Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Kadar János elvtárs ünnepi beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) és a párt hivo szavára hozzá ia fogott az ország újjáépítéséhez, az új társadalmi rend felépítéséhez. Már a kezdet kezdetén, azonnal és parancsolóan felvetődött a társadalom politikai megújhodásának szükségessége. A szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett a régi kapitalista, földesúri állam egész hatalmi rendszere is. De a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek kellett a kapitalista rendszer társadalmi alapjait megsemmisítenie, és felépítenie egy új, demokratikus államot; nekik kellett megvetniök egy új szocialista társadalmi rendszer alapjait. Az újjászületés vezető és lendítő ereje a munkásosztály forradalmi élcsapata, a Magyar Kommunistát Párt volt. Fontos szerepet töltött be a kommunista pártot, a Szociáldemokrata Pártot, a Nemzeti Parasztpártot tömörítő baloldali blokk, amely a magva és összetartó ereje volt a legszélesebb demokratikus öszszefogást megvalósító — a Kisgazda Pártot és a Polgári Demokrata Pártot is magában foglaló — Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Ez a politikai szövetség adott lfMR-lg kormányzást az országnak. Egyidejűleg együttműködést biztosított a pártok között, és éles harc terepe is volt a forradalmi fejlődés alapvető kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban megva'ósult demokratikus pártszövetség. s annRk koalíciós Uormánya tdehaza a mindabban aktivizálódó, és a forradalmi változást sürgető néptömegekre. nemzetközileg pedig a baráti Szovjetunió támogatására épített, és alapjában megoldotta történelmi feladatát. Az a fejlődés, amelv a felszabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogv ha van világos cél. ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére kénes. Munkásosztályunk, nénünk az ól világ megteremtéséért folytatott kemény osztálvbarctlan. a bányák, a bankok és a gvárak államosításával a nagytőkések, a földosztással a nagybirtokosok hatalmának gazdasági, társadalmi alapjait megsemmisítette. Felszámolta a régi burzsoá rendet, a kiváltságok minden előjogát, a feudalizmus maradványait, es megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzelméhez. A dekmoki at'kus és szocialista forradalmi célokért a reakció erőive. vívott állhatatos harc, és az áldozatos, kemény munka eredményeként a felszabadulást követő első három évben hazánkban eltűntek a romok, megszűnt az infláció, megindult és -szilárd alapokra került a termelés, megkezdődött és jelentős eredményeket hozott a kulturális forradalom Az első évek harcainak legnagyobb eredménye azonban a munkásegység megteremtése a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának. a proletárdiktatúrának kivívása volt. Teljes joggal mondta ki akkor pártunk, hogy a hatalomért vívott harc eldőlt: 1918 a fordulat éve, a nép önmagának dolgozik, magának építi az országot. A munkásosztály hatalma széles demokratikus alapokon nyugszik. A hatalom gyakorlásában a munkásosztály bevonta, és bevonja mindenekelőtt a legfőbb szövetségesét, a parasztságot, továbbá az értelmiség és minden dolgozó kategória hivatott képviselőjét. Az országgyűlésben, a tanácsokban. hatalmi szerveink irányító posztjain, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben. a bíróságok, a döntőbizottságok, a népi ellenőrzés szerveiben a munkásosztály a parasztság öntudatos. politikailag és hozzáértésben kellően felkészült emberei döntő többségben vannak. Joggal mondhatjuk, hogy nálunk népi hatalom van. mert intézményeink demokratikusak és az állam, a nép ügyeiben a döntést, közvetlenül vagy képviselőt útján, maga a dolgozó nép hozza. A munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában szilárdan a szocialista feilődés útiára vezette az országot. Küzdelmes harcok fő történelmi eredményeként szilárd. szocialista alapokra került és azon feilődött tovább hazánk, a Magyar Népköztársaság. magyar mezőgazdaság ma — egyharmadával kevesebb emberrel — egyharmadával többet termel, mint az uradalmakra, illetve a rosszul felszerelt kis parcellákra felépült tőkés mezőgazdaság 1938-ban. A háború előtt Magyarországon hektáronként 14 mázsa búzát termeltek, most országos átlagban majdnem kétszer annyit, hektáronként 27 mázsát termelünk. Kukoricából a háború előtt hektáronként 20 mázsát, 1969-ben országos átlagban hektáronként 38 mázsát termeltek. Hazánkban ez elmúlt 25 év alatt nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra területén ls kiemelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a niűvelődés lehetősége. Az iskoláztatás, a tudományos képzés, a könyvkiadás, a színházkultúra, a művészetek fejlődése mutatja népünk törekvéseit. növekvő igén vét a művelődésre. A fejlődés egyúttal bizonyítja a magyar értelmiségiek, a tudományok művelőinek, a pedagógusoknak, a művészeknek, általában az alkotó értelmiségieknek az eredményes munkásságát, a szocializmus, a nép iránti odaadását. Az általános fejlődésről, a megváltozott kulturális életről tanúskodnak az adatok. Amíg 1938-ban mindössze két és fél ezer könyv jelent meg Magyarországon 9 millió példányban, addig most, 1969-ben 4500 művet adtunk ki 48 millió példányban. Közép és felsőfokú oktatásunk fejlődésének méreteit mptatja, hogy az idei tanévben középiskoláinkban négy és félszer, az egyetemeken, főiskolákon ugyancsak négy és félszer annyi fiatal tanul, mint az 1937—38-as tanévben. A hazánkban végbement társadalmi forradalom a közép- és felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szociális összetételében is tükröződik. A felszabadulás előtt, a kapitalista rendszerben a középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákban mintegy 3—1 százalék volt csupán a fizikai dolgozók gyermekeinek aránva a diákok, a hallgatók között. Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A munkához való jog. a kulturális, szociális ellátottság. a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. A reálbtérek 1949-től. az elmúlt húsz év alatt 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. A régi rendszerben a lakosságnak csak egyharmada volt biztosított most a dolgozók 97 százaléka. gyakorlatilag az egész lakosság társadalombiztosításban részesül. Az öregekről való gondoskodás intézményes. A szülő nőket, az anvákat, a gyermeket, a serdülőkorúakat az állam külön védelemben és támogatásban részesíti. Az eltelt negyedszázad eredménye, hogv a dolgozók létbiztonságban élnek, életkörülményeik javulnak és hazánk minden állampolgára bizakodva nézhet a holnap elé. Szocialista hazát teremtelt népünk Létbiztonság, az életkörülmények javítása Elvtársak! Barátaink! A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk • akkori és mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredrpényeit számbavéve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmányokat mutathat fel, amelyek méltán váltanak ki elismerést. Hazánk gazdasága, termelésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott, nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari-agrár országgá vált, szocialista Iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista népgazdaságot teremtett. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszereléseit. a szállítóeszközök, az ipari épületek száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan emelkedik évente, mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszer annvl, mint 1938-ban volt. Szocialista rendszerünkben, ahol már nincs kizsákmányolás, a nemzeti Jövedelem egésze a népé, minden forintja az ország, a nép szükségleteit fedezi. A magyar munkásosztály, a hosszan tartó politikai harcok időszakában, önfeláldozó munkával megteremtette és kifejlesztette a szocialista nagyipart, amely ma hét és félszer annyit termel mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. A létszámában is megnövekedett magyar munkásosztály öntudata. felelősségérzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Ezt nagyszerűen mutatja a széles' körű munkaverseny-mozgalom is, amely az egész országot átfogja, s az utóbbi években kibontakozott szocialistabrigád-mozgalom, amely a dolgozó ember új, szocialista vonásait fejezi ki. Mezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a földreform, amely 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert. Üjabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista forradalom e dőntó feladatának megoldása társadalmilag felemelte a parasztságot, nagymértékben megerősítette társadalmunk legfőbb politikai alapját, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A magyar parasztság szorgalmáról, tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A Kedves Elvtársak. Barátaim! Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk. A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista építés céljainak helyes és világos kijelölése, a párt és a nép egysége, összeforottsága. a szocialista célok eléréséhez szükséees egvüttes cselekvés. Amikor mindez megvolt, lendületesen haladtunk előre, amikor ezek hiánvoztak, megtorpantunk. Történelmünk úgy alakult, hoev a munkásosztály. a nép hatalma, mint ez ismeretes. 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet követően az ország a munkásosztály a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek. és évről évre súlyosbodtak azok a szektás és jobboldali hibák is. amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956-os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. A párt, az ország vezetésére akkor döntő befolyássál bíró személyek fokozatosan letértek a marxizmus —leninizmus útjáról, a gyakorlatban hatályon kívül helyezték a pártéletre, a Párt és a munkásosztály, a párt és a tömegek kapcsolatára vonatkozó lenini elveket. Ez mind nagyobb hibákhoz, végül súlyos torzulásokhoz vezetett a belpolitikában. a gazdaságpolitikában, a kultúrpolitikában. szétrombolta a párt belső erőit és kapcsolatait a tömegekkel. s mindez együtt törést idézett elő a szocialisa fejlődésben A szocializmus elszánt ellenségei kihasználták az adott alkalmat, az elhatalmasodó revizionista áramlatot és a nemzetközi reakció, az imperialisták teljes támogatását élvezve, rohamot intéztek a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszerünk ellen. A súlyos helyzetben a magyar kommunisták, támaszkodva rendszerünk, a szocializmus szilárd híveire, bízva a munkásosztály, a nép tömegeiben, kérve és élvezve a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom s a haladó emberek támogatását. véget vetettek az ellenforradalom tombolásának. Mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogv a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendje, a magyar nép szocialista vívmányai sérthetetlenek. A párt munkásosztályunk, népünk támogatásával határozottan és egyidejűleg felszámolva a szocializmus építésében elkövetett hibákat és az ellenforradalmi erőket, megvédte népünk nagy vívmányait. Helyreállította a szocialista törvényességet, a munkásállatTi alkotmányos, törvényes rendjét, és minden vonatkozásban megteremtette a szocializmus további építésének feltételeit. Mindezek eredményeképpen helyreállott a párt. a rendszerünk iránti bizalom, a népi állam, a Magyar Népköztársaság becsülete' és tekintélye idehaza és a világban. Ma barát és ellenség tudia: huszonöt év harcának, munkájának eredményeképp a kapitalisták és földesurak rendie. fasiszta hatalma, a dolgozók börtöne, az egvkori úrj Magyarország örökre megszűnt, e lassan nvomait és emlékét is eltöröljük. A felszabadulás adta lehetőséggel jól élt. egvkori elesettségéből felemelkedve, új hazát. szocialista hazát teremtett magának a magyar nép. hezebb körülmények között i& helytállt. Eleget tett mindazon történelmi "kötelezettségének. amely az elmúlt 25 évben reá. mint a társadalom. a nemzet vezető osztályára hárult. A munkásosztály forradalmi élcsapata, a Dárt tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé. mert eleget tett nagy küldetésének. A párt vezetésével munkásosztályunk. népünk teljes győzelmet aratott az osztályellenség felett: a kapitalista világból egy rövid emberöltő alatt eljutott a magasabbrendű. a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmi rendszerbe. A párt helyesen mutatta az utat. amikor mozgósított a döntő feladatokra, a háborús romok és a régi rendszer maradványainak egyidejű eltakarítására, a földosztásra. a munkásosztály hatalmának kivívására, majd amikor kellett megvédésére, a szocialista ipar megteremtésére. a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a szocialista közoktatás és kultúra kifejlesztésére. Pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—leninizmus elmélete vezérli. Állandó feladatunknak tekintjük annak megakadályozását, hogy a marxizmus—leninizmust, harcunk, tevékenységünk vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák, megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk Lenin tanításainak szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kiindulva, az elméletet alkotó módon alkalmazva kell feladatainkat meghatározni. Lenin útmutatásait követve valljuk, a kommunista párt feladata, hogy a fejlődéssel együtthaladva, szüntelenül keresse a változó helyzet új kérdéseire a helyes marxista választ, az új feladatokra a megfelelő megoldást. Pártunk forradalmi módon jár el, amikor értékeli, de nem idealizálja a munka egyetlen területén sem az elért fejlődési színvonalat, mert azt vallja, hogy társadalmunknak, népünknek szüntelenül magasabbra kell törekednie. Mindenkor, most ls napirenden tartja a pártélet demokratizmusának fejlesztését az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit, a gazdasági és kulturális építés szocialista termeinek kidolgozását, a módszerek tökéletesítését — a szocialista építés gazdasagi, politikai terveinek mind jobb megvalósítása céljából. A magyar kommunisták meggyőződése, hogy a szocializmus építésének döntő kérdése a nemzetközileg közös fő törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok öszszehangolása, az ország adottságainak kötelező figyelembevétele. A belső és a nemzetközi helyzet egyes konkrét kérdéseinek megítélésénél, a feladatok meghatározásánál, a lehetséges megoldási módozatok vizsgálatánál pártunk a kérdések reális és sokoldalú megközelítésére törekszik és kellő gondossággal mérlegeli minden döntését. Pártunk most X. kongresszusára ks szül. A kongresszus ezúttal ls, mint mindenkor, alkalom a párt számára a megtett út eredményeinek összegezésére, a tapasztalatok számbavételére, a feladatok kijelölésére. Pártunk, mint a magyar társadalom eszmei, politikai vezetőjé, az ország kormánjtr zó pártja, feladatát a munkásoiztály, a nép érdekeinek hű szolgálatában látja. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a szocialista társadalom felépítése nem szűk pártérdek, még csak nem is egyedül a munkásosztály érdeke, hanem egész társadalmunk, a nemzet érdeke, és csak az egész nép műveként valósulhat meg. A magyar kommunista f pártja azért tudta öt évtizeden át betölteni történelmi hivatását, s az elmúlt 25 évben azért lehetett társa dalműnk vezetője, építőmunkánk szervezője, mert szoros kapcsolatok fűzték a tömegekhez, és a jövőben ia csak a munkásosztállyal. •> néppel szorosan összeforrva dolgozhat eredménnyel. Tisztelet és köszönet a dolgozó népnek DELMAGYARORSiÁG SZOMBAT, 1970. ÁPRILIS 4. II munkásosztály, a nép érdekeinek hű szolgálata Kedves Elvtársak! megállapíthatjuk, hogy munAmikor számot vetünk kásosztálvunk minden áldoéredményeinkkel. joggal zatot vállalva, még a legneA párt nem egyedül, hanem a rokonszenvezők millióival összefogva vívja harcát. A lenini szövetségi politika alkalmazásával, a szocializmus építésének céljából, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden alapvető osztályát, minden rétegét. Ez a mozgalom átfogja a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kispolgárok széles tömegeit; kommunistákat és pártonkivülieket, hivőket és nem hivőket, mindenkit, aki magáénak tekinti a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Pártunk meggyőződéssel vallja azt a mély marxista igazságot, hogy a történelem tényleges formálói a milliós tömegek. Huszonöt éves szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép műve. A szocialista forradalom nagy győzelmeiért, az építés nagy eredményeiért a tisztelet és a köszönet mindenekelőtt a dolgozó népet illeti meg; a százezreket, a milliókat azokat az embereket, férfiakat és nőket, fiatalokát és időseket, akik lelkesen. odaadással, olykor nagyon nehéz körülmények között harcoltak, dolgoztak hazánkért, a szocialista Magyarországért. A továbbiakban időszerű nemzetközi kérdésekről beszélt. maid így folytatta Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Barátaink! Nagy jubileumok évében vagyunk. Ezen a tavaszon együtt ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, és Vlagyimir Iljics Lenin. a nemzetközi munkásosztály nagy vezetője születésének századik évfordulóját. Lenin, a Szovjetunió. és a magvar.nép felszabadulása. számunkra egymástól elválaszthatatlan fogalmak •A felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt a magvar nép bebizonyította, hogy élni tudott a szabadsággal, győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Megteremtette, felépítette az új, szocialista hazát. A Magvar Népköztársaság megtestesíti' mindazt. amiért munkásosztályunk, népünk legjobbjai küzdöttek, és legszebb reményeink letéteményese. Az egész utat áttekintve, a fő eredményeket számba véve. elmondható, hogy valóban történelmi, nagyszerű negyedszázad van mögöttünk. Érdemes volt küzdeni, harcolni. dolgozni. Most ünnepelünk. Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek; a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legven. hogy huszonöt éves munkánk eredményeire. vívmányaira támaszkodva. erőnket nem kímélve mindént megteszünk szabad hazánk. a Ma avar Népköztársaság további felvirágoztatásáért Szilárd elhatározással és cgvségben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útlán. barátaink, testvéreink. a. Szovjetunió, a szocialista országok népeinéloldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyod, hogy a magyar népre eredményekbegazdag évek. évtiz.edek köszöntenek. a nemzetre szér jövendő vár. Éljen jtazánk. a Magyar Népköztársaság! Éljen felszabadítónk. > a Szovjetuniói