Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

I Ma már senkinek sincsenek olyan fogalmai az iskoláról, mint a hajdan való időkben; rozzant, öreg épület, vaksi ablakokkal, egy-két tanteremmel. Aki azonban még nem látta a miskolci egyetemet, akkor Is meglepődik, amikor a 12-es ousszal néhány perces utazás után, 3 kilométerre a városközponttői, a Tapolca felé vezető úton a Duduj ka-domb lábához étkezik. ha elképzelései az iskoláról a legújabbak. Az autóbusz egv modern városban áll meg. Köröskörül új épületek, a legkisebbek négyemeletesek, a legmagasabb tizenhat; szinte elfárad a szem amíg felfut rajta. Széles, kanyargós utak. nagy terek. parkok, a háttérben vöröstéglás, épülő házak. Jobbról egy tábla, nyíl mutat, rajta a közeli ABC-áruházhoz. Nem iskolához, hanem városba érkeztél. Mint a busz jelzőtáblája ígérte ls. Egyetemváros. Ez a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. Nagyon fiatal: mindössze húszéves. Alapítását 1949-ben rendelték él, s első tanévét, 1949-ben kezdte, nem a Jelenlegi helyén, hanem egy „hagyományos" iskolában, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. De 1951 őszén már átadták az új város épületeit az ifjúságnak. A miskolciak azonban másképpen számítják az időt Az egyetem alapítását valóban húsz esztendeje rendelték el, de a három kar, a gépészmérnöki, a bányamérnöki és kohómérnöki kar közül csak az első volt új, a másik kettő Sopronból költözött ét; az áttelepülés tíz esztendeig, 1959-ig tartott. A soproni iskola jogutódja volt a Selmecbányán lT35-ben alapított bányászati iskolának. Ez az Intézet 1770-ben nyerte el az Akadémia címet, vagyis főiskolává egyetemmé vált Ily módon a miskolci egvetern valójában nem húsz; hanem éppen kétszáz esztendős. Nagy különbség. De azért annak, aki ma körülnéz a Dudujka-domb tövében épült város sokemeletes épületein, vitathatatlan, hogy a miskolci műszaki egyetem, úgy, ahogyan van, az elmúlt húsz esztendő alkotása. Az első tíz évben. 1949—59 köaött az egyetem 1200 bányamérnököt kohómérnököt és gépészmérnököt bocsátott ki falai közül. Ma 3600 hallgató tanul a három karon, 2278 lakik kollégiumben és van közöttük 26 külföldi diák. Legújabban az egyetemhez tartozik a dunaújvárosi kohó- és fémipari főiskolai kar iz. A hallgatókat 353 tanár. 179 külső előadó oktatja a műszaki tudományokra, a kitűnően felszerelt tantermekben, laboratóriumokban, amelyek között még úgynevezett „mintabánya", tehát a valóságos bányához mindenben hasonló oktatóhely is van. Az egyetem tanári kara a legkiválóbb szakemberekből áll. Dr. Zambó János, az egyetem rektora, Kossuth- és Állami díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Rajta kívül levelező tag dr. Tarján Gusztáv egyetemi tanár, s nemzetközileg is Ismert művelői a tudományuknak — hogy csak a legismertebb neveket említsük dr. Földváry Aladár, dr. Sályi István, dr. Czibere Tibor és dr. Zorkóczy Béla Kossuth-díjas egyetemi tanárok. Nem csoda hát, hogy a tekintélyes egyetem nemzetközi kapcsolatai igen kiterjedtek. Szerződések kötik a miskolciakat 7 külföldi (német, lengyel, cseh és szovjet) egyetemhez. E kapcsolatok nemcsak a tudományos kutatások számára gyümölcsözőek har.em természetszerűleg hasznosíthatók az oktatásban is. A hallgatóság jelentós része például nyári szakmai gyakorlatait ezeken a külföldi egyetemeken dolgozza le A miskolci egyetemváros Szeged számára külön érdekesség, hogy — fiatalok, figyelem! — itt képezik az olajbányászati szakon a jövendő olajmérnököket. Ezenkívül itt működik a Magyar Tudományos Akadémia olajbányászati kutató laboratóriuma, egyikeként annak az 5 tudományos intézetnek, amely az egyetem területén kapott helyet. Bármilyen imponálóan nagy is a miskolci egyetemváros, állandóan bővül, fejlődik. Legutóbbi létesítményük, és legújabb büszkeségük. az új könyvtár. Nemcsak azért, mert a bányászati és kohászati irodalom országos gyűjtőkörű szakkönyvtára az új létesítmény, s nem is csak azért, meitt 51 ország 291 egyeteméve! áll cserekapcsolatban. hanem azért is. mert ez a 40 millió forintos költséggel épült könyvtár valóságos építészeti különlegesség. Négyszáz személyes és 20 ezer kötetes szabadpolcos olvasótermének területe 2800 négyzetméter. S hozzá még milyen négyzetméter! — teszik hozzá a miskolciak, akik nemcsak az olvasóterem nagyságára, hanem modem-szépségére is nagyon büszkék. Egyáltalán az egész egyetemváros nagyon szép. Talán nem túlzás azt mondani, hogy mindaz a szépség, amit a magyar építészet ma produkálni tud. itt megtalálható. A krónikás, alti sajnos, rég kinőtt már az egyetemista korból, sóhajtva gondol arra. milyen jó lehet most és milyen jó lett volna annak idején ilyen körülmények között tanulni. Ökrös László Mentegetőzöm: nem tudok hideg fejjel írni a Balatonról. Ötéves voltam, amikor beleeste /. Szó szerint. A család szerint akkor tanultam meg úszni: ijedtemben klvergöv.tem. Sokan „beleestek" már a Balatonba! Különös, nem múló szerelem ez, olyan, amit a természet ritkán produkál: szerelmünk tárgya minden évben szebb lesz. A tihanyi dombról — tiszta időben — átködlik a siófoki szállodasor, az északi part dombjai alatt pedig az almádi Auróra szálló küszkélkedik, közelebb a füredi Marina-hotel 12 emelete, mint felkiáltójel tör az égre. A magyar filmek idegenbe szakadt nagybácsija vagy keleti turistája okvetlen a siófoki szállodasoron méri le hazánk fejlődését De az igazi turista és a legelegánsabb vendég is kiszökik a „haj, de modern" bárból, tücsökmuzsikát és nádsusogást hallgat a parton, várja a víztükörre hidat verő Hold felkeltét Ez a Balaton — a romantika is meg a nyüzsgő fürdőélet is. A partot kőgátak közé szorító kőfaragó-kalapács kopogása is, meg az Anna-báli éjszaka áhítata is. Alig több, mint tíz éve, hogy tervek rögzítik álmainkat egy gazda, a Balatoni Intéző Bizottság őrködik rajta: Közép-Európa nevezetes turistaközpontja legyen természeti kincsünk. Tétován kezdtük: luxusszállók legyenek-e a pénzes külföldinek, vagy modern, de olcsó kis hotelek, kempingek a hazaiaknak, a baráti országok turistatömegeinek? Végül is ebből sincs sok, meg abból se, de terveink lassan megvalósulnak, formázzák elképzeléseinket. Hovatovább megraboljuk a tó tükrét — feltöltjük sok kis öblét —, hogy még több hely legyen szállodának, szakszervezeti üdülőnek, étteremnek, strandfövenynek. A fő szezonra már évek óta 450—770 ezer vendégnapot kötnek le előre a turisták, kempingben, széltódábar fizetővendég-szobában. Kevés a szállodai hely, bár rengeteg épült, mégis a „telt ház" táblát napi 300 ezres vendégseregnél már a legkisebb turistaszálló, kemping kapujára is ki kell tenni, A NEGYEDIK KÉMÉNY IS FÜSTÖL Cement. A szó hallatára keménységre, csatornára, útra, házra, fürdőszobára, hídra gondolhatunk: mi minden lesz ebből a lisztszerű. szürke porból. Betonra épül az ország. Hányszor elhangzott a huszonöt év alatt ismerősök között: „Nem ismernél rá a városra, annyi minden épült." Ehhez pedig sok cement kellett. Ezért létesült a DCM. A kezdőbetűs rövidítés meghonosodott, pedig alig hét éve, hogy bejárta a hír a haza tájait: felépült a Dunai Cement és Mészmű első „vonala." Vagyis 1963. április 4-re már füstölt az első kemence kéménye, megkezdődött Vácott a cementgyártás. Könnyen ment a gyárépítés? Halálos balesetek is előfordultak. Aztán munkások kellettek a mészkő kibányászásához, az őrléshez, az égetéshez, a szállításhoz. Jöttek még a váci börtönből dolgozó elment a kényelmesebb munkát biztosító másik váci üzembe, s vitte magával a DCM-től kapott lakást. A cementgyár emiatt az új munkásoknak nem bír adni lakást... Különösen a párttitkár és az üb-elnök panaszkodott e súlyos körülmények miatt, s teljesen a lelkükre vették az ebből fakadó tervlemaradást. Magukat ls hibáztatják, talán nem tettek meg mindent, hogy jobban dacoljanak az őszi-téli időjárással, a munkásvándorlással. A lelkiismeretesség a hibákat nagyobbnak látja a jó eredrné-. nyéknél. Mert bár több ezer tonna cementtel kevesebbet készítettek a múlt évben, viszont javították a minőséget, exportra ls szállítottak és közben előkészültek a gyár termelési kapacitásának bővítésére. Az egész bonyolult munkafolyamat technológiai láncát korszerűsítik, új gépekkel, felszerelésekkel, s mindemellett elkészült a negyedik „vonaL" Megismertettük, megszerettettük a Balatont — most követelnek az igények. Évente egy-két milliárdot költünk csak a környék fejlesztésére — utak, vasúthálózat, posták építésére, a vendéglátás korszerűsítésére —, de telhetetlen papzsák ez: még többet kíván. Már „szállodagyár" dolgozik Siófokon, s a hatalmas üzem — mint szórakozó óriás a játékkockákat — minden évben lerak néhány szállodát, ezerszemű üvegpalotát a partra. Mindenki sürgeti mőgls: többet, többet! A SZOT 350 milliós szállodaprogramot tervez, építeni kellene. Ezüstpart-akció — olyan ez, mint egy hadművelet fedőneve. Az is, s7enzáciés hadművelet: 12 szállodából épülő sor, másfél kilométer hosszúságban, a siófoki és a széplaki szállodaszalag folytatásában. Hová lesztek susogó nádasok, kuruttyoló békahad? Bólyák nem szabályozta szabadstrandok — mi lesz veletek? Elenyeli-e a motorok, autók benzingőze a romantikát? Balaton — szeretni fogjuk-e új arcodat is? Biztosan, mint a szép asszonyét, akinek az ápoltság, a kozmetika csak kiemeli természetes szépségét. P. Sz. M. A DCM egy részlete is. A lüktető, sodródó élet rövidesen egymás mellé állította az embereket, az égetőkemencéket: három magas kémény ontotta éjJel-nappal, vasárnap és ünnepnap a füstöt a kék ég, vagy a borús felhőkfelé. A rossz idő mindig hátráltatta a termelést (rendkívül nehéz az agyagos kő bányászása, szállítása, az erős tapadás, dugulás miatt), viszont egyre több cementet kért az ország- A Cement- és Mészművek váci gyárának három kemencéjéből évente több mint 1 millió tonna acélszürke por hullott a tartályokba; vagonokba, papírzsákokba (ebból 36 milliót készítenek) és 80 ezer tonna égetett mész is kikerül az üzemből. Kevés. Több kelL Meggyorsultak a lakás-, a gyárépítések. Nem türelmetlenség ez — az élet diktálta ütem. A DCM azonban kritikus gondokkal küzd: a munkaerőhiánynyal. Mert Vác nemcsak az új cementművéről vált ismertté: bővült a régi Hajó és Darűgyár, a Forte Vállalat, növelték kapacitásukat a textilüzemek. Számos A balatoni szállodák legszebbike, a füredi Marina Felszabadulásunk 25 éves Jubileumára már a negyedik kémény is füstöl, az új, ma ismert legkorszerűbb technológiával működő kemence próbaüzemeltetése megkezdődött, s ez év közepétől teljes kapacitással termelni fog. Vagyis már jövőre 300 ezer tonna cementtel és 144 ezer tonna égetett mésszel több készül évente a DCM-ben. A jubileumi esztendő tehát Jelentós év a gyár rövid életében. A vád üzem küzdelmes munkával jogos hírnévre tett szert Hozzánőtt a környékhez. A cementes autók, mint vasból készült egy- és többpúpú tevék, hordják a szürke port a dunakeszi házgyárba, Budapestre. A DCM óriási kéményelnek tövéből vasúti vagonok százai naponta viszik a cementet az ország különböző részébe és külföldre A múlt és a jelen sajátos harmóniába olvad össze a 900 éves városban. Régi várfalvak, múzeumi emlékek mesélnek a múltról, miközben a Naszály-hegy oldalából termelik a mészkövet A Liget évszázados fái alatt a századfordulón Juhász Gyula próbálgatta első verseit a Kúria hűvös boltívei alatt Krúdy Gyula kóstolgatta írás közben a Naszály borát, pajkosan évődve a váci szépasszonyokkal. Itt ült az iskolapodokban Madách Imre, megfordult a városban Csokonai, Kazinczy, Móricz Zsigmond alakja ls sokszor tűnt fel a régi váci piacon. A macskaköves tabáni utcák évtizedeken át voltak festők témái. Itt szállt elős-ör mesz szire a diák Kulcsár Gergely kezéből a gerely, Innen került a tokiói és a mexikói olimpián dobogóra Hesz Mihály. A Duna-kanyar fővárosának szélén a DCM a nr.ónak. a lövőnek terme'. B tona'a-ok-a érül az ország. Ehhez sok ce nent c van szükség. A negyedik kéményben megjelent füst azt jelzi: már az idén sok ezer tonnával több szürke port szállítanak a gyárból. Markovíts Tibor