Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

Isko'ai szemléltetőeszközök bemutatója Dr. Nagy istvan bemutatja az irányításával készült emberi torzót A S^gedi Üniversál Ktsz másfél száz terméke között rangos helyet foglalnak el az általános és középiskolai oktatást egyaránt szolgáló szemléltetőeszközök. Hu­szonhat ország érdeklődik a hazai kereslet mellett em­beri, állati és növényi mo­delljei iránt. Keresettségé­nek egyik magyarázata, hogy évek óta kapcsolatot tart a ktsz szakembereivel a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem néhány professzora, ta­nára, tudományos munka­társa. ök ügyelnek tudomá­nyos precizitással arra, hogy a korábban cSupán könyvek­ből képekkel szemléltető módszereket oktatásunkban fölválthassa a háromdimen­ziós, térben is tájékoztató, szétszedhető és szigorúan mé­retarányos modellekkel való szemléltetés. Tegnap délelőtt a Tisza Szállóban a tudomány embe­rei, a ktsz szakemberei és a kereskedelem képviselői részvételével rendeztek be­mutató kiállítással összekap­csolt sajtótájékoztatót. Már ismert cikkeik mellett be­mutatták az elmúlt év új termékeit, az emberi torzó­kat, bőrünk keresztmetsze­tének színes, plasztikus mo­delljét, a világviszonylatban is páratlan. 25 tagból álló általános fejlődéstani mo­dellt. Láthattuk a fogorvos­jelöltek számára készült, az állkapocs mozgását vagy rendellenességeit egyaránt demonstráló kis készüléke­ket. Kis mfeivcpítö Nem, dehogy akarom én elvenni a tudós nyelvészek kenyerét, amikor édes anyanyelvünk egyes jelenségei­ről szándékozom rövid dolgozatot írni. Miért is akarnám, hiszen úgy­sem tudnám, egyébként pedig azt hallottam, hogy nem olyán túlságo­san zsíros kenyér az... Ennek ellenére nyelvészkedjünk kicsit. Mindannyian tanultuk az iskolá­ban, hogy az élő nyelv állandóan változik. Ez az egyik életjelensége. Űj szavak, kifejezések keletkeznek, ezek formálják — néha deformálják — a magyar nyelvet. Az eddig is­meretlen tárgyak, jelenségek például rendszerint idegen nevükön sora­kdznak be szótárunkba. Rendben van, nem is kell hadakozni ellenük. Tökéletesen értjük például ezeket: rádió, televízió, telefon. Sőt: metró! Ma már hivatalos iratokban, táblá­kon sem igyekszünk erőltetett, egyébként soha nem használt ma­gyar névvel helyettesíteni őket. Az egyetlen kivétel a telefon. Ezt elő­kelően távbeszélőnek illik írni és mondani. Mégsem hallottam én még soha a legpedánsabb postatiszt­tói se, hogy ezt mondta volna: jó, rendben van,' majd távbeszélek ma­gának, adja meg a távbeszélő ké­szüléke számát! Mindeddig azt hittem, hogy nyel­vünk virágoskertjét legszorgalma­sabban az ifjúság gazdagítja. Igaz, gyakran csak zöldségekkel, irtani való gyomokkal, amelyekre mi fel­nőttek hallatlanul bosszúsak va­gyunk. Mindaddig, amíg nem értjük őket. Később megismerjük a vadvi­rágokat, s azt mondjuk: nem is olyan szörnyű. Van benne valami különös zamat, bizonyos kifejező erő. És használni kezdjük magunk is. Józan eszünk tiltakozik persze, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezek a szavak nem gazdagítják, ha­nem szegényítik nyelvünket. Más, kifejezőbb, szebb és régebben honos szavakat szorítanak ki az aktív szó­kincsből. Használjuk mégis. Észre­vétlenül befogadva őket. Mint az amerikás magyar az angol szót, aki így rikkant a komájának: „Vigye le a kárját a szomszéd párkingra, mert jön a polisz és megpánisolja!" Mondom, mindeddig csupán a fia­talokra gyanakodtam. Vannak azon­ban nyelvújítók az idősebbek kö­zött is. Mint az a néni, akivel a mi­nap a megállóban találkoztam. Va­lahol találkoztunk egyszer, ennyi elég volt neki. hogy kérdés nélkül is mesélni kezdjen: — Hát, tudja, mindig mondtam én a lányomnak: kutyából nem lesz szalonna. Az a disznó vejem me­gint bekorönázott! — Ugyan... — Be az, hallja, de alaposan! Képzelje, mind elitta a nyereséget. Egy fillérig! Két nap múlva jött haza részegen, és akkor még ő kez­dett el zsűrizni... » — Mit csinált? — Zsűrizett a gazember! Zsűri­zett! Még ő kezdett el zsűrizni... Tanácstalan voltam. A fiaialok beszédét rendszerint értem. Olyan szavakat fejtettem már meg, mint a „bazár", ami nem boltot jelent, hanem tantárgyat a kereskedelmi­ben. Ezzel a szóval azonban nem tudtam mit kezdeni. Tudtommal a vő nem műtörténész, mert akkor nem is kapott volna nyereséget. Ci­pész a fiú, azaz suszter. Ámbár el­képzelhető, hogy részegségében ne­kiállt meózni, s osztályozni kezdte a lakásban fellelhető lábbeliket. Ártatlan szórakozás. Hagyni kellett volna ... — És hát mégis... Hogyan zsű­rizett? — Éppen ez az! Mert, ha puszta kézzel, hát csak hagyján, azt sze­gény uram is megcsinálta olykor. De ez felkapta a széket, azzal verte le a nippeket a kombinált szekrény­ről, meg a lányomat a rekaméról. Nade, most nem ússza meg a bitang, a tróger... Érteni kezdtem az új szót. A vő csetepatét csinált, vagyis zűrzavart, rövidebben szólva: zűrt. Tehát „zű­rözött". Ehhez jön még az öregasz­szony televíziós műveltsége, s így alakult ki az új szó. Hát nem egyszerű? Annus József Versek, képek Ismét új művészeti alko­tásokat párosított az újság­íróklubban működő Művész­klub: hétfő esti foglalkozá­sán versek hangzottak el a frissiben kitett képek előtt. A verseket két fiatal sze­gedi költő, Petri Ferenc és Simái Mihály irta, a képek pedig K&váts Margit ecset­je, ceruzája alól kerültek ki. A párosítás szerencsésnek bizonyult, hiszen mind a há­rom alkotót azonos szenve­dély, az igazságkeresés fűti, s munkáikban — minden be­lemagyarázás nélkül — ro­konvonások is fellelhetők. A természethez, illetve a hét­köznapok valóságához való e/ős kötődésük teszi szelle­mi társakká a bemutatotta­kat. valamint művészetük­nek az a túlfűtöttsége, amely valamennyi, általuk feldol­gozott témát oly rokonszen­vessé, szívesen látottá, hal­lottá tesz. Veress Miklós költő bemu­tató szavai, valamint a Mű­vészklub vendégeinek hozzá­szólásai Petri Ferenc. Simái Mihály és Kováts Margit művészetének sok • érdekes vonására hívták fel. a fi­gyelmet. Az esten részt vett és felszólalt Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhe­lyettese, aki a szegedi fes­tészet mind erőteljesebb megújulását elemezte, amely folyamat — a képzőművészet barátainak örömére — egy modernebb szellem jegyében megy végbe. A Művészklub sikeres és tartalmas foglalkozásán köz­reműködött a Minerva Szín­pad két tagja: Tolnai Mária és Nóvák Zoltán. A. Lk Fél évtized — ide-oda? Tavasz jöttével a melegebb hónapokra gondolunk, s mi­vel éveink Szegeden futnak el felettünk tűnődésünk egyik fontos témája a helyi nyár. A helyi nyár és annak is a legnevezetesebb esemé­nye, a szabadtéri, amelynek júliusban kezdődő előadásso­rozatáról igazán kellemes az elmélkedés. Józan korban élvén, terve­ket szövögetni kizárólag tu­dományos alapon szabad, így aztán lekerül a könyvespolc­ról a nemrégiben kiadott Színházi Kislexikon, hogy az abban közölt adatok segítsé­gével kezdődjék meg álma­ink felfestése. Mikor is tartottak először előadást a Dóm téren? 1931­ben. Mikortól is váltak rendszeressé a szabadtéri előadások? 1933-tól. És mi­kor is újították fel a szegedi fesztivált? 1964-ben. Mikor? Nézhető egyszer, vizsgálha­tó kétszer, kontrollálható tíz­szer, a felélesztés dátumául akkor is az 1964-es évet jel­zi az említett címszógyűjte­mény. 1964-et 1959 helyett, ami­kor is — számtalan doku­mentumok szerint — először szólaltak meg valójában az újrakezdést jelző harsonák. Egy dolog gondolkodtató el e sajátos dátumtévesztés kapcsán. Az hogy Hont Fe­rencnek, a szegedi fesztivál megalapítójának és első ren­dezőjének neve nemcsak a szabadtéri játékok 416. olda­lon található címszavában meg a' kiváló színházi szak­ember munkásságát ismerte­tő—a 188 oldalon közzé­tett — passzusból olvasható, hanem — a Színházi Kisle­xikon belső címlapjám is. A mutatós kiadványnak ugyanis ő a — főszerkesztő­je! Bizarr, sőt különös, sőt el­fogadhatatlan ez a kettősség. L. A. — Hazaérkezett a Barát­ságvonat. Keddre virradó éi-» iel hazaérkezett a Szoviet­unióból az MSZBT központi Barátságvonata, amelv a Ha­zafias Népfront, a Magvar Nők Országos Tanácsa és az MSZBT háromszáz társadal­mi munkatársát vitte el a Szovietunióba. hazánk fel­szabadulasának ottani ün­nepségeire. — Emeletes házak a fal­vakban. Egyre több emele­tes ház készül .el a .szegedi járás falvaiban. Pusztamér­gesen is készülődik egv. A tervek szerint kommunális | épületek lennének a föld­szinten. az emeleten pedig nvolclakásos társasház. — Üj földgáz-lelőhely. A Koprivnica melletti Légrá­don — Jugoszláviában — úiabb nagv földgáz-lelőhely­re bukkantak. Szakemberek becslése szerint a lelőhely földgáztartaléka meghaladja a 2 millió köbmétert, s a le­lőhely valószínűleg a leggaz­dagabbak közé sorolható Ju­goszláviában. — Pénzhamisítók. Három­százmillió líra hamis bank­jegyeket foglalt le hétfőn az olasz rendőrség és a pénz­hamisító bandából két em­bert letartóztatott. A titko§ nyomdát, nem találták meg. — Dr. Szigeti József elő­adása. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a TIT városi elnöksége és a Bartók művelődési ház ren­dezésében április 10-én. pén­teken délután 6 órai kezdet­tel Lenin, a filozófus cím­mel előadást tart a Bartók Béla művelődési házban dr. Szigeti József akadémikus, egyetemi tanár, a Magvar Tudományos Akadémia Filo­zófiai Intézetének igazga­tója. Kivonultak a hagymásbrigádok Színessé vált a makói táj: kivonultak a földekre a hagymásbrigádok, amelyeknek főleg asszonyok a tagjai. A sok színes fejkendőtöl tarkállik a vidék. Amerre a szem ellát, mindenütt százak és százak ültetik a fűszernövényt Makó, Kiszombor, Földeák, Apátfalva. Magyarcsanád és Ambrózfalva határában. A hagvmatűzdelés — ahogy a ma­kóiak mondják: „duggatás" — háromhetes késéssel kez­dődött meg a kedvezőtlen időjárás miatt. Most is vannak olyan táblák, amelyeken foltokban visszamaradtak a bel­vizek. Ezeket a néhány száz négyszögölnyi területeket kénytelenek kikerülni és majd később hasznosítani. A hagymásbrigádokra éppen az időveszteség miatt óriási, feladat vár. Mintegy hatezer holdon kerül földbe a híres fűszernövény dugványa s egy ember naponta átla­gosan százötven-kétszáz négyszögölet tud beültetni. Ez a legnehezebb mezőgazdasági munkák egyike, amit még ma is hagyományosan, kézzel végeznek, de gépesítésére már folynak a kísérletek. Közlemény (x) Társastánc-tanfolyam indul kezdők és haladók részére ápri­lis 11-én (szombaton) délután 6 órakor a Juhász Gyula Művelő­dési Központban. Diákoknak tandiikedvezmény. Jelentkezés a helyszínen. Táncpedagógus: Ker­tész Éva. Felüiiiveas! I97O. ÁPRILIS 9-ÉN Újszegeden a Vakok Intézetétől az űj partfür­dői Bistróig húzódó földkábel feszültség alá iesz helyezve Cs. m. Állami Építőipari Vállalat — A PccsI Porcciángyár fél évszázados szünet után ismét berendezkedik a kü­lönleges technológiával ké­szített. rendkívül szép és tar­tós porcelán-fajansz díszedé­nvek előállítására. A Zsol­nav-svár ezzel a ma is pá­ratlan termékével vált vi­lághírűvé. amikor az 1878-as párizsi világkiállításon arany­érmet nyert. — A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban meg­kezdte a folyamatos terme­lést az egyszerre 12 pulóvert kötő gép. amelyet a Buda­pesti Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat fejlesztési alapiából külföldön vásárol­tak 3.5 millió forintért. En­nek fejében a kötöttárugyár évi 80 000 — hiánycikként szereplő — divatos trevira pulóvert, kardigánt szállít a fővárosi kereskedelmi válla­latnak. Lehetőség nyílt az ugyancsak keresett kötött es­télviruhák gyártásának bőví­tésére is. — A lyoni rendőrség raj­taütött hétfőn azokon a gengsztereken, akik a múlt héten a riviériai Versailles Hotél külföldi vendégei kö­zül kettőt 20 órán át túsz­ként fpgva tartottak. A ban­dának azonban csak egyik tagját tudták letartóztatni, a másik kettő lövöldö2Íve el­menekült. — Vízügyi előadás. Ma. szerdán délután fél 4 órakor A talaivíziárás vizsgálata címmel előadásokat tart a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának meghí­vására a Budapesti Műszaki Egyetem két oktatója. Win­ter János és Kontúr István. Az előadások színhelye az MTESZ Csongrád megyei szerveztének előadóterme (Kossuth Lajos sugárút 8. 6z.l. — Üjszerű szolgáltatás. A szatymazi Áfész úiszerű szol­gáltatást vezetett be. Meg­szervezte a takarítórészlegét, amelv jelenleg a faluban működik. — A második tiszai vízi­lépcső százhúsz négyzetkilo­méteres víztükre, az Alföld mesterséges nagvtava. egé­szen Tiszafüredig terebélye­sedik maid. A tervek szerint a tiszai átkelőhelynél. Tisza­füreden üdülő- és víkendte­lepet is létesítenek, hétvégi pihenőtanvákkal. kempingtá­borokkal. sportszállókkal és üdülőkkel. A községi tanács ötmillió forintot költ a le­endő vízparti paradicsom csatornázására, útépítésre és a villamos energia eljuttatá­sára. — Testörök halála. Műsza­ki hiba miatt hétfőn felfor­dult az Addisz Abeba-i csá­szári palota közvetlen köze­lében egv teherautó, amelv az uralkodó 79 testőrét vitte az étkezdébe. Hét testőr éle­tét vesztette. 71-en megsebe­sültek. Elutazott a szovjet veteráncsoport Kedden elutazott hazánk­ból az 32 főnyi szoviet ve­teráncsoport. amelynek tag­jai az el6Ő gépesített gárda­hadosztálv kötelekében har­coltak Magyarország felsza­badításáért. A szoviet vete­ránok tíz naoot töltöttek ha­zánkban. felkeresték az egy­kori harcok helveit és részt vettek a felszabadulási ün­nepségeken. — Külpolitikai előadás a Sajtóházban. Csütörtökön, április 9-én délután 5 orai kezdettel a Sajtóház Külpo­litikai Fórumának keretében Rácz Lalos. a Csongrád me­gyei Hírlap főszerkesztője tart előadást Csehszlovákia 197-0 tavaszán címmel. Belé­pés csak meghívóval. — Eltemették dr. Hamvas Andrást. Kalocsán kedden egyházi gyászpompával elte­mették dr. Hamvas András nyugalmazott kalocsai érse­ket. A gyászszertartást dr. Ii.ias József kalocsai érsek­kel egvütt dr. Brezanóczv Pál egri érsek. dr. Cserháti József pécsi püspök, dr. Bánk József váci püspök és dr. Winkler József szombathelyi segédpüspök celebrálta. — Kollégiumi rendezvény­sorozat. Tegnap este a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Móra Ferenc kollégi­umában egyhetes rendez­vénysorozat kezdődött a kol­légium lapiának szerzői est­iével. A rendezvények kö­zött többek között szerepel még a kollégiumvezetők to­vábbképzése. találkozás volt kollégistákkal és útibeszá­moló a Szovjetunióról. Artista — Adalgisa, óh Adalgisa — sut­togja a férj, álmá­ban hánykolódva. A feleség, akit Antóniának hív­nak, hallja ezt és Csodaállat felvilágosítást kér Adalgisáról. — Egy ló neve drágám — feleli a férj —, a ló hol­nap fut, erre a ló­ra akarok tenni! Másnap, a reg­gelinél. csenget a telefo.i Antónia asszony felveszi a kagylót, majd át­adja a férjének: — Téged keres­nek drágám, a lo­vad! SZERDA. 1970. ÁPRILIS 8. DÉLMAGYARORS/ÁG P i

Next

/
Thumbnails
Contents