Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Mélyf úrás rakétával |Föld®latti Amikor «/. űrrepülőtéren ni. Elméletileg az általuk elVosztok—tí, Vosztok—7 és érhető legnagyobb mélység 8 indításához 12 kilométer. Bármely, haa a Vosztok készülődtek, rakétakísérletet keszítettek elő a Moszkva melletti gyakorlótéren is. Ugyanúgy számolták vissza az időt: kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy... Start! Fülsiketítő robajjal törtek elő a gázok a fúvókákból. A rakéta azonban nem emelkedett a levegőbe, hanem köveket és földet szórva szerteszét — eltűnt a föld mélyében. Alig halkult el a hajtómű, még szállongott a por, amikor á kutatók már a mintegy méteres átmérőjű, meszsze: a föld mélye felé húzódó nyílást vizsgálták. A földalatti rakéta létrehozásának ötlete még a háború éveiben született meg a haditengerészet egyik fiatal mérnökkapitányának fejéljen, aki zúzótültetes robsonló méretű, felfüggesztett fémkötél már saját súlyától elszakadna. Pedig még nem is vettük figyelembe a végére erősített bonyolult fúrómechanizmust. Nyilvánvaló, hogy igen mély fúrásoknál a régi eljárás már nem alkalmazható, új utakat kell keresni. A lőporgázok reaktív fúrónyalábjának már nincs szüksége drótköteles függesztésre — kitűnően helyettesíti azt a reakcióerő, amely munkahelyzetben tartja a fúrószerkezetet, vagy kiveti azt a furatból. Hosszú évek sorén tökéletesítették a számításokat és a konstrukciót, míg végül megszületett a reaktív fúrószer kezett „felújított" változata. A szerkezet égésterében a nyomás két és félezer atmoszféra. A néhány nyibantásokat hajtott vegre az lasból kilövelő felhevített Északi fronton. Alig hallgattak el a fegyverek már a tervezöasztalnal találjuk, majd 194H-ban hozzálátott a kísérletekhez. A legkülönfélébb ötletek •száguldoztak fejében: szénfejtőgep, favágó pisztoly, hordozható jégvágo-készülék, amely utat nyit a hajoknak a jegben. Mégis a feltalaló figyelmét legjobban a fúrás ragadta meg — tekintve, hogy az előzetes kiserletek során bebizonyosodott, hogy a robbantásnál keletkező gázsugár szilárd kőzetekben is fantasztikus — gránitban például másodpercenként 10 centiméteres sebességet érhet el. A mai fúróberendezések körülbelül 8—9 kilométeres mélységbe képesek lehatolguzsugarak borotvaéles pengekent hatolnak a kőzetbe, az irányítófej elfordításával pedig az össznyomás hatására nagy darabok válnak le a „vájatban", majd hamarosan apró kőtörmelékké zúzódnak. A fúrószerkezetet az átmérője mentén fúrt tangenciális fúvókából kiáramló gáz reakcióereje forgásba lendíti. Ugyanaz a gazáram tisztítja meg a furatot a törmeléktől. A gázáram sebessege a furónyüásban meghaladja a szaz metert másodpercenként. Ez az orkán pneumatikus szállítóberendezésben hasonlóan hajtja fel a kitermelt törmeléket a furatban. Sőt mi több a fúrónyilás egyúttal sajátos pneumatikus malomkent is működik, ahol a felfelé repülő, és egymással összeütődő törmelék fokozatosan elaprózódik. A számított fúrási sebesség közönséges talajban 250 méter, míg gránitban körülbelül 5 méter percenként. A fúrószerkezet egy feltöltéssel három és félezer kilométert képes haladni, ami még a legtökéletesebb mechanizmusok számára is csak álom. Fantasztikusan alacsonyak a fúrási költségek is. A furat minden métere — a legkedvezőtlenebb körülmények között sem kerül többe 5 rubelnél, míg a mai fúrási módszerekkel ez a szám eléri a 200 rubelt. Kutatóintézetek egész sora érdeklődik a találmány iránt. A rakéta még ott is alkalmazható, ahol már a gyémántból készült fúrófejek is csődöt mondanak és különösen jól használható furatok rendkívül gyors készítésére, de minden bizonynyal pótolhatatlan lesz a bányászatban is. O. Zsolondkuvszklj üzem Az eszak-kazahsztáni sztyeppéken gigantikus vasércbánya építését kezdték el. A bányát önműködő föld alatti üzemnek tervezik, amely évente 5,5 millió tonna nyersércet, fog adni. A mélyen fekvő érclelőhelyet és a felszíni négy függőleges akna köti majd össze. A főaknát, amely az érc kiemelésére szolgál, többcsatornás felvonóval is felszerelik. A kisegítő aknát ket lifttel látják el a meddő közét, valamint a munkások szállítására. A fennmaradó két akna a szellőzést biztosítja. Az érc kitermelésére az úgynevezett szintes kényszerjövesztéses módszert al1 kalmazzék. Mi jelent ez? A 1 80 méter magas, és körülbelül 1 millió tonnás gigantikus monolit tömböket robbantással „jövesztik" a bányászok. Az információ a haladás tényezője A szocialista gazdaságban az inforntóció kiindulási alapul szolgál a tervek összeállításánál, a terv irányelveinek helyesbítésénél, valamint a tervteljesítés realizálása közben elért eredmények elemzésénél. Ezenkívül az információ a tudomány és technika, továbbá a népgazdaság valamennyi ága fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. Ez a magyarázata annak, hogy a szocialista országokban állandóan nő az inlormáció jelentősege. A gazdasági fejlődés sajátosságaihoz mérten egyes szocialista országokban az információ feladatai különbözőek, mivel annak rendszerei is különböznek egymástól. E különbségek ellenére igen sok közös vonásuk van. Ez elsősorban az információs tevékenység állami koordinálásának rendszerében jut kifejezésre. Az információs tevékenységet valamennyi szocialista országban az információ főbb központjainak segítségével állaAnyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Nm-sa Janót es Jankóval! Ei a, Abiaham József es Tóth Eva, Ungi Zoltán es Pernek! Anna Maria. Gyuris Kaimán es Vörös Emília, Dodoo Eduárd Amunor és Palkó Anikó, l.evai Mihály cs Jakus Maria. Stmsel Mózes es Nacsa Rozália, Sebestyén György es Bunli Etelka, Polgár István és Verbenyi Eva. Bokor Mihály és dr. Menyhárt Katalin, Ivénku János eá faragó Vilma. Hosszú Zoltán es Terhes Klara, farkas Mihály es Varga Anna, Szalgi István és Véber Eva, Szabó Ferenc és Vas Irma házasságot kötöttek. Születés: Molnár Istvánnak és Tóth Ilonának Attila, Juhász Imre Istvánnak és Mangó Máriának Marid Andrea, Szepesi Józsefnek és Vass Lídiának Gyöngyi, Farkas Imrének és Zádorl Anna Margitnak Imre István. Kasza Tamásnak és Tóth Hona Erzsébetnek Gábor. Kis Miklósnak és Bozókl Mártának Maria. Putoczki Gábornak és Bójal Juliannának Andrea. Vitai Antal Sándornak és Ráez Mártanak István. Kéri Józsefnek és Szrenka Piroskának József Attila. Pigntczki Istvánnak és Csonka Irmának Tünde. Árnyas Gyula Pálnak és Magda Magdolna Mártanak Magdolna. Szokoly Tamásnak és Nagy Mártának Tamás, Szlovák Gábornak és Tóth Máriának Renáta. Király Jenőnek es Pótári Anikónak Enikő, Prágai Jánosnak és Szauter Ildikónak Anikó. Rácl Jánosnak és Farkas F.rzsébetnek Katalin Erzsébet. Juhász Illésnek és Hanria Györgyinek Erika Györgyi. Marschang Józsefnek és Holló Katalinnak Katalin Rita. Mernyó Miklósnak és Mládl Erikának Miklós László. Tóth Istvánnak és Trum Rozáliának István. Llpták Imrének OS Nóvák Annának Tivadar. Kovács Istvánnak és Török Annának IstvAn Tamás. Temesvári Györgynek és Molnár Annának Gyöngyi Anikó. Szitás Benedeknek es Kocsárdl Ágnesnek Marian Ágnes. Csűrt Istvánnak és Markai Máriának István. Csűrt Istvánnak és Harkal Mártának János. Béké Fcrencnnk és Bokal Annának Anikó. Mlnvó Lászlónak és Kehemmel Rozáliának Rozália Kriszta, dr. Opál Sándornak és P'esz Ágnesnek Katalln. Kiss Józsefnek és Csánvl honának László. Tóth Jenőnek es Huszár Máriának Szilvia. Miklós Gábornak és Nverges Ilonának Ilona Miklós Gábornak és Nyerges Ilonának Katalin. Bnkondl Endrének és Antal Annának Richárd. Vlnoze Bélának és TJomahldv Te-éziának Fog. 1árka. Kézér Tm—ének vás An"»óneV Vr)ka Évának Ferenc. Hausel Ferencnek ós Kelemen Irénnek Emőke Andrea, Tácsi Zoltánnak és Bodo Klarának Ildikó, Horváth Károlynak és Jókai Irénnek Norbert Károly. Fogarasl Györgynek és Hesz Editnek György Róbert nevű gyermekük született. Halálozást Baranyás Ferencné Pernyész Marcella. Potoczky Pálne Németh Franciska. Bakaest Istvánná Dekany Márta. Szüts Sándor. Sajtos József. Treer Ilona Mária, Obauszki Pálné Gyurik Zsuzsanna. Cslesely András. Sebestyén István. Kun-Szabó Ferenc, dr. Sípos András, Kovács István. Farkas József. Ilia Oyörgyné Török Márta. Bernát Józsefné Gyöngyi Piroska meghalt. II. KERÜLET Házasság: Bölcsked-Molnár-László és Figura Hona, dr. Dobó András és Gulyás Zsuzsanna, Fejes Tamás és Szeredl Erzsébet. Szénás Imre és Horváth Erzsébet. Tóth l.aJos es Mihály Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Manterer János. Loval György, Havranek Ferenc. Tiszai József. l.évi Jenőné Grün Jolán Ilona Kurusa Antal. Labancz. János. Gera Istvánná Gera Katalin. Tóth Mihályné Erdélyi Mária meghalt. III. KERÜLET Házasság: Klspál Béla és Szabó Aranka Maria. Márki Lajos es Bálint Anna házassagot kötöttek. Születés: Dézsi Zoltán Pt-ternek >s Dalmadt Mária Erikának Zoltán. Ormándi Janosnak és Ttscczkt Teréziának Zsolt. Szögi Istvánnak éa Fodor Irennek Tibor. Varga Mihálynak és Csomós Erzsébetnek Mária Erzsébet Gergi Péternek es Által Ruzslcának Zoltán János. dr. Katona Imrének es Hááz Mária Nikolettének Judit. Lukács Ferencnek es Marko Katalinnak Tímea. Varga Imrének es Bodó Irénnek Zsuzsanna. Halkó Pálnak es Dekany Erzsébetnek Attila. Kolomnar Jánosnak és Kolompár Mártanak Erzsébet. Veszelovszkt Jánosnak és Szélpál Jolánnak Tünde. Kával István Józsefnek és Orbán Mária Rozáliának Ovörgy. Szélpál Vilmosnak és Tart Márta Teréziának ll-én. Tólh Jenő PAlnak és Szekeres Máriának Gábor Jenő nevű gyermekük született. Halálozás: Ágoston Ferenc Mucsi István. Ménesi József. Bodó Péterné Kis Rozália. Csonka Vlncéné Dobó Ilona. Tószegi Sándor. Sándor Gyula. Miklós András. Miklós Istvánná Tóth és rSó- Terézia Tóth Andrásné Kis MiKat-lin rtn. F0i„n Jánosné Buják! MáLevonás, kártérítés címen Lsjter Ferencnek és Lepsényi ria meghalt. delmagyarorsiág KEDD. Wífl. ÁPRILIS 21. Cs. F. olvasónk sérelmezi, hogy vállalata magas kártérítésre kötelezte. Fizetésének ötven szazalekát kell részletekben a felmerült kár megtérítésére befizetnie. Hasonló esetben a büntetés mértéke a havi kereset 15 százalékát nem haladta meg. Nagyobb büntetési csak akkor szabtak ki, ha a dolgozó többször is tetemes kárt csinált. Olvasónkkal most fordult elő, hogy a kiadott utasításról megfeledkezett, s nem hajtotta végre. A vállalatnak ebből eredően kára származott. Kéri, tájékoztassuk: mit kell venni a kártérítés kiszámításának alapjául; a tényleges munkabért, vagy pedig a nyugdíjjárulékkal csökkentett bért; továbbá hclyes-e, hogy a vállalat mindjárt az első esetben ilyen magas összeg megfizetésére kötelezi? A Munka Törvénykönyve 57. paragrafusa szerint a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az alapvető szal>ály szerint tehát, a dolgozó akkor tartozik kártérítéssel az okozott kárért, ha vétkesseg — tehát szándékosság vagy gondatlanság — terheli. A kártérítés összegének megállapításánál nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a dolgozó követett-e már el hasonló vétkességet hanem egyéb körülményeket is, például: gondatlanságról vagy szándékos károkozásról van szó. Figyelemmel kell lenni továbbá a dolgozó beosztására, a károkozás gyakoriságára, társadalmi veszélyessegére és égyéb körülményekre is. Akinek károkozó magatartása súlyosabb elbírálás alá tartozik, indokolt, hogy magasabb kártérítést fizessen. A Munka Törvénykönyve 57. paragrafusa szerint gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege nem lehet több. mint. a dolgozó havi keresetenek tizenöt százaléka. Havi átlagkeresetének ötven százalékával felel azonban a dolgozó, ha a kár foglalkozási szabályok, valamint gyártásra, árukezelésre vagy minőség átvételére vonatkozó előírások súlyos megsértésének következménye. A kollektív szerződés hasonló mértékű felelősséget írhat elő a 30 napon belül harmadik vagy további gondatlan károkozás esetére is. A kártéri lés összege azonban ilyenkor egy naptári éven beiül nem haladhatja meg a dolgozó évi átlafikeresetenek egynegyedét. Másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeg megtérítésére lehet kötelezni a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosztású dolgozót, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatainak ellátása köréten okozta. Gondatlan bűncselekménnyel okozott kár esetén a kártérítés összege háromhavi fizetésig terjedhet. ha pedig a bíróság a dolgozót szabadságvesztésre ítélte, egyévi átlagkeresetét lehet kártérítés címén kiszaoni. Szándékos károkozásnál a kár következményeit a dolgozó teljes egészében köteles viselni. Ilyenkor a dolgozó a teljes kárt köteles megteríteni. E rendelkezés szerint az átlagkereset kiszámításánál a teljes jövedelmet itehát nyugdíjjárulék levonás nélküli összeget) kell alapul Venni. Kérdésére közöljük, hogy az átlagkereset kiszámításánál a tényleges, nem pedig a nyugdíjjárulékkal csökkentett bért kell alapú! venni. Ugyeben a vállalat eljárása törvényes volt. Amenynyiben úgy találja, hogy nem a szabályoknak megfelelően kötelezték a kár megtérítésére, panasszal élhet a vállalati munkaügyi döntőbizottságnád. Dr. V. M. mi központi szervek irányítják. Azzal párhuzamosan, hogy a szocialista országokban kifejlődött és megjavult az információs szolgálat, a KGST országai között ezen a téren megszerveztél: az együttműködést, A tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó KGSTbizottság keretében munkacsoport működik, amely a műszaki-tudományos információ kérdéseivel foglalkozik. Tevékenységét ez a csoport az olyan problémák megoldására összpontosítja, amelyek az információs anyag, a szolgáltatások és tapasztalatok kicserélése, a közös kutatás stb.* terén az együttműködés fejlesztését szolgálják. A munkacsoport aktív résztvevője Lengyelország, amelyre e munkák irányítását bízták. Az infoimációcsere kérdését, különösen az utóbbi években, nagy figyelemmel kísérik a nemzetközi szervezetek, szakemberek, politikusok, a gazdasági és társadalmi élet szervezői. Ez többek között azzal magyarázható, hogy egyes országok nem képesek saját erejükből a tudományos kutatásokat nagy mértékben kifejleszteni, mivel ezek mind nagyobb pénzügyi ráfordításokat igényelnek. Ezen a területen a szocialista országok konkrét intézkedéséket foganatosítanak a KGST keretében Igy például a múlt évben a KGST országai a megkötött kormányközi megállapodások alapján nemzetköri tudománvos és műszaki információs központot létesítettek moszkvai székhellyel. Ez a világ első ilyenfajta nemzetközi szervezete. Feladatai közé tartozik a nemzetközi információrendszer terveinek öszszeá'lítása, az információ elmeleti ós gyakorlati problémáinak kidolgozása stb. (MTI) i Pontos jelzés Az lel Parls-ból Mi, horgászok Csak az nevezhet bennünket birka türelmű félnótásnak, aki soha nem találkozott még a szenvedéllyel. Mert aki próbálta, tudja, hogy a horgászat az egyik legigazibb, s legemberibb passzió. Rólunk persze mindenki tudja, hogy „szülelett hazudozók" vagyunk. Méteres darabokat szabunk ki a levegőből hétfőnként, ha netán horogra akadt valami félkilós márna, s azonnal megszorozzuk a számokat, ha keszegelni jártunk valami kanalison. A szorzó a fogás arányában változik. Előfordul, hogv nagyobb a szorzandónál. De mi van akkor, ha nincs mit szoroznunk? Hohó, arra is tudunk ám kádenciát! Ilyenkor szoktuk mondani: — Jai. hát nem azért a pár vacak halért ülök én kint. Dehogy! Nem is szeretem a halat. Ha nagv néha a halászcsardába kényszerít valami vendég vagv rokon, hát ott is túrós csuszát rendelek. De ha szeretném is: vehetnék, nem drága. A természet szépségéért járok ki. A mézillatú füzes! A vízpart levegője! Az üvegtiszta csend! No. ez a legnagyobb hazugság. Dehogy azért járunk ki! A horgász nem látja a füzest. a partot, az eget. Csupán azt a kabátnyi vízfelületet, ahol vékonyica ezüst sugárként táncol a damil. A lathatatlan mélységben tekereg a csali. Harap a hal. aztán csörren az orsó. vagv buggyan a dugó. Az ember legyőzte a vízben ügyesebb élőlényt, becsapta a halat. 'Ez a szenvedély titka: a győzelem reménye. Azt írtam: harap a hal. Ez ígv megint nem igaz. Mert a hal nem harap. Harapott két éve. harapott tíz éve. amikor az a hűvös tavasz volt. harapott három éve. amikor az a meleg tavasz volt, harapott tavaly, a múlt heten. tegnap, rfp ma. éppen ma sehogy nem akar harapni. Ez fölöttébb bosszantó lenne, ha nem tudnánk minden időben, s minden alkalommal magyarázatát adni a halak passzivitásának. De tudjuk! Mert mindanynyian nagy-nagy zoológusok-biológusok, sőt univerzális természettudósok vagyunk. Pár napja, két szovjet írót kalauzoltunk a Kultúrpalotában. Illő érdeklódessel hallgatták a Somogvi Könyvtár tudós őreinek magyarázatát, áhítattal simogatták a bemutatott könyvritkaságokat. Megnézegették a múzeumban Rózsa Sándor fokosát, meg a kihalt mesterségek egykori szerszámait. Szemük legigazabban mégis a Tisza élővilágát bemutató tárlóknál csillant fel. Vologya. a fiatalabb vendég szinte futott a preparált halakig, s ott hoszszú időre lehorgonyzott. Társa is odaért hamarosan, s nagyokat csettintve nézegették a bajszos harcsát, a hosszú csukát, a fogast, a pontyot és a többit. — Most is lehetne ilyeneket fogni a „Tyiszában"? — kérdezték. — Hat... most ugve igen magas a víz, ilyenkor kimossa a' partból a behúzódott apró élőlényeket. Majd bolond lenne a hal éppen arra harapni, amit mi belógatunk neki. Ilyenkor nem harap. De különben sem haraphat, mert szeles az fdő. Mozog a víz. fél a hal. Időnként előbújik a nap. s ez még rosszabb. Megvakítja a halat, nem látja a csalit... Hadartam, magyaráztam, a tolmács alig győzte fordítani. Érzésem szerint azonban anélkül is értették. Az idősebb kacagni kezdett. A vállamra veregetett, s azt mondta: — Harasó! Tovaris nasztojasésij riboljov! — Vagyis: igazi, valódi horgász! Amire én azt mondom: tehát az ismérvek Moszkvában. Leningrádban, Szegeden, s mindenütt a világon — egyformák _ Annus József I