Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Lemezalbum Do!omit_ A Quallton újdonságai ezúttal is az egyetemes és a magyar zeneirodalom ritkabecses értékeiből adnak ízelítőt. A Lőwey Kléra gimnázium Kodály Zoltán kórusa Andor Ilona dirigálásával a világhírű mester négy évtizedes énekkari terméséből válogat olyan népszerű kompozíciókat, mlnt a Hegyi éjszakák. Isten kovacsa, Túrót eszik a cigány, Vejnemójnen muzsikál stb. Mozart rendkívül gazdag hagyatékából a fúvósokra epftett kamarazenei müvek három gyöngyszeme szólal meg u Magyar Fúvósötös és a Kossuth-díjat kapott Bartók vonósnégyes tagjainak előadásában: az Ecz-dur zongora-klarinétmélyhegedű trió, uz F-dúr oboakvartett és a D-dúr fuvolakvartett. Két alig Ismert, 18—19. századi hangszeres vlrtóz, a francia Plerre Loui.s Hus Desforges és a német származású Joseph Muntz-Berger gordonkagordon szonátáját Mező László, a szegedi koncertközönség közeli Ismerőse és Döme Jenő, a rádiózenekar szólistája mutatja be. A darabok kottáit az egykori Esterházy-archlvumnak az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárában őrzött anyagából válogatta kl Döme Jenő: a lemez (gy zenetörténeti kuriózumnak számit. De ritka csemegének számít a Hanglemezgyártó Vállalat négy-négy lemezes, részletes ismertetővel ellátott népzene-válogatása ls. A hazai folklór ősi, eredeti formájával ma mér ritkán találkozni, művelői inkább csak rákérdezésre, a gyűjtők kedvéért szánják el mugukat éneklésre. ígv kiváltképp pótolhatatlan Jelentőségű a népdalok lemezfelvétele, mely szakemberek, laikusok érdeklődésére egyaránt számíthat. vagyon Rudabánya környékén, Alsótelekes község határában új ásványi kincsre, dolomitra bukkantak. Az eddig feltárt dolomitvagyont mintegy tízmillió tonnára becsülik és kitermelésére az elmúlt évben új bányát nyitottak. Az alsótelekesi dolomit mintegy harmincszézulék kaktóimqxldot és tizennyolc—husz százalék magnéziumot tartalmaz. így kohászati célokra alkalmas. Az E-5-ös út végén w Szoged-Röszko az ország legforgalmasabb határátkelő helye Dilemma Az anyunak vagy a lányának adjam a virágot? Egy kis vita | a szegedi opera múltjáról Az E—3-ös transzkontinentális út magvarovszáai szakasza a szeged-röszkel határátkelő helyen végződik. A betonút kí£vózó szalagján nappal és éjszaka állandó a forgalom, elevenen lüktet a határátkelő hely élete. Rekord A forgalmi ellenőrző pont parancsnoka, Ottlecz János határőr őrnagy, a kérdésekre válaszolva adatokat közölt. Tavaly 2 és fél millió ember — érkezők és kiutazók — léptek át a határátkelő helyen. Télen kevesebb volt az utazó, de márciusban már megkezdődött, g most szaporodik. nyárra pedig tetőzik a forgalom. Egy legfrissebb adat: idén márciusban S7 ezerrel főbben lépték át a határt. mlnt tavaly, ugi/ancsak márciusban. Ez rekord. Nagy és növekvő a kamionos áruszállítás. Magyar, bolgár, jugoszláv, osztrák, albán stb. kamionok futnak ide be. Tízevei. százával gördülnek át a határon. Hazánk legforgalmasabb átkelőhelyévé lépett elő a Szeeed-röszkei. s így találó a kifejezés: az E—5-ös út magyarországi szakasza a népek országútja. Tavasszal, ősszel egy-egy hónapban félszáz. nyáron közel száz ország polgárai fordulnak meg az átkelőhelyen. Volt olyan nap tavaly, a nyári csúcsban, hogy 56 ezren — nem tévedés! — jöttek és mentek. vesen vannak —, hamis útiokmányokkal akarnak átcsúszni. csempészni, stb. — rajtaveszt. A határőröknek cs a vámőröknek minden eszköz adott a visszaélések megakadályozására. Jól Ismerik a „trükkök" minden változatát. S a néhány becstelen miatt nem bizalmatlanok az utazókkal szemben, viszont a kötelességüket mindenkor teljesítik. Az útlokmányoknak megfelelően vihető és hozható áru, ajándék, a vámköteleseket vagv a többletet az előírások szerint be kell jelenteni. A „feledékenység" Itt is megbosszulta magét, és következményekkel jár. Túl a magyar határon, a jugoszláv forgalmi ellenőrzési ponton ugyancsak szigorúan ellenőrzik a rendelkezések megtartását. Jó az együttműködés a magyar és a Jugoszláv határőrizeti szervek között kai anyanyelvükön beszélt Amikor gyorsan befejezte munkáját és három nyelven további Jő utat kívánt, kitörő tapssal köszöntötték. Gondok Taps A határőr tisztek Itt általában több nyelven beszélnek. ígv bármelyik állam polgárával szót értenek. Gyakran „idegenvezetők" is. és az érdeklődésre közlik, hol Intézhető a szállás Szegeden, hol lehet jól vacsorázni. A nyelvtudás ls tiszteletet ébreszt sőt olykor tapsot ls hoz. Érkezett egy osztrák utazási iroda busza, több állam polgárával. A magyar határőr tiszt a németekkel. Rend, tisztesség az ans010^31 az oiaazokA legforgalmasabb átkelőhely épülete. helyiségei egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek, és őszintén szólva restellkedni kell miattuk. A mostani épülethez máslkat emelnek, olyat, ami Illik és kell Ide. Ez azonban egyelőre még terv. A megvalósítás viszont sürgető és Indokolt, hogy az ügyben Illetékes valamennyi szerv megtalálja a lehető leggyorsabb megoldást. Jó lenne az építkezést hónapokon belül megkezdeni és mielőbb befejezni! Az E—5-ös utat a miháljrteleki elágazástól Szegedig javítják. Ez alatt a forgalmat Mihálytelken át bonyolítják majd le. Már most indokolt. hogy Mihálytelken át kialakítsák a legjobb forgalmi rendet. Ez az út ugyanis keskeny, és a személyautók. kamionok forgalma könnyen dugókat okozhat az úton. Ez azután kihat a forgalmi ellenőrzési pont munkájára is. A torlódás az úton egy csapásra torlódást okozhat az átkelőben, megzavarja áteresztőképességének ritmusát. Ezért sürgős a rendezés, illetve a nemzetközi főút gyors javítása. (Vforvuy Sándor Egy Amerikában élő regi jó barátom juttatta el hozzám a külföldön élő magyarok részére szerkesztett MAGYAR HÍREK egyik februári számának kivágott oldalát, melyben „A TtSZA VíZKN NEVELKEDETTEK NKVEHEN ..." cím ulatt Magyar László, a régi szegedi hírlapíró „Helyreigazilás tizenötezer kilométerről a szegedi opera története ügyében" közöl érdekes megáliapltasokat az 1943 előtti és utáni szegedi opera történetéről. A cikk bevezetőjeként a lap szerkesztőségi- közit, hogy a múlt év november 13ikl számában Szegedről adott nagy beszámolóban a szegedi opera alapítasáról ls írtak „Egy város operát alapit" címmel, a fnint bevallja: „sajnos nem teljességgel". Ugyanis e közlemény kiegészítéséként először L. Taussing Los Angelesből, majd Magyar László Szegedről szól hozzá a varosunkról adott beszámolóhoz, amit már azért ls örömmel adnak közre — írja a Magyar Hírek szerkesztősége — Wt akik szívesen emlékeznek Szegedre, jobban megismerhetik". Magyar László a lap szerkesztőségéhez irt levelében — amit a lap teljes terjedelmében közöl — leírja, hogy régi baráljatól. a közel negyven évvel ezelőtt kivándorolt Tauzzínp Lajostól aki ugyancsak Szegeden élt Tardos-Taussing Armiu országszerte Ismert grafikusművésznek (Tömörkény Istr ván, Juhász Oyula és Móra Ferenc jó barátja) a íta, egy rövid levél kíséretében megküldte neki u Magyar Hírek 1969. nov. 15-lkl számának azt a részét, melyben a negyedszázadu felszabadult Szeged nagyszerű fejlődését érzékeltető írások jelentek meg. Messzire szakadt barátja — írja Maavnr László —. azt kívánja tőle. hony „A Tisza vizén nei clkédrltrk nevében" rektlflkáljii az „Egy város operát tanul'' címmel közölt riportot, amely kissé tájékozatlanul tájékoztatja a Magyar Hírek olvasóit, tehát a külföldön élő magyarokat „ami régi Scrpediink kulturális múltjáróí". A Magyar Hírek ugyanis a szegedi opera születését úgy állítja be. hogy az csak a felszabadu- ként hadd közöljem még, lás után azületett, a lelkes hogy többek között például szavakkal méltatja Vaszy 1899-ben Krecsányi Ignác Viktornak valóban elévülhe- igazgatása alatt is a szezon tétlen érdemelt, mert „ad- folyamán 8 opera, Makó I,adig az időpontig Mag.varor- Josné Igazgatásakor, 1910szágon csak u budapesti Ma- ben 7 operát. Almassy Endgyar Királyi Operaház szol- re 1911-ben 9-et, 1919-ben gálta az opera kultuszéi..tízet, Puiágyi Lajos 1921-ben és 1946. március 6-án hetet, míg Andor Zsigmond Bizet CARMEN-jével meg- 1923-ban 14 operát 44 előtartotta első előadását az adásban, 1924-ben 15-öt 85 ,." előadásban es 1923-ben 14 művet 4t előadásban mutaelső önálló vidéki opera • Magyar László levelében felhívja a Maiivar Hírek tott be' Mint érdekesség emsi^rkesztöségéívrit figyíúmét '/'TfL J* arra, hogy Taussig Lajos barátjának tökéletesen igaza alat' «mlkor Tarnay Ernő van, mert ott messze a ?°Laz IgazgaÍ°' s akl, a ,to SSttttS^ ^aTkte-ttra^h^m ffi? nyolc (8, 11, 9) operát mutatott be összesen szazöt előCÍLSLL, CL RVC, vuuglltlború között ls volt önálló e asDan; hogy Szegednek már 1945 előtt, tehát a két világhá operaegyüttese, sőt az első Szeged város közönségének világháború előtt és alatt is ré8i vágya egy önálló opekötelezte a város színházi szabályrendelete a mindenkori igazgatókat a kötött szerződés értelmében az önraház felépítése, s hogy ez valóra vrtllk-e é.» mikor — nem lehet tudni. Mindenesetre .ml is elmondhatjuk álló operatársulat fenntartá- Magyar László cinkének zására, (Az igazság kedvéért azonban meg kell állapitanunk, hogy ezek az operaegyüttesek közel sem állottak akkora magánénekfai és zenekari létszámból, mlnt a rőszavsival, ,,,. hogy anvnyl rektinkáclőt fölt étiéhitt megérdemel az Igazság, no meg az a L. Tussig is, aki közel negyven esztendeje él a Csendes-óceán partján és felszabadulás utáni együtte- onnan ls féltékenyen őrkösek.) Többek között a továbbiakban Magyar László megemlíti Andor Zsigmondot, a kiváló muzsikus-igazgatót, aki (1923—1926) „soha nem remélt operai kultuszt teremtett Szegeden" és ami országos zenei szenzációnak számított: ö mutatta be 1024. május 14-én (és nem március 24-én) Mascagnl „KIS MARAT" című operáját magyarországi ősbemutatóként. A színházi krónikák hiteles adatai szerint már 1833-tól kezdve — írja Magyar László — átlandóan szerepeltek operák a szegedi színház műsorán ..." Majd így folytatja: „...Csupán a kuriózum kedvéért íróm Ide. hogy Verdi NABUCCO-Ját 1837. augusztus 23-án mutatta be a szegedi színház, tehát pontosan száz évvel nz 1937-es Vaszy-féle bemutató előtt..." Továbbiakban Magyar László felsorol jó néhány színrehozott operát, operaénekesek neveit és a mindenképpen helyeselhető rektifikált .adatók kiegészítésellik egykori pátriája. Szeged elvitathatatlan kulturális érdemei fölött". Jenő István Személyes tapasztalat és vizsgálódás, az utazók közül sok megkérdezett véleménve alapján bátran állítható, hogv o roppant forgalom követelményeinek jól. általában és Jellemzően udvariasan. tesznek eleget mind a határőrök, mind a vámőrök. A* útiokmányok kezelése és a vámvizsgálat után folytatható az út. A csúcsidőben — amikor például naponta több tízezer az utas és egyszerre sokan jöttek — előfordult, hogy fél órát, vagy egy órát kellett várakozni. Az átkelőben rend van. az érkezőt, H távozót tisztességuel fogndják. Pedig ezrekkel foglalkozni, beszélni, pláne a nagv utat megtett, vagv idegesebb utasokkal fárasztó is. De bírták türelemmel, udvariassággal. Nagy tapasztalatú határőrök és vámőrök dolgoznak itt. Immár negyedszázada teljesít szolgálatot a határőrségben Juhász Mihály Őrnagy, Vlri Imre és Szabó Ernő főhadnagyok, ök Is. mint a parancsnok és a töbhl tisztek, atadják tapasztalatukat a Knssuth Lajos Katonai Főiskola határőr tagozata hallgatóinak. akik bizonvoc gyakorlati képzést az átkelőhelyen ls kapnak. Ismerik a „trükköket" Akinek tisztességtelen a szándéka — elenyészően keFöldek patikája Lombikok, kémcsövek, mű- A térképezés helyszíni lőszerek világa; izotóplaboré- lajmlnta vétellel kezdődik en tórium, talajminták, vegy- az mtezet talajlaboralórluszerek, tégképek, rajzaar.ta- inában folytatódik, majd külok az Országon Mezőgazda- lönböző liartogramokban én sági Minőségvizsgáló Intézet- gyakorlati tanácsadásban tes.. ben. Hatósági Jellegű ellen- tenül meg. A toldj különböző őrzés és szakvéleményezés, minőségét figyelembe véve tudományos kutatán én gya- készítik a tulajhasznoeítájt korlati tanácsadás az intézet karlqgramot, amely tartalmunkája. feladata. mazza — például — a javaTalajtani én agrokémiai solt művelési áeakat és azt vizsgalatokat végeznek a a maximálta mélységet. negymúltú Intézetben, ameddig a talaj károsodás amelynek elődje az 1892-ben nélkül forgatható, vagyis alapított Kémiai Intézet volt. szantassal művelhető, olyan vezetőkkel, mlnt az A talajjavítás! kartogram alnpiiö Llebeiman I*ó. Kn- a felhasználható Javítóanyag sutany Tamás vagy 'Sig- minőségét éo 'nennyiségét mond Elek. mulatja, a vízgazdálkodási Hét talajtani osztályán, kartogram egyebek között Budapesten, Mosonmagyar- arról tájékoztat, hogy a taóváron. Kaposváron. Szege- laJhói mennyi vizet tudnak den, Mezőtúron, Debrecen- a növények felvenni. Külön ben és Miskolcon az egész, kartogramok tartalmazzák a országra kiterjedő vizsgála- talaj tápanyagoliátottságát. tok folynak. Üzemi genetikus az erózió mértékét, a szlketalajlér1 péket készítenek a sedés fokát. A talajtulajdontsz-ektiek. mezőgazdasági ságok közül mindig azokat üzemeknek. Hat év alatt 1 smelik kl. amelvek az adott millió 7i»0 ez.er holdnyi terű- gazdaságban vagy területen lei üzonii talajtórképét ké- a termelés szempontjából a szítettek el. A OÉIMAGYARORSÍÁÉ SZOMBAT, ím ÁPRILIS 18. A lóvösúltól a metróig Budapest új büszkesége, a utóbb megépült Európa elmetró avatását 138 esztendős ső városközponti villamosmúlt előzte meg a főváros Vonala a Baross .ulc^bpn, és tömegkrtzlekedésébéit C.mk 18ttH-ban már a magyar főnéhány főbb állomása en- vártig büszkélkedhetett az nek a fejlődésnek: Még egész kontinens legnagyobb 1832-t írtak, amikor elindult és műszakilag legtökéletenz első omnibusz — a sín- sebb villamosvasútjával. hez nem kötött, lófogatú' Még ezt megelőzőleg, Jármű — a mai Roosevelt, 1896. május 2-éfi adták át illetve Vörösmarty tér és a a forgalomnak Európa első Városliget között. Harminc-, földalattiját, amelyet forranégy év múlva lépett fel /a dalml újításként villamos nugy versenytárs, a lóvasút, kotrógépekkel építettek, és amelynek első vagányát a mai Kálvin tér és újpest között fektették le. 1887 volt mér. amikor az első villamos végigcsörömpölt a a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a mai Majakovszkij utca között. Röviddel HÉV-vonal. amelynél az egész világon először alkalmaztak motorkocsikat önálló mozdonyok helyett. De ezt ls Jóval megelőzte 1870-ben a sikló, 1674-ben a fogaskerekű és 1867-ben a soroksár-ctnkotai Az első világháború második évében Indult meg a fővárosban az első rendszeres autóbuszjárat, ma pedig az Ikarusok csaknem 600 kilométeres útvonalukon már 850 millió utast szállítanak évente a város határain belül. így jelenleg a lakosságnak csak mintegy 4 százaléka kénytelen 500 méternél többet gyalogolni, míg hazulról vagy munkahelyerői eléri a legközelebbi megállót. A koronát minderre most az új földalatti tette fel. ötszáztiz főre méretezett szerelvényel naponta átlag 176 000, évente tehát mintegy- 61 millió utassal száguldanak végig pályájukon. legfontosabbak. Tereprendezéshez. fcalajiBvltáshoz, öntözéshez telepítésihez és számos, a talajjal naóteíüRgő témában adnak tudományos alaposságú tanácsot az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben. A termelőszövetkezetek kérésére a térképeket, szakvéleményeket, térítés ellenében készítik. K. M Atomerőmű A Duna portján fekvő KozloduJ városkában. Bulgária északnyugati részén ;yui az ország első alomerőmüve. Az erőmű építésének befejezését 1974-re tervezik. Az erőmű berendelése uránreaktorokbői tevőtik össze, melyek önezkapaciiöia ROo megéwstt. a kőjőbbiokbeu az erőmű kapecitaaat tovább növelik.