Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

Rendelet a kisajátításról és a kártalanításról Móra Könyvbarátok Köre alakul A kormány módosította a kisajátításról szóló korábbi rendeletét, hogy a változta­tással is előmozdítsa a la­kosság lakas- és üdülőépí­tését. A módosítással a kor­mány leszűkítette azoknak az eseteknek a körét, amikor a telek kisajátítása előtt beépítésre kell a tulajdonost felszólítani. Az eddigi szé­les körű felszólításos rendszer ugyanis késleltette a magán­erejű lakás- és üdülőépítke­zéseket. Az új rendelkezé­sek szerint a szabályszerűen kialakított telek beépítésére kisajátítás előtt csak akkor kell felszólítani a tulajdo­nost, ha a telket egyedi csa­ládi ház, vagy üdülőépítés­re akarják kisajátítania A jövőben nem szólítják fel beépítésre a telek tulajdo­nosát, ha a kisajátított tel­ken szervezetten, csoporto­san vagy társas alapon építenek lakóházat vagy üdülőt. A módosító rendelet gondoskodik arról is, hogy ne érje méltánytalanság azt a telektulajdonost, akinek beépítési szándéka van. Az ilyen tulajdonost — ha kéri — fel kell venni a kisajátí­tott telek beépítésére szer­vezett építőközösségbe. Üj rendelkezés az is, hogy Megkezdődött a nemzetközi konferencia A Nemzetközi Társada- dolgozókéval, s fokozatosan lombiztositásl Szövetség kialakult a iermelöszövetke­rendezéseben pénteken a zeti tagság társadalombizto­Gellért Szálló kongresszusi sitást rendszere ls. termében megkezdődött a A mezőgazdasági dolgozók nemzetközi mezőgazdasági társadalombiztosítási és szo­társadalombiztosítási, konfe- ciális ellátását az új terv­rencia, a szövetség első eu- koncepciók szerint tovább rópai regionális tanácskozá- fejlesztik Magyarországon, sa. Mintegy 120 társadalom- Egyik cél, hogy a termelő­biztosítási vezető érkezett a szövetkezét! tagok és az ipa­konferenciára a kontinens ri dolgozók biztosítási rend­szinte valamennyi orszógá- szerében még meglevő elté­ből, hogy az ötnapos tanács- rések lényegében megszűn­kozáson a mezőgazdasági jenek. Alapelv, hogy Ma­népesség szociális biztonsá- fiyarórszágon a társarlalom­•góról. a társadalombiztosítás biztosítás mértéket nem a helyzetéről tárgyaljon. Részt foglalkozás dönti el, a tár­vésznek a nemzetközi társa- SRdalombiztosításra minden dalombiztosítási szövetség dolgozónak egyenlő joga vezetői, megfigyelőként a van. (MTI) szakszervezeti világszövet­ség. a nemzetkőzi Munka- emm^mmmmmmmmmmmmmmm ügvi Hivatal és az Európai Gazdasági Közösség képvi­selői. A megnyitó ülésen megjelentek a magyar mun­kaügyi, egészségügyi, pénz­ügyi és külügyminisztérium vezető munkatársai, a TOT és a MEDOSZ vezetői. Dr. Bartos Istvánnak, n SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vezetőjének üdvözlő szavai után dr. Heinhold Melas, a Nemzet­közi Társadalombiztosítási Szövetség elnöke, az Osztrák Társadalombiztosítási Szö­vetség igazgatója mondott megnyitó beszédet. A ma­gvar kormány üdvözletét dr. Soós Gábor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter első heyettese tolmá­csolta. Gál László, a SZOT titkára, a magyar társada­lombiztosítást két évtizede irányító szakszervezetek nevében kívánt eredményes munkát a nemzetközi konfe­rencia résztvevőinek. * A magyar szakemberek a mezőgazdasági lakosság biz­tosításának igen jelentős fejlődéséről számolhatnak be­a konferencián. A felszaba­dulás előtt az ország mező­gazdasági lakossága a bizto­sításból lényegében ki volt rekesztve, szociális „Védel­mük" csupán a rendkívül szegényes alamizsnaszerű öregségi biztosításra korlá­tozódott. A felszabadulás óta egész sor intézkedés egyre szilárdította a fRlu la­kosságának szociális bizton­ságát. Az állami, mezőgaz­dasági üzemek, és vállalatok dolgozóinak társadalombiz­tosítása és szociális ellátása lényegében azonos az ipari ha a telket hosszú időre épí­tési tilalom terheli, a tulaj­donos — méghalái'ozott lel­tételek esetén — kérheti a telek méltányosságból törte­nő kisajátítását. Szükségessé vált a kisa­játítással kapcsolatos kárta­lanítás egyes szabályainak, elsősorban a telekért járó kártalanítás mértékének a módosítása is. A kormány­rendelethez kapcsolódó mi­niszteri rendelet felemeli a telkek irányárait, s így a kártalanításkor a forgalmi árakat jobban figyelembe vehetik. A rendelet szerint a tel­kek értékelésekor a közmű­vesítés fokát a jövőben csak altkor lehet figyelembe ven­ni, ha a közművet a tulajdo­nos létesítette, vagy a léte­sítés költségeihez, hozzájá­rult, továbbá, ha a tulaj­donjog megszerzésekor a közmű már megvolt. E ren­delkezés azt kívánja meg­akadályozni. hogy az állami közművesítés nyomán a tu­lajdonos a kisajátításkor in­dokolatlan ' jövedelemhez jusson. Többször előfordult, hogy az államtól kedvezményesen vásárolt — s utóbb kisajá­tított — házingatlanért a tu­lajdonos a vételárnál na­gyobb kártalanítást kapott. Ezt a visszásságot akarja kiküszöbölni a rendeletnek az a része, amely szerint az adásvételi szerzqjjéstől szá­mított öt £ven belül történő kisajátítás esetén a kártala­nítás alapja a vételár. Ezt az összeget csak az időközi beruházás és avulás alapján lehet módosítani. A módosító rendeleteket a Magyar Közlöny április 21-i száma közölte. A Móra könyvesbolt kez­deményezésére — a Somogyi Könyvtár patronálásával — a napokban előkészítő bi­zottság alakult a Móra Könyvbarátok Körének élet­re hívására a Bartók Béla Művelölési Központban. A kör megalakulását — amelyet az említett intézmé­nyeken kívül jeles könyv­gyűjtők: dr. Horpácsi Gé- . . za nyugalmazott körzeti or- képp vendégül látják vos és Székely Béla nyugal- a kör tagjai. könyvgyűjtéssel kapcsolatos témákról esik majd szó. A kör emellett fontos cél­jának tekinti a szegedi Iro­dalom hagyományainak ápo­lását és a ma alkotó írók, költők munkájának támoga­tását. Ezért ankétokat, író­olvasó találkozókat is prog­ramba iktatnak. A könyv­kiadók képviselőit, szerkesz­tőket, kritikusokat hasonló­MÉMfe majd mázott postaigazgató is tá­mogatnak — az ünnepi könyvhét idejére tervezik. A kör a könyvbarátmoz­galom sajátos megjelenési formája lesz, s főként a magánkönyvtárak fejleszté­sét, illetve kialakulósót szol­gólja. A Móra könyvesbolt ugyanis folyószámlát nyit a kör tagjai számára, részlet­vásárlást biztosít, és a kevés példányszámban megjelenő művek, könyvritkaságok vá­sárlásánál is előnyben ré­szesíti a tagokat. A kör egyébként a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont folyóiratolvasójában klubként fog működni, s rendszeres összejöveteleket tart, amelyek keretében a így a Móra Könyvbarátok Köre a kedvezményes könyv­vásárlás mozgalmát nemes tartalommal tölti meg — az olvasók épülésére, művelt­ségének emelésére. Tóthitól József Több kisiparos Pénteken megkezdte két­napos országos választmányi ülését a KIOSZ. A kisiparo­sok számának gyarapodásá­ról és tevékenységük alaku­lásáról számolt be dr. Gerval j Béla elnök. Az ülésen részt vett Horváth Gyula könnyű­ipari miniszterhelyettes is. A kisiparosok száma a legújabb felmérések szerint meghaladja a 82 ezret, 5600-zal több, mint az előző év hasonló időszakában. A magánkisiparosok 1989-ben 5 milliárd 842 millió forint értékű munkát végezlek. Baranya 5 ezer éve A pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai pén­teken bemutatták az újsaglróknak az új régészeti kiállí­tást, amely Baranya 5000 éves történetét eleveníti meg az i. e. IV. évezredtől a magyar középkorig. A kiállítás a legkorszerűbb rendezési elvek szerint készült Mintegy négyezer tárgy kapott helyet, többségükben az elmúlt két évtized ásatásainak leletanyagából. SZEGEDI CSIGÁK FRANCIA ASZTALOKRA A ny u g díj k ieg ész ítés helyes értelmezése A nyugdíjfolyósító igazgatóság közíemónye Az ellátások 1970. márci- 1908. december 31 között us hó 1. napjától végrehaj- megállapított saját jogú tott kiegészítéséről szóló nyugdíjakat havi 80 forinttal rendelkezést a tapasztalat kell kiegészíteni. Az özvegvi, szerint sokan tévesen értei- a szülői nyugdíjakat és az mezik, ezért a nyugdíjfolyó- árvaellátásokat havi 40 fo­síló igazgatóság a következő rinttal kell kiegészíteni tájékoztatást adja: d) Az 1908. december hó 1. Az 1000 forinton aluli 31. után 010 forintnál alacso­nyugellótások legfeljebb 1000 nyabb összegben megallapi­forintig való kiegészítése at- tott, vagy megállapításra ke­tól függ, hogy az ellátás el- rülő saját jógü nyugdíjak ső ízbeni folyósításának nap- összege 610 forintnál keve­,1a 1954. október hó 1., 1959. sebb nem lehet január hó 1., 1969. január hó — . ' 1. előtti nap, vagy sem. 2- A nyugdíj a munkavi­. . .. .. . . , szony megszuneset követő ,?> Az 1954 október ho t. j aü ithat6 é előtti jogszabályok alapjan azok akiknek munkavls/.0. megal apított sajat jogú el- nya 1968 december hó 31­latasok kiegeszítese 20 szaza- -,/!«; _,„„ „,,„„JM„ lék de legalább havi 60 fo- J-/^ Ynűár hó^l-től rlnt, ozvegyj szülői es ar- jogosultak tehát kiegészítés va ellatasokat 20 szaza ek, részükre nem já de legalabb havi 40 fonnt- , „ I '. „,,, „ tal kell kiegészíteni. 3 „Hozzátartozói ellátás" b) Az 1954. október hó 1- flatt azok az ellátások ér­től 1958 december 31-ig ér- ^ndok' amelyeket az el­vényben volt jogszabályok hunyt dolgozó vagy nyugdi­alapjan megállapított saját Jas hatramaradottainak al­iogú nyugdíjakat 10 száza- lapítanak meg Ilyenek: az lékkai, de legalább havi 00 ozv"«yi n>'ugdij, • ,szulül forinttal kell kiegészíteni. Az nyug^J, az arvaellatas. özvegyi, a szülői nyugdíja- Nem hozzátartozói ellátás kat és az árvaellátásokat 10 a házastárs (élettárs) után százalékkal, de legalább ha- folyósítható házastársi pót­vi 40 forinttal kell kiegészí- lék, illetőleg a gyermekek leni. c) Az 1959. január hő 1. és Itt a tavasz, motorozzon Ön is csónakmotorok OTP-hiieire is a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ Oroszlán u. 4. sz. alatti üzletében. xS 102 664 utáni családi pótlék. Ezek összege 1970. március hó 1. napja után ls változatlan maradt. 4. Változatlan maradi" a házastársi pótlék megállapí­tására vonatkozó rendelke­zés ls. Házastársi pótlékot annak a nyugdíjasnak lehet megállapítani, akinek ellátá­sa a havi 1000 forintot nem éri el. Változatlan maradt a nők saját munkaviszonya után járó és az özvegyi jogon megállapított nyugdíjának együttes összeghatára. A két ellátás együttesen legfeljebb 800 forint összeghatárig fo­lyósítható. Érzékeny lelkületű höl­gyek szerencsére nem for­dulnak meg ebben a Tisza Lajos utcai kis kapualjban, mert valószínűleg iszonyod­va hőkölnének vissza: a lá­dák résein át csigák tucat­jai nyújtogatják szarvukat. Hiába erőlködnek azonban, a házuk nagyobb három centi­méternél, és nem jutnak •vissza az áhított Zöldbe. In­nen. a csigafelvásárló telep­'rnl már csak újabb meg újabb ládákba jutnak, s vé­gül — nem egészen ilyen virgonc kedvben, mert főtten — a francia ínyencek aszta­lára. Szerencsére vannak, akik nem kényesek, s nem nyúl­nak kesztyűs kézzel a csi­gákhoz. Kocsis La.ios a Do­bó utcából ilyen ember, a csigas.vűjtés a mellékállása (nem is éppen rossz mellé­[ kes). foglalkozására nézve autószerelő. Csigából — bútor — Vannak olyan napok, amikor 210 forintot is ösz­szeszedek. de ezt csak eső után lehet megcsinálni. Ma egy óra alatt a csigagyűjtés­sel ötven forintot kérestem. Egy időben a móravárosi te­metőhöz iértam. de onnan több mázsát hordtak már be, szinte learatták a csigater­mést. mostanában Újszeged­re is kijárok. — Mióta használja ilyes­mire a szabad idejét? — Három éve vagyok csi­gás. Ügy jutott eszembe ez a pénzszerzési lehetőség, hogy kirándulásra gyűjtögettem, és nem akart összejönni a pénz. Akkor két hét alatt hatszáz forint ára csigát adtam el. s azontúl nem. voltak tavasz­utón gondjaim. Csak legföl­jebb az, hogy többet nézem az eget, mert eső utón lehet a legtöbb csigát összeszedni. Kell a pénz, nősülni akarok, a bútor árához éppen jó lesz, amit a csigákért kapok. Az ötvenmázsás ember Fullasztó meleg. kevés ilyenkor az. aki tele vödör­rel. zsákkal érkezik az átve­vőhöz. A kevesek közé tar­tozik Pintér Gyula, aki- év közben ruhatárosként dolgo­zik. de a csigaszezonban ott­hagyja helyét, veszi a zsá­kot és néhány hónapon át csigára vadászik. Hogy hol. azt persze nem árulja el. a jó vadászterületet minden csigás szigorúan titkolja. — Egy szezon alatt 20—25 ezec forintot is meg lehet keresni a csigával — emeli egy láda fölé a zsákot, amelyből csigák ezrei buk­fenceznek újabb börtönükbe. — Ügy fogadtam meg. hogy idén ötven mázsát gyűjtök össze. Ez az én kis külön szerződésem. A mostani zsákmány — mutatja a mérleg — több mint húsz kiló. Tehát 123 forintot tehet zsebre az öt­venmázsás ember, aki jó napokon négyszáz forintot keres itt. Máris indul, még egy zsákravalót azért ezen a tikkasztó, nyarat idéző na­pon is össze akar 6zednl. Nincs rizikó A Tisza La.ios utcai felvá­sárlótelep nem az egyetlen Szegeden, van még a MÉK­nek ls. a földművesszövet­kezetnek is. Eddig az utóbbi cég szabad vadászterülete volt a cslgászedés, Idén elő­ször jelentkezett a konkur­rencia. Meg is látszik az eredmény: a megállapított felvásárlást ár hat forint, de a hirdetésekben már hai öt­venet, majd hat hatvanat ígértek a gyűjtőknek, egy­másra licitálva. Sőt, a föld­műresszövetkezetiek most már hét forintnál tartanak. Nem rossz üzlet tehát a esiga. Ahogy a MÉK-nél mondják: nincs rizikója. A csigát nem kell tenyészteni, etetni, félteni. Megterem, mint a vadgyümölcs. A MAVAD viszont, külföldre is szállító vadászati kereske­delmi vállalkozásunk, tizen­egy harmincat fizet kilójáért, A több mint négy forintnyi különbségben persze benne kell lennie a telepvezetők jutalékának, a szállításnak, a törvényszerű súlycsökkenés­nek is. Eddig viszonylag jó volt az Idő, a MÉK például ötven­hatvan mázsa csigát szállí­tott el Szegedről. A szezon végéig — júliusig — ennek háromszorosára számítanak. S ha mindent összevetünk, akkor kitűnik az is. hogy idén körülbelül négyszáz mázsa szegedi csiga vándorol saját átlagsebességénél sok­szorosan nagyobb tempóban a csigaszerető országokba. Ahol valószínűleg így ének­lik a közismert gverekdalt: Csigabiga gyere kl, majd megeszlek ideki'. Veress Miklós $zeqed szobrai I - m -• s . . - . ^ " ­Anya gyermekével (225.) A gumigyár előtt állították fel 1969-ben az „Anya gyermekével" című szobrot. Készítője: Boda Gábor. • Egy kedves olvasónk tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy a Ul-es sorszámmal közölt Rapaics Radó szobrot Mar. kup Béla szobrászművész készítette. Ugyancsak az ö mun­kája a tanárképző főiskola l. gyakorló általános iskolája előtt látható Boldogasszony-szobor is Mén egy kiigazítás: a megyei tanács előcsarnokában látható Eneklö ifjúság című dombormű készítőjének neve helyesen — Kiss Sán­dor. SZOMBAT, 1976. ÁPRILIS SS, DELMAGYARÜRS/AG 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents