Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

1 tudományos kutatás igazodjék a társadalom igényeihez Straub F. Brúnó előadása a SZAB klubjában Indulás Somogyi Károlyné felvétele A nemzetközi motoros túra. amelynek részvevői hét szocialista ország fiataljai. s akik a Relschtag épületére negyedszázaddal ezelőtt kitűzött győzelmi zászlóval or­szágokon haladnak át, kedd este — mint jelentettük — Szegedre érkeztek. A győzelem zászlaját vivő nemzetközi motoros túra Szegedről tegnap, szeidnn délelőtt 10 órakor folytatta útját Hódmezővásárhelyre, maid Szentesen át Szolnok megyébe. A túra Csehszlovákián át május 9-re, a győzelem napjára ér Berlinbe: Képünkön: Szegedről to­vábbindul a zászlós menet. A város kapui Könnyű volt hajdan a bői is kivehetően — ilyenek sek. város vániszedőinek. Az ide- vannak egyes nyugati orszá gennek kőfal állta útját, s gokban a benzinkutak mel a kapu csak annak nyílt ki, aki megadta az árát. Aztán meg a falon túl kezdődött csak a város, és azt sem kérdezte ugyan senki, hogy miért nem parkosították az utakat S még később is enyhébben ítéltetett meg az elhanyagoltság. akkor is. amikor a várkapuk már Átfutó vendégek Megdöbbentő számadato­kat lehei olvasni arról, hogy hányszorosa halad át Szege­den azoknak a turistáknak. néni* "de"a "vámháaak meé aki,k ideig-óráig itt is ma­radnak. Ilyenkor szokás a szállodahiányt emlegetni. Arra mai- csak kevesen gon­dolnak. hogy amíg az erre­járó átrobog a városon, vajmi kevés dologra hívhat­juk fel a figyelmét. A Bú­mért így hagyományozta rá- dapesti úton,nem messze a fontos szerepet játszottak a vái os életében. A szegedi vámházakból is maradt még egy-egy muta­tóha. de jobbára már csak a környékbeliek tudják — juk az elnevezést a múlt —. hogy azt az egyemeletes sár­ga épületet vámháznak kell hívni. Ezek ott állnak, ahol valamikor a város kezdődött. minden évben szóvá teszik tanácsüléseken. Igy már többször is szó volt arról. lett. Tán nem is ráfizetése- hogy micsoda gaztenger öve­zi a Kossuth Lajos sugárút ket oldalát. Mindenki tudja, hogy mi­lyen gyönyörű tervek készül­tek Szeged fejlesztésére, hogy eljön az idő, amikor a töltés előtt is már valami olyan látványban lesz része a vendégnek, mint ha Vá­sárhely felöl érkezve meg­pillantja a tarjáni házakat. Aadig is azonban sok min­dent lehetne tenni, hogy az érkezők kedvtelten figyelje­nek fel Szeged kapuira. (Még a két nagyon jelképes ka­pura: az állomásra és n buszállomásra is.) S lévén, hogy Idegenforgalomról is szó esett: úgy tán szíveseb­ben maradnak és hagyják itt azt a bizonyos „vámot", ami­nek csak a formája válto­zott. ' Veress Miklós Az Akadémia feladatai az új szervezeti formák kö­zött — ezzel a címmel tartott előadást Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke a Szegedi Akadémiai Bi­zottság klubjában tegnap délután 5 órakor. A meghí­vókat nem hiába küldték ki: a SZAB-székház tanácsko­zási terme megtelt klubtagokkal és érdeklődőkkel. Az előadást — amelyet alább röviden ismertetünk — élénk és mondhatjuk, izgalmas t'iía követte. A tudomány irányítása a tudományok aktív szervezé­fejlett országokban mindé- sében és művelésében. A nütt az állam kezében van másik akadémiatípus — úgy i Foglalkozik például az em­ber és bioszférája problémá­júval, vagy a kuzepukolai oktatás gondjaival. Ezután is mindig az élet nagy kér­déseire kell a .legkorszerűbb választ adnia Az előadó szerint a Ma­gyar Tudományos Akadé­miának, mint testületnek a feladatú a többi között: or­szágos áttekintése legyen a — hangsúlyozta az előadó is mondhatnunk: szocialista Júdománvos kutatásokról, A Magyar Tudományos típusú — aktívan leszt vesz B/()k,.ól ,s ame!vekkel ma­Akadémia tervei is szorosan tudományos tevékenységben, összefüggnek tudománypoli­tikánkkal. A tudománypoli­tikát néha vulgárisan, csu­pán aszerint értelmezik, hogy fejlesztésére mekkora összegeket költ az állam. Ha­ga nem foglalkozik; a fel­vetődő tudományos ügyek­ben fejtse ki véleményét, szögezze le álláspontját a •tudomány legúlHbb eredmé­nyeinek megfelelően: el kell döntenie, milyen tudomá­nyokban kell alapkutatást annak irányításában. Az el­múlt két évtizedben az MTA sokat kísérletezett, hogyan tudna legtöbbet nyújtani a szocialista társadulomnak. Lassan, de fokozatosan meg­zánkban 4,5 milliárd forin- kezdődtek az akadémiai in­tői, vagyis a nemzeti jövede- tézetek építkezései. Ebbe a foM , , z aiapkutatá­delemnek 1.7 százalékát for- sorozatba tartozik a Szegedi * ^ na_ dítjuk tudományos kutatási Biológiai Kutató Intezet is, yobb tudal((ssn((lial segítee célokra. Ez a Szovjetunió 3 amely néhány éven belül , „a7dM4aj igénvei­százalékos arányához képest megkezdi működését ŰJsze- ^k kiete-üését kevésnek tűnik, Ausztriához geden. Nagyon fontos, hogy ' *, . ,, . mérten azonban, ahol a nem- ezek az intézetek a jövő- Aki Magyarországon él és zeti jövedelemnek csupán 0,7 ben már ne szakadjanak el U folytat tudományos teve­százalékát költik tudomány- az egyéb kutatóhelyektől, kenyaége - hangsúlyozta fejlesztésre, igen tekintélyes vagyis aktívan segítsék pél- befejezésül Starub F. Bru­anvagi áldozat. Ennek je- dául az egyetemek munkáját nó - annak azt kell meger­lentfe része alkalmazott ku- is. teni eUosorbun. b°«y ™ tatásokra megv el, ami ért- A„ AlfBdímia mint testű- Val "Ükséai a '?rf'I hető is: a társadalom azért ^L'^fs^a^ve oa- ennek aZ ,8éT,vnek* ad pénzt tudományos kuta- ® L^* m^Ste te !z kielégítését kell teljes erő­varos határát jelző táblától all ugyan egy járókelők szá­mára észrevehető térkép, de semmi több. S még az a tér­kép is érne valamit, ha a sugárutak mentén, nem olyan helyre tennék, ahol messze a körtöltéstől. Eljárt egy cutós észreveszi, de így1.'! felettük az idő, de környé- Nincs tehát rekláma a vó­kük nemigen változott: Sze- roanak. Pedig kellene. Vati­getí kapui, amelyek immár nak metropolisok, amelyek­nek nem kell, történelmi vá­roskák, amelyek benne van­nuk minden bédekkerben. Egy olyan városnak, amely­ből az utazó nem láthat szinte semmit, több kellene. Néhány nagy hirdetés a vá­ros kapuinak környékére: Töltsön egy napot náunk! Egyen halat a halászcsárdá­ban, vegyen papucsot a Dóm téren, nézzen szét a Füvész­kertben. szórakozzon a Sze­gedben! tásokra, mert valamilyen eredményt udr tőle. Egy or­szág fejlettségét — ez ter­mészetes — a tudomány szintje határozza meg. Az olyan kis országnak azon­ban, mint hazánk is, na­gyon meg kell gondolnia, milyen kutatásokra költi a pénzt. Húsz év alatt rendkívül megnőtt az akadémiai inté­zetben dolgozó kutatók szá­ma. Ennek következtében az Akadémiának egyre keve­sebb ideje jutott arra, hogy az egyetemeken folyó tudo­mányos tevékenységgel is foglalkozzék. A felgyülem­lett problémák szinte auto­matikusan felvetették az Akadémia reformját. A világon működő akadé­miák általában két típusra oszthatók — mutatott rá az MTA alelnöke. Az egyik, az úgynevezett arisztokratikus típus, amelynek „szent és sérthetetlen" örökös tagjai vannak, de nem vesz részt a lalkozott, ami elősegítette az ember egészségét, kényel­mét, magasabb szintű életét. vei támogatnia. F. N. I. Zártkertrendezés 1644 községben A TIT budapesti stúdiójá- földek értékesítésére, illetv0 ban szerdán, tegnap ülést haszonbérbe-adására. Az ak­tjrtott a Geodéziai és Kar- ció előmozdítására a tanácsi tográfiai Egyesület. Halász szervek több eredményes Péter, az Országos Földügyi intézkedést tettek, és Térképészeti Hivatal ve- A zártkertrendezés és az zetőjo a földügyi szakigaz- új zártkertek kijelölése or­gatás. földmérés és térképé- szágszerte jó ütemben halud. szét helyzetéről tartott elö- A zártkerteket és a zártkert adásában egyebek között el- jellegű területeket hatósági mondotta: a földtörvény engedély alapján vizsgálják végrehajtása keretében ke- felül. Ahol a területi adott­riil sor a nagyúzeinileg ered- súgok, vagy a tulajdon- és inényesen nem hasznosít- használati viszonyok szük­liató egyas külterületi állami regessé teszik, ott új zárt­kerteket alakítanak ki. A nyitva állnak Budapest es Baja. Vásárhely, Szabadka és Makó felé — még ma sem reprezentálják kellően a várost. Izabella harmincöt éves Sokat viccelődtek a szege­diek azon, amikor .a második hidat hozta valaki szóba, hogy hiszen két hídja van a városnak. Ilyenkor Izabella- RíjSZkPSPP ra gondoltak, aki nevével cl- ö len tétben egyáltalán nem bella, azaz szép. S bár illet­lenség ilyet születésnap kö­rül emlegetni. —Az Izabella­hidat 1935-ben építették — hiábavaló dolog Kozmetikáz­hatni szebb, modernebb fe­lüljáró kellene oda a Kos­suth Lajos sugárút végébe. A szebb felüljáróhoz pedig méltóbb környezet: anyag­raktár és nem túl étvágy­gerjesztő falatozó helyett Színpad a színpadon Bemutalták a Parasztbecsület és a Bajazzók díszleteit és valóság Mindenki tudja, hol kez­dődik hivatalosan Szeged, de — akármelyik utunkon — próbájon csak külföldit bel­jebb kalauzolni a városba, kíváncsi lennék, mit mond. A József Attila sugárúton Msnk Tariént szeretné mu­tatni. a Szőregi úton halad­val legszívesebben csak esetien valami valóban szép Odesszánál szólna. De csuk bisztró, ahol — a benzin­kúttól nem messze — varos­balépóge előtt frissítőt inni s tájékozódni tud az utas. Valaha voltak ilyen ven­déglők, a mostani N.várfas falatozó helyén például n akkor lélegzik föl igazán, ha eljut a Bel városba. A lokálpatrióta büszkeség mögött ott a valóság ugyan­ié: éppen a város egykori kapuit jelző sugárútjaink a 'egelhanyagoltahbak. varos Tolbuhin sugárút végén. Es és falu keveredik « mentük ­— csupán detektívregények- ben. Elhanyagoltságukat Hungarológiai Intézet Érdekes kísérletet kezdeményez az Újvidékén műkö­dő fiatal jugoszláviai Hungarológiai Intézet. A kísérlet témája a kétnyelvűség, pontosabban azoknak a gyerme­keknek az értelmi fejlödese. akik környezetük hatására egészen kis koruktól szinte egyszerre tanulnak meg ma­gyarul es szerb-horvátul. Két előadás — egyetlen díszletben SIfUs Jozbcl felvétele Tegnap délelőtt a szabad­tért játékok igazgatóságán a nyár nagy operapremierjét ígérő Parasztbecsület és Ba­jazzók díszleteit mutatták be. Horváth Mihály igazgató­helyetles azokról az egykori nézőkről beszélt, akik már régóta személyesen, vagy le­veleikkel elevenítik fel av 1935-ös előadás felejthetet­len emlékeit, s szinte szín­padra reklamálták Ismét Mascagni és Leoncavallo si­keroperáit. Az 1970-es előadás persze elkepzeleieiben nem követ­heti szorosan a 35 évvel ko­rábbit. Bár a tér ugyanaz, a szemlélet azóta változott. Az akkori naturalista hatásokat (még a tengert is odafestet­ték a háttérre) most absztra­hál tabb díszletapparátus és a templom közvetlen jelen­létének kihasználása váltja fel. Varga Mátyás, a szege­di fesztivál díszletezöinek doyenje azonos alap­konstrukcióba állítja be a két előadást. A tegnapi saj­tótájékoztatón elmondta, a szicíliai dombtetők zsúfolt hazáira emlékeztető emel­vényrendszer a Parasztbe­csületben fehér tónust kap, s erre — acommedia dell'arte szellemében — maguk a szereplők rakják fel a Bajazzók színpadi-színpadát. A díszletsorba szervesen be­épül a tér kétoldali világí­tótornya is, a prológ pedig reflektorfényben hangzik el. N. I. zártkertek tulajdoni- éa használati viszonyainak fe­lülvizsgálatával és rendezé­sével 1973-ig készülnek e!. A zártkert rendezést 1644 községben 173 ezer hektáron hajtják végre. Az utóbbi években a váras­f el mérés- Is a korábbinál jobb ütemben haladt — mondotta Ha lusz Péter. Négy év alatt 16 ezer hektáros te­rületről készült el városi földmérési alaptérkép Be­fejeződött egyebek között B'iia. Komló. Tatabánya. Salgótarján. Siófok es Fo­nyód felmérése, további 27 város és nagyközség felmé­rése pedig folyamatban van. (MTI) m Uj üzem Szerdán Gyöngyösön fel­avatták a Könnyűipari Gép­javító Vállalat ú.l üzemét. Az avatóünnepségen részt vett Szurdl István belkeres­kedelmi miniszter. Gyöngyös varos országgyűlési képvise­lője. Horváth Gvula könnyülpa­ri miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a fontos hazai és exporttermékeket gyártó vállalat fejlesztésének egyik Jelentős állomása a gyöngyö­si üzem létrehozása. A Mát­raaljai Szénbányák Vállalat megszüntetett 12-es aknájá­nak üzemi épületeiben be­rendezett új üzem jelenleg mintegy 200 munkást foglal­koztat, de mar a közeljövő­ben ezer főre emelkedik dolgozóinak száma. CSÜTÖRTÖK, 1970. ÁPRILIS 23. délmagmrors/ag

Next

/
Thumbnails
Contents