Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam. 82. szám 1970. ÁPRILIS 9„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 nldalon. ARA: 80 FILLÉR Péter János látogatásai Svédországban Péter János szerdai prog­ramja módosult, Töretén Nilsson váratlan megbetege­dése miatt. Nilsson — mint később kitudódott — már a keddi esti díszvacsorán is magas lázzal vett részt. Inf­luenzában megbetegedett, s ezért a szerda délelőttre ter­vezett hivatalos tárgyaláso­kat péntek délelőttre kellett halasztani. Külügyminiszterünk dél­előtt a királynál tett láto­gatást. A beszélgetés során a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi helyzet általá­nos kérdéseit érintették. Péter János és kísérete ez­után rövid látogatásra Upp­salába, a Stockholmtól 70 ki­lométerre fekvő, 95 000 la­kosú megyei központba és érseki székhelyre érkezett. Külügyminiszterünk elő­ször az egyetemi könyvtá­rat tekintette meg. az upp­salai egyetem Európa egyik legrégibb, tudományos köz­pontja, 1477-ben alapították, egyúttal Észak-Európa legré­(Folytatás a 2. oldalon.) Köszönet az üdvözletekért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága köszönetét fejezi ki a testvérpártcknak, a pártszer­vezeteknek és mindazoknak, akik üdvözölték hazánk fel­szabadulásának 25. évfordu­lója alkalmából. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány és az országgyűlés elnöksé­ge köszönetét fejezi ki azo­kért az üdvözletekért, ame­lyeket hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója alkal­mából a világ országainak államfőitől, kormányaitól és parlamentjeitől kapott. Állandó őrködés a folyók gátjain Gyógyszertá ra k a Egv kilométert tíz perc alatt tesz meg az ember. Hacsak nem távfutóbajnok. A rókusi városrész (ügyele­tes) gyógyszertára a nagy­körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán levő patika ennyire van a legközelebbi­tól, a város központjától. Tíz perc — ezen múlhat egy ember élete is, ha éjszaka kell a fontos gyógyszer. Jo­gosan nyugtalankodnak tehát a rókusiak, hogy az ismert sarkon lehúzott redőny fo­gadja őket: a gyógyszertár a ház tatarozásának idejére bezárt. Minden tízezerre Magyarországon általában minden tízezer emberre jut egy gyógyszertár. Szeged tehát a maga egytucatjával ennek a világszínvonalon is nagyon jó átlagnak felel meg. De ez az arány csak számszerűen jó: a gyógyszer­tárak alapterülete nem vál­tozott már húsz éve. Csak a gyógyszerfogyasztás nőtt meg hét és félszeresére, csak a város lakossága né­hány tízezerrel. Ahogy azt dr. Vetró Lajos, a Csongrád megyei Gyógyszertár Válla­lat igazgatója, megyei fő­gyógyszerész tartja számon: az államosítás óta csak Mi­hályteleken épült új gyógy­szertár, három pedig áttele­pült: a Retek utcai, az új­szegedi és a Dugonics téti. Most pedig — ideiglenesen — három felett lebeg az áttelepítés Damokles-kardja. Sajnosí. a Kígyó, valamint a Takaréktár utcai is olyan házban van, amit fel kell újí­tani. S ez a bizonyos ideig­lenes állapot legalább más­fél évet jelent. Tagadhatatlan, hogy a vál­lalat vezetői tudtak már elő­re az átalakításról, hiszen évek óta húzódik az ügy. A pontos dátumot azonban csak öt-hat héttel a kitűzött határidő előtt jeleze az IKV. Akkor kapkodtak már fű­höz-fához: nem volt megfe­lelő épület. Hiszen az lett volna az ideális, ha legalább a városrész peremén valahol adnak ideiglenes szállást a gyógyszertárnak, amely har­mincezer lakost lát el. Jó helyen lesz-e? A szükség nagy úr. Most is bebizonyosodott ez, mert végül a Lechner téren sike­rült „szükséglakást" szerez­ni a rókusi gyógyszertárnak. Ott. egy felvonulási épület­ben. melyet az olajipari tröszt enged át a gyógyszer­»» tár vállalatnak bizonytalan időre. (A felvonulási épüle­tek lebontására ezt megelő­zően december végéig adott haladékot a tanács.) öt per­cet tehát sikerült megmente­ni abból a bizonyos tízből, bár a Rókus távoli részeiről indulóknak nem éppen ideá­lis megoldás ez sem. Ezért történt az, hogy a gyógyszertár vállalat vezetői már most, előre megegyeztek a GELKÁ-val, hogy a javító részleg átköltözése után bir­tokukba veszik a Kállay Ödön utcai helyiségeket. S így a Kígyó gyógyszertárnak nem kell barakkba költöznie a ház felújításának idején. Úgv gondolják, egyedül ez az út járható, s már most gondolkodnak azon, hogy a Takaréktár utcainak hol ta­láljanak helyet. Tarján és a jövő Minden rosszban van vala­mi jó: a rókusi gyógyszertár bővülni is fog az átalakítás során. Erre feltétlenül szük­ség van, hiszen csak 130 négyzetméter alapterületű. Az is javítana a rókusiak helyzetén, ha a korszerű koncepciónak megfelelően — hogy a rendelők mellett le­gyen mindenhol gyógyszer­tár — a tervezett járási ren­delőintézetben vagy annak közelében is létesülne egy gyógyszertár. Ez Szegeden eddig csak az SZTK-ban valósult meg. valamint majd Tarjánban, ahol a rendelővel együtt épül a hatalmas, hatszáz négyzetméter alapterületű gyógyszertár. (összehason­lításul: az államosításkor megszűnt hét szegedi gyógy­szertár alapterülete 950 négyzetméter volt.) Ez túl­szárnyalja a jelenlegi legna­gyobb, s legjobban felsze­relt gi ógyszertárat. az új­szegedit is. U betegek érdeke A szegedi gyógyszertárak­ra egyébként ráfér a felújí­tás, a megifjodás, hiszen nyolcvan-százéves matuzsá­lemként vészelték át a két háborút, felújítás nélkül. S mivel egy-egy új gyógyszer­tár — felszereléssel együtt — négi-millió forintba is bele­kerül. az látszik a legkifize­tődőbbnek, ha a tatarozás­kor át is alakítják, megna­gyobbítják őket. Hogy egy­szer netántán eljöjjön az az idő, amikor a gyógyszertár, nem bolt lesz, hanem végez­heti a maga egészségügyi felvilágosító munkáját is. A betegek érdeke most el­sősorban azt kívánja, hogy olyan nagy városrészektől, mint például a rókusi, ne kerüljön távol az ideiglenes üzlethelyiség. Legfeljebb, ha lehet, közelebbre. Mert — tréfa nélkül — tíz perc az nagy idő. Néha. Veress Miklós Három hónapon keresztül a belvizek okoztak gondokat az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területen, most pedig a folyók áradása szó­lítja munkára az embereket. A belvizek jo ütemben zsu­gorodtak s tegnapig mindösz' 1 sze 36 ezer holdat érintenek. A maximális elöntés 87 ezer hold volt. A helyzet javulá­sára való tekintettel csupán Csongrád megye déli részein tartanak készültséget, de már csak első fokút, A torkolati szivattyútelepek is sokkal ki­sebb teljesítménnyel dolgoz­nak, nem nehezedik rájuk olyan nagy nyomás mint a korábbi hetekben. Másod­percenként tizenötezer liter­rel kevesebb vizet kell át­emelniük. Az igazgatóság felügyelete alá tartozó folyók gátjain ötszáz ember vesz részt a másodfokú védekezésben. Az alpári nyári gát kiienc kilo­méteres szakaszán harmati­fokú a készültség. Az árhul­lám mindenütt elérte a töl­téslábakat s az árterületeken helyenként másfél méter ma­gasságot ér el a vízborítás. A szakaszmérnökségek véde­lemvezetői és helyettesei ál­landóan ellenőrzik a tölté­sek állapotát és a vízszint változását. A szeged: mércé­nél 753 centiméteres a víz­állás. Harmadik fokozatot 800-as magasságnál szoktak elrendelni s ezt a szintet előreláthatólag nem éri el. Az utóbbi két nap alatt alig tapasztaltak emelkedést, mert Szolnok megyében két nyári gát mögé beengedték a vizet s ezzel tehermentesí­tették az alsóbb szakaszokat. A Tisza csongrádi és a Maros makói vonalán a töl­tések mögött fakadó vizek jelentek meg. Ezeknek elve­zetését megkezdték: a bel­vízcsatornákba gyűjtik ösz­sze és a torkolati szivattyú­berendezésekkel visszaeme­lik a folyókba. A jelenlegi tiszai árhullám tartósnak ígérkezik s ennek megfele­lően rendezkednek be véde­kezésre. T. B. Nagyarányú munkák folynak a Sió és a Duna torkolatá­nál. Ügynevezett árvédelmi kaput építenek, amely meg­akadályozza a nagy dunai árhullámok feljutását a Sión, ugyanakkor állandó szintet tud tartani a csatorna, s ez­által hajózhatóvá válik a Ba laton ós a Duna közötti fo­lyószakasz Szezonkezdet o tégiagyurakSson A tavaszi szezon minden A régebbi téglahiány ma A vállalat igazgatója el­mar nem téma, hiszen a mondta, hogy a téli időszak- téglagyárban elkezdődött. Csongrád—Bács megyei Tég- ban a szokásos nagyjavítá- Nagy nehezségeket jelent az faipari Vállalat az elmúlt sokat elvégezték a gyárak időjárás, esztendőben minden igényt gépi berendezésein, több he- rakat is „eláztatta" a kielégített Szegeden és kör- lyen átépítették a techno- víz, víz alá kerültek nyékén, sőt néhány tégla- lógiai vonalat, s új gépeket agyagbánvák, s téglagyá­bel­az hiába szi­gyár árengedményt is adott is üzembe helyeztek. A sző- vattyúztak, nem sokat ért az vásárlóinak, hogy ne hal- regi téglagyárban a régeb- egész. Az idei friss tégla mozódjon fel a kívánatos- bi egy vákuumprés mellé mintegy két-három hetet ké nál nagyobb készlet a gyá- újabb présgépet szereltek sik, mert a nedves-esős idő­rak udvarain. A tavasz nem fel. Ezzel jelentősen növek- járás késlelteti a száradást, csupán a földeken jelenti a szik a termelés mennnyisé- Á téglaipari vállalat úgyter­munkák kezdetét, hanem — ge, javul a termelékenység, vezi, hogv 1970-ben 113 mil­ma még — a téglagyárak- mivel 6 ezer helyett 10—12 lió égetett téglát és 126 mil­ban is ilyenkor kezdődik az ezer darab téglát készíthet­igazi szezon. A téli felkészü- nek egy műszak alatt, lésről, a szezonkezdetről és A hódmezővásárhelyi tég­lagyárban tavaly állítottak üzembe korszerű gépeket, az idei tervekről kértünk tá­jékoztatást Csádon Gyulától, a téglaipari vállalat igazga- az elmúlt hónapokban pe­tójától, IPU tanácsülés Magyar előterjesztések lió darab nyerstéglát gyárt: A 13 millió darabos külön­bözet biztosítja a téli tar-­talékot a kemencék számá­ra. A szentesi téglagyár épi-J tése — határidő-eltolódá­sok és késések vannak ugyan szovjet gyártmányú vákuum — tovább folyik és a tervek présgéppel. Ezzel a géppel szerint 1971 végére befeje­dig a makói gyárat szerel­ték fel nagy teljesítményű nem csupán a termelékeny­séget, hanem a minőséget ződik. A 170 millió forintos beruházás nyomán Csongrád is javítják. Az újjáépített megye legmodernebb üze­szegedi l-es számú tégla­gyárban télen is teljes üzem me készül el Szenetesen: két darab földgázzal fűtött Barcs Sándornak, az In­terparlamentáris Unió ma­gyar csoportja elnökének ve­zetésével hazaérkezett az a magyar küldöttség. amelv részt, vett az IPU Monté Carló-i tanácsülésén. Barcs Sándor elmondta, hogy az IPU októberi konferenciáját előkészítő tanácsülésének na­pirendjén egy sor rendkívül érdekes téma szerepelt. — A többi közt tanácskoz­tunk a parlamentek szere­péről a regionális biztonság megerősítésében, szót váltot­tunk a gyarmati és az űj­gyatmati elnyomás elleni volt, bár a mennyiség még alagútkemence és műszárító elmaradt a várttól. A föld- lehetővé teszi, hogy ebben gázzal fűtött alagútkemence az üzemben a téglagyártást és a műszárító technológiai függetlenítsék az időjárástól i vonala bevált, s ha a teljes és évente 55—60 millió da­begyakorlottságot megszerzik rab — kisméretű téglában harcról, megvitattuk az óce- munkakörülményeibe. Má- a dolgozók, akkor az új üzem számítva — téglát gyártsa­ánfenék békés felhasználása- sodik előterjesztésünk azt maximális téglamennyiséget nak. nak lehetőségeit, a korszerű fejtegette, hogy milyen hoz­szakmunkásképzés jelentősé- zájárulással lehetne támogat­gét, a légiközlekedés bizton- ni a fejlődő országok most sásának jogi kérdéseit, s vé- kialakuló szövetkezeti rend­güí az arab országok, illetve szereit, s végül memoran­Izrael kérésére a közel-keleti dumban foglaltunk állást a helyzetet. regionális biztonság erősíté­— A magyar küldöttség sének kérdéseben. három memorandumot nvúj- — A tanácsülés szemelyt tott be. A tanácsülés különö- kerdesekben is döntött: Nagy sen nagy érdeklődéssel fo- Miklóst — aki a gazdasagi gadta a magyar szakmun- « .szociális bizottság távol kásképzés helyzetét tárgyaló levo elnöke helyett ezt a , , , , , tisztet az ülesen betöltötte — memorandumokat, amelv be- , ui ,­további ket esztendőre meg­tekintést nyújtott leendő választották a szövetség al­szakmunkasamk elet- es elnökévé. biztosíthat. A téglagyárak a múlt esz­tendőben 92 millió darab ége­tett téglát készítettek, bár az eredeti elképzelések szerint többet akartak gyártani 15 millió darabbal. Ettől füg­getlenül nem volt hiány tég­lából. A középfalblokk gyár­tása a rendeléseknek meg­felelően történt, s az idén is körülbelül 14—15 000 köb­méternyit készítenek, bór a kapacitás ennél nagyobb, de az igények mindössze eny­nyít követelnek. G. I. Kozmosz—331 Szerdán, tegnap a Szovjet­unióban felbocsátották a Kozmosz—331 műholdat, amely a korábban bejelen­tett programnak megfelélően űrkutatást végez. A szputnyik műszerei nor­imálisan műkődnek. (MTI) /

Next

/
Thumbnails
Contents