Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

Megyei díszünnepség hazánk felszabadulásának évfordulóján (Folytatás ax 1. oldalról.) radottabb országai közül a átalakult A földosztás elsővilág társadalmi haladásának ^XÍ^^Ii ^ azért, hogy Európa legeima- élvonalába kerülhettünk. Elismerés a magyar dolgozó osztályoknak — Nagy erőfeszítéseket tettünk hazánk gazdasági fejlesztéséért. Az elmaradott agrár-ipari szintről előreléptünk. Hazánk ma fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország. Becslések szerint a világ lakosainak alig több mint egyötöde él nálunk gazdaságilag fejlettebb körülmények között. Országunk Ipari termelése a 25 év alatt a háborút megelőző esztendők színvonalához képest több mint nyolcszorosára nőtt. — Csongrád megye Ipari fejlődósében is látható az országban lezajlott hatalmas változás. Megyénk szocialista ipara terjedelmében kibővült, új iparágak honosodtak meg. Közlekedésünk, kereskedelmünk korszerűbbé vált. Az utóbbi években feltárt olaj nemsokára az ország olajtermelésének felét szolgáltatja. Megyénk hajdani agrárvárosaiban izmosodik az ipar, munkásainak száma a felszabadulás óta megkétszereződött és meghaladja a 80 ezret. A számbeli növekedéssel egyidejűleg erőben és öntudatban is megerősödött. — Nagyszerű munkásoszaki megműveli. Alig fiatalabb szabadságunknál a termelőszövetkezeti mozgalom. Joggal nevezzük a falu szocialista átalakítását újabb ' forradalmi változásnak. Ilymódon a népgazdaság második legnagyobb ága, a mezőgazdaság is egészében szocialista tartalmat nyert, . s megkezdődött a parasztság egységes osztállyá szerveződése. Minőségi változás ez a két nagy dolgozó osztály történelmi szövetségében, de a mezőgazdasági termelés eredményességében is. A paraszti élet valódi nagy változását a mai erősödő termelőszövetkezeti mozgalom reprezentálja és az igazi felemelkedést ez garantálja dolgos parasztságunknak, amely nemcsak hogy megértette, de visszavonhatatlanul magáévá is tette az új, szocialista életformát, pártunk agrárpolitikáját. Dolgozó parasztságunk szívét, tudását, akaratát adja a termelőszövetkezeti mozgalom sikeréhez. — Megyénk dolgozót a munkában, küzdelemben mindenkor ott voltak a tenniakarók aktív táborában. Megértették és magukévá tették mindazokat az intéztermelŐ erővé válik és így méretű elterjesztése. Elisme- dunk a szocializmus felépitépozitívan befolyásolja az rés azoknak, akik az elmúlt sének programján. emberek tíz-i és százezreinek negyedszázad során küzdőt- A szocializmus építéseéletét. tek Ideológiánk terjesztésé- nek hazai története is meg— Gazdasági és politikai ért, olyan eredménnyel, hogy tanított bennünket arra, munkánk eredményességéhez ma elmondhatjuk: blztosltot- hogy az új társadalom épltéin.! tuk társadalmunkban a sét csak a marxlzmua-lenlmarxizmus-leninizmus Ide- . nizmushoz való következetes ológiájának, korunk egyetlen marxizmus-leninizmus he- hűséRBel p^ g^pd v«haladó világnézetének tömeg- gemónlájái zetésével. a munkásosztály hatalmának helyes gyakorláI o„fá'LU I--: . sával. következetes szövetLegfobb erkölcsi törvény: sé£?i pomikávai éS kétfrontos mi ' i . küzdelemmel lehet eredméa OOIgOS elet nyesen végezni. A társadalom csak alkotó millióinak — Az emberi magatartás- lenség tobzódásán, de siker- tennlakarása és elvi alapo ban, gondolkodásban azon- re vittük a szocializmus kon kialakult együttműköban még maradtak idealista alapjainak lerakását, és dése alapján és szellemében lerakódások, téveszmék, eredményesen munkálko- épülhet eredményesen. Ezért a szocialista előrehaladást segítő közszellem, köz- _ _ •»» i •• ••» i n r í. erkölcs megteremtésén to- DOrűtű/nKKO/ OrOK hUSegüCn vábbra is buzgón fáradozff^L?-*, közszel!en? nem _ Negyedszázad tapasztó- olyan erős, szilárd és hárclatából mondhatjuk, hogy ban megedzelt tömegpárt veenLrihPtr^SfmLi eredményeink forrása a pro- zetésével tudunk megbirkózP^ ÍL I T x3 letár internacionalizmushoz ni. amely bízik a dolgozo vM A való következetes hűség, emberek millióiban. Nem téamelynek legfontosabb ele- veszti szem elől a nagy táres do^o^it7e 3 me a Szovjetunióval való sadalml célokat, képes szer— Erkölcsi követelmónvp örök barátság, alkotó együtt- vezni és vezetni a munkásEtkolcsi követelménye- mflködés Ez az amlre „ fei- osztály és az egész magyar ink között döntő a közösségtályunk öntudatos harccal, „. alkotó munkával lett és ma- társadalmunk kedéseket, amelyeket gazdaiád". munkásosztálynak. magyar ** életünk ^orsabb 1 lerfőhhMtí - A magyar falu. a ma- késének érdekében pártunk tele tovébbT ShaJadT «yar mezőgazdaság teljesen ás kormányunk elhatározott, punknak. Oj minőségében, a hatalom birtokosaként is hí- A rmrínlírmiK prpit* ven teljesítette a haza iránti " SZOCIUIIZmUS CrCJC kötelességeit, és pártjának e . iA levezetésével képes volt saját es teKinteiyc érdekelt összeegyeztetni a dolgozó nép egészének érde- — Gazdasági fejlődésünk A szocializmus társadalmi keivel. Az országépítés és a meggyorsításának célja ve- valóságként bontakozik ki hatalomért folyó harc fel- zérelte pártunkat, amikor — előttünk, s előnyeit már a adatában magával tudta ra- felismerve a fejlődés ellent- mai alapozó, építő generácigadni a dolgozó magyar nép mondásalt — bevezette a ók ls élvezhetik, minden haladó rétegét. Törté- gazdaságirányítás mai rend- _ A gazdasági, társadalmi nelmi szerepét ma ugyanúgy szerét. Az elsó két év tapasz- forradalommal egyidőben — gyakorolja: a dolgozó pa- talató szerint e rendszer jól annak keretében — kibonrasztsáegal, a haladó értei- szolgálja a XX. pártkongresz- takozott és előre haladt a miséggel együtt tesz újabb szus határozatainak megva- kulturális forradalom is és újabb erőfeszítéseket a J^tósát, « harmadik ötéves Más, gazdagabb szellemi prszocializmus építésében. Al- ífl célkitűzé8einek ^ljesí- culatú nemzedékek nőttek kotó «7*n*m« ' . , . , fel. Népünk nemcsak leküzkotó szelleme, kezdeménye- - Népünk hatalmának dötte a múlt kulturális kizőkészsége kisugárzik egész erősítése, az anyagi jólét semmizettségének minden népünkre. Minden helyzet- növelése, hazánk nemzetközi örökségét, hanem új kultúben megtalálja a formát és ^intélyének tokozása új rát teremtett és sajátított el. a keretet ahhoz hoev • "őfeszítéseket követel tő- a kulturális forradalom meg!,<mni. kötPiJlünk elsősorban a gazdasági valósításában hatalmas felszimpla kötelességteljesítés- munkában. Ez ma hazánk- adatokat vállalt a magyar érnél többel járuljon hozzá ban a legfontosabb osztály- telmiség. s megyénk sok ezer nemzeti ügyünkhöz. Elegen- harcos feladat, ettől függ a szellemi munkása is. dő csak a szocialista brigád- " ri téktót^lvl"1 nemzet- — Tudományos életünk élmozgalomra vagy a jubileu- _ Az a hatalmas gazdasá- W"1 •Jllít?8y. T"" mi versenymozgalomra gon- gl és társadalomátalakítő Mn ^ J .SivT ^ dőlnünk, amely a munkásság munka, amelyet dolgozó osz- ^Tny« fokozattól rende"^ köreiből Indulva, ma már dőben" véghez vittrit SSÜ zik" A tu<tományos munka és egész társadalmunkat áthat- azt ,g bizonyltja hogy az oktatás alkotó összekapja. Minden elismerést és szívük szerinti célokért csolása jelenti annak biztomegbecsülést joggal ad meg egyesítettük a nemzet erőit, sítékát, hogy a tudomány f .!.•>'»»'»."• uwgpi' •" "«"" 'Wsy'^pp.'iyaB^/ hez a" szociaíista célokhoz^ szabadulás első percétől nep harcét. A kommunishazához való vlszonv az ín minden időben szá- ték tettekkel bizonyították. tómac°onalista íkdölkodás míthatunk. A magyar-szov- hogy pártunk a haza önzet M™ jogokat a kötelességek ^t barátság alapjait népünk len és megalkuvás nélküli kel egvütt osztluk Ehdfnk legjobbjai rakták le és ápol- szolgálatét tartja legfőbb köaz anyagi érdekeltség i ták. Ez'a barátság az elmúlt telességének. Vállalva a megbecsülés de ideeen tő 25 ávbe<n kiállta a próbát, munka nehézségét a nép lünk az önző anyagiasság kitel jesedett. nemzeti szolgálatát pártunk becsű- Társadalmunkban^ erő- fűnkké lett. Hazánk fej- lettel teljesítette történelmi södik, szélesedik, mind na- késének emelője volt és hivatását. gyobb körben hódít a szocia- maradt ez a szövetség, s egv- — A tömegek ma azért lista közszellem, az önzet- ben nemzeti függetlensé- követik alkotóan pártunk lenség és az áldozatkészség Künknek és népünk szabad- politikáját, mert a gyakorde az utóbbi Időben helyen- ségénnk legszilárdabb tárna- latban győződtek meg annak ként lábrakapott a kispolgári sza. Ezért őrizzük, mint » igazságairól. Sikereink akkor önzés és az anyagiasság is szemünk fényét, és erősítjük születtek, amikor helyeser Ml azokat tiszteljük, akik lói felfogott nemzeti és Ín- számoltunk hazánk történei munkájukat és vállalt köte- ternaclonalista érdekeinknek mi és nemzeti adottságaival, lességüket becsülettel teljesi- megfelelően. Nagyra érté- sajátosságaival; n nemzetkó tik, hivatásuk szerint helyt- keljük n többi szocialista zileg érvényes marxi—lenini állnak a gyárban, a földeken országgal n KGST és a Var- tanításokat, a testvérnépeí az intézményekben. Mégin- sói Szerződés keretében és és elsősorban a Szovjetunió kább becsüljük azokat, akik egyéb formákban kiépült tapasztalatait JÓL alkalmaz öntudatosan, áldozatkészen barátságunkat, egyflttmökö- tuk saiátos viszonyainkra hajlandók a társadalom, a désünket Is. — Társadalmunk a ne közösség javára dolgozni, a — A 25 szabad esztendő gvedszázad alatt összeforrott, szocializmus ügyét előresegí- eredményeiben hatalmas ré- egységesebbé vált a közös teni. szük van a megvár kom- célok, közös érdek, a szocla— Negyedszázadra vissza- munistáknak. a párt vezeté- lizmus platformján. Szociatekintve, joggal és büszkén sének. politikájának. A párt lista népi-nemzeti egység mondhatjuk: az első nagy a felszabaduláskor azt val- formálódik és válik mlndir. problémákat sikeresen meg- Jötte, hogv az előttük á!1ő kább társadalmilag mégha oldottuk. Túl vagyunk az óriási feladatokicai csak tározóvá. éles belső harcokon, osztály- \ ellentéteken, a nagy társa- • #»i « r > dalml megrázkódtatásokon; LegfODD Cé/í O OO/gOZO GmOer azon a korszakon, amikor az , . , , , egyik kezünkkel földet osz- DOldOgUlaSO tottunk, a másikkal védtük az ellenségtől, harcoltunk a A továbbiakton elemezte - Népünk eltökélten, ma, . . . . . . a szónok hazánk nemzetközi gabiztosan és visszavonhatarsaaaimi haladásért, de heiyaetét életszínvonal-poll- tótlanul járja a szocialista közben csapást kellett mérni tlkánkat, a megoldásra váró építés útját, azzal a reális a belső reakcióra. Eredmé- gondokat és ellentmondáso- reménnyel, hogy ez nemcsal. nyeinket nem adta Ingyen a kai majd beszédét a követ- távoli Jóvő, hanem a mai történelem. Az ellenség nem gondolatokkal fejezte n^déke^ wztólyrjto^ mondott le hamar és köny- _ Nagy nemzeti ünnepün- dés hat át bennünket ünnenyen vesztett hatólma visz- k&n büszkék lehetünk arra. pünkön. ez kölcsönöz eröl szaszerzésének reményéről hogy hazánk a világ haladó népünknek nagyszerű törté sem az Ideológiában, sem a erőinek élcsoportjába tartó- nelmi hivatása sikere* telnolttikáhnn ivtí« zlk. Olyan társadalmi mű jesítéséhez. politikában. Még fegyverhez bet€tözésén fáradozunk, Győri Imre elvtárs beszéis nyúlt. A proletárinterna- amely a doigoz6 embert ál- dét az ünneplő közönség cionalizmussal, mindenek- lította célja! középpontjába, nagy tapssal fogadta. Ezután előtt a Szovjetunió segitsé- amelynek legfontosabb elve N. I. Zotov. az Ukrán Komgévd és támogatásával, a a dolgozó ember boldogulása, munlsta Párt Odessza terü. . ... . öröme. Ez a társadalom az letl bizottságának titkára, az magyar kommunisták áldó- emberhég legnagyobb gon- odesszai delegáció vezetője zatvállalásaval azonban dolkodói áltól megálmodott köszöntötte hazánk felszatonemcsak úrrá lettünk az el- magaslatokba emeL dulásának 25. évfordulóját. N. I. Zotov: Lenin üzenete valóra vált A díszünnepség résztvevőinek egy csoportja Bevezetőben N. I. Zotov meleg szeretettel köszöntötte Csongrád megye dolgozóit a nemzeti ünnep alkalmából. Az üdvözlő szavak után a következőket mondotta: — A második világháború eseményei a népek harcának hősies történelmévé váltak. Számunkra azonban, akik Jó részt kortársai voltunk e küzdelemnek, de Ifjúságunk számóra is. amely nem élte át e rettenetes évek megpróbáltatásait. mind fényesebben ralzolódik ki népeinknek a fasizmus felett aratott győzelme e győzelem jelentősége a világ forradalmi átalakulásának szempontjából. E történelmileg rövid időszak során a magvar munkások. parasztok és értelmiségiek is olvan hazát teremtettek. amelvben csak emlék a dicstelen Horthy-rendszer nyomorúsága Magas fejlettségű Ipari állammá emelték hazájukat, amely élenjáró mezőgazdasággal rendelkezik. Beszélt N. I. Zotov a magyar és a szovjet nép történelmi barátságáról, s azokról a küzdelmekről. amelyeket népeink egvütt vívtak az önkényuralommal, a cári, illetve császári zsarnoksággal szemben. — Szovjetoroezország után elsőként Magyarország lépett a proletár forradalom útjára — mondotta. Az 1919es Magyar Tanácsköztársaság bölcsőjénél Lenin elvtárs állott. aki ezt írta a magyar munkásoknak küldött üzenetében: Önök az elnyomottak egyedül törvénves, igazságos . .. forradalmi háborúját víviák az elnyomók ellen. » dolgozók harcát a kizsákmányolók ellen. a szocializmus győzelméért vívott háborút... Legyenek szilárdak! A győzelem az Önöké lesz!" — A magyar dolgozók és kommunisták 6ok nehéz »