Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

A Del fa új száma Az élet es hala] hatarát a menthetetlen beteg az újra­élesztési kísérletek feladás nyomán lépi át. Kérdés, hogy meddig tekinthető élet­képesnek a szervezet, med­dig van remeny a gyógyulás­ra — és mikor folytatódhat a gépi életfenntartás szerv­átültetéssel. a vese vagy a szív átadásával? A Delta Magazin új száma foglalko­zik ezzel a problémával és ismertet eseteket, amikor az agyműködés aramjeleinek megszűnte után ís meggyó­gyultak betegek. Az agy ; anyagcseréjének támogatása, i oxigénfelvételének mérése le­het az életképesség végső próbáia. A Delta új száma ünnepi kalandozások a múltból a jövőbe címmel foglalkozik hazánk műszaki fejlődésének távlataival. A föld körüli űr­állomásokhoz. bolygoközi utazásokhoz szükséges üi rakétaművek' az évente egv másodperc eltéréssel működő kvnrckarórák. a meteorológiai műholdak, a modellezés je­lene és lövője, a cmnraveze­té* gyakorlati alkalmazása, tengeri korallzátonyok sorsa szer-pcl a lap nagyobb té­mái kőzött A .stockholmi Karolinska Intézet egyik professzora be­számol a ráksejtek sugáréi lenállásávaJ és a rák védő­oltással kapcsolatos kísérle­teiről. Száznál több — java­részt. több színű — fotó, sok­sok érdekes információ, hír, újdonság közlése mellett a lap beszámol az olvasói kö­rében végzett közvélemény­kutatás. első eredményeiről. Áz R-alapból l\ szegcili üzemek lovátib javitiak m4\n korüfmériyéike! A szegedi üzemek eredmé- megrendezésere 10 ezer, az nyes munkájuk nyomán szép ipari tanulók jutalmazásara : .. - s * S I rt 1 A — i A 1- ... haszont szereztek az elmúlt esztendőben. A gyári törvé­nyek, a kollektív szerződé­sek, és az érdem szerint eb­ből a haszonból minden egyes ember megkapta a maga részesedését Az R­alapból azonban másra ís futja. Az üzemek teljes kol­lektívájukat érintő szociális feladatokra használják fel a pedig 14 ezer forint. A kon­zervgyár 25 ezer forinttal tá­mogatja a szegedi ÉDOSZ táncegyüttest, s 10 ezer fo­rintot adott a gyári KISZ­nek. Még a nyugdíjasokról is gondoskodtak: a nyugdíjas­talalkozók megrendezésére, kisebb ajandékokra 10 ezer forintot költenek majd. Az R-alap külön fejezetét jelenti a kiváló dolgozók, valamint részesedési alap megmaradt szocialista brigádok jutalma­összegeit. Általában a válla­latoknál üzemekben tóbb jut az idén szociális létesítmé­nyekre, üdültetésre, védő­italra stb, mint az elmúlt esztendőben. A Szegedi Konzervgyár re­kordösszegű nyereségéből nem volt nehéz biztosítani a jóléti feladatokra szánt ósz­szeget. Amint a gyárban zására szánt 260 ezer forint. A Délmagyarországi Aram­szolgaltató Vállalat több me­gyére kiterjedő feladataihoz igazította szociális tervét. A vállalat már 1970-ben dön­tött arról, hogy az elkövet­kezendő két évben öltözők, fürdők bővítésére, építésére 4 milliót, míg a dolgozók la­kásépítési akciójának támo­gatására ugyancsak 4 millió forintot fordítanak. És itt ér­megtudtuk, a tavalyinál jó- demes egy piliftnatra megáll­val többet szántak a szociá- ni: jelenleg az a helyzet, lis feladatok megoldására, hogy különböző megkötött­Igy például az üzem dolgo- ségek miatt elég sokan nem zóinak üdültetésére 40 ezret, vehetik igénybe ezt a támo­az üzemi klub és könyvtár fejlesztésére, új kötetek vá­sárlására 53 ezer forintot akarnak költeni. Figyelmet érdemel, hogy az R-alapból igy nemcsak a szokásos feladatokra jut, ha­gatást. Az elkövetkezendők­ben meg kell találni azt a legmegfelelőbb módot, amelynek útján a vállalati dolgozók kezdeményezése nagyobb segítségre talál a tulajdonképpen rendelke­ként is hasznos célokra: a vállalati vetélkedők dijaira, Utazás három bunda körül A cím vígjátéknak valói De hiszen ez a bundaügy is há­romf el vonásos, /mint egy színdarab, némi kommentár­nem a gyár számára egyéb- zésre álló hitelben, támogatá­si alapban. A DÉMASZ-nál is gondoskodnak a hagyomá­nyos szociális feladatok meg. oldásáról. Üdülési költségek­re 200 ezer, étkeztetési hoz­zájárulásra 814 ezer forintot költenek majd. örvendetes, hogy a nehezebb helyzetben élő dolgozó társaikról sem feledkeztek meg: érdekükben alapítottak 177 ezer forintos segélykeretet. A munkaverseny élen járói Kiváló vállalatok es a szocialista munka vállalatai A szegedi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése A Szeged városi tanács, il- Kiváló vállalat címet a a termelőüzemekkel és kis­ietve a Csongrád megyei ta- Szegedi Élelmiszer Kiskeres- iparosokkal kötött szerződé­nács végrehajtó bizottsága kédelmi Vállalat kapott, sekkel a korábbihoz képest — a Szakszervezetek Megyei melynek tavalyi gazdálko- jelyitősen növelte boltjai­Tanácsa elnökségével egyet- dása az ország összes szak- nak árukészletét és válasz­értésben — keddi, tegnapi vállalatai közül a legjobb. A tékát. A műszaki fejlesztés ülésükön ítélték oda a Kivá- lakosság ellátásának javítá- kereteben gépi adatfeldolgo­íó vallalat. a Szocialista sára az olcsóbb közélelme- zó központot rendeztek be a munka vállalata címeket es zési cikkeket, almát, burgo- leltározások, bolti elszámo­a dicsérő okleveleket az 1969. nyát stb. a piaci árnál ala- lások megkönnyítésére. A csonyabb áron hozta forga- vállalatnál 44- munkacsapat lomba, a választék bővítésé- vesz részt a szocialista mun­évi munkaversenyben leg­jobb eredményt elért, fel­ügyeletük alá tartozó válla­latok számára Szegeden 11 tanácsi vál­lalat nevezett tavaly a kivá­ló cím elnyerésére, s közü­lük 4 a Szocialista munka vállalata cím elnyerésére in­dított versenybe is. Az értékelés szerint Kivá­ló vállalat a Szegedi Hang­szergyár lett, ahol a terme­lés. a termelékenység, a nye­reség mutatószámai kiemel­kedő gazdasági munkáról ta­núskodnak. Az 1968-as át­meneti nehézségek után ta­valy már a szállítási szerző­dések alapján folyamatosan termettek, s gyártmányaik a nyugati tőkés piacokon is jól megállták helyüket. A máso­dik évnegyedtől sikeresen vezették be a rövidebb mun­kaidőt. A Szocialista munka válla­lata címet a Szegedi Nyom­da kapta meg. Az üzemben alkalmazott példás szerve­zés mellett jó eredményük­höz hozzájárult az is, hogv a termékeik iránt megnyil­vánuló nagy kereslet lehe­tőséget adott a termékössze­tétel optimális kialakításá­ra A műszaki színvonal ja­vítására, több új gépet ál­| Iítottak munkába. Szép ered­í ménvt értek el a kollektív re közvetlenül szerzett be árut a mezőgazdasági nagy­üzemektől és a kisterme­lőktől. Üj üzleteket nyitot­tak és sok új gépi berende­zéssel látták el boltjaikat. A Szocialista munka vál­lalata lett a Delta Kereske­delmi Vállalat, mely a me­gyén kívüli beszerzésekkel, kaversenyben, s ezek az összlétszám csaknem 53 szá­zalékát fogják egybe. A megyei tanács vállalatai közül a víz- és csatornamű, a tervező vállalat, a hódme­zővásárhelyi kertészet és a vásárhelyi majolíkagyár ér­demelte ki átlagon felüli munkájával a dicsérő okle­velet. tek vissza. Ezeket azonnal ki lehetett volna cserélni, nem kellett volna ugyanattól a KERMI-től. amelynek vclc­A szegedi EMERGE guki- I szellem fejlesztésében, a dol­. , . ,, gozók tudatformálasaban is. gyarbam - a munka jellege Erre jó p^ hogy a ral. A törten e-t ott kezdődik, menyét a használati utasí­hogy Rzllasi Sándorné ötezer táshoz használták, véleményt forintért vásárolt és alig vi- kérni az elutasításhoz. S colt - bundája tönkrentent. egyaltalán: érvül arra hivat­V issza ment hát nz Alföldi kőzni, liogy a \ evővel az el­Ruhaházba, s mivel pana- adók közölték, vmt lehet a szál nem orvosolták, levelet bundával termi. Hónapok irt a Délmagyararsx&gnaik. távolából ezt már nehe* amelyet április 8-án kö/.qf- igazságosan felidézni, tünk. Az biztos, hogy egy várat­A második felvonás: vala- lan látogatás alkalmával a szólt az illetékes és négy nap különleges méteráruk boltjá­múlva, április 12-én megje- ban tapasztalhattuk hogy a lent a Komplett Ruházati Vállalat válasza, amelyben megindokolta, hogy miért utasították el a reklamációt. Ezután következett a foidu­lat, mert a Csongrád megye' tanács «vb kereskedelmi fél­ügyelöscgi csoportjának jó műszőrmékhez járó, . egyéb­ként semmitmonőó. haszná­lati utasításból egy szem sincs, s ai sem kétséges hogy a djvatszabósüg sein tétovázik ezután is elfogadni a megrendelést ha az anyag­ua)» nem is bízik, s további voltából kiderült, hogy nem az sem. hogy a nagykeres­egy, de három bundát kell kicserélni, s hogy ezt a Centrum Áruház minden­féle ceremónia nélkül már meg is cselekedte. Aztán a Komplett Ruházati Vállalat is hasonlóképpen intézke­dett. Íme a jól buntia-jálék. kedelem sem habozik, ha a bundában üzletet lát. Csak­hogy az üzletnek két oldala van. s a másikon a vevő áll. akit jobbon ülik tiszteletben tartant Főként azért, mert nálunk a bundát, az olcsó végződő bundát nem filmcsillagolt vásárolják. Olyan asszonyok. miatt — a nyereségből jelen­tős összegeket fordítottak a gyári körülmények megjaví­tására. Például az egesz gyár területére, illetve vala­mennyi munkakörben alkal­mazott dolgozók számára bevezették a szódavíz szolgál­tatást. Nem kevesebb, mint | 1 millió 714 ezer forint jutott \ nyereségből a munka- és vé- ' dőruhákra. az üzemegészség- 1 ügyi létesítményeket pedig , 825 ezer forintnyi befektet j téssel fejlesztették. Az! EMERGÉ a többi szegedi üzemhez hasonlóan szintén épített üdülőházat az újsze­ged! partfürdön. ahová a munkások a hét végén, illet­ve a nehéz napi műszak után pihenni, szórakozni mehet­nek majd. M. I. a szo-, cialista brigádok több mint 2000 óra társalaimi munkát végeztek a múlt esztendő­ben. Dicsérő oklevelet három vállalat kapott: a szegedi sütőipari, a férfi és női di­vatszabó és a vízmüvek és fürdők vállalat. A sütőipar különösen a keresett 2 kilós fehér kenyér gyártásának fo­kozásával, az üzlethálózat fejlesztésével; a szabóság a lakosság részére közvetle­nül végzett munka növelé­sével: a vízművek és für­dők a vízellátás javítására! érdemelte ki az elismerést. A megyei tanácshoz tarto­zó vattaiatok közül 17 ne­vézett be a munka verseny­be, ' s kilenc ért el igen jó eredményt. Föld alatti energiatároló egyik szászországi masenergia-fogyasztás. a vízi erőmű számára föld alatti tartályba pumpál­ják a vizet. A reggeli és nappali órákban a felmelegí­tett víz a n.vomószivattyúkon az. erőgépek felé kel útrá. Nagytömegű víz ilyen mó­don történő összpontosítása hatékonyabb;! teszi a turbi­nák teljesítőképességének ki­használását (MTI) Az (NDK) dolgozták ki annak a fold alatti víztárolónak a tervét, amelyet az erre a célra lé­tesített hevítő akna fog fű­teni. Ha megvalósul, ez a lé­tesítmény lesz Nyugat- és Közép-Európa első energia­tároló tartálya Éjszakai időszakban, ami­kor erősen csökken a villa­Az okos kakas Az lei Paris-bél — Drágám, úgy látszik, taiaszi ötleteid vannak... Következhet a kommentár, akiknek háromhavi kerese­A kommentár, amelynek tük épp hogy elég rá Ok aiapja az, hogy nem mond- olyan bundát és cipőt szí­hatunk le a vevői; érdekében retnének — ha már megfi-. folytatott harcról. Arról pél- zet'ik —. ami kibír egy telet, dául. hogy megkockáztassuk Ott a baj. hegy a kiske­ismét a megjegyzést: ha egv reskedelem nagyon-nagyon fél a reklamációiktól, rossz reklámnak tartja azokat. Pe­dig egy gyorsan elintézett panasz néha többet ér min­den csillogó reklámnál. A másik megjegyzésre méltó adalék: a túl sok reklamá­azt ne ció viszont azt mutathatja, szabad hogy nincs minden rendben ipari s partnerei körül. S rossz módszer ref­lexszerben áttenni rossz, vé­dekezési módjukat; a .sem­mitmondó használati utcsit­taiást A hibá: porszívóhoz szükséges is a használati utasítás, azért jobb lenne olyan ruíiabar.. cipőben járni, amihez noro kell. Gugy érákkal szólva: leginkább. Mert arra ügye] az errber Érvéreké, hogy amit nem szabad vasalni, vasalja, amit nem mosógépben mosni, azt kéz- a kiskereskedelem zel mossa. De egy ötezer fo- nagykereskedelmi rintos bundát, még ha csal; n űszőrme is. viselni szeret, aJk-ilmiIng és alkalmasint. Arról 1 szólni kell, hogy nem minden műszőrme bun­da megy Ilyen hamar tó ak­ié. A Dé'rwigvarországi Tex­til- ós Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat ren­delésére a szegedi divatsza- az önköltség: a bóság által készített hat- utasítások árával, százból is csak hármat vit- Veress Miklós inihoz nem lehet új vevőt találni de még kellene próbálni hibátUm árut szállító partnert keres­ni. Akkor máris csökkenne használati délmagyar0rs2ag 1970. SZERDA. .ÁPRILIS 22. Mié Ff fájf Nem tudnám megmagyarázni, okat adni, miért' fáj az nekem, ha egy magyal' ember töri az anyanyelvét. Igen, 1956 telén disszidált ember­ről van szó, akitől távol áll minden színészkedés. buta sznobság, csak egyszerűen rossz, hibás akcentussal beszél és töri a magyart. Nem millio­mos. odaat sem gazdagodott meg, bár „benősült." Kanadában él és irtja az erdöt, favágó. Itthon technikumban érettségizett és aztán traktoros lett. Édesapja bakter, bátyja színész, húga tanítónő, idehaza Magyarországon. 1956-ban, 19 éves korában egy Ze­torral áLmeut a határon, most mint idegenbe szakadt hazánkfia hazajött egy használt Volkswagennel. A ko­csit Bécsben vette. ott. ahol 13 éve a traktort eladta egy osztrák paraszt­nak. Nem henceg, sőt szerény. Azt mondja, otthon sincs kocsija, repülő­vel jött át az óceánon, csak Wien-ben (igy mondja: Wien) vette ezt a tra­gacsot. Hozta a feleségét is, szürke kis veréb, hozzá kell sajnos képzelni a papa fatelepét is, hogy valami ér­tékeset is lásson rajta, benne az em­ber. A férje, a nyelvtörő két méteres óriás, szeplős. írnek nézik odaát is. A bátyjánál: hozott egy 5 dekányi arany pecsétgyűrűt, a zaciban kinevették ér­ce. Hat karátos arany, a fenének sem kell. A házaspárnak, különösen a fiúnak, minden tetszik itthon. Érzékeny lé­lek. a könnye Ls kibuggyan es töri a magyart. Leülünk, beszélgetünk, nem ismeri Faulkner-t. Truman Ca poteoot Howard Fast-ról és Tennesse Williams-ről életében sem hallott. Hemingway-ről pedig annyit tud hogy nagy piás volt. Az itthoniakra sem emlékszik. — Petőfi, Jókai... — mondja és vigyorog. Színházba, moziba nem jár, könyvet nem olvas, pedig nem buta ember, csak nagyon műveletlen. Lemegyek velük Debrecenbe, ahol született, ahol élt és érettségizett ét ahol a szülei is élnek. Borzalmas szí­nű holmikat rak az asztalra az édes­anyjának. Az apjának, a nyugdíjas, remegő fejű bakternek fehér farmer­nadrágot hozott. rézveretű, csattos nadrágszíjjal. Csókolgatja a szüleit, beszél hozzájuk, csorog a könnye és töri a magyart. Elmegyünk Szegedre, a szabadtéri játékokra. Hatalmas, vörö6 szakállú angol férfi a vendégénekes. Szakasz­tott mása hazánkfiának. Azonnal ösz­szebaratkoznak, beszélnek, de a ma­gyar nem tudja, hogy az angol bari­tonista miben is éa mit is énekel. Éj­jel a vendéglőben berúgnak, angolul énekelnek, és könnyeznek. Másnap, anélkül, hogy akarná, hogy tehetne róla. vall a fiú. Elmondja, hogy a külföldit lenézik, kinézik. Ka­nadában is. Favágó volt az apósánál. Már jól beszélt angolul, de a felesége, akinele akkor még csak udvarolt, azt mondta, hogy nagyon csúnyán beszél. Két évig gyakorolták együtt a magán­hangzók angolos selypítését. No, lám, a legjobb nyelvtanár a szerelem. Ak­kor, két év után a szülők elé álltak és tökéletes angolsággal elmondták a terveiket. Sikerült összeházasodtak. Most napi 10—12 órát dolgozik az apósa fűrésztelepén, az erdőrengeteg közepén. Már elfelejtette a magyar magánhangzókat, már angolul álmo­dik, a lélek kialudt. Töri a magyart. Nemrégen még egy ágyban aludtak lábbal, a bátyjával. És biztos, szép. ízes debreceni nyelv­járással veszekedtek, hogy ki bújjon arrébb. Most a búcsúnál a nyelv­művelő színész fivér és a nyelvet tö­rő testvér egyformán könnyezik. Tényleg. Miért fáj az embernek, ha egy magyar töri az anyanyelvét? K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents