Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

sz* Lukács MUNKAERŐ­Imre HELYZET A TÉESZEKBEN A reform kedvező hatásót a termelőszövetkezetekben már 1968-ban tapasztalhat­tuk. Tavaly további előnyös vál­tozásokat figyelhettünk meg így a munkaerőhelyzet alakulásában, a tagok, még inkább a közös munkában részt vevő családtagok száma jelentősen növekedett. s ebben a termelőszövetkezeti tör­vény kedvezőbb hatását is le­mérhetjük. A járás közös gaz­daságaiban 426 fővel növekedett a taglétszám, s 19 ezier 662 lett. A várost gazdaságokban 2 ezer 593-an tevékenykedtek, de igen magas. 33 százalék a nyugdíjasok és járulékosok aránya, örvende­tes, hogy a tavalyi év folyamán ledolgozott mumkanopknál pozitív a tapasztalat, vagyis a közös munkában részt vevő minden egyes tagra 197 munkanap ju­tott. Mind a nagyüzemi termelés, mind a szövetkezetek munkaerő­helyzete parancsolóan írje elő, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak a gépesítésre. Ugyanis a kö­vetkező öt évben a munkaerő­helyzetben lényegesebb változás várható, igen sokan mennek majd nyugdíjba a járás gazdaságaiban, főleg a város négy termelőszö­vetkezetének tagsága közül. Ép­pen ezért fokozni kell a termelés gépesítését, a munkaráfordítást csökkenteni, elsősorban a szántó­földi növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az eddigi lé­pések biztatóak, mint például a kukorica-, burgonyatermelés gé­pesítése Igen nagy az eltérés a termő­helyileg gyenge és a termőhelyi­les nem gyenge termelőszövetke­zetek között. A közös munkában részt vevő tagokra jutó munka­napok száma a gyenge gazdasá­goknál 189 volt. a jobb gazdasá­goknál viszont 215. Ez is azt mutatja, hogy a tagok jövedel­mében kialakult különbségek egvik tényezője a közös mun­kában való részvétel, vagyis a foglalkoztatottság. Kézenfekvő Férfias, Izmokat, inakat, Ide­geket feszítő, kitartó munkára, pusztító áradat elleni elszánt igyekezetre gondolunk, ha két szavunk, az ember és a gát egy­más mellé kerül. Ilyen, vagy ezt közelítő munkára számítottam én is, amikor vízimérnökök ta­nácsára elindultam a Tisza gát­ján. örömmel mondom, csalódtam. Készenlétben állt ugyan az al­győi híd mellett az a két kis mo­toros, a hozzájuk tartozó sárha­jókkal — amelyek néhány napja még az alpári nyári gát maga­sításán szorgoskodtak, hordták a katonák homokzsákjait a surran­tókba —. de a hajósok most meztelen felsőtesttel a parton ül­tek, számadásaikat vezetgették Ilyen-olyan füzetekbe. Nem irigy­lem tőlük ezt a csedes munkát, mert láttam, hogy amott megáll­ni sem volt idejük. Az első kanyarban ötvenes-szá­zas csomókban a gát koronájára készítve mozgalmasabb időre várnak a rőzsekévék. Alattuk a viz színénél karók közé fűzve a többi, mint a mesteri kézzel fo­nott boronakerítés. Ember se­hol? Atkaszigetnél találkozom a gu­micsizmás, fűzfabotos, vaslapátos Tiricz Istvánnal. Kai-szalagja szerint az árvízvédelmi szolgálat segédőre. Hogy szolgálatban van, amúgy is látható, mert a lapát úgy van spárgával a hátára akasztva, mint katonákra menet­gyakorlaton a puska. Látszik,­hogy fáradt, de hiába hívom, hogy üljünk le egy szóra, nem jön. Szolgálatban nem lehet Szombaton múlt két hete, hogy n további gondolat, elsősorban a termöhelyileg gven.se közös gaz­daságokban vetődik fel élesebben a munkaerő megfelelő foglalkoz­tatottsága. Ez megkívánja az üze­mi tevékenységi kör bővítésért, s nem utolsósorban a gazdaság szerkezetének a lehetőségek sze­rint ésszerűbb módosítását. Sajnos sok esetben tapasztal­ható. hogv a hitelpolitika nem veszi ezt figyelembe. Pedig a ho­moki gazdaságokban lényegében évszázados elmaradást kell pó­tolni. s a gyenge termőképessé­gű homokon, ahol néhány évti­zeddel ezelőtt semmi sem élt meg, virágzó gazdálkodást te­remteni. Megfelelő hitelpolitiká­val kellene megalapozni ezeknek a homoki gazdaságoknak a sor­sát, s ahol arra személyi, gaz­dasági garancia van. egyszer s mindenkorra olyan segítséget ad­ni. hogy megoldódjon a működés, a termelés stabilitása, jövedelme­zősége, ne kelljen évről évre a mérleghiányokat foltozgatni. A termelőszervezési munkában ls sokat javult a helyzet. Igaz, az elmúlt esztendőben a termelés­szerkezetekben lényegesebb vál­tozás nem történt, a helyi adott­ságoknak megfelelően nem min­denütt változtattak kellő mérték­ben. A szakosításra sem töre­kednek a gazdaságok, ez a folya­mat lassú. Igaz, a szakosítást, a termelésszerkezet megfelelő irá­nyú fejlesztését nehezíti a meg­levő termelőeszközök összetétele is, az újabbak beszerzésének vi­szont pénzügyi problémái van­nak, másrészt jövedelmi korlátai, nem utolsósorban a termőhelyi adottságok. A művelési ágak vál­toztatása nem számottevő, az in­tenzív művelési ágak kismérvű emelkedése figyelhető meg. Nyil­vánvaló. hogv a jár ás-város adottságainak jobban megfelelő növények termesztése került elő­térbe. e változások szorosan kap­csolódnak az állattenyésztés ja­vuló ütemű fejlesztéséhez. A különböző ipari növények tertnó­itt van, azelőtt belvizes volt Bó­csán. A kettóshasznosítású fűzfa­bot arra való, hogy a rábízott gátszakaszon minden ürgelyukat, vakondtúrást betömjört vele, és segítsen kapaszkodni a gáton föl­felé, vagy támaszkodni lefelé. Napi 12 óra a féloldalas rézsün fárasztó lehet, de most éppen huszonnégy a fejedag, mert a váltás hazament a családjához — aludni. Tizenhárom éve minden tavaszon vállára akasztja Szán­kon a „lapátpuskát", és megy, ahová rendelik. • A szegedieknek most is a nagy területe kisebb mértékben csök­kent, ugyanakkor az évelő pil­langósok, kukorica, árpa vetéste­rülete emelkedett Az idén szin­tén ilyen tendencia várható a késői és kedvezőtlen tavasz kö­vetkeztében, másrészt az állatte­nyésztés rentábilisabbá válásával. A fentiek magyarázatul szol­gálnak arra. ho-ev a termésátla­gok emelkedtek A járásban pél­dául az őszi búza 11,4 mázsáról 13 mázsára növekedett, a kukori­ca 11,5 mázsáról 13,5 mázsára, a fűszerpaprika 35,7-ről 40,3 má­zsára, a burgonya pedig 28,4-ről 59,4 mázsára holdanként. Ugyan­akkor csökkent a vöröshagyma és a paradicsom átlagtermése. Ki­emelkedően jó volt a szegedi vá­rosi gazdaságok őszibúza-termése, holdanként 18 mázsa, az őszi 'ár­pa termése 19 mázsa, valamint a 26 mázsás kukorica (mm) átlag­termése. A közös állatállomány a járási gazdaságoknál közel 2 százalék­kal csökkent, a városi termelő­szövetkezeteknél viszont 9 szá­zalékkal emelkedett (vegyes szá­mosállatban). Mindezek megszab­ják az idei termelésszerkezeti változtatásokat, és igazodnak a gazdaságok munkaerő-helyzeté­hez. Egy ma már vitathatatlan: a kedvező közgazdasági légkör, a szigorított hitelpolitika, az ön­áLló, vállalatszerű gazdálkodás szigorú gazdaságvezetést, szerve­zést követel, olyan termelési biz­tonságot. stabilitást, ami évekre meghatározza a fejlődést. Napjainkban egyre gyakoribb a műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban, az élelmiszer­iparban és a csomagolóiparban. Meggyőződhetett erről bárki, aki megtekintette Budapesten április 17-től 24-ig nyitvatartott kiállí­tást, amelyen külföldi és hazai cégek mutatták be termékeiket. Rangos gyártmányok, okos. ész­szerű termékek hívták magukra a figyelmet, s nemcsak a nagy­üzemeknek, hanem a háztáji árutermelőknek is kedveskedtek az itt bemutatott árufélékkel., Mindjárt megragadta a figyelmet, különösen a szőlő- és gyümölcs­termesztő területekről érkezőik víz pusztítását idéző petresi töl­tésnél Kanász Péter vigyázza a fakadó vizeket. Szivárog, nagy a nyomás ott lent, volt is ideje át­ázni, de tudni kell, melyik szi­várgás milyen. Ha tiszta víz in­dul a füvek között, akkor nincs baj, de ha zavaros, akkor dol­gozik a Tisza, mossa a gátat, -intézkedni kell. A tázlári fiatal­ember valóságos gyalogösvényt taposott magának. Nézni szép a vidéket, most borul zöldbe a za­varos vízben az összes fűzfa. Koronájuk látszik csak, most válnak a legjobb hullámtörőkké. Nézni szép, de a vízből élő em­ber tiádja, hogy megint árad, azért zavaros. Vigyázni kell. Aki •napok, hetek óta szünet nélkül jár-kel hatkilométeres szakaszán, az sok gyönyörűséget már nem talál benne. Az őzek hoznak né­ha egy kis változást: — Csobbanást hallok az éjjel. Reccsen az ág, csobban a víz, csend, megint reccsen, megint csobban. Mi az? Reggel aztán, amikor annyira világos lett. hogy körülbelül már látni lehetett, úsznak kifelé az őzek. Egész éjjel az ágak között kapaszkodtak. Félénk jószágok ezek, de most egyenesen felém tartottak, hogy segítsek, ha netán nem bírnák a partig. Kiér az első. össze is ro­gyik mindjárt. Kimerült. Ha em­bert. lát maga körül, nem fél a mellette áradó víztől sem. A mentett oldalon aztán búcsú nél­kül megy a többihez. A négyes gátőrházban elég a telefonkagylót leemelni, hogy hallja az ember, ilyen csendes napon sincs nyugalom a parton. Röpködnek az intézkedések jobb­ra-balra, mert ha szél kezdi fod­Kísérők figyelmét, a polietilénfóliáB tá­roló, amelyben gyümölcsöt, zöld­ségféléket lehet leraikni, 200, 500 és 1000 kilogrammig. Több hó­napi tárolás esetén is minünális a zamat- és a nedvességveszte­ség. Az egész berendezés nem drága, de még sorozatgyártása nem kezdődött el. Az öntözőberendezések nélkü­lözhetetlen kelléfke lesz a polieti­lénből készült speciális perforált cső. Úgyszintén a műanyagból ké­szült ítatóvödrök. rekeszek, hur­kolt hálók, zsáikok vöröshagymá­nak, gyümölcsnek, krumplinak stb. a szállítására. Érdeklődő csoport figyelte a malacmelegítő­lapokat, a gyakorlat azt bizonyít­rozni a vizet, teríteni kell a rő­zseszőnyeget a hullámverés elé. — Könnyű most riportot írni — mondják az emberek az őr­házban —, mert szép idő van. Jöjjön velünk éjszaka, esőben, viharban. Ha éjjel szél kerekedik, villám­lik, csapkod az eső, gondoljunk azért azokra a gumicsizmás, fűz­fabotos, vaslapátos emberekre, akik ilyenkor is járják a partot a Tisza teljes hosszában, és fi­gyelik, nem zavarosodik-e meg a fűszálak között szivárgó víz, véd-e még a rőzseszőnyeg a hul­lámverés ellen, folytattak-e ak­namunkát a pockok, meg az ür­gék, és segítenek az örvényből előkapaszkodó őzeknek. Alpárnál láttam a napokban, hogyan vált át ez a csendes őrködés olyan munkává amikor valóban ember kell a gátra. Erre gondoljunk, az­tán alhatunk nyugodtan, mert erősek a gátak, és sokan vigyáz­nak rá. }s, érdemes vásárolni, hiszen az elektromos fűtésű nvűegitőlap megakadályozza az újszülött ma­lacok hasüregi fel fázását. Az NSZK-ból a Hüls-cég muta­tott be műanyagokat. A szemét­tároló kukáiétól kezdve a mű­anyag kertibútorokig, műtrágyái zsákokig és konyhai felszerelé­sekig mindent megtaláltunk. Ja­pán finom hálókkal, finom fali­szönyegekkel és konyhai felsze­relésekkel szerepelt. Itáliából mű. anvagragasztó szalagok érkeztek, mindenfajta műszaki és ipari cé­lokra. A hazai kiállítók között a Csongrád megyei tanács vegyes­ipari szolgáltató vállalatát is megtaláltuk. Nagy érdeklődés ki­sérte a műanyagfólia-hegesztő gépeket. A 150—250 típusú kézi elektródás műanyagfólia-hegesz­rtő gépeket már széles körben hasz­nálják, hiszen alkalmasak a poli­etilén és polipropilén, valamint figyelmes hegesztés mellett a PVC-fóliák hegesztésére is. A me­zőgazdaságban a legnagyobb szükség a fólia alagutak, vízgyűj­tő árkok és medencék bélelésére, ömlesztett műtrágya megvédésé­hez, védőfüggönyök készítéséhez alkalmazzák, az iparban pedig gépalkatrészek, gépek, félkész­gyártmányok csomagolásánál. A leninvárosi Tiszai Vegyikom­binát is bő áruválasztékkal mu­tatkozott be. A mini zománc igen gyorsan száradó és tetszetős szí­nekben került forgalomba. Mel­lette a Durol, a Pavolin szinte­tikus zománc, a mozaik műanyag­padló-ragasztó keltette fel a fi­gyelmet, nem szólva a műtrágya­félékről. A Fővárosi Műanyag­ipari Vállalat szállítószalag-gör­gője nagy sikert aratott, öntisz­tító képesség, hevedertisztító ha­tás, magas élettartam, oldalterelő hatás, s nem utolsósorban mini­mális karbantartás jellemzi ezt a szállítószalag-görgőt. De az üvegszálvázas poliészter csövek, tartályok és tartozékai is sikert arattak. Különösen sokan álldogáltak a Delta Ktsz (Tatabánya) baromfi­önetetői, önitatói és poliészter si­lói előtt. Az utóbbi a legkorsze­rűbb, legbiztonságosabb takar­mánytárolást teszi lehetővé. A tá­rolósiló gyűrűelemekből állítható össze, így befogadó képessége változtatható. Előnye, hogy a ta­karmány zsákban való tárolását megszünteti, a nehéz fizikai mun­kától mentesiti a dolgozókat. A tárolás higiénikus és állategész­ségügyi szempontból is megfelelő. A kiállítás jó szolgálatot tett, hiszen szemléltette, hogy a mű­anyag elterjedése a mezőgazda­ságban gyorsütemű, hasznos és célszerű. Szűkebb pátriánk közös gazdaságai, a háztáji és kisegítő gazdaságok is megfelelően hasz­nosítani tudják. Sz. E» Horváth DCZ^Ö EMBEREK A GÁTON MŰANYAGOK A MEZŐGAZDASÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents