Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
A MAGYAR S Z O C I A L I S T A M U N K Á S P ÁR T LAPJA 60. évfolyam. 80. szám 1970. ÁPRILIS L, KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Budapesti tavasz -1970 fővárosban — Ragyogó katonai Csongrád megye vendégeinek búcsúztatása parádé és ifjúsági felvonulás (Kiküldött munkatársunktól.) Az az ünnepségsorozat, amely szeptember végén Battonyán kezdődött, s a felszabadító seregek útját követve végighullámzott hazánkon, április negyedikén érte el tetőpontját a fővárosban. Budapest igazán „kicicomázta" magát a negyedszázados ünnepre: gyönyörű fénvruhát öltött, ragyogott a tisztaságtól, impozáns ünnepi dekorációk díszítették középületeit, lakóházait. Korán ébredt a főváros. Reggel nyolc órakor már tele voltak az utcák, fiatalok ezrei csüngtek a villamosokon. színes sportruhákban, zászlókkal, virágokkal — gyülekeztek a pompás felvonuláshoz. Gépkocsikon, vonatokon, autóbuszokon az orsszág minden részéből százak meg százak érkeztek, hogy megtekintsék a délelőtti parádét. Különösen nagy tömeg gyűlt össze már a reggeli órákban a földalatti vasút állomásain hiszen mindenki ki akarta próbálni és meg akarta nézni a főváros újdonságát, a Gellérthegy-i szabadság emlékműnél, a Kossuth Lajos téren az Állami zászlónál, és természetesen a Felvonulás téren, ahol már 9 órakor megteltek a tribünök. pedig csak 10 órakor kezdődött a díszszemle. Az emelvényeken igen sok szegedi Csongrád megyei meghívottal találkoztunk. Ott voltak a kitüntetett veteránok. az Allami-díjjal kitüntetett munkások, s meghívást kaptak a megyénkben tartózkodó odesszai és Temes megyei küldöttségek is. Csípős volt a reggel, meglehetősen átható szél fújt egész délelőtt is, az ötvenezres nézősereg apraja — nagyja feszült figyelemmel tartott ki. A parádé kezdete előtt mindenki a dísztribün felé figyelt, hogy legalábbis csak egy pillanat erejéig integethessen a párt és a kormány vezetőinek — Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak, Fock Jenőnek, Apró Antalnak, Biszku Bélának, Fehér Lajosnak. Gáspár Sándornak, Kállai Gyulának, Komócsin Zoltánnak, Nyers Rezsőnek — és a magasrangú külföldi vendégeknek, mindenekelőtt a felszabadító Szovjetunió delegációja vezetőjének. L. I. Brezsnyevnek. Órát igazíthattunk volna a programhoz: pontban tíz órakor felharsant a felsorakozott díszegységeknek a „Vigyázz"-jel, majd Kálazi József vezérőrnagy, a díszszemle parancsnoka jelentette Czinege Lajos vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek, hogy a fegyveres erők díszegységei az ünnepi szemlére felsorakoztak. Köszöntötte a miniszter a felsorakozott egységeket, akik hosszan zúgó hajrával válaszoltak. A honvédelmi miniszter ezután elmondta ünnepi beszédét a dísztribünön. Az ötvenezres közönség nagy tapssal, a díszegységek háromszoros hajrával fogadták Czinege Lajos szavait. Az ötszáz tagú zenekar a Himnuszt játszotta, miközben a ütegek 25 össztűzzel köszöntötték a magyar szabadság huszonötödik születésnapját. Az egységek elvonultak, hosv felsorakozzanak a díszszemléhez. Szólt a KlapkaInduló. s a katonai tisztelgést lovasok kezdték meg. A felszabadulás negyedszázados évfordulójának ünnepségeire Csongrád megyébe érkezett Odessza megyei szovjet delegáció N. I. Zotovnak. az Odessza kerületi pártbizottság titkárának vezetésével tegnap reggel elutazott Csongrád megyéből. Előző nap Szentesen jártak, látogatást tettek a városházán, majd felkeresték a szentesi Termál Tsz donáti és cserebökényi üzemét. Vendégeinket tegnap dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára búcsúztatta. * A felszabadulás évfordulója alkalmából Csongrád megyében tartózkodott Temes megyei román párt- és tanácsi delegáció, amelyet Michail Teiescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Temes megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács vb-elnöke vezetett, vasárnap délután elutazott megyénkből. A nagylaki határátkelőhelyen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Török László a megyei tanács vb elnöke és Csongrád megye más vezetői búcsúztatták a román vendégeket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 11 szegedi vállalatok 92 millió forint nyereséget oszlottak Kádár János és Lconyid Brezsnyev a dísztribünön Jöttek Rákóczi kurucai, az 1848-as huszárok. 1919 vörös lovasai és a partizánharcók iovaskatonái, korhű ruhákbari. korhű zászlókkal. Az egysegek felvonulását dobós díszszázad nyitotta meg. Pompás fegyelmezettség, begyakorlottság. tökéletesség — ez jellemezte az egységek díszmenetét. Legnagyobb tapsot talán mégis a munkásőr zászlóalj kapott. Gyönyörűség volt látni azt a sok-sok szép fiatalt! Egyformák. csinosak. erősek, egészségesek ... Fegyveres erőink színe-java. Nyomukban megindultak a gépesített egységek. Hatalmas haditechnika. Páncélos járművek, ejtőernyősök, földi és légvédelmi tüzérség, sorozatvetők, majd a rakéták. Velük egyidőben harci helikopterek rajai húztak el a tér fölött, majd szuperszonikus repülőgépek hármas egységei. S a parádé leglátványosabb befejező élményeként a tér fölött három harci repülőgép húzott föl legyezőalakban a végtelen kék égbe, s hanyatt fordulva a szédítő magasságban ahol már a szem alig tudja követni, eltűnt a kékségben. Szinte lélegzetet sem lehetett venni a látványosságok sorozatában. Erő, ügyesség, technikai fejlettség és emberi helytállás: ezt jelképezte fegyveres erőink díszszemléje. Fiatalok után fiatalok ... Hiszen a fegyveresek még el sem vonultak a térről, vörös zászlóerdő tűnt föl a nyomukban. Negyven hatalmas zászló vörös selyme balról nemzeti lobogós fiatalok tömege jobbról. S közöttük úttörők futottak át a téren, hogy virággal köszöntsék a párt és a kormány vezetőit, és a külföldi vendégeket. Az ifjúságnak a tér teljes szélességében elvonuló sókezres csapatai a szabad 25 év történelmi harcait, szimbolizálták. Korabeli indulók, táblák, jelszavak, az újjáépítés. a földosztás, a szocialista építés, az ellenforradalom fölött aratótt győzelem emlékei elevenedtek fel és a szocializmus nagy alkotasai. A szegedi ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a kisipari termelőszövetkezetek tisztes haszonnal zárták az elmúlt gazdasági évet. A nyereségrészesedés megközelítette a 100 millió forintot, pontosan 92 millió és 15 ezer forint volt. Legtöbb vállalat jelentős összeget fordított szociális célokra, s külön értékelte a vállalathoz hü törzsgárdatagokat. EMERGÉ Néphadseregünk rakétáinak felvonulása a díszszemlén Ott láttuk a menetben a szegedi textilművek feldíszített gépkocsiját is. Csupa szín, csupa költészet, csupa sugárzás ... És mögöttük ismét ezrek meg ezrek — fehér, kék, bordó, zöld, sárga melegítőkben a sportolók. S legvégül a bemutató csoport. Háromezer fiatal pompás gyakorlata; színek orgiája, a fiatalság szép szivárványa. Fölemelő zárókép: A Gorkij fasornál két daruskocsi gördült be a térre, egyiken Lenin hatalmas portréja emelkedett a magasba, másikor óriási vörös csillag kúszott egyre följebb, följebb, s alóla három széles, földig érő zászló bomlott ki, feszítette a szél: a munkásmozgalom vöröse, a béke kékje és a nemetiszínű trikolor. Mindenki értette és érezte a szimbólumot. Sz. S. I. Elutaztak a külföldi küldöttségek Szombaton, a katonai dísszemle és az ifjúság látványos felvonulása után, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány díszebédet adott az Országház Vadász-termében a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére hozzánk érkezett küldöttségeknek. Az ebéden Kádár János és L. I. Brezsnyev mondott pohárköszöntöt. Este a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott az Országházban. Részt vettek a fogadáson a párt és a kormány vezetői, a külföldi párt- és kormányküldöttségek, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, a termelésben kitűnt munkások és parasztok képviselői, a felszabadulási évforduló alkalmából magas kitüntetésben részesültek, közöttük több Csongrád megyei, szegedi meghívott, a tudomány, a művészetek, az irodalmi élet képviselői. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál köszöntötte a meghívottaltat. A magas szintű külföldi delegációk április 4-én és 5-én elutaztak Budapestről. A vendégeket a párt és a kormány vezetői búcsúztatták. Az Országos Gumiipari Vállalat gyáregységei között a leggazdaságosabban 1969-ben a szegedi EMERGÉ gumigyár dolgozott. Az utóbbi Időben gyors fejlődésnek indult szegedi üzem mintegy 107 millió forint vállalati eredményt ért el. Az OGV gazdasági szabályzatának megfelelően ebből különböző összegeket természetesen a nagyvállalati alapra kellett befizetni, s ezután maradt meg az üzemben mintegy 3 millió 100 ezer forintnyi részesedési alap. Mikes Sándor, az EMERGÉ-gyár igazgatója elmondotta, hogy az EMERGÉ fennállása óta a legsikeresebb esztendőt zárták 1969ben. Jelentősen növekedett exporttermelésük. A szép nyereséget a Szovjetunióba exportált mélyfúró tömlővel szerezte az üzem, azaz az eredetileg megszabottnál 16 ezer méterrel- többet rendelt a Szovjetunió, s ezt időben elkészítették. A nagy értékű export révén a gumigyár termelése elérte az 560 millió forintot — annak ellenére, hogy a fontos műszaki hevederből az igényeknél kevesebbet gyártott, gépjavítás miatt. Az EMERGÉ-gyárban azt tervezik, hogy az idén éppen a nagy kereslet kielégítésére tovább növelik a műszaki gumiáruk termelését, és elérik a 600 millió forintos termelési értéket. Húsipari vállalat A két vállalat, az állatforgalmi és húsipari vállalat összevonásának elsö esztendejében a tervezettnél még egyszer akkora nyereséget ért el. Amint Tóth Imre, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főkönyvelője elmondotta, kissé óvatos tervezéssel, körülbelül 22 millió forintos nyereségre számítottak; ehelyett 1969-ben 45 millió 617 ezer forintot produkáltak. A kiváló eredmény a várakozáson felül jól sikerült összevonás, a jó szervezés, illetve a megnövelt termelésből és értékesítésből adódott. Mind élőállatból, mind pedig szalámiból többet exportáltak valamivel, mint 1969 előtt. A vállalat dolgozói a jó munka nyomán rekord nyereséget vihettek haza; egy főre átlagosan 1750 forint jutott. Vasöntöde A Szegedi Vasöntöde évről évre nagyobb feladatokat vállalt magára, s ennek megfelelően nőtt termelése, s nyeresége is. Bódi László igazgató közölte, hogy tavaly összesen 60. millió forint értékű munkát végeztek, s már nemcsak félkész termékeket, hanem alkatrészeket is gyártottak. Az öntöde rekord nyereséggel zárta 1969-et, azaz 10 millió 275 ezer forint nyereséget ért el. A nyereségrekordnak megfelelően az öntöde életében a legmagasabb részesedést vehettek át a dolgozók is, átlagosan 20 napi keresetüknek megfelelő összeget. Különösen megbecsülték a törzsgárdatagokat, a jó szakmunkásokat, akik egyhavi keresetüket .is megkapták nyereségrészesedés címén. Konzervgyár Dr. Ábrahám Antalné, a Szegedi Konzervgyár igazgatónője a szegedi konzervek tekintélynövekedéséröl számolt be. A Szegedi Konzervgyár termelését 1969ben 500 millió forintról 541 millió forintra emelte, s ezzel 41,5 millió forintos nyereséget ért el. A nagyobb termelés mellett a rekord nyereség abból származott, hogy az üzem magasabb vételárat kapott exporttermékeiért. A jól sikerült esztendő után a konzervgyár dolgozói átlagosan 20 és fél napi keresetüknek megfelelő összeget, azaz 1300—1700 forint nyereségrészesedést vehettek át. M. L