Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Vendéglátás Csapni és csapódni Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki: nyitva van. — Sándor György szofnorú humorú egymásodpercesei közül való ez a csöpp szto­ri. nielv mása a poén. Akik megtapsolták, mélyen át­érezték, hiszen becsapni és becsapódni mindennapos emberi dolog. Már szinte nem is számít bűnnek, s ha valaki annak tartja, akkor is csak bocsánatosnak. Hiszen magunkat ls be­csapjuk nap mint nap, Pél­dául akkor, amikor azt hisszük. hogy másokkal megtehetjük. Mondjuk, Szeged vendégeivel. Törhe­ti az ember a fejét, miért keresik annyian az érke­zők közül a Royal-szállót. s miért kell annyiszor ud­variasan sajnálkoznunk. Egészen addig kell neki törnie, amíg el nem megy a jütagyár sarkáig, s meg nem pillantja fczt a hirde­tőtáblát, amelven a hival­kodó Hotel szó mellett ott ékeskedik mindhárom szál­lodánk neve. A Royalé ls. Szóval sokszor becsapjuk magunkat. Akkor ls. ami­kor a vendéglátásra füg­gesztve figyelő szemeinket, elfelejtkezünk a vendégvá­rásról. Vagy. ha majd a Hungáriát bontják. csak akkor festik ét ezt a meg­tévesztő táblát is? Kerekítések Már az általános iskolás nebuló Is tudja, hogv lehet kerekíteni. Négyig lefelé, aztán fölfelé. Hát hogvne tudná ezt a kereskedelem és vendéglátás tisztes ipa­ra. Igaz, ami igaz, újabban ugyan — különösen a ven­déglők — olyan nagy szá­mokkal dobálóznak, hogy a jámbor és a magasabb ma­tematikában járatlan hon­polgár csak kapkodja a fe­jét. és szégyenkezik saját kicsinyes voltán. Nem így- például a Bo­szorkánvkonvha. ahol a céklasaláta ára — jól tes­ség megfigyelni — nem hatvan vagy hetven fillér, De még csak nem is hat­vannégy fillér (mert akkor lefelé kellene kerekíteni), hanem hatvanöt. S most már csak egészen termé­szetes. hogv a pénztárosnő aki jól tudja, hogy öt fil­lért csak a skótok horda­nak maguknál, eleve het­ven fillért ír a blokkra. Nagyvonalúan. A kerekítésnek nagy fe­neket keríteni nem ér­demes. De néha, amikor a vicc határát súrolja, meg kell kérdezni: tessék már mondani, miért mindig föl­felé? ­Nemzeti karcsúság Egv Idegenbe szakadt hazánkfia attól volt első­sorban elragadtatva Sze­geden. hogy milyen őszin­ték itt az emberek. A val­lomását értetlenül hallgató társaságot egy Karinthy­elbeszélésre figyelmeztette, amely arról szól, hogy a hős fantasztikus országba téved, ahol a kereskedők szidják saját portékáikat, a szurkolók kedvenc csapa­tukat — SZEOL még nem volt —, a művészek saját alkotásaikat stb. Mint aztán kiderült, de­rék honfitársunk azokból a reklámfeliratokból indult ki, amelyeket Szegeden sokfelé látott kirakatban, étteremben: Fogyasszon nálunk... A cukrászok, szakácsok, pincérek lám, lám végre valahol őszinték — mondta tovább —. egy szóval sem mondják a vendégnek. hogv egyen, igyon. Sőt. elárulják, hogy nálunk bármit eszik, iszik, csak fogyaszt. Nálunk is be kellene vezetni ezt — kiáltotta lelkesülten, aztán ^megevett egy tál szendvi­cset. Akarom mondani: fogyasztotta. Magamagát. Veress Miklós Középiskolások orosz nyelvi versenyei Csütörtökön a Barátság Házában Lugossv Jenő mű­velődésügvi miniszterhelyet­tes megnyitotta az idei or­szágos orosz nyelvi középis­kolai tanulmányi verseny döntőjét. Az első napon a gimnazisták versenyét bo­nyolították le. amelyen a megyei és fővárosi verse­nyek győztesei mérték össze tudásukat. Külön csoportban versenyeztek az orosz tago­zatos és külön a normál ta­gozatos gimnáziumok leg­jobbjai. A versenyzőknek négy feladatot kellett megol­daniok. A verseny eredményét jú­niusban hirdetik ki. Pénte­ken kerül sor a szakközépis­kolások orosz nyelvi verse­nyének döntőjére, amelynek eredményét még aznap kihir­detik. (MTI) 1 közös pzdiságok növelik a termelést Az érdekek gyakori elkülönülése — Módosítások várhatók a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban — A TOT ülése Csütörtökön a Gellért szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülé­se. A megnyitón ott volt Losonczi Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke..Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Kazareczki Kálmán mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. A tanácsülésen Szabó Ist­ván. a TOT elnöke a tsz-ek gazdálkodásának elmúlt évi eredményeiről szómolt be. Elmondotta, hogy a közős gazdaságok 1969-ben kiemel­kedően jól dolgoztak. Szinte valamennyi fontos növépyből az eddigi legjobb termésátla­gokat érték el. A közös gaz­daságok termelése mindent egybevetve 12 százalékkal volt nagyobb az előző évi­nél. A fejlődés a növényter­mesztésben volt a legdinami­kusabb, itt elérte a 14 száza­lékot. Az állattenyésztés ugyanakkor stagnált! A közös gazdaságok bruttó jövedelme tavaly 26,5 milli­árd forint \olt. 20 százalék­kal nagyobb az előző évinél. Az elmúlt esztendőben mind­össze 53 termelőszövetkezet volt mérleghlényos. 51 mil­lió forint veszteséggel. Ez a szám lényegében kedvező. Az azonban már figyelmez­tető. hogv a hiányok egy ré­szét egves gazdaságokban a meggondolatlan. a rendelke­zésre álló eszközöket túlbe­csülő fejlesztés idézte elő. A közös gazdaságokban a személyes jövedelmekre fel­használt 18 milliárd forint­ból elsősorban a korábbi • • VIRÁGOS KOZPONT Permetezni — a fákat fér­gektől, tetvektől megtisztíta­ni — egyszerre kell. Mert hiába szórja a gyilkos folya­dékot az egyik kiskert gaz­dája, semmire sem megy, ha szomszédja tétlenül marad. Egy a munka — végezni ls egyszerre muszáj vele ... De hát ki ismételgesse ezt a városszéli aranyigazságot? A tanácsok illetékes osztá­lyénak egyéb dolga van, s hasonlóképp, más feladatok várnak a többi agrárszervre is. Maradnak tehát a művelő­dési központok. „Jobb híján" ők vállalhatják magukra a mezőgazdasági ismeretter­jesztés fontos munkáját. Ami Szegedet illeti, min­denképpen az újszegedi No­vember 7. Művelődési Köz­Pont dicsérhető e feladat ön­kéntes és maradéktalan tel­jesítéséért. Amióta 1967-ben felújították az Odessza kör­Húsz év óta először Szegedi író a szegedi színpadon Kiemelkedő eseménye lesz az idei évadnak a színház holnapi, szombat esti bemu­tatója, Mocsár Gábor Min­denki városa című drámájá­nak premierje. Mai ma'feyar drámáját elspként, ősbemu­tatóként színpadra állítani mindig ünnep. Hátha még, mint most, egv népszerű író első drámájáról van szó, aki ráadásul szegedi. Húsz esz­tendeje nem mutatott be he­lyi szerzőt a szegedi színház! Az előadást, Vass Károly vezető rendező állítja szín­padra. Tőle érdeklődünk a színházi munkáról. — Mocsár darabja' — mondja a rendező — a fel­szabadulás élményét újszerű­en közelíti meg. Megszoktuk, hogv erről a témáról ünne­pélyesen. emelt hangon be­szél az irodalom. Ez a hang­vétel a tárgy nagyságából természetcsen következett. De vissza lehet nézni erre a korra másképpen ls, ahogyan például Mocsár, szelíd ön­gúnnyal. felhasználva a hu­mor és a szatíra eszközeit. — Miről szól a darab? — Az élet újrakezdéséről. A felszabadulás pillanatai­ban még kevesen tudták, ml is a nagy fordulat 'igazi je­lentősége. Sok embér maga­tartását az Ismeretlentől va­ló félélem határozta meg. Nagyon sokan voltak, akik ügyeskedéssel Igvekeztek hasznot húzni a változások­ból. A Mindenki városában ez a világ éled újjá. r- A cselekmény? — Egy vidéki kisváros színészei között játszódik. A felszabadulás után folytatni akarják a munkát, de nem tudják, hogyan. A konfliktu­sok ebből a helyzetből adód­nak, jó alkalmat adva szer­zőnek, színháznak arra, hogy önmagunk akkori botlásaival szatirikusán nézzünk szem­be. — Ki a darab főhőse? — Egy magyar származású szovjet tiszt., akit az író szintén nem a megszokott módon ábrázol. Mocsár szov­jet tisztje nem „mindenttu­dó" hős, hanem sokszor ta­nácstalan, s aggodalmakkal leli ember. A sok szeretet­tel és humorral megírt figu­ra éppen a nem sematikus tulajdonságai miatt férkőzik a nézők szívébe. — Mi tetszett a rendező­nek legjobban? — A jellemábrázolás ma­gas színvonala és a szellemes dialógusok. — A szereplők? — A színtársulat tagjai: Király Levente (táncos-ko­mikus), Lakky József (jel­lem- és apaszinész). Csizma­dia László (bonviván és drá­mai hős), Balogh Emese (szubrett és üdvöske), Szend­rö Iván (Intrikus). A szovjet tiszt: Iványi József. A tanát1, akt később színigazgató lesz: Mentes József. • A jelmezeket Gombár Ju­dit tervezte és most ő tervez­te a díszleteket ls. Ez élete első díszlettervezése. ö. L. úti épületet, azóta hirdetik sorra-rendre a permetezéssel, virágültetéssel, szobanövény­temesztéssel foglalkozó elő­adásokat, s azóta vált a hol moziként, hol meg kiállítási helyként igénybevett épület a kertészeti ismeretek át­adási bázisává. Hogy ez a kiskertcentrikus­ság mennyire megalapo­zott, azt számos adat bizo­nyítja. Többek között az, hogy nagyon sok látogatója van mind a kiskert-tulajdo­nosokat tájékoztató előadá­soknak, mindpedig a dísznö­vényeket bemutató kiállítá­soknak. Mint Halmai Bélánétól, a művelődési központ igazga­tójától megtudtuk, legalább félszázra tehető azoknak a száma, akik a tájékoztatók zömén részt vesznek, s há­zuk körül hasznosítják is a hallottakat^ Ami a programot illeti, aligha lehet okuk panaszra a November 7. Művelődési Központ állandó vendégei­nek. Megismerkedtek már a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti intézet munkájával, az Ifjú Gárda ifjúság) város kertésztanulóinak legszebb növénveivel. s hallhattak előadást a szobanövények ápolásáról is. Az erős érdeklődést egyéb­ként egy szakkör létrejötté­nek ténye bizonyítja: Újsze­ged 13 kiskertművelője a művelődési központ égisze alatt közösséget alakított, amely dr. Hovorka István­nak, a Szeged m. j. városi tanács vb mezőgazdasági osztálya vezetőjének irányí­tásával rendszeresen meg­tartja foglalkozásait. A városrész lakói a követ­kező hónapokban sem ma­radnak kertészeti előadások nélkül — az igények szerint újabb és újabb ismertetések követik a már elhangzotta­kat. A November 7. Művelődé­si Központ munkája persze egyáltalán nem merül ki a mezőgazdasági, kertészeti is­meretterjesztésben. Soroza­tai — amelyek mind népsze­rűbbek — sok érdeklődőt to­boroznak mind a képzőmű­vészet, mind a filmművészet barátainak köréből. A most következő hónapokban, évek­ben többek között a festé­szeti, szobrászati munkák alkotó folyamatát fogják be­mutatni, együtt a modern filmművészet újabb alkotá­saival. A. L. években kevesebbet fizető tsz-ekben növelték a tagok jövedelmét, Mindent egybe­vetve: a szövetkezeti pa­rasztsúg a személves reáljö­vedelem terén tavaly meg­közelítette a munkásosztály átlagát. A nyugdíj- és a csa­ládipótlék-ellátás is javult, de a falu szociális ellátásá­nak színvonalában a kom­munális létesítményeknél, a kereskedelmi hálózatban és az életszínvonal több más tényezőjénél a különbség to­vábbra is lényeges. A TOT elnöke rámutatott arra. hogy a mezőgazdasági termékek piacán továbbra sincs verseny. Megnehezíti a helyzetet az ls. hogy a fel­vásárló vállalatok érdekel sokszor elkülönülnek a ter­melői érdektől. A termelés szempontjából új helyzetet jelentene, ha legalább két, megközelítően azonos súlyú forgalmazó vagy feldolgozd szervezet között tudnának választani, vagy ha egy olyan szervezet értékesítené a termékeket, amelyben a termeléstől az értékesítésig az egységes anyagi érdekelt­ség elve érvényesülne. Az Idén jelentős módosu­lások várhatók — és ez már előremutató — a zöldség- és a gvümölcsforgalmazásban. A MÉK-ek teljes hálózata esz­közállományával együtt a mezőgazdasági tsz-ek. vala­mint az általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkezetek közös vállalkozásává alakult át. A MÉK-ek vagyona a részt vevő szövetkezetek kö­zös tulajdonává válik, ezt a vagyont a belépők pénzbeli hozzájárulása tovább gyara­pítja. A közös vállalkozás tagjainak irányító szerepe és teljes vagyoni felelőssége ér­vényesül majd. miközben to­vábbra is fennmaradnak az ágazatot segítő állami szub­venciók. A tsz-ek — mint társtulajdonosok — igényei­ket megfelelő súllyal érvé­nyesíthetik majd. .A TOT elnöke szerint ked­vező helyzetet teremt majd az a jogszabály, amely a ház­táji gazdaságban végzett munkát a közösségben vég­zett tevékenységként ismeri el Felhívta a figyelmet ar­ra. hogy bár kedvezően ala­kult a tsz-ek kiegészítő te­vékenysége. ezen a téren még sok a tennivaló. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. KBIAIPségBnk az USA-ban Dr. Szűcs Kálmánnak, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályvezetőiének ve­zetésével csütörtökön mező­gazdasági, oktatási küldött­ség utazott az Amerikai Egye­sült Államokba. A küldött-1 ség öthetee útján a mezőgaz­dusást műszaki fejlesztés és az oktatás kapcsolatát tanul­mányozza. (MTI) Szeged szobrai Május 30-án: Kezdődik a könyvhét Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottságán ülést tartott az Olvasó népért mozgalom szegedi akcióbizottsága. Fa­zekas István, a városi tanács vb művelődésügyi osztályá­nak főelőadója ismertette a költészet napi rendezvénye­ket és az. ünnepi könyvhét, várható eseményeit. Az Ide! 1 könyvhét május 30-án kez­dődik és június 7-lg tart. Május 29-én Dcvecserl Gá­bor költő-műfordítóval ta­lálkozhat a közönség a sze­gedi Bartók Béla Művelődési Központban június 5-én ugyancsak ott rendezik meg Tóth Béla József Attila-dí­jas író szerzői estjét. Kovács Józsefné, az álta­lános iskolák könyvtári szakfelügyelője az L kerület Iskolai könyvtárainak hely­zetéről számolt be, Tóthpál József, a Bartók Béla Mű­velődési Központ igazgatója pedig a művelődési központ hívlapolvasójának látoga­tottságát méltatta. Az OIVH­íó népért mozgalom szegedi tapasztalatait, Bezerédi Ist­ván. a Somogyi Könyvtér igazgatója elemezte sokolda­lúan beszámolójában. Bartók Béla (1881—1945) (214.) Nagy zeneköllönk szobra a riumban látható. Az 1948-ban felállított bor munkája zenekomervató­alkotás Vágó Gá­PÉNTEK. 1970. ÁPRILIS IO.

Next

/
Thumbnails
Contents