Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Nem „különleges világnap Annyiféle világnap van — csillagaszati, meteoroló­giai. meg más tudományos „csúcs"-nap —, hogy nem is tudja az ember, melyik­re figyeljen, melyikhez van köze. Persze, mindegyik­hez! De taJán — s nem azért, mert ma éppen ez a világnap a soros! — a leg­közvetlenebbül érint vala­mennyiünket az egészség­ügyi világnap programja. Egészségvédelmünk prog­ramja. Huszonkét éve ezen a napon alakult meg az Egészségügyi Világszerve­zet. S a mai napion az öt világrészen az ismeretter­jesztés közös témája sze­repel: a rákbetegségek elle­ni küzdelem Küzdelem — valami el­len, amiről annyit tudnak, s amiről mégsem tudunk eleget. A betegség éllen, amelyről tudjuk, hogy a szív-, és érbetegségek után a legtcbb koporsót rende­li. de amelyről ma rrár nem mint legyőzhetetlen ellenfélről beszélnek az or­vosok. Csak időben kell felismerni — ezt hangsú­lyozzák. Dr. Candau. az Egészség­ügyi Világszervezet főigaz­gatója így fogalmazta ezt meg: ..Minden nappal to­vább haladunk a diagnózis és a gyógyítás kérdésében. Bizonyos esetben ma már lehetséges a rák teljes gyógyítása, és majdnem va­lamennyi formáját befolyá­solni tudjuk, A rák sike­res kezelése legtöbbször a korai felismeréstől függ, a felismeréstől, mielőtt a be­tegség szétterjed." Minden nappal tovább halad az orvostudomány — a mai, noha ünnepi nap sem számit „különleges" vi­lágnapinak. Legfeljebb csak annyiból, hogy most nem a gyógyító eszközök, ha­nem a felvilágosító szavak beszéljenek. mindenki men.ien rákszűrésre, ismer­je. kérdezze a betegség kezdő tüneteit, szóval: szól­jon bele a sorsába! S-hogy nálunk ez nemcsak írott és mondott malaszt: hazánk­ban világviszonylatbán az egyik legkiválóbban szer­vezett rákszűrő hálózat van! Hajtunk múlik, hogy jó) felfogott érdekünkben igénybe vegyük. P. Sz. M. • • ^-'DÉLALFÖLDI TÁRLAT I M >1 • >•• I II I I I H I I I ILI l l I I l l I I I I I I l I I I 1:1 I I filmjei • d hét filmjei • a hét 11M11111 ii i •11111111111•i ii 1111 • 111 Vietnam amerikai szemme Amerika nagy kérdése: Vi­etnam. Szemmel látható, ahogyan emiatt polarizálódik az amerikai társadalom. Egyik része a háború vak és vad folytatását akarja, „a mindent elpusztítani, földig rombolni" híve. A másik és egyre növekvő, erősödő ré­sze pedig a háború gyors be­fejezését. Ahogyan telik az idő, úgy válik egyre hatá­rozottabban világossá, hogy a két álláspont között közép­út nincs. Ami annak tűnik, csak a látszat szerint az, és ha a vietnami probléma végső, nagy kérdéseihez ju­ja, - végeredménye. Módszere pedig az, hogy amerikai pol­gárokat szólaltat meg, s nemcsak azokat, akik a bé­kéért harcolnak, hanem azo­kat is, akik a háború foly­tatásét követelik, szenátoro­kat, minisztereket, lelkésze­ket, katonákat, elnököket. Nixon, Johnson, Kennedy is szerepel a filmben, éppúgy, mint a saigoni rendszer ve­zetői, a bábkormány tagjai. E ezekhez a nyilatkozatok­hoz ellenpontként mutatja be a film a vietnamlak harcát és életét, a rizsföldeken fegyverrel a vállukon arató tunk, kiderül, hogy ami a asszonyokat, a légelhárító látszat szerint középút volt, valójában az egyik vagy a másik állásponthoz tartozik. Ennek a polarizálódásnak egyik jele és bizonyítéka ez a film is. Amerikaiak írták, rendezték — Emilé de Anto­nio — fényképezték —, John F. Newman — és amerikaiak beszélnek, nyilatkoznak ben­ne a vietnami háborúról. Műfaja szerint riportfilm, il­letőleg dokumentum. Min­den kockája hiteles, nem­csak abban, hogy amit be­mutat, igaz, hanem abban is, hogy hitelesen fejezi ki a valóság lényegét. Annak a valóságnak a lényegét, ami Vietnamban van és annak is, ami Amerikában van. A film tehát, amelynek eredeti címe A disznó évében, szel­lemét tekintve a „másik Amerikához" tartozik, ahhoz, amelyik nem a háború foly­tatását, hanem befejezését kívánja. Erre az eredményre a film nem valami előzetes speku­láció alapján jutott el. ha­nem a tények alapos és be­csületes mérlegelésével. Nem helyesli ezt a háborút a be­csületesen gondolkodó vi­lág. Miért helyeselnék a be­csületesen gondolkodó ame­rikaiak? Nemcsak arról van szó. hogy ez a háború ki­indulásában, szellemében igazságtalan, hanem arról is. hogy lényegét kifejezve kül­ső megjelenési formája is felvette az ilyen háborúk összes sajátos vonásait, a polgári lakosság tömeges ki­irtásától kezdve a katonák morális lezülléséig. Ezért nem győztek az amerikaiak Vietnamban, ezért nem bír­tak el a vietnami néppel. Hiába a hatalmas technikai fölénv. Mindez a film summá­tüzérséget, a rakétásokat és a többieket. Izgalmas, má­sutt nem látható képek és jelenetek a vietnami harcok­ról; információs értékeit te­kintve is kiemelkedő film Antonio alkotása. A filmet még Johnson el­nöksége idején forgatták. A háború, a mészárlás azóta is folytatódik. Mi a kiút? A filmben megszólal az Észak­Vietnamban is járt Dániel Berringen atya is. A film befejező képsoraiban az ő szavait hallhatjuk. Berringen atya hisz a vietnami nép igazában és abban remény­kedik. hogy a sokat szenve­dett vietnami nép életereje ezt a katasztrófát is túléli. Ha kell, évekig, sőt akár tí2 húsz évig képes harcolni. ö. L. Száz éve. 1870. április 8-án alakult meg a meteorológiai és földdele.iességi magyar ki­rályi központi intézet és ez­zel megkezdődött hazánkban az önálló, szervezett meteoro­lógiai munka. Az alapítás óta eltelt 100 esztendő igen nagy fejlődést hozott a magvar meteoroló­giában. Jelenleg három köz­ponti intézmény működik, a központi meteorológiai inté­zet, valamint Pestlörincen a Marczell György aerológiai intézet és az előrejelző köz­pont. Ezenkívül nyolc ob­szervatórium. több mint ezer csapadékmérő, mintegy 120 éghajlati észlelő és 18 szi­noptikus észlelő állomás dol­gozik az országos hálózat­ban. A magyar meteorológiai szolgálat tagja a meteoroló­giai világszervezetnek és így megkapja az egész világ min­den megfigyelőállomásán gyűjtött összes adatokat, na­ponta körülbelül másfél mil­liót. Munkájukban haszno­sítják korunk tudományos é6 technikai forradalmának leg­újabb vívmányait, felhasz­nálják a légkörkutató raké­ták és mesterséges holdak útján szerzett információkat, s az adatok feldolgozására éppen ezekben a napokban helyezik üzembe a szolgálat új EMG 830 típusú, csatla­kozó periférikus — műsze­rekkel bőven ellátott elekt­ronikus számítógépét a köz­ponti meteorológiai intézet­ben. Munkáját tekintve a ma­gyar meteorológiai szolgálat jelenleg az európai rangsor élén helyezkedik el. A jubi­leum alkalmából az országos meteorológiai szolgálat, szer­dán ünnepi ülést, a kővet­kező két napon pedig nem­zetközi tanácskozást szervez a Technika Kákában. Tóth Sándor nívódija A felszabadulási ünnepsé­gek kereteben nyilt meg áp­rilis 4-én szombaton a bé­késcsabai Munkácsy Mihály múzeumban az év első olyan összefoglaló képzőművészeti kiállításai amelyen Szeged festői és szobrászai is szere­peltek. A Délalföldi Tárlat, Békéscsaba, Szolnok, Hódme­zővásárhely és Szeged mű­vészeinek fóruma, az év nagy összefoglaló tárlatai között hagyományosan leg­korábban nyílik, mintegy azok nyitányaként. Ez a nyitányjelleg az idei tár­laton jobban érződik, mint az eddigieken. Elsősorban az anvag színvonalán. Nem mintha nem lennének igen kiemelkedő, színvonalas, szép alkotások a kiállításon, s nem hiányoznak Délalföld reprezentatív mesterei sem. De — valljuk be — gazda­gabb anyagot vártunk. Na­gyobb kiállítást több képet és több szobrot. Nemcsak a jubileum, az ünnepi esemény miatt, hanem és főképpen azért, mert ez az egyébként rangos tárlat csak nagyobb anyaggal válhat igazi part­nerévé a szegedi nyári és a vásárhelyi őszi bemutatók­nak. A békéscsabai tavaszi seregszemle legalább igényei­ben törekedjék egyenrangú társává válni a két utóbb említett tárlatnak. A szegedi művészetnek a békéscsabai tárlat szép si­kert hozott. A Békés me­gyéi tanács nagydíját, a Munkácsy-emlékérmet, Ja­Icuba János nyerte, de ezen­kívül — a hagyomanyok­nak megfelelően — kiosztot­ták még öt nívódíjat. Közű­lük az egyiket, szegedi mű­vészeknek, a tárlaton igen szép alkotásokkal szereplő Tóth Sándornak ítélték. A szegedi szoorász egyebek közt Feleségem, Rajzórán című szobrait és a népszerű Ikrek-variációit mutatta be. Rajta kívül Cs. Pataj Mi­hály, Fontos Sándor, Papp György szerepel Szegedről, a hódmezővásárhelyi iskola képvisplői közül pedig Srabó Iván, Hézső Ferertc. Szur­csik János állította ki leg. újabb alkotásait. B. L. Vita az utas bőrére A legtöbb szegedi utas, ha szerkezettel. Ejnye, éjnye. lehetné, száraz Időben mesz­szire elkerülné az Április 4. útján és a Lenin körúton közlekedő csuklós villamo­sokat, amelyeknek belső te­re olyan „opaíosan" áttetsző, mint a századelejl daráló­malmok levegője: áthatolha­tatlanul poros. S tekintve, hogy ezek a csuklós-kocsik állítólag modemek, meg is lehet magyarázni, hogy miért szedik fel az úttest porát. Hát persze, a vá­kuum így. a vákuum úgy. régtére is az utas kénytelen lenvein! az utca porát, ha utazni akar. Sajnos évente visszatérő léma ez. Állítólag a csuklós villamos porszívó tulajdon­ságát nem lehet megszüntet­ni sem újítással, sem talál­mánnyal. semmilyen okoa ennél a pontnál lenne a műszaki tudományok hatá­ra? A probléma megoldását sürgetésünket tavaly is a mellémagyarázással fizették ki a közlekedési vállalatnál. Az a gyanúrri, ha lenne egy konkurens cég, s netán ugyanazokon a síneken fut­tatna portalan belsejű vil­lamosokat csakhamar szü­letne újítás ,vagy találmány a mostan; porszippantás k'­'-tiszöbölésére. Másféle szol­gáltatások esetében ugyanis szélességben történnek napjainkban kon­kurens lépések, csakhogy a Szegedi Közlekedési Válla­lat e tekintetben privilégiu­mot élvez. Azaz minden szá­raz évszakban megtalálja ..elfogadható", magyarázat­ként a bűnbakot' a ván>s piszkos, nem takarítják. 1 Ünnepi képernyő KEDD, SZERDA, CSÜ­TÖRTÖK. Egy magyar tiszt kényszerhelyzetbe kerül, s rálő a német szövetségesek­re. A magyar tisztre ezért 1941 és 44 között csak egy­féle büntetés vérhat: halál. A magyar tisztnek ez a cse­lekedete 1944 végén azonban többféle következménnyel járhat. Például azon lehető­ség útján, hogy nem feltétle­nül kerül a hadbíróság elé. A frontvonalak már régen összekuszálódtak, a szövetsé­gesre leadott lövések a tá­madó szovjet csapatok ér­dekében dördültek el, a ma­gyar katonai vezérkar pedig már régen megbékélt a vere­ség gondolatával. Lehet-e önálló magyar út? A kérdés felvetése 1944 végén meglehetősen abszurd, de logikus. Kiábrándulás a múltból, félelem az ismeret­len jövevénnyel szemben. Dobozy Imre kisregényének hősei lélekben ezzel az alter­natívával birkóznak: felet­tük a háború — és az elfo­gató parancs — Damoklesz kardja, rajtuk a szövetséges egyenruha, s egy eldugott dunántúli présházban han­gosan meditálnak a nemzeti sorskérdés évszázados dilem­májáról, együtt vagy egye­dül. Valakivel vagy minden­ki nélkül. A menekülő báró számító spion; s ez a levegő óhatatlanul megfertőzi a fia­tal repülőtiszteket is. A gyengébbet ledönti, az erő­sebb' állva marad. Molnár Géza krimibe hajló tévéfilm­sorozata a veszélyekre fi­gyelmeztetett — mindazonál­Ennek az állításnak sajnos igaza van. A hó eltűnésér ől lemeztelenedtek a járdák, úttestek, s ez nagyon is szem­betűnő. Van pedig egy. a tü­relmi időt is túlhaladó új vállalat, amely elvileg nye­leségre nem törekedhet, an­nál inkább közmegbecsülés­re számíthat, ha takaríttat. ha tisztán tartja a várost. Ettől azonban még messze vagyunk. Annyi bizonyos, hogv e vállalat locsoló- és mosókocsijai teljes úttest naphosszat el­torlaszolják a Tisza Lajos utca elejét. Nem tart attól — pláne, ha nem is figyel erre az illetékes III. kerületi tanács —. hogy nyereségét elviszi a köztérfoglalás. Lát­szik viszont, az E—5-ös út mellétt. hogv van géppark­ja. s már az is valami. De térjünk vissza a por­szívó tulajdonságú csuklós­villamoshoz: az is valami, ha nem is tökéletes, viszont egyik utas elszívhatja a má­sik elől a port. S ezek után a két- érdekelt vállalat eldönt­heti egymás között, hogy melviké az ..érdem" az uta­sok egészségének veszélyez­tetése miatt. L. F. egy német főhadnagytól Ide-. tal elég vegyes benyomást A MUOSZ választmányának ünnepi ülése Hétfőn Magyar Sajtó hasábjain megjelenő. Lenin­Házában a MUOSZ választ­mánya ünnepi ülésen emlé­kezett meg Lenin születésé­nek 100. évfordulójáról. Komját Irén. a MUOSZ alelnöke ünneoi beszédében megemlékezett Lenin politi­kusi. filozófiai és emberi nagyságáról. hangsúlyozva, hogy eszméi ma is töretlen erővel élnek, hatnak. Kitért arra is. hogv most. a Lenin­centenárium idején úi len­dületet vett a Lenin-kutatás: az elméleti és tok. valamint ről szóló cikkek tanúskod­nak az általános szellemi mozgósításról. Az ünnepi beszéd után Medvesvev. a szovjet úiság­író-küldöttség és a szocialista országok úiságírói nevében üdvözölte az ünneDi ülést, és átnyújtotta a Szoviet Új­ságíró-szövetség ajándékát: egy albumot és egy filmet Leninről, továbbá lemezeket, amelyekre Lenin kedvenc dalait vettéft fel. Az ünnep­szakfolvóira- ség után művészi műsor kö­a napilapok vetkezett. zi ugyanezt: „ti magyarok, együtt változtok minden vál­tozással". A Kedd, szerda, csütörtök katonaszereplől természetesen nem jutnak el addig, hogy meggyőződéssel vállalják az új szövetségest, de annyira már tudják gyű­lölni a régit, hogy ellene forduljanak. S az adott vi­szonyok között már ez is elég ahhoz, hogy egy ország új, tiszta fejezet elé induljon. A lélekcserélő időket, Do­bozy Imre kisregényének tévéváltozatát a felszabadu­lási jubileumra idézték a képernyőn, a kétnapos ün­nepi műsor kiemelkedő pro­dukciójaként. Hajdúfy Mik­lós rendező az adott keretek között több lényeges kérdést exponált, ami részint Dobo­zy Imre korábbi írásaiban (több filmre vitt írásában), de mások tollából is a ma­gyar történelemnek erre az időszakára vonatkozik. A i színészek pedig — Bicskey Tiborral az élen — tudásuk javét tették hozzá. ŐRJÁRAT AZ ÉGEN. A négyrészes sorozatfilm va­sárnap esti zárófejezete vá­ratlan fordulatot hozott. Hogy stílszerűek maradjunk, a felhőtlen égboltra viharfel­hők gyülekeztek: külföldi kémszervezet (Az aramykesz­tyü lovagjai óta Inke László már ki sem kerülheti a ma­gyar filmek kémfőnök-aján­latait), beépített emberek, az ősz hajú, tisztes küllemű ta­nárból előmerészkedő rideg, keltett^ Elsősorban azért, mert érezhető bizonytalan­sággal lavírozott a játékfilm és a propagandafilm kínála­tai között. 1 Dávidtól, Létaytól és a többiektől elbúcsúztunk. Azért várjuk a következő­ket... Nikolényi István eredmeny Csaknem egymilliárd fo. rintos negvedévi tervét tel­jesítette a svőri Magvar Va­gon- és Gépgyár. Elkészült 85 vasúti személykocsi. 800 tvigy teliesítménvű Diesel­motor. több mint 8000 futó­mű és egyéb gvártmánv. (MTI) « ^ze^eé szobrai Mozaik (211.) A Csongrád megyei pártbizottság Rákóc2i téri epületének első emeletén látható az a mozaik, amely az új típusú mezőgazdaság kialakulását szimbolizálja A nagy­méretű alkotást Paizs László készítette. KEDD. 1970. ÁPRILIS 7. .DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents