Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

sz* Lukács MUNKAERŐImre HELYZET A TÉESZEKBEN A

reform kedvező hatásót a termelőszövetkezetekben már 1968-ban tapasztalhattuk. Tavaly további előnyös változásokat figyelhettünk meg így a munkaerőhelyzet alakulásában, a tagok, még inkább a közös munkában részt vevő családtagok száma jelentősen növekedett. s ebben a termelőszövetkezeti törvény kedvezőbb hatását is lemérhetjük. A járás közös gazdaságaiban 426 fővel növekedett a taglétszám, s 19 ezier 662 lett. A várost gazdaságokban 2 ezer 593-an tevékenykedtek, de igen magas. 33 százalék a nyugdíjasok és járulékosok aránya, örvendetes, hogy a tavalyi év folyamán ledolgozott mumkanopknál pozitív a tapasztalat, vagyis a közös munkában részt vevő minden egyes tagra 197 munkanap jutott. Mind a nagyüzemi termelés, mind a szövetkezetek munkaerőhelyzete parancsolóan írje elő, hogy nagyobb gondot fordítsanak a gépesítésre. Ugyanis a következő öt évben a munkaerőhelyzetben lényegesebb változás várható, igen sokan mennek majd nyugdíjba a járás gazdaságaiban, főleg a város négy termelőszövetkezetének tagsága közül. Éppen ezért fokozni kell a termelés gépesítését, a munkaráfordítást csökkenteni, elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az eddigi lépések biztatóak, mint például a kukorica-, burgonyatermelés gépesítése Igen nagy az eltérés a termőhelyileg gyenge és a termőhelyiles nem gyenge termelőszövetkezetek között. A közös munkában részt vevő tagokra jutó munkanapok száma a gyenge gazdaságoknál 189 volt. a jobb gazdaságoknál viszont 215. Ez is azt mutatja, hogy a tagok jövedelmében kialakult különbségek egvik tényezője a közös munkában való részvétel, vagyis a foglalkoztatottság. Kézenfekvő Férfias, Izmokat, inakat, Idegeket feszítő, kitartó munkára, pusztító áradat elleni elszánt igyekezetre gondolunk, ha két szavunk, az ember és a gát egymás mellé kerül. Ilyen, vagy ezt közelítő munkára számítottam én is, amikor vízimérnökök tanácsára elindultam a Tisza gátján. örömmel mondom, csalódtam. Készenlétben állt ugyan az algyői híd mellett az a két kis motoros, a hozzájuk tartozó sárhajókkal — amelyek néhány napja még az alpári nyári gát magasításán szorgoskodtak, hordták a katonák homokzsákjait a surrantókba —. de a hajósok most meztelen felsőtesttel a parton ültek, számadásaikat vezetgették Ilyen-olyan füzetekbe. Nem irigylem tőlük ezt a csedes munkát, mert láttam, hogy amott megállni sem volt idejük. Az első kanyarban ötvenes-százas csomókban a gát koronájára készítve mozgalmasabb időre várnak a rőzsekévék. Alattuk a viz színénél karók közé fűzve a többi, mint a mesteri kézzel fonott boronakerítés. Ember sehol? Atkaszigetnél találkozom a gumicsizmás, fűzfabotos, vaslapátos Tiricz Istvánnal. Kai-szalagja szerint az árvízvédelmi szolgálat segédőre. Hogy szolgálatban van, amúgy is látható, mert a lapát úgy van spárgával a hátára akasztva, mint katonákra menetgyakorlaton a puska. Látszik,hogy fáradt, de hiába hívom, hogy üljünk le egy szóra, nem jön. Szolgálatban nem lehet Szombaton múlt két hete, hogy n további gondolat, elsősorban a termöhelyileg gven.se közös gazdaságokban vetődik fel élesebben a munkaerő megfelelő foglalkoztatottsága. Ez megkívánja az üzemi tevékenységi kör bővítésért, s nem utolsósorban a gazdaság szerkezetének a lehetőségek szerint ésszerűbb módosítását. Sajnos sok esetben tapasztalható. hogv a hitelpolitika nem veszi ezt figyelembe. Pedig a homoki gazdaságokban lényegében évszázados elmaradást kell pótolni. s a gyenge termőképességű homokon, ahol néhány évtizeddel ezelőtt semmi sem élt meg, virágzó gazdálkodást teremteni. Megfelelő hitelpolitikával kellene megalapozni ezeknek a homoki gazdaságoknak a sorsát, s ahol arra személyi, gazdasági garancia van. egyszer s mindenkorra olyan segítséget adni. hogy megoldódjon a működés, a termelés stabilitása, jövedelmezősége, ne kelljen évről évre a mérleghiányokat foltozgatni. A termelőszervezési munkában ls sokat javult a helyzet. Igaz, az elmúlt esztendőben a termelésszerkezetekben lényegesebb változás nem történt, a helyi adottságoknak megfelelően nem mindenütt változtattak kellő mértékben. A szakosításra sem törekednek a gazdaságok, ez a folyamat lassú. Igaz, a szakosítást, a termelésszerkezet megfelelő irányú fejlesztését nehezíti a meglevő termelőeszközök összetétele is, az újabbak beszerzésének viszont pénzügyi problémái vannak, másrészt jövedelmi korlátai, nem utolsósorban a termőhelyi adottságok. A művelési ágak változtatása nem számottevő, az intenzív művelési ágak kismérvű emelkedése figyelhető meg. Nyilvánvaló. hogv a jár ás-város adottságainak jobban megfelelő növények termesztése került előtérbe. e változások szorosan kapcsolódnak az állattenyésztés javuló ütemű fejlesztéséhez. A különböző ipari növények tertnóitt van, azelőtt belvizes volt Bócsán. A kettóshasznosítású fűzfabot arra való, hogy a rábízott gátszakaszon minden ürgelyukat, vakondtúrást betömjört vele, és segítsen kapaszkodni a gáton fölfelé, vagy támaszkodni lefelé. Napi 12 óra a féloldalas rézsün fárasztó lehet, de most éppen huszonnégy a fejedag, mert a váltás hazament a családjához — aludni. Tizenhárom éve minden tavaszon vállára akasztja Szánkon a „lapátpuskát", és megy, ahová rendelik. • A szegedieknek most is a nagy területe kisebb mértékben csökkent, ugyanakkor az évelő pillangósok, kukorica, árpa vetésterülete emelkedett Az idén szintén ilyen tendencia várható a késői és kedvezőtlen tavasz következtében, másrészt az állattenyésztés rentábilisabbá válásával. A fentiek magyarázatul szolgálnak arra. ho-ev a termésátlagok emelkedtek A járásban például az őszi búza 11,4 mázsáról 13 mázsára növekedett, a kukorica 11,5 mázsáról 13,5 mázsára, a fűszerpaprika 35,7-ről 40,3 mázsára, a burgonya pedig 28,4-ről 59,4 mázsára holdanként. Ugyanakkor csökkent a vöröshagyma és a paradicsom átlagtermése. Kiemelkedően jó volt a szegedi városi gazdaságok őszibúza-termése, holdanként 18 mázsa, az őszi 'árpa termése 19 mázsa, valamint a 26 mázsás kukorica (mm) átlagtermése. A közös állatállomány a járási gazdaságoknál közel 2 százalékkal csökkent, a városi termelőszövetkezeteknél viszont 9 százalékkal emelkedett (vegyes számosállatban). Mindezek megszabják az idei termelésszerkezeti változtatásokat, és igazodnak a gazdaságok munkaerő-helyzetéhez. Egy ma már vitathatatlan: a kedvező közgazdasági légkör, a szigorított hitelpolitika, az önáLló, vállalatszerű gazdálkodás szigorú gazdaságvezetést, szervezést követel, olyan termelési biztonságot. stabilitást, ami évekre meghatározza a fejlődést. Napjainkban egyre gyakoribb a műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a csomagolóiparban. Meggyőződhetett erről bárki, aki megtekintette Budapesten április 17-től 24-ig nyitvatartott kiállítást, amelyen külföldi és hazai cégek mutatták be termékeiket. Rangos gyártmányok, okos. észszerű termékek hívták magukra a figyelmet, s nemcsak a nagyüzemeknek, hanem a háztáji árutermelőknek is kedveskedtek az itt bemutatott árufélékkel., Mindjárt megragadta a figyelmet, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztő területekről érkezőik víz pusztítását idéző petresi töltésnél Kanász Péter vigyázza a fakadó vizeket. Szivárog, nagy a nyomás ott lent, volt is ideje átázni, de tudni kell, melyik szivárgás milyen. Ha tiszta víz indul a füvek között, akkor nincs baj, de ha zavaros, akkor dolgozik a Tisza, mossa a gátat, -intézkedni kell. A tázlári fiatalember valóságos gyalogösvényt taposott magának. Nézni szép a vidéket, most borul zöldbe a zavaros vízben az összes fűzfa. Koronájuk látszik csak, most válnak a legjobb hullámtörőkké. Nézni szép, de a vízből élő ember tiádja, hogy megint árad, azért zavaros. Vigyázni kell. Aki •napok, hetek óta szünet nélkül jár-kel hatkilométeres szakaszán, az sok gyönyörűséget már nem talál benne. Az őzek hoznak néha egy kis változást: — Csobbanást hallok az éjjel. Reccsen az ág, csobban a víz, csend, megint reccsen, megint csobban. Mi az? Reggel aztán, amikor annyira világos lett. hogy körülbelül már látni lehetett, úsznak kifelé az őzek. Egész éjjel az ágak között kapaszkodtak. Félénk jószágok ezek, de most egyenesen felém tartottak, hogy segítsek, ha netán nem bírnák a partig. Kiér az első. össze is rogyik mindjárt. Kimerült. Ha embert. lát maga körül, nem fél a mellette áradó víztől sem. A mentett oldalon aztán búcsú nélkül megy a többihez. A négyes gátőrházban elég a telefonkagylót leemelni, hogy hallja az ember, ilyen csendes napon sincs nyugalom a parton. Röpködnek az intézkedések jobbra-balra, mert ha szél kezdi fodKísérők figyelmét, a polietilénfóliáB tároló, amelyben gyümölcsöt, zöldségféléket lehet leraikni, 200, 500 és 1000 kilogrammig. Több hónapi tárolás esetén is minünális a zamat- és a nedvességveszteség. Az egész berendezés nem drága, de még sorozatgyártása nem kezdődött el. Az öntözőberendezések nélkülözhetetlen kelléfke lesz a polietilénből készült speciális perforált cső. Úgyszintén a műanyagból készült ítatóvödrök. rekeszek, hurkolt hálók, zsáikok vöröshagymának, gyümölcsnek, krumplinak stb. a szállítására. Érdeklődő csoport figyelte a malacmelegítőlapokat, a gyakorlat azt bizonyítrozni a vizet, teríteni kell a rőzseszőnyeget a hullámverés elé. — Könnyű most riportot írni — mondják az emberek az őrházban —, mert szép idő van. Jöjjön velünk éjszaka, esőben, viharban. Ha éjjel szél kerekedik, villámlik, csapkod az eső, gondoljunk azért azokra a gumicsizmás, fűzfabotos, vaslapátos emberekre, akik ilyenkor is járják a partot a Tisza teljes hosszában, és figyelik, nem zavarosodik-e meg a fűszálak között szivárgó víz, véd-e még a rőzseszőnyeg a hullámverés ellen, folytattak-e aknamunkát a pockok, meg az ürgék, és segítenek az örvényből előkapaszkodó őzeknek. Alpárnál láttam a napokban, hogyan vált át ez a csendes őrködés olyan munkává amikor valóban ember kell a gátra. Erre gondoljunk, aztán alhatunk nyugodtan, mert erősek a gátak, és sokan vigyáznak rá. }s, érdemes vásárolni, hiszen az elektromos fűtésű nvűegitőlap megakadályozza az újszülött malacok hasüregi fel fázását. Az NSZK-ból a Hüls-cég mutatott be műanyagokat. A szeméttároló kukáiétól kezdve a műanyag kertibútorokig, műtrágyái zsákokig és konyhai felszerelésekig mindent megtaláltunk. Japán finom hálókkal, finom faliszönyegekkel és konyhai felszerelésekkel szerepelt. Itáliából mű. anvagragasztó szalagok érkeztek, mindenfajta műszaki és ipari célokra. A hazai kiállítók között a Csongrád megyei tanács vegyesipari szolgáltató vállalatát is megtaláltuk. Nagy érdeklődés kisérte a műanyagfólia-hegesztő gépeket. A 150—250 típusú kézi elektródás műanyagfólia-hegeszrtő gépeket már széles körben használják, hiszen alkalmasak a polietilén és polipropilén, valamint figyelmes hegesztés mellett a PVC-fóliák hegesztésére is. A mezőgazdaságban a legnagyobb szükség a fólia alagutak, vízgyűjtő árkok és medencék bélelésére, ömlesztett műtrágya megvédéséhez, védőfüggönyök készítéséhez alkalmazzák, az iparban pedig gépalkatrészek, gépek, félkészgyártmányok csomagolásánál. A leninvárosi Tiszai Vegyikombinát is bő áruválasztékkal mutatkozott be. A mini zománc igen gyorsan száradó és tetszetős színekben került forgalomba. Mellette a Durol, a Pavolin szintetikus zománc, a mozaik műanyagpadló-ragasztó keltette fel a figyelmet, nem szólva a műtrágyafélékről. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat szállítószalag-görgője nagy sikert aratott, öntisztító képesség, hevedertisztító hatás, magas élettartam, oldalterelő hatás, s nem utolsósorban minimális karbantartás jellemzi ezt a szállítószalag-görgőt. De az üvegszálvázas poliészter csövek, tartályok és tartozékai is sikert arattak. Különösen sokan álldogáltak a Delta Ktsz (Tatabánya) baromfiönetetői, önitatói és poliészter silói előtt. Az utóbbi a legkorszerűbb, legbiztonságosabb takarmánytárolást teszi lehetővé. A tárolósiló gyűrűelemekből állítható össze, így befogadó képessége változtatható. Előnye, hogy a takarmány zsákban való tárolását megszünteti, a nehéz fizikai munkától mentesiti a dolgozókat. A tárolás higiénikus és állategészségügyi szempontból is megfelelő. A kiállítás jó szolgálatot tett, hiszen szemléltette, hogy a műanyag elterjedése a mezőgazdaságban gyorsütemű, hasznos és célszerű. Szűkebb pátriánk közös gazdaságai, a háztáji és kisegítő gazdaságok is megfelelően hasznosítani tudják. Sz. E» Horváth DCZ^Ö EMBEREK A GÁTON MŰANYAGOK A MEZŐGAZDASÁGBAN