Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Er&dmény&s fejlesztés a járásban Tegnap délelőtt Szegeden, j székházában ülésezett a járási tanács végrehajtó bizott- j sága. Az április 28-i járási tanacsülés előkészítéseként a , vb megtárgyalta, megvitatta j az 1969. évi költségvetési s fejlesztési terv teljesítését. Tavaly e hajtották végre. Az eredményt befolyásolta az 1968ban szerzett gazdálkodási taKét utca nyárra készül Útépítés az Oskola utcában és a Középkikötő soron Az egyik: előszoba a szatervet sikeresen ' badtéri játékokhoz, a másik: a strand előtere. Két sokat emlegetett utca újul meg a nyarra: az Oskola utca egészen végig, a Középkikötő pasztalat továbbá a viszony- i ^ pedig az uszoda és a lag jónak mondható gazdái- j Dohánv utca között. S ahogy kodási esztendő, továbbá a ; eddig hasonlóak voltak egytanacsi szervek komoly fe- j "las"oz elhanyagoltságukban. 1 funkciójukban, mo6t abban. Cukorszállítmányok Január közepére hazánk 11 cukorgyára befejezte a cukorrépa feldolgozását: legyártották a cukrot Azóta javában folyik a gyári rakvalaha rossz volt az út. Másfél millió forint költséggel. az UVATERV tervei alapján . az Oskola utcában kilenc tárakból a töltött cukroszsamóter széles úttestet ala- kok és a fogyasztók részére kítanak ki. Í meilettr másfél métertől becsomagolt kisebb egységek lelősségérzete és igyekezete. A la kossá g szükségleteinek fohogy mindkettő bontásán, epitesen a hód mező vásárhekozottabb kielégítésével is | lyi közúti építő vállalat setörödtek és ez kedvezően ha- i rénykedik. Akurcsak tavaly demokratizmus széle- ia ^ csulettel tiszteletben tartották a határidőket. Az Oskola ucai kátyúkról tott a sebb körű kibontakozására is. Jellemző volt még az elmúlt évre. hogy a pénzellá- ! tavaly megjelent cikkünkben tás fennakadás nélkül, folyamatosan történt, a pénzügyi egyensúlyt megtartották. tovább növekedett, a gazdálkodó szervek önállósága. igv aztán a tervezett fejlesztések beindultak e6 a felújítások jelentős hányadát megvalósították? — Patyolat akció volt a glossza címe — tréfásan felemleget ük. hogy az Alabárdos faiára emléktáblát kellene helyezni: Itt vót a sár. Mc»t. remélhetőleg, eljön az az idő. amikor legföljebb az idei télen a házakra fröoscsentett sár nyomairól gondolhatja az idegen, hogy itt Gongjaink I A kulturált szórakozás Mondhatja az olvasó: már a szórakozás is probléma? „Megoldódik ez önmagától, fölösleges még ezzel is törődni" — mondotta egy örökké elfoglalt, 6okdolgú gyárigazgató, alighanem önmagából inkülönösebb megerőltetés nélkül kimutattuk: a vidám park bevétele meghatványozódott a nyitás esztendejéhez képest. Az ifjúsági szórakoztató hangversenyekre csak protekcióval lehet jegyet váltani. dúlván ki. Pedig attól, Csakhogy az is tén^; sokan hogy ö az üzem falai között tölti el napjainaik zömét, sohasem jutva dolgának a végére, másoknak meg okozhat komoly gondot a szabad idő eltöltése. Annál is inkább, mivel ma már Szegeden is sok ezer munkás és tisztviselő dolgozik rövidített munkaidőben. akinek hétvégi pihenője két nap hosszúságúra nőtt meg. Látszólag nincs különösebb baj. bárcsak csupa ilyen gondjaink lennének már. Van a városban színház. működik néhány mozi. sokan járnak a vidám parkban, időnként felüti sátrait egy-egy cirkusz, gyakran műsort ad azORI, úgv ahogy működnek n művelődési otthonok, nyáron sokakat csábít a partfürdő és így tovább. Ki-ki odajár szórakozni. ahol igénye és ízlése szerint legjobban érzi magát, fő, hoav az emberek kikapcsolódjanak és pihenjenek. Igen, de ebben a 120 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő városban megtalálja-e mindenki, amit keres? Nem kényszerülnek-e elég sokan arra. hogv otthonukban. a négy fal között evéssel és gyötrő semmittevéssel. a tévé műsorán unatkozva várják az értelmes. megváltó hétfő reggel elérkezését? Ezeket a kérdéseket vizsgálgatva aligha kapunk egyértelműen pozitív választ. Kétségtelen, hogy például a kórusmozgalom ma is életképes, a gyermekműsorok változatlanul népszerűek. s újabb — szimpatikus — kezdeményezések is észlelhetők. Ha csupán ezeket vennénk, tetszetős képet kapnánk. A teljes igazság azonban nyugtalanítóbb a látszatnál. Megbízható felmerés hiányában még azt sem tudjuk, hogy a jelenlegi szórakoztató hálózat — a gazdaságossági szempontokon túl — alkalmas-e bizonyos tudatformálásra és ízlésnevelésre. Mert erről van szó végső fokon. Minden pusztán szimpla időtöltés, üres szórakozás végett veszik igénybe a kulturális szolgáltatásokat. Jelentősen visszaesett a műsoros estek. a klubfoglalkozások, a műkedvelő összejövetelek látogatottsága, az országos átlagnál gvérebb számú közönség jár a moziba stb. Egykek szerint gyakran hiányoznák a személyi és az anyagi feltételek, mások alkalmatlannak tartják több intézmény vezetesi módszerét és technikai felszereltségét. Figyelemre méltó a megállapítás, hogy a hagyományos formák és módszerek változtatásra szorulnak a mai kor igényei szerint. Magyar nóta? Irodalmi est? Beat? Előadás? Kabaré? Egyik sem megoldás önmagában réve. Valószínűleg elkelne a klarinét éppúgy, mint a gitár, a vers csakúgy, mint az operaária aszerint, hogy tinézser társasag. vagv korosabb közönség iön ös6ze valahol. Tapasztalatok szerint kisebb csoportokban, szakkörökben honosodott meg legjobban a kultúrált szórakozás. a hiba csak ott van. hogy a szegedi klubok többnyire zárt jellegűek, ezért képtelenek gyűjtőhelyeivé válni a kikapcsolódni-művelődni szándékozó embereknek. A szórakozási lehetősé geket nézve lényeges különbség van a városrészek között is: Móra városban alig lehet elmenni este valahová. a Belvárosban meg néha nagyobb a szórakoztató intézmények kínálata a keresletnél. Ezeknek az intézményeknek a többsége általában vigyáz az ízlésfejlesztésre. de olyanok is akadnak, amelyek erre csak legyintenek, mondván, hogy a bevétel a fontos. Nagyon is elkelne tehát Szegeden egy olyan fórum, amely összehangolná a szórakoztató intézmények munkáját és segítene nekik abban, hogy színvonalas, kedvelt programokat állítsanak össze. F- ti. k iiarom méterig terjedő szélességű járdát. Akik ismerik az utcát tudják, hogy erre azért van szükség, mert a házak nem illeszkednek egymáshoz- van amelyik előtt másfél méternyi hely marad csak. A kocsiút az akadenvai éoület előtt fél méterrel keskenyebb lesz. mint másutt, nz árkádok miatt. A jövő utcaképéhez tartozik az is, hogy az új házak előtti kis patKok részben megszűnnek. s három gyalogátkelőhely lesz. Ami az Oskola utcában sem egyszerű, jóval bonyolultabb a Tisza-parton. A tervezők és építők kezét bizonyos mértékben megkötötte. hogy a, töltésen kel! az utat kialakítaniuk, így az a megoldás látszott megtelelőnek, hogy fönt egy iizmeier széles utat alakítanak ki. amelyen elfér egy négy és fél méteres parkolósav és egy öt és fél méteres a közlekedésre. A járda 20— 30 centiméterrel lejjebb lesz. és korlát fogja védem. Valószínűleg sokan lesznek, akik art kifogásolják, hogy a járdát miért nem lehetett feltölteni a megfelelő magasságúra, A gazda, az I. kerületi tanács szakemberei szerint ez azonban túlságosan drága lett volna, nem szólva arról, hogy az elfogadott megoldás igazodik legjobban a feltételezett távlati beépítési tervhez. A legfontosabb úgyis az. hogy a strandra igyekvőknek általában. s különösen az autóval érkezőknek, megkönnyíti az útját, mert a Dohány utca. Gyapjas Pál utca és Toronta] tér között körforgalmat alakítanak ki. nem kell tehát megkerülni egész Újszegedet az autós vendégennek. Vagy épp házigazdáknak. A tervek megvalósításának éppoly göröngyös az útja, mint amilyen eddig a két utca volt. Ésszerűnek látszott volna például az, hogy — ahogy a Dohány utca bontott anyaggal való rendbehozasa megtörténik — a híd alatt is átbújtassák az úiat. megszüntessék a kátviikat. A hídfeljáró építése miatt ez nem lehetséges. Ugyanígy kellett számolni azzal, hogy az Oskola utca végén nem lehet a járdát megcsinálni, ott most a cölopverógép dolgozik, s majd az építők a körülkerített házhelyen. S ne csodálkozzanak azok sem. akik azt látják, hogy a strand előtt nem folytatódik a munka: egvelőre félbeszakította a harmadfokú árvízvédelmi készültség. Mégis: reménykedjünk abban, hogy a szabadtéri játékok kezdetére elkészül ez a két fontos útszakasz. Veress Miklós bel- és külföldi piacra történő kiszállítása. Képünk a petőházi cukorgyár raktarában készült EGY HÓNAP INDIA EGYETEMEIN Budapesttől Budapestig 25 ként három-négy előadást, ezer kilométert utazott, 38 Közülük egy a mi egyetemeórát töltött repülőgépen dr. ink oktatási rendszerével Márta Ferenc egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora, aki — mint már jelentettük — három ázsiai országban, Kutoaitban, /rákban és Indiában tett látogatást Haza teresekor megkértük, tájékoztassa az olvasóinkat hathetes útjának élményeiről, tapasztalatairól. Kuwait és Irak — Az utazás két részre oszlott — mondotta. — Kuwaitba és Irakba kulturális küldöttség tagjaként dr. Kahulits Lászlóval, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével és dr. Nyilas Józseffel, a közgazdasági egyetem dékánjával együtt utaztam. Mindkét országban egyégy hetet töltöttünk. Látogatásunk fő célja az volt, hogy részt vegyünk annak a kulturális egyezménynek az összeállításában, amelynek aláírására körülbelül egy hónap múlva a két, ország delegációjának magyarországi látogatása alkalmából Budapesten kerül sor. Ez volt az út egyik része. A másik az indiai tanulmányút. Előadások hé! egyetemen — Mi volt az indiai út célja? — Indiába egyedül utaztam tovább. A két ország közötti kulturális egyezmény alapján kaptam a meghívást egy hónapra, azzal a céllal, és feladatta! hogy egyrészt saját kutatásaimról számoljak be, másrészt ismertessem a magyar egyetemi oktatási szisztémát. Március 15én érkeztem meg Bombay repülőterére. s a rendkívül barátságos. vendégszerető indiaiak nagyon jól szervezett és lebonyolított programot dolgoztak ki számomra. Hét egyetemen. Delhi, Chandigark, Hyderabad. Madras, Bombay, Poona és Simla egyetemén tartottam egyenSzovjet professzor előadása Szegeden Tegnap kedves vendéget köszöntöttek Újszegeden, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának meghívására Magyarországon tartózkodó C. M. Dzsunuszov, a filozófiai tudományok doktora. a Szovjet, Tudományos Akadémia Filozófiai lntezefoglalkozott. A többiben saját kutatásaimat ismertettem. — Hogyan fogadták Indiában a magyar egyelem reformelveit? — Ügy tapasztaltam, rendkiviili érdeklődéssel. Főképpen és elsősorban az érdekelte az indiai szakembereket, ahogyan Magyarországon sikerült megoldani a szükségletnek, a társadalmi és termelési szükségletnek megfelelő képzési rendszert. — Hasonló problémák az indiai egyetemeket is foglalkoztatják? — Merész dolog lenne a két ország egyetemeit összehasonlítani. Más feltételek és körülmények között dolgoznak. Indiában például a felvétel általában nincs korlátozva, ezért az egyetemek valóságos óriások, a hallgatók létszáma jóval a 10 ezer fölött van. Gondjaik, problémáik jórészt ebből következnek. Ugyanis se annyi felszerelésük, se annyi oktatójuk nincs, amit ennek a hatalmas tömegnek á színvonalas oktatása megkívánna. Az egyetemi rendszer egyébként azonos az angollal, azzal a módosítással, hogy nagyobb tömegek oktatására alkalmazták. Angol az oktatás nyelve is. Néhány éve ugyan vita folyik arról, hogy az angol helyett a hindi nyelvet tegyék általánossá. De ez roppant nehéz. India népei 15 nyelven beszélnek, általában igen kevéssé, néha egyáltalán nem értve egymást, s a központi kormánynak — India politikai rendszeréből következően — nagyon kevés beleszólása van az egyes államok oktatásügyébe, amely az államok hatáskörébe tartozik. Jó kapcsolatok — Milyen régi Indiában az egyetemi oktatás? — Három régi egyetemük, a madrasi, a calcuttai és a bombayi százesztendős. Van három egészen új egyetemük is, amelyeket 15 esztendővel ezelőtt szovjet, amerikai és nyugatnémet segítséggel építettek. Ezeknek az egyetemeknek természetszerűleg jobbak az adottságaik, sokkal. jobb például a műszerparkjuk, s részben más a képzés is. A fölvétel nem te csoportjának vezetője lá- i togatott Szegedre, s tartott előadást a pártiskolán. A nemzeti kérdések megoldd- ' sának szovjetunióbeli tapasz- korlátlan, ezeknek az egyetetalatai címmel, majd a hallgatók és a tanárok által feltett kérdésekre válaszolt. C. M. Dzsunuszov ma visszautazik Budapestre. meknek joguk van a jelentkezők szelektálására. — Milyenek a magyar—indiai egyetemek kapcsolatai? — Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy hazánkat mindenütt ismerik. Sehol nem volt probléma, hogy merre, hol van Magyarország. Sőt, minden egyetemen találkoztam olyan kutatóval, aki járt már nálunk. Ügy tapasztaltam. hogy ezek a kapcsolatok állandóan fejlődnek és erősödnek. Vijaya Ragavan, a hvderabadi egyetemről például most hat hónapig a szegedi tudományegyetem vendége; épp akkor érkezett Szegedre, amikor én Indiában jártam. Az egyetemek kutatják annak lehetőségeit, hogyan küldhetnek több ösztöndíjast hozzánk. II XX. század és a középkor — Milyen tapasztalatokat szerzett Márta elvtárs az országról? — Bár mint mindenki, én is nagyon sokat olvastam* hallottam Indiáról, ráadásul az útra külön felkészültem, mégis sok minden meglepett és megdöbbentett abból, amit láttam és tapasztaltam. Kezdve attól, hogy amikor Bombay ban kiléptem a repülőgépből. és úgy éreztem, nem kapok levegőt — 90—95 százalékos volt a levegő páratartalma! — egészen a nagyvárosi nyomortelepekig. India. mint sokan elmondták, megírták már — az ellentétek országa. A XX. század vívmányai és a középkor együtt, egyszerre élnek az országban. A lakosság 1048 óta 200 millióval növekedett, száma jelenleg 560 millió. Hatalmas a munkanélküliség, s bár az ipar fejlődik, a mezőgazdaság nagyon elmaradott. — Mi volt a legérdekesebb élménye? — A sok közül nagyon nehéz választani. De kiemelném, hogy minden előzetes ismeretem ellenére mennyire jólesően lepett meg az, hogy az indiaiak milyen rendkívüli gondossággal óvják, őrzik és ápolják történelmi, művészeti emlékeiket. A könyvtárakban például a régi kéziratok minden lapját falemezek közé helyezve őrzik. Nem beszélek olyan közismert dolgokró! mint egyebek közt az építészeti emlékek védelme. ö. L. PÉNTEK, 1970. APR1EIS fi délmagyarország 3