Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

A MAGYAR S Z O C I A L I S T A M U N K Á S P ÁR T LAPJA 60. évfolyam. 80. szám 1970. ÁPRILIS L, KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Budapesti tavasz -1970 fővárosban — Ragyogó katonai Csongrád megye vendégeinek búcsúztatása parádé és ifjúsági felvonulás (Kiküldött munkatársunk­tól.) Az az ünnepségsorozat, amely szeptember végén Battonyán kezdődött, s a felszabadító seregek útját követve végighullámzott ha­zánkon, április negyedikén érte el tetőpontját a főváros­ban. Budapest igazán „kici­comázta" magát a negyed­százados ünnepre: gyönyörű fénvruhát öltött, ragyogott a tisztaságtól, impozáns ünnepi dekorációk díszítették közé­pületeit, lakóházait. Korán ébredt a főváros. Reggel nyolc órakor már tele voltak az utcák, fiatalok ezrei csüngtek a villamoso­kon. színes sportruhákban, zászlókkal, virágokkal — gyülekeztek a pompás felvo­nuláshoz. Gépkocsikon, vo­natokon, autóbuszokon az orsszág minden részéből szá­zak meg százak érkeztek, hogy megtekintsék a délelőtti parádét. Különösen nagy tömeg gyűlt össze már a reggeli órákban a földalatti vasút állomásain hiszen mindenki ki akarta próbálni és meg akarta nézni a főváros új­donságát, a Gellérthegy-i szabadság emlékműnél, a Kossuth Lajos téren az Ál­lami zászlónál, és természe­tesen a Felvonulás téren, ahol már 9 órakor megteltek a tribünök. pedig csak 10 órakor kezdődött a díszszem­le. Az emelvényeken igen sok szegedi Csongrád megyei meghívottal találkoztunk. Ott voltak a kitüntetett veterá­nok. az Allami-díjjal kitün­tetett munkások, s meghí­vást kaptak a megyénkben tartózkodó odesszai és Te­mes megyei küldöttségek is. Csípős volt a reggel, meg­lehetősen átható szél fújt egész délelőtt is, az ötven­ezres nézősereg apraja — nagyja feszült figyelemmel tartott ki. A parádé kezde­te előtt mindenki a dísztri­bün felé figyelt, hogy leg­alábbis csak egy pillanat erejéig integethessen a párt és a kormány vezetőinek — Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak, Fock Jenőnek, Apró Antalnak, Biszku Bélának, Fehér Lajosnak. Gáspár Sándornak, Kállai Gyulának, Komócsin Zoltánnak, Nyers Rezsőnek — és a magasran­gú külföldi vendégeknek, min­denekelőtt a felszabadító Szovjetunió delegációja veze­tőjének. L. I. Brezsnyevnek. Órát igazíthattunk volna a programhoz: pontban tíz órakor felharsant a felsora­kozott díszegységeknek a „Vigyázz"-jel, majd Kálazi József vezérőrnagy, a dísz­szemle parancsnoka jelentet­te Czinege Lajos vezérezre­desnek, honvédelmi minisz­ternek, hogy a fegyveres erők díszegységei az ünnepi szemlére felsorakoztak. Kö­szöntötte a miniszter a felso­rakozott egységeket, akik hosszan zúgó hajrával vála­szoltak. A honvédelmi miniszter ezután elmondta ünnepi be­szédét a dísztribünön. Az ötvenezres közönség nagy tapssal, a díszegységek há­romszoros hajrával fogadták Czinege Lajos szavait. Az ötszáz tagú zenekar a Him­nuszt játszotta, miközben a ütegek 25 össztűzzel köszön­tötték a magyar szabadság huszonötödik születésnapját. Az egységek elvonultak, hosv felsorakozzanak a dísz­szemléhez. Szólt a Klapka­Induló. s a katonai tisztel­gést lovasok kezdték meg. A felszabadulás negyed­százados évfordulójának ün­nepségeire Csongrád megyé­be érkezett Odessza megyei szovjet delegáció N. I. Zotov­nak. az Odessza kerületi pártbizottság titkárának ve­zetésével tegnap reggel el­utazott Csongrád megyéből. Előző nap Szentesen jártak, látogatást tettek a városhá­zán, majd felkeresték a szen­tesi Termál Tsz donáti és cserebökényi üzemét. Vendégeinket tegnap dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára búcsúz­tatta. * A felszabadulás évforduló­ja alkalmából Csongrád me­gyében tartózkodott Temes megyei román párt- és ta­nácsi delegáció, amelyet Michail Teiescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Te­mes megyei pártbizottság első titkára, a megyei népta­nács vb-elnöke vezetett, va­sárnap délután elutazott me­gyénkből. A nagylaki határ­átkelőhelyen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Török László a megyei ta­nács vb elnöke és Csongrád megye más vezetői búcsúz­tatták a román vendégeket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 11 szegedi vállalatok 92 millió forint nyereséget oszlottak Kádár János és Lconyid Brezsnyev a dísztribünön Jöttek Rákóczi kurucai, az 1848-as huszárok. 1919 vörös lovasai és a partizánharcók iovaskatonái, korhű ruhák­bari. korhű zászlókkal. Az egysegek felvonulását dobós díszszázad nyitotta meg. Pompás fegyelmezettség, be­gyakorlottság. tökéletesség — ez jellemezte az egységek díszmenetét. Legnagyobb tapsot talán mégis a mun­kásőr zászlóalj kapott. Gyönyörűség volt látni azt a sok-sok szép fiatalt! Egy­formák. csinosak. erősek, egészségesek ... Fegyveres erőink színe-java. Nyomukban megindultak a gépesített egységek. Hatal­mas haditechnika. Páncélos járművek, ejtőernyősök, föl­di és légvédelmi tüzérség, so­rozatvetők, majd a rakéták. Velük egyidőben harci heli­kopterek rajai húztak el a tér fölött, majd szuperszo­nikus repülőgépek hármas egységei. S a parádé leglát­ványosabb befejező élménye­ként a tér fölött három har­ci repülőgép húzott föl legye­zőalakban a végtelen kék ég­be, s hanyatt fordulva a szé­dítő magasságban ahol már a szem alig tudja követni, eltűnt a kékségben. Szinte lélegzetet sem lehe­tett venni a látványosságok sorozatában. Erő, ügyesség, technikai fejlettség és emberi helytállás: ezt jelképezte fegyveres erőink díszszemlé­je. Fiatalok után fiatalok ... Hiszen a fegyveresek még el sem vonultak a térről, vö­rös zászlóerdő tűnt föl a nyomukban. Negyven hatal­mas zászló vörös selyme bal­ról nemzeti lobogós fiatalok tömege jobbról. S közöttük úttörők futottak át a téren, hogy virággal köszöntsék a párt és a kormány vezetőit, és a külföldi vendégeket. Az ifjúságnak a tér teljes szélességében elvonuló sók­ezres csapatai a szabad 25 év történelmi harcait, szimbo­lizálták. Korabeli indulók, táblák, jelszavak, az újjáépí­tés. a földosztás, a szocialista építés, az ellenforradalom fölött aratótt győzelem em­lékei elevenedtek fel és a szocializmus nagy alkotasai. A szegedi ipari és keres­kedelmi vállalatok, valamint a kisipari termelőszövetkeze­tek tisztes haszonnal zárták az elmúlt gazdasági évet. A nyereségrészesedés megköze­lítette a 100 millió forintot, pontosan 92 millió és 15 ezer forint volt. Legtöbb vállalat jelentős összeget fordított szociális célokra, s külön ér­tékelte a vállalathoz hü törzsgárdatagokat. EMERGÉ Néphadseregünk rakétáinak felvonulása a díszszemlén Ott láttuk a menetben a szegedi textilművek feldíszí­tett gépkocsiját is. Csupa szín, csupa költészet, csupa sugárzás ... És mögöttük ismét ezrek meg ezrek — fehér, kék, bordó, zöld, sárga melegítők­ben a sportolók. S legvégül a bemutató csoport. Három­ezer fiatal pompás gyakor­lata; színek orgiája, a fia­talság szép szivárványa. Fölemelő zárókép: A Gor­kij fasornál két daruskocsi gördült be a térre, egyiken Lenin hatalmas portréja emelkedett a magasba, mási­kor óriási vörös csillag kú­szott egyre följebb, följebb, s alóla három széles, földig érő zászló bomlott ki, feszí­tette a szél: a munkásmozga­lom vöröse, a béke kékje és a nemetiszínű trikolor. Min­denki értette és érezte a szimbólumot. Sz. S. I. Elutaztak a külföldi küldöttségek Szombaton, a katonai dísszemle és az ifjúság látványos felvonulása után, az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány díszebédet adott az Országház Vadász-termében a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére hoz­zánk érkezett küldöttségeknek. Az ebéden Kádár János és L. I. Brezsnyev mondott pohárköszöntöt. Este a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott az Országházban. Részt vettek a fogadáson a párt és a kor­mány vezetői, a külföldi párt- és kormányküldöttségek, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, a termelésben kitűnt munkások és parasztok kép­viselői, a felszabadulási évforduló alkalmából magas kitün­tetésben részesültek, közöttük több Csongrád megyei, sze­gedi meghívott, a tudomány, a művészetek, az irodalmi élet képviselői. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Lo­sonczi Pál köszöntötte a meghívottaltat. A magas szintű külföldi delegációk április 4-én és 5-én elutaztak Budapestről. A vendégeket a párt és a kormány vezetői búcsúztatták. Az Országos Gumiipari Vállalat gyáregységei kö­zött a leggazdaságosabban 1969-ben a szegedi EMERGÉ gumigyár dolgozott. Az utób­bi Időben gyors fejlődésnek indult szegedi üzem mintegy 107 millió forint vállalati eredményt ért el. Az OGV gazdasági szabályzatának megfelelően ebből különbö­ző összegeket természetesen a nagyvállalati alapra kellett befizetni, s ezután maradt meg az üzemben mintegy 3 millió 100 ezer forintnyi ré­szesedési alap. Mikes Sándor, az EMER­GÉ-gyár igazgatója elmon­dotta, hogy az EMERGÉ fennállása óta a legsikere­sebb esztendőt zárták 1969­ben. Jelentősen növekedett exporttermelésük. A szép nyereséget a Szovjetunióba exportált mélyfúró tömlővel szerezte az üzem, azaz az eredetileg megszabottnál 16 ezer méterrel- többet rendelt a Szovjetunió, s ezt időben elkészítették. A nagy értékű export révén a gumigyár termelése elérte az 560 mil­lió forintot — annak ellené­re, hogy a fontos műszaki hevederből az igényeknél ke­vesebbet gyártott, gépjavítás miatt. Az EMERGÉ-gyárban azt tervezik, hogy az idén éppen a nagy kereslet kielé­gítésére tovább növelik a műszaki gumiáruk termelé­sét, és elérik a 600 millió fo­rintos termelési értéket. Húsipari vállalat A két vállalat, az állat­forgalmi és húsipari válla­lat összevonásának elsö esz­tendejében a tervezettnél még egyszer akkora nyeresé­get ért el. Amint Tóth Imre, a Csongrád megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat főkönyvelője elmondotta, kissé óvatos tervezéssel, kö­rülbelül 22 millió forintos nyereségre számítottak; ehe­lyett 1969-ben 45 millió 617 ezer forintot produkáltak. A kiváló eredmény a várakozá­son felül jól sikerült össze­vonás, a jó szervezés, illet­ve a megnövelt termelésből és értékesítésből adódott. Mind élőállatból, mind pedig szalámiból többet exportál­tak valamivel, mint 1969 előtt. A vállalat dolgozói a jó munka nyomán rekord nyereséget vihettek haza; egy főre átlagosan 1750 fo­rint jutott. Vasöntöde A Szegedi Vasöntöde évről évre nagyobb feladatokat vállalt magára, s ennek megfelelően nőtt termelése, s nyeresége is. Bódi László igazgató közölte, hogy tavaly összesen 60. millió forint ér­tékű munkát végeztek, s már nemcsak félkész termékeket, hanem alkatrészeket is gyár­tottak. Az öntöde rekord nyereséggel zárta 1969-et, az­az 10 millió 275 ezer forint nyereséget ért el. A nyere­ségrekordnak megfelelően az öntöde életében a legmaga­sabb részesedést vehettek át a dolgozók is, átlagosan 20 napi keresetüknek megfelelő összeget. Különösen megbe­csülték a törzsgárdatagokat, a jó szakmunkásokat, akik egyhavi keresetüket .is meg­kapták nyereségrészesedés címén. Konzervgyár Dr. Ábrahám Antalné, a Szegedi Konzervgyár igaz­gatónője a szegedi konzervek tekintélynövekedéséröl szá­molt be. A Szegedi Kon­zervgyár termelését 1969­ben 500 millió forintról 541 millió forintra emelte, s ez­zel 41,5 millió forintos nye­reséget ért el. A nagyobb termelés mellett a rekord nyereség abból származott, hogy az üzem magasabb vé­telárat kapott exporttermé­keiért. A jól sikerült eszten­dő után a konzervgyár dol­gozói átlagosan 20 és fél na­pi keresetüknek megfelelő összeget, azaz 1300—1700 fo­rint nyereségrészesedést ve­hettek át. M. L

Next

/
Thumbnails
Contents