Odesszában megalakult íy^SS: kenységet fejt ki a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság területi szervezete, melyet az Usinszkij pe­dagógiai főiskola rektora, M. K. Szimonyenko do­cens vezet A szervezethez számo6 üzem, gyár, fő­iskola, iskola és több ezer odesszai lakos adta be felvételi kérelmét A barátkozásból kiveszik részüket a két város fiataljai is. Az odesszai 58-as középiskolában évek óta működik a „Magyarország Ifjú Barátai­nak Klubja". A gyerekek nagy szeretettel díszí­tették fel klubjukat, ahol Magyarország és Sze­ged tájairól készült felvételeket, az ország veze­tőinek portréit lehet látni. A fiatalok vonzó kép­zeletbeli és tényleges utazásokon vesznek részt a baráti Magyarország tájain. Diákjaink nagyon megszerették a tehetséges magyar népet, a gaz­dag történelmi múlttal és kultúrával rendelkező országot, gyönyörködnek a sebes sodrú Dunában, amely a Duna menti szocialista országok barátsá­gát szimbolizáló folyóvá vált, a Dunába ömlő kü­löncködő Tiszában, a virágzó kertekben, rétekben és az elbűvölő Balaton egyedülálló szépségében. A klubban gyakran rendeznek összejöveteleket, ahol a magyar művészeti életről, az 1848-as pol­gári demokratikus forradalom költőjéről, Petőfi Sándorról, a magyar nép hü fiáról, az antifasisz­ta költőről, Radnóti Miklósról és a nagy zene­szerzőről, Liszt Ferencről beszélnek. Mindez a tanulókban a testvéri magyar nép iránti szeretet és a nemzetközi barátsag érzését fejleszti. Drága emlékként őrzik a klub tagjai a Magyar Szocia­lista Munkáspárt első titkárának, Kádár János elvtársnak levelét, dedikált fényképét, melyeket a klub tiszteletbeli tagjává történő választása al­kalmából hálája jeléül küldött az odesszai diá­koknak. A szovjet embereknek a magyar nép és nagy­szerű fiai iránti igaz szeretetéről tanúskodik a következő példa is. A fekete-tengeri kereskedel­mi flotta nemrég egy új óceánjáróval gazdago­dott, melyet a félelmet nem ismerő forradalmar­ról, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő egyéniségéről, Lenin tanítványá­ról, Kun Béláról neveztek el. Növekednek és erősödnek baráti kapcsolataink Csongrád megyével is. Küldöttségeink felkeres­ték Csongrád megyét A hazatérő elvtársak elme­sélték, milyen őrömteli, meleg fogadtatásban ré­szesítették magyar földön az odesszai terület kül­dötteit Az ipar, a mezőgazdaság, ezen belül a kertészet és szőlészet munkájával ismerkedve sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek. A múlt év de­cemberében válaszlátogatáson felkeresett ben­nünket Csongrád megye küldöttsége. A magyar nép nemzeti ünnepét népeink, a szocialista országok né­pei és az egész világ haladó emberisége számára oly fontos történelmi évforduló, Lenin születésé­nek századik évfordulója időszakában ünnepel­ték. A Magyar Tanácsköztársaság hagyományait folytató szocialista Magyarország jubileuma ön­magában is fényesen demonstrálja az internacio­nalizmus lenini álmának tettekben való megvaló­sulását A magyar és más szocialista országok népeivel együtt a szocializmus és a kommunizmus győzel­me érdekében véghezvitt új tettekkel, cselekede­tekkel készülünk a világ dolgozói nagy vezére, V, 1. Lenin jubileuma megünneplésére. Kellemes dolog azt tudatni magyar barátainkkal, hogy az odesszai terület nagyszerű munkasikerekkel kö­szönti a lenini évfordulót A terület ipara az Öt­éves terv negyedik évében sok millió rubel érté­kű terven felüli terméket állított elő. A mező­gazdasági dolgozók az elmúlt évben sohasem ta­pasztat mennyiségű gabonát takarítottak be. Csu­pán kukoricából a mintegy kétszázezer hektár te­rületen a jubileumi vállalásban megjelölt 35 rná zsás átlag helyett, hektáronként 42,7 mázsát ta­karítottak be. A Lenin-renddel kitüntetett odesz­szai terület a múltban sohasem adott az államnak ennyi gabonát, mintt a jubileum előtti 1969-es évben. Odessza hős város és a Lenin-renddel ki tünte­tett, odesszai terület kommunistái és dolgozói for­ró üdvözletüket küldik Csongrád megyei magyar testvéreiknek, sok sikert kívánva szép hazájuk további felvirágoztatásában, a szocializmus építé­sében, a népek közötti békéért és barátságért folytatott harcban. M. SZ. SZINYICAv az Ukrán Kommunista. Párt odesszai területi bizottságának első titkára (x ordította; BÁLLNT ISTVÁN) lasztható el egymástól, a kettő szoros együttest alkot, egyik nem létezhet a másik nélkül és fordítva. Legutóbb a szegedi szerve­zett dolgozók képviselői és a tanács vezetői közös eszme­cserét folytattak, értékelték azt az együttműködési szer­ződést. amely a szakszerve­zetek és a tanács között jött létre éppen a kapun túli ér­dekvédelem jobb realizálásá­ra is. A tanácsok és a szak­szervezetek igen jó segítőtár­sai lehetnek egymásnak a de­mokrácia jobb kiteljesedése érdekében, mivel az egyre pezsgőbbé váló közéleti de­mokrácia sem élhet meg csak a lakóterületen, vagy csak a gyári berkekben. Ezért vál­hat hasznossá, ha az állam­hatalmi és államigazgatási szervek képviselői időnként részt vesznek a gyárakban zajló közéleti munkában, a munkások termelési tanács­kozásain. A gyári közélet fó­rumain nem csupán a tech­nikai. vagy a termelést a műhelyben befolyásoló tech­nológiai kérdésekről lehet hallani, hanem gyakran hang­zanak el olyan kérdések, amelyek éppen kapun kívüli szervekre tartoznak. Talán nem is kell bizonygatni, hogv fordítva is érvenyes a tétel, a várospolitikai fórumokon legalább annyi megjegyzést lehet hallani, amelyek a vál­lalati. a gyári szférákba tar­toznak. Példák tömegét sorolhat­nánk bizonyításképpen. Szo­ciálipolitikai kérdések közül említést érdemel, hogy azok az idős és elhagyott munká­sok. akik szociális otthonok­ban étkeznek, a 60 forintos nyugdíjemelés után olyan helyzetbe kerültek, hogy 90 forinttal többet kell fizetniük az étkezésért. Nagyon fontos lenne a lakóterületeken levő gyermekintézményeket fej­leszteni. újakat építeni. Sze­geden különösen égető ez a kérdés, mivel a dolgozó nők aránya jóval magasabb az országos átlagnál. A szak­szervezeti vezetők egv anké­tot javasoltak a városi köz­lekedés javítására. Ugyan­csak részt kívánnak venni a szervezett, munkások képvi­selői a lakásosztósok munká­jában is. A szakszervezeték nem csupán figyelemmel kísérik, hanem szor­galmazzák is azoknak a szo­ciális kérdéseknek * megol­dását, amelyek közvetlenül érintik a dolgozókat. Persze nem kis horderejű dolgokról van szó: szűkösek és elavul­tak a kórházak, a szociális otthonok fejlesztése is stag­nál, közben egyre nagyobb lesz az. öreg emberek száma. Sorolhatnánk tovább az új lakótelepek kereskedelmi el­látottságát. az elhanyagolt üzleteket, a közlekedés nega­tív vonalait. Az érem másik oldala: .Szeged az árvíz után „egyszuszra" épült fel. közel százesztendősek közművei, közintézményei. úthálózata is. Az anyagi erőhöz mérten, építenek újat. javítják a még használható régit. Ezért sem lehet csak a gyárak kapuin belől vagy kívül vizsgálódni: nyitott kapura van szükség Tettek, — természetesen anyagiakkal sem szűkölköd­ve — kellenek a gyárak ré­széről is, hogy a dolgozók körülményei a kapukon kí­vül se legyenek rosszabbak, mlnt azon belül. Érdekeink és érdekvédelmünk is így kí­vánja. Gazdagb István Kesztyű­export A négyezer embert foglal­koztató Pécsi Kesztyűgyár két év alatt megkétszerezte svéd exportját. A, főbb mint húsz országba szállító üzem­nek régi pifica Svédország ahova kizárólag házai álap­anyagból, sertésbőrből varrt férfi és női kesztyűkét adnák eüL

Next

/
Thumbnails
Contents