Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

április 12.: í Kommunista vasárnap A közelgő Lenin-centená­rium újabb kezdeményezésre serkentette a fiatalokat: a híres „kommunista szomba­tok" hagyományait feleleve­nítve április 12-én nemzetkö­zi kommunista vasárnapot rendeznek — tájékoztatta az újsagírókat kedden a Hotel Itjüságban Ribánszki Ró­bert. a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, Elmon­dotta egyebek között, hogy az elmúlt esztendőkben, a szo­cialista országok ifjúsági szervezeteinek tanácskozásán merült fel először a nem­zetközi kommunista vasárnap gondolata, s a kezdeményezés .mellett foglalt állást tavaly decemberi ülésén a KISZ Központi Bizottsága is. Az április 12-i kommunis­ta vasárnapon a KlSZ-alap­szervezetek, ifjúsági kollektí­vák munkával ünneplik Vlagyimir Iljics Lenin szüle­tésének 100. évfordulóját, — ugyanúgy, ahogy ifjú kom­munisták milliói a szocialis­ta országok mindegyikében. A KISZ Központi Bizottságá­nak titkársága az év elején felhívással fordult vala­mennyi KlSZ-alapszervezet­hez. hogy vegyenek részt az önkéntes társadalmi akció­ban. Az Szemekből, vállalatok­tól érkező hírek tanúsága szerint a KISZ felhívása szé­les körű visszhangot váltott ki. Vállalkozások, felajánlá­sok tucatjait tartják már számon, s bizonyoé, hogy ezek még megsokszorozód­nak április 12-ig. A Kender­fonó és Szövőipari Vállalat szegedi gyáregységeiben pél­dául ezer fiatal dolgozik majd. a Dunai Kőolajipari Vállalat szocialista brigádjai egy új- üzemrész felépítésé­ből kértek részt. A Lenin Kohászti Művekben és Diós­győri Gépgyárban a koksz­és a vasérc kirakodásánál, egy gyáregység áttelepítésé­nél segédjeinek. Tanácskozás a vállalatokkal Az Országos* Tervhivatal közzétette, megismertette a vállalatokkal a negyedik öt­éves terv gazdaságpolitikai elgondolásait a legfontosabb társadalmi célokat, a sza­bályozó rendszer főbb voná­sait. A terv előkészítő vitáiról a következő tájékoztatást ad­ta Do'oos István, az Orszá­gos Tervhivatal közgazdasá­gi főosztályának vezetője: — A gazdaságirányítás új rendszerében a népgazdasá­gi tervezés nem nélkülöz­heti a vállalatok egyre gaz­dagabb ismeretanyagát, ugyanakkor a vállalatoknak számolniuk kell az irányí­tó. tervező szervek elgondo­lásaival. Ezért az Országos Tervhivatal és a miniszté­riumok a vállalatokkal meg­ismertették a negyedik öt­éves terv főbb gazdaságpoli­tikai céljait, a gazdasági nö­vekedés tervezett ütemét, a termelés általános és ágaza­tok szerinti fejlesztését, a lakosság foglalkoztatottságá­nak, életszínvonalának, élet­körülményeinek alakításá­val, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a területi fejlesztéssel, a sza­bályozó rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatos el­gondolásokat, — Az Országos Tervhiva­tal mintegy 270 nagyobb vál­lalat vezetőit külön is meg­hívta, s részletesen tájékoz­tatták őket a tervkoncep­ciókról, a vállalat munká­ját érintő egész ágazatok tervezett fejlesztéséről. Egy­ben a végleges tervek elké­szítéséhez a vállalatok ja­vaslatait, elképzeléseit is kikérték. — Az Országos Tervhivatal a társhatóságokkal együtt­működve a második negyed­év folyamán kialakítja és koordinálja a tervjavaslatot. Az eldöntésre váró kérdése­ket menet közben felsőbb szervek elé terjesztik és a döntéseket a tervjavaslat­ban érvényesítik. A tájékoz­tatás lehetővé teszi, hogy a vállalatok is még az idén ki­dolgozzák saját ötéves ter­vüket. (MTI) Á mennyet járt ember Amúgy, csak ránézve, emlék-épületeket kímélni nagydarab parasztlegénynek kellett. tűnik. Lapátnyi tenyerébe villát képzel az ember, két­méteres alakja mögött meg félig rakott szekeret, épülő­félben levő asztagot lát. Pedighát nem is paraszti ivadék — édesapja Poltavá­ban volt vasutas —, és a ma­A háborúnak vége lett, s a poltavai kapitány, aki 23 évesen Nádudvaron kapta meg a „Szovjetunió Hőse" címet, pilótából űrhajósezre­des, majd vezérőrnagy lett. Ott ült ő is a Szojuz—3 ka­binjában, s fotózott, jegyze­ga 49 évével már legénynek telt, műszert olvasott, meg sem igen mondható. Férfi, a korban már ugyan­csak bentjáró férfi az űrha­jós Beregovoj, aki most 25 év eltelte után nem eljött, de bizony visszajött Magyaror­szágra — Hogy is volt az a ne­gyedszázad előtti vendéges­kedés? persze a fülkefalhoz szijazot­tan aludt a 64 óriásforgás ideje alatt. — Mi lepte meg a legin­kább? — A súlytalanság állapo­ta! Hiába mesélték el társa­im, hogy milyen is odafent testetlenül lebegni, nehezen — Háborúzás volt az, bom- megszokható újdonságként bak potyogtatása! Nádudvar- hatott számomra az jde.oda. rolj Debrecenből, Szolnokrol szálltunk fel, ha jött a pa­rancs, s többek között Buda­pestet igyekeztünk megtisztí­tani az ellenségtől. Jól em­lékszem, célpontjainkat erő­sen meghatározták: a Duna ma8am. hídjait, a Parlamentet, a mű- ~ S a fentt ^tvárry? úszkálás. Ha írni akartam, a lábammal kellett megka­paszkodnom, s egyéb munká­ra sem voltam képes, ha va­lamiképp nem rögzítettem A napsütötte utcákon somogyi Károlyné .'elvetelel — Elmondhatatlanul szép volt! Magammal vittem egy leningrádi tudósok által ösz­szeállitott, nagyon részletes színskálát, de hiába néztem az űr jónéhány fényére, ár­nyalatára nem találtam földi példát. Akár egy sebesen változó kaleidoszkóp, olyan csodálatos a fenti világ. Beregovoj — Georgij Tyi­mofejevics — mostanában már az ifjabb kozmonautá­kat tanítja, s noha nagyon szeretne még egyszer feljutni a színesen villogó égi világ­ba, a jelen években már in­kább az űrkutatás újabb sza­kaszait tervezgeti. — Rövid távú, három-négy­napos repülések? — Azoknak már vége, most a hosszú ideig tartó űr­utazások kora következik I Az ilyen száguldások techni­káján dolgozunk jelenleg, s főképpen azt kutatjuk, hogy a hetekig tartó űrjárás alatt miképpen viselkedik az em­I ber. Földi kísérleteink amel­lett bizonyítanak, hogy oda­Gazdálkodás tanműhelyt! Ügy hiszem, a „legyen tanműhely!" biztatást, fel­szólítást nem nehéz kiol­vasni a szakmunkásképzés új törvényéből. Betűje és szelleme egyaránt a ma­gasabb szintű oktatást, a jobb szakmai utánpótlást kívánja elősegíteni. Ennek pedig előfeltétele, hogy az üzemek a tanulásnak, gya­korlásnak ilyen korszerű le­hetőségeit teremtsék meg. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat­nál ősszel létesítettek egy példásan felszerelt tanmű­helyt. Az Április 4. Ci­pő- és Papucskészítő Ktsz­ben pedig tanulószalagot hoztak létre, a leendő szak­munkások kicsiben ugyan­azt a technológiát gyako­rolhatják, mint a többiek. Mindkét helyen megálla­píthatták; mennyire érde­mes a tanulófoglalkoztatás színvonalát emelni, meny­nyivel produktívabb így a fiatalok tevékenysége! Vannak másutt is tan­műhelyek Szegeden. De még nem elég. Többet kell teremteni ezekből a jól fel­szerelt, a szakma kereszt­metszetét adó műhelyekből. Hisz az utánpótlásról való gondoskodás is a gazdál­kodás alapvető szempontja. S nem lehet mindegy a vállalatnak sem, milyen felkészültségű fiatalok áll­nak majd a tanulóévek után a termelőmunkába. I ülfa es ómega fent is rendszeres munkavég­zésre van szükség, mert meg­határozott feladatok nélkül eltunyul, erőtlenné válik a személyzet. Nagy gond az élelmiszercsomagok összeál­lítása is, hiszen a különféle koncentrótumokból hiába kap elegendő kalóriát az em­ber, a tápanyagokat tartal­mazó anyag tömegét is igény­li. Enélkül ugyanis nem szű­nik urieg az éhségérzet.., — Említette, hogy a hosz­szútávú űrutazásoké a jövő. Miért? — Ellentétben amerikai kollégáinkkal, mi nem a Hold hanem a Nap, a Vénusz és más bolygók világára va­gyunk kíváncsiak. Főképpen is a Napot akarjuk jobban megismerni, hiszen a mi éle­tünket biztosító égitest kitö­rései nagy hatással vannak a Föld időjárására, az embe­rek egészségére. Igazolt tény például, hogy milyen erősen befolyásolja a szív- és ér­rendszeri betegségekben szenvedőket egy-egy napki­törés. Az említett jelenségek megértéséhez pedig hosszas ürtartózkodás kell. — Hobby, világjárás? Minderről szívesen szól az óriás kezű. folyton vicces, 50. éve felé ballagó „pa­rasztlegény". Ha ideje van, fotózik, tanulmányozza az őt vendégül látó országok föld­rajzát, történelmét. Így ta­nulgatta már az USÁ-ét is. hiszen társával. Feoktyisz­tovval tavaly ősszel átrepül­te az óceánt. Míg a hatalmas államrend­szerben kalandoztak, s míg amerikai társaikkal beszél­gettek — mondja befejezé­sül —, egv dolog járt foly­ton a fejében. Az. hogy az óriási költségeket felemésztő űrkutatásokat milyen jó len­ne. ha összehangolnák. A penzum úgyis közös: itt is, ott is az emberiséget kell szolgálni. Akác/. László A gyártás elkezdése ná­lunk gyakran megelőzte a műszaki dokumentációt! — emlegette fel a múlt évi hibák között egy szövet­kezeti tag nemrégiben. Fur­csa volt ezt hallani, hi­szen az ilyenfajta megfor­dítás majdnem annyira fe­je tetejére állítja a dolgo­kat, mintha előbb végez­nénk el a vetést, s csak utána gondolnánk meg: ejnye, alá is kellett volna szántani annak a magnak. A megfelelő műszaki előkészítés a jó gazdálko­dás alfája és ómegája. Egyetlenegyszer se lenne szabad ilyen össze-vissza­ságnak előfordulnia, hát még többször egymás után. Mint a felszólaló elmond­ta, sok selejt írható ennek a fejetlenségnek a rovásá­ra, tetemes kára szárma­zott belőle a közösségnek. — Csak úgy körülbelül­re nem lehet dolgozni — tette hozzá. Valóban. S különösen 1970-ben nem! Felkészült és felelős gárdá­val műszakilag jól megala­pozni a termelést, ez az egyedüli logikus és egyadül gazdaságos megoldás. S különösen figyelni kell erre a fejlődő szövetkezetekben is! „Magunkat csapiak be" Mikor a belső ellenőr­zésről esett szó az üzemi tanácskozáson, többen is bírálták; szervezetlennek, lazának mondták. Ez pedig a fegyelmezetlenség, fele­lőtlenség melegágya. — Nem szabad tovább engedni a hibás terméket, itt nem iehet helye a szemhunvásnak. Végül is csak magunkat csaphatjuk be! — summázta a törzs­gárda véleményét egy idős munkás. Nagyon találó volt az a megjegyzés, hogy jobb mi­nél előbb „nyakon csípni" és kijavítani a hibát — illet­ve azzal kijavíttatni, aki elkövette. Mert ha az arra hivatottak nem teszik ezt időben, a sor legvégén úgy is lesz, aki szókimondóan foglal állást a minőség kér­désében. Mert a sor legvégén egy másik vállalat képviselői állnak. Az átvevők. Akik, mint a tavalyi üzemi ta­pasztalatok tükrözik, egy­re kevésbé „szívbajosak". Egyre inkább megkövetelik, ami jár: a kifogástalan minőséget. Simái Mihály Tej- és kenyérügy A fenti mondatot nem do­bolta ki hétfő délután a ki­kiáltó Szegeden, aminek fő oka minden bizonnyal az volt. hogv ez a státusz már igen régen megszűnt váro­sunkban. Néhány olvasónk így a telefonhoz fordult, hogv elpanaszolja bú ját-baját: a késő délutáni órákban a Szé­chenyi tér környéki üzletek­ben — de másutt is — serit kenyeret, sem teiet nem si­került vásárolniuk. Persze a legtöbben nem telefonáltak, hanem kerestek, próbálkoz­tak. Nem sok sikerrel. Épül az M-7-es A nagy gépi erővel felvo­nult Betonútépítő Vállalat kedden Lepsény és Balaton­aliga között a 83-as kilomé­terkőnél — a téli szünet után — tovább folytatta a fővá­rost a Balatonnal összekötő M—7-es űt építését, A nagy­szabású munkában az idén már teljes kapacitással és --folyamatosan részt vesz az NSZK-ban vásárolt korszerű géplánc, amely naponta két műszakban átlagosan 250 .métert halad előre, s tel­jesen hullámmentes felüle­tet képez ki. Az útépítők a betonozással még a nyári szezon előtt elérik a bala­< tonahgai csomópontot. Szovjet újságírók látogatása Csongrád megyében A hazánkban tartózkodó V. I. Mihajlov, a Pravda szerkesztő bizottságának tag­ja, a lap külpolitikai szer­kesztője tegnap, kedden M. Sz. Ugyinecnek, a Pravda magyarországi tudósítójának társaságában Csongrád me­gyébe látogatott. Szegeden, a megyei pártbizottság szék­házában a szovjet újságíró­kat és a kíséretükben levő Tóth Pált, a Népszabadság munkatársát fogadta dr. Ko­mócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Dr. Komócsin Mihály tájé­koztatót adott Szeged és a megye életéről, válaszolt a szovjet újságírók kérdéseire. Ezután a szovjet újságírók felkeresték a szalámigyárat, ahol a húsipari vállalat ve­zetői, valamint dr. Varga De­zső, a városi pártbizottság titkára fogadta őket. Dr. Pi­ros László igazgató válaszolt az újságírók kérdéseire, akik nagy érdeklődéssel ismer­kedtek a gyár életével. Délután a szovjet vendé­gek a szentesi Árpád Tsz-be látogattak, majd visszautaz­tak Budapestre. Megkérdeztük az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállala­tot. tudnak-e a hétfői ke­nyér- és tej hiányról?' Azt válaszolták, hogv a beérke­zett jelentések alapján a ren­delkezésükre álló tartalék­kenyérből a hiányokat sike­rült megszüntetni. Arról vi­szont. hogy a tej is hiányzott volna a boltokból, nem tud­nak. A szolgálat este 7—8 óra között leadott jelentései szerint ..szinte maradéktala­nul" sikerült az igénveket kielégíteni. A tejipar és a sütőipari vállalatok a tőlük megrendelt árukat hiányta­lanul szállították. Végül is nem tudni, kinek van igaza. Annyi bizonvos. hogy az áruellátás ingadozó volt hétfőn. Nem számoltak megfelelően az igényekkel. Éppen ezért tegnap a keres­kedelem 20 százalékkal több kenyeret hozott forgalomba, mint az előző hetek keddi napjain. Két közmondás kí­vánkozik ide: a ..Jobb ké­sőn. mint soha", és az „Eső után köpönyeg". Egvik sem megoldás, A jövőben hasz­nos lenne előre számolni ez­zel a problémával, amelv az ünnepek utáni hétfőkön szin­te mindig megismétlődik. Az élelmiszerekből. így a tejből és a kenyérből is ilvenkor többet vásárolnak a vevők, tehát többet is kell rendelni. Sz. I. SZERDA, 1970. ÁPRILIS 8. DEiMAGYARQRSZÁS 3

Next

/
Thumbnails
Contents