Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Abból élt, hogy vesztett Az 194(j-es években az üge­tőn egvik legismertebb fi­gura Székelv Sándor volt. akinek salát Istállólóban évente 8—10 ügetőnarioa ké­szült fel a versenyekre. Rendkívül népszerű volt a fogadóirodákban. már csak azért is. mert maga is gyak­ran kocsiba szállt, hogy vesz­tésre vezérelje paripált. 0 ugyanis abból élt. hogy az általa hajtott lovak nem győztek. A nagy trükk az volt. hogy a tulaldonoshaitó a verseny­nap délelőttjén felkereste az egvik fogadóirodát é6 bizo­nyos összeget helyezett arra a paripára, amit ő hajtott. Székelv úr is ezt csinálta, de mindig csak 50 pengővel fo­gadta lovát az első helyre. Lovának nem volt esélye, ha nyer. nyolcszoros-tízszeres, vagv még többszörös oszta­lék üti a markát. Ha nver! Székplv Sándor tudta, hogy nem nyer. de ez nem aka­dályozta abban, hogy a szóm­mal írt 50 pengős cédulára még két nullát írjon. így lett ötvenből ötezer. Felke­Incidens a Kossuth-szobornál Az első világháború után 16-án. vasárnap nem jelent A valóság azonban nem Március Idusának megün- meg. hétfőn egyébként sem) úgy történt. neolésére menetrendszerű a keddi szám 2. oldalán a szokások és szabályok ala- következőket tólalia: kultaK ki. Nem hiába nyil­vánították NEMZETI UN- SZEGED IMPOZÁNS Míg a főkapitány közbe nem szólt, a* ifiúsáai szó­nok egyetlen szokványos szó. virágot vagy irredenta fró­NEPPÉ. megnyilvánulási íor- ÜNNEPE MÁRCIUS I5-ÉN zist nem ejtett De igenis mája is hivatalos jelleget ka- beszélt arról, hogy egyes ki­oott. Incidens a Kossuth-szobornál vóitságosak öt-hat állást töl­Tudjuk. hogv a munkás- tenek be. (Akkor nemcsak mozgalom is sokszor és ered. ..A Himnusz elhangzása után másod- hanem harmad- ne­ménnyel ragadta meg az al- *ved- és tizedállás is d'iva­kalmat. hogy nyilvánosságot gyarl- Ezmán Glösz Ferenc ™oí: tozott annak számára, aki nyerjen olyan időkben, ami- gári iskolai tanárjelölt tartott jól helyezkedett) Említette kor a gyülekezési tilalom * azt is. hogy a mammutjö­szinte minden fejlődést meg- ^.XoKo??""TSSS védelmek mellett mennyi a bénított. Uéla főkapitány helyettes figyel- munkanélküli és mennyi a A NEMZETI ÜNNEPPÉ »• "««d'ass* szellemi ínségmunkás. Konk­nyilvanítasnak azonban ép- bf,'X "Sya"is "Ju" rét példát hozott fel. igen pen az volt a célja, hogy - AZ ifjúság - mondotta - ügyesen megemlítve valakit. törtenelmi emlekeztetö DÉLMAGYARORSZAG 1945. március 13—14, A NAP HÍREI: DANZIGOT KÖRÜLZÁRTAK A SZOVJET CSAPATOK — ROMMÁ BOMBÁZTÁK DORTMUNDOT — MEGSEMMISÜLT a WESELI NÉ­MET HÍDFŐÁLLÁS — SZÖVETSÉGES PARTRASZÁL­LÁS MINDANAO SZIGETÉN. ..megfelelő keretek közészo­nem jut szóhoz és nincsen em- akinplr fi7pfpdu» is 000 npnrrn rítsa" a szabadságeszmék ün. ^-^^jjtt^ eg^^apban Tehút „„„I ' íz. tt^„ , , . . nz ii.iuöfttj panohra sz»- — . w-.iui. neplesét. Ennek aztan az lett kad és politikai szélkakasok ug- több. mint amennvj a kor­az eredménye, hogv minden rótieszkának használják fel. mányzó tiszteletdíja mfrcCbünS. Beszédében odáig jutott, márciusi unnepseget. mtnde- ,z6llokot. hogy ne ragadtassa n hogv az elnyomott és félre­nütt elszavaltak Ugyan a magát és fejezze be a beszédet, dobott ifjúság nem tűrheti Talpra magyart, de ugvan- , A?, ',Jus,áK, ,sz6nokR azonban . helyzetet és félre kell akkor mindenütt szinte azn «ovrtl""'a is folytatta a bes/édn, ezt a nemzetet ets teire Kell BKKor minaenutt szinte azo- amelynek végeztével a frtkapi- löknie az eddigi ifiúsáai ve­nos frázisok pufogtak evív- lány hozzálépett és szemrehá- 10Knle az eaai*> lI1u8aK1 ve" ken keresztül. És mindenütt "vást tett neki, hogy visszaélt zetőket. mert azok kihasz­befogtak a nemzeti ünnepet "^^.".''^^Vfjüság Un­az irredenta propagandába. n«pe és ezen azt mondjuk el. Elképzelhető, hogv a hi- «m| az ifjúságnak fáj - váia­vataloe szervek mennyi időt S7'°Ua a ,a"4rJe18"" és „fáradságot" pazaroltak náltók és ugródeszkának te­kintették. Saját kezébe kell vennie sorsát, a márciusi if­jak nyomán. Itt történt a főkapitányi leintés. A szónokot azonban nem Minisztertanácsi döntések . , Ennyit ír a Délmagyaror­arra. hogy minden a legna- szág. gyobb rendben menien. A A Szeeedi Napló a hai­DÉLMAGYARORSZAG 1930. öani nagy NAPLÓ * töri I _J| tá' 15"1 62áma SZÓ" méc csak mec ^ készületlenül a legfóbb va is teszt. emlekezik az incidensról. ..... , ... , Ellenben teljes részletesség- rendon leny akadekoskoda­,.A leikekhdi klvészett. trtert a gel írja le az esetet a Sze- sa- Folytatta beszédét és ek­„Nyer a lovam, én ha Kom! I véJMS fiedi Friss Üjsá* kor ™ndott néhány »<*­ötezer Denaövel foGadtam a m,*5'ar Márrlus minden est- Ványos szóvirágot. Mert egy tziezer pengővel fogadtam. . rj„-, magvát. „Végrehajtási u.a- „Ezutín tSMm Ferene polgári cédulát nvúitottak fel neki ha jó a tikett. 40 000 pengőt "fások" és „minisztert klirren- ,skolai ,a„ár.ielnlt lépett az emel- Ce0Ulat nyuJt<maK teI n*kl­..,„„.„.„L- " ni deletek" szólnak már arról, hogy vényre. Messzeható hangon idéz- A cédulán ez állt: „Egv kis kaszirozunk. Ilkovics ur. a „máreh.si tűz" ünnepét ho- ,e a magyar történelem szellem- , .„)ifl ... . kiváló üzletember beszállt" K-,an S7aba<l megünnepelni, A óriásait, végigfutott a magyar- irredentát. AKKor nem lesz htwto uzieiemoer oesza u k0zponl, véKreha.|tó hatalom sá(r trMlku* múltlán, hogy a baj." 1000 pengővel. Mások ls be- I relslus-fokban állapította meg a 4S_|ki márciusi ifjúság szellemé-. ' , , , . szálltak ki-ki a tehetsége l*lkes««*s hevét, s hangerősség- . .. . - .. - f(,lada. Ekkor tényleg mondott a szailta K. Kl-Kl a tenetsege mír6vel szabályozza az ünnepi hol merítsen erot a Jnvn teiana . , . beszédek szavalt. Mindén szónok tálnak elvégzésére. „Az ifjúság fuss Ujsagban Idézettekhez mellé egy önkéntes politikai olykor pillanatok alatt történei- hasonlót, tűzoltót állíttat, kezében mini- tlld -sinátnl" — mondotta o . . • . .... kelv 1. elvesztette ötven - lédében ffj* természete, kérdés. Beszéde lényeges részében az mi te« az Ifjúval ezután? A hivatalos ünnet>sést Sza- ifjúság mai helyzetével hossza- Hivatalos el.iárás nem In­geden ebben az Időben a -sn foglalkozott, A revízió „gyö- dult ellene. Jobboldali beál­KlRuzál tért szobornál zai- nyörű" céljainak megvalósítása- Ijtottságú egyének és taná­lott le. Az ünnepségekről ra ifjú erflk kellenek, azonban ' . ' . való beszámolót valamenv- az ifjúaág ma nem juthat azó- r"K Kegyetlenkeoe­nyl szegedi lap közölte. A hoz — mondotta. — TÍZ esztendő set kellett még eltűrnie. Hi­meghatározott protokoll mel- óta nincs ember, aki az ifjúság ába állt mellette az együtt­lett az 1930. évi március 18-i eróit a revízió szent célja ér- . - ... . . hnllGatólacoK Ho DÉLMAGYARORSZAG (a elekében összefogja. Pártokra 8 nailgat0lag06.de nemzeti ünnep miatt a lap szakad az ifjúság és pontikai tenetetien szimpatiaja. azélkakaaok ugródeszkának haaz- NaRynehezen sikerült vé­szerint. A paripa természe­tesen helvezetlen volt. Szé­előrenvomulásának köszön­hető. hogv mégis kiszaba­dultak a német rabiagból. Az odesszai tábor egész városrész. Az egyes államok A Minisztertanács több ka'ínaV külön katonai cso­, .. portokat alakítottak, ame­hatarozatot hozott. A kato- iye!t élén saját tisztjeik álla­nai szolgálati szabályzat bi- nak. A kiszabadítottak nagv zonyos részeit módosította elismeréssel nyilatkoztak a olyan irányban, ahogv az a óborban uralkodó életviszo­... . , nyokról. azonkívül őszinte demokratikus fejlődésnek kÖ6ZÖnetet mondtak a gon­megfelelt. Megváltozott a nő-- doskodásért és a figyelemért, sülési szabályzat is. ameny- amelyben a szovjet állam nyiben n kauciót eltörölték. réff£ítetíe öket- A„ ,haza* vi.„„„,-,„ „ , ., ... , szallitasukra torteno Intez­Megszunik a becsuletugyi kedések már folvamatban szabályzat is. Az igazság- vannak. ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács L/oéí/eitt CTAnaz/an hozzájárult, hogy a közai- bzegeden S^tTÜ'í1 D°Iitikai szegedi Szabad Szó címen kft^nH k up eZt hetilapot indít a Nemzeti ^ * a bírákka kap- Parasztpárt. Az első szám csolatban is. A királyi" jel- i„_án vasarnap ielenik mee zot a Minisztertanács a hi- és tartalmazza Erdei Ferenc vatalos hasznalatbol törölte, belügyminiszter nagy cikkét. A , k0Jcmanv . a. sal«otarian a földreformról. Veres Péter teU"^S0k. ^te 2 mi lio javaslatát a nesti gverme­oenaőt íolyosított. Az isko- kek elhelyezésére, ezenkívül lakban - a Minisztertanács tájékoztatást közöl a hatarozata alapjan - az munkájáról, orosz nyelvet, mint rendkí­vüli tantárgyat, már a folyó tanévben beállították olyan A 7 OrCT/TíT iskoláknál, ahol tanításra al­kalmas személyek oktatására vállalkoztak. párt kenyeréért pengőjét, de nvert ls a vesz­tésen. nem is keveset. A „ha­lálbiztos" tippre mindig akadtak „verebek". Székely Sándor jelenleg az Egyesült Államokban él. 1956 óta ott veszi be „halálbiz­tos" tikettjeibe az úl világ pclgárait. Sikkasztott a kisáruház pénzéből Bite Jenő Szeged. Mérev badságvesztésre ítélte, ame­utca 20. 6zám alatti lakos iyet szigorított büntetésvég­1985. január l-től dolgozott rehaiUsl munkahelyen kell Delta MM •--•-«—« nálják fel. (itt. Buócz Béla dr. geznie. Azután évekig nem i endórfókapllány-hélyetiea fel- kaDott ^^ ^ elnyel^ a7 szólt a szónokhoz, hogy beszé­dét fejezze be és ne ragadtassa el magát.) a Delta Kiskereskedelmi Vállalatnál. 1987-ben Bitét a szeged-rőkusl 308-as számú kisáruház vezetésével bízták meg. ahol három személv dolgozott a keze alatt. A Pénztárt maga Bite Jenő és a két eladó egvaránt kezel­te: a vásárlóktól az eladók vették át a vételárat. Bite Jenő aránylag egyszerű mód­ját választotta a pénzszer­zésnek: különféle tartós fo­gyasztási cikkek eladásakor a vételárból megfelelő össze­geket tett zsebre. 1968-ban es 1969-ben összesen 31 118 Ft 90 fillérrel károsította meg a Delta Vállalatot, a társa­dalmi tulajdont. A büntetőeljárás megindu­lása után Bite Jenő a kár­ból 10 ezer forintot megtérí­tett. TaRadta. hogy sikkasz­tást követett volna eL A bí­róság szakértőket la meg­hallgatott az ügyben, s meg­állapította. hogv Bite Jenő elsikkasztotta a kisáruház bevételének egv részét. Sú­lyosbító körülményként ér­tékelte. hogv egvmás után. folytatólagosan követte el cselekményét és enyhítőnek a büntetlen előéletet és azt a tényt, hogv a kárt részben megtérítette. A szegedi iaxásbírosag dr. Szabó Lóránt tanácsa Bite Jenőt 1 év és 4 hónapi sza­letöltenie. ismeretlenség. Sorsn szomorú és a korra A szónok beszédét ezután az- jellemző. Neki nem mondta a főiskola „fura ura" sze­mébe. hogy Magyaronszágon zal fejezi be, hogy új Idők gyönyörű, diadalmas reggeleit hozza már a márciusi szél éz a kizsarolt magyar humuszból nem 'ehet tanár, de elvégez­érett búzakalász emeli fejét az te helyette egy titkos és égnek." piszkos gépezet. Sorsa azo­A beszéd végeztével tör- nos vo,t JÓZ6ef Attiláéval és ténteket már ugyanúgy írja 8°k-6ok 8^zéval. ezerével, le. mint a Délmágyarorezág. Magyark* Ferenc Tábor Odesszában letes támadások során szov. iet polgárok tízezreit szaba­A szentesi földmunkásgyö­lés határozatot hozott, hogy minden erővel biztosítani keli az ország kenyerét. Képviseltette magát a gyű­A SEX TI J . J.. lésen Kiskunfélegyháza, 11 Csongrád. Mindszent. Szeg­vár. Derekegyháza. Nagvmá­gocs. Fábiánsebestyén. Kis­t.. „ . , J auittiloeuCTi ' rn, xvio­d t^ k> " "émet fas'szta királyság. Eneriesszél. Kun­rabságból Tobb ezer szőve - Szentmárton. Hódmezővásár­íofí 1S klszabadj- hely. Árpádhalom és Oros­X' 1met kf0n^ rt háza. Elvben magukévá tet­c.ós aborokban sínylcxltek. ték a földmunkások a Nem­A jaltai egyo/mény értelHSMBHHBaSí^HHH mében Odesszában több tá bort állítottak fel a szövet sége6 államok kiszabadított zeti Parasztpárt és a Ma­gyar Kommunista Párt ja­vaslatát és kérik az Ideigle­katonái és tisztjei, továbbá neK Nemzeti Kormányt, hogy polgárai számára. Ebben a e javaslatoknak megfelelően táborban ez idő szerint kö- már április eleién fogjon is rülbelül 2 ezer angol van, • . ,„,. . ,. .. köztük 200 tiszt, azonkívül hozza a földek kiosztásához. 2 ezer amerikai, köztük 250 Csak látják a földmun­tiszt és 5 ezer francia állam- kások biztosítottnak, hogy polgár. A franciák között sok október l-ig a földreform a nő és a gyermek. A ki- , , . . -... szabadított szövetséges fog- ^grehaltása be ls fejeződik. Ívok elmondták, hogy ami- Megállapították, hogv a kor a Vörös Hadsereg tá- munkabér é6 munkaidő kér­madása megkezdődött, a né- désével most behatóan nem met fasiszták lázas sietség- t ,. , gel láttak hozzá „ fogoly- foglalkoznak, mert most min­ta borok evakuálásához. Csu- den et"őt a földek bevetéséne pán a Vörös Hadsereg gyors kell fordítani. Siklós János: Végig az úton 4 Megbódult a háromszázfőnyi hallgatóság, • a bírót akarta kézbe kapni valamennyi. Csak a helybeli karszalagos, pisztolyos őrség pa­rancsnokának bátorságán, lövöldöző kedvén mú­lott, hogy Pengő Jánost nem tépték cafatokra. Azt sem tudom, hogy került el onnan, de azután nem láttam a gógős-gangos parasztot. Lehet, hogy ottmaradt, csak nem mutatkozott. Másnap tojásfejadagomat önkéntesen lecsök­kentettem a felére. A gyári szakácsnő először betegségre gyanakodott, de mivel közöltem, hogy egészséges vagyok, megkérdezte: „Na, maga ilyen hamar megbüntette a múltját?" Tisztáz­nom kellett a helyzetemet. Én mint gyárvezetői gyakornok, reggelire tizenkét tojásból kértem rántottát mindennap. Annyi tyúk volt a kender­gyárban, hogy naponta százával szedték össze a tojásokat és vitték be a piacra. Naponta tizen­kettőt megvettem és a gyári szakácsnő nem hitt a fülének, hogy minden reggel ennyi tojásból készített rántottát kérek. Elmagyaráztam neki, hogy én annyit éheztem gyerekkoromban; hoz­zám képest a koplalófakír műzabáló. Megfogad­tam, hogy többé nem eszem meg a babot, a sárgaborsót, a zsizsikes lencsét, a kerékrépát, llt. meg a hajdinakását. Amióta «t eszem tu­dom, rosszul táplált, alighanem skorbutos vol­tam, annyit szenvedtem az éhségtől, mint az eszkimó a hidegtől. Ezt a huszonkét esztendőnyi kínt visszafizetem; megbüntetem a múltamat! A szakácsnő megértette a szándékomat és kész­ségesen készítette a parasztos rántottát. Most azonban a büntetés mértékét átmenetileg le­csökkentem. A napi összes tojásmennyiség felét pedig — amíg szükséges — nem a piacra, ha­nem ingyen, a bányászok részére adjuk át. Elő­ször nemigen értettek, de azután beleegyeztek a vezető emberek is. Életem első, szociális intéz­kedése sikerült. A politikával nem volt ilyen szerencsém. Va­laki eltalálta, hogy a gádorosl értelmiség részére valami materialista ízű előadást kellene tartani. De ehhez nem jó a környékbeli ember, mivel senki sem lehet próféta a saját hazájában. így esett rám a választás. Messziről jöttem, egészen Szegedről — s mégiscsak én olvasok a legtöb­bet, hát majdcsak elboldogulok. Megijedtem, de rösteltem nemet mondani. Kénytelen voltam úgy viselkedni, mint aki biztos a dolgában. Elővi­gyázatosságból azért kipuhatoltam, hogy miféle emberek jönnek el. A plébános úr húga a gádoros! postán telefon­kapcsolással foglalkozott. Néhány héttel koráb­ban sürgős telefonösszeköttetést kértem Szeged­del. Azt mondtam, hogy ha gyorsan megoldja, kap száz szál fehér szegfűt. Negyedórán belül jött a hívás, az ígéretet teljesítettem; Balogh Tuli megkapta a száz szál szegfűt. Annyira meg­hatódott e nagyvonalúságon, hogy fölhívott, megköszönte és azt mondta — ha tud valamiben viszonzásképpen — szívesen segít. Igaz,' hogy 6 kisgazda, de hát ez nem számít, mert én ren­des fiú vagyok. Mivel akkor még a valláserkölcs a vöröscéklát vízbe főzve áf a hajába krump- előírásai — ateistaságom hangoztatása ellenére — Is befolyásottek, s Tultka meg ráadásul pap­kisasszony; ezért nem kértem mást, csak véle­ményt a gádorosi értelmiségről. Pontos, komoly információt és lelkes buzdítást kaptam. Végre sor került a materialista ízű előadásra; a társadalmi formák fejlődéséről. Szépen elmon­dogattam a tudományomat. Addig nem is volt baj, amíg beszéltem, hanem amikor a vita kö­vetkezett, akkor tört ki a gyalázat. A tanítók­nak egy vezérszónoka volt, az Igazgató. Szo­ciáldemokrata magatartásához híven elfogadható szolidsággal fejtette ki a nézeteit, valamilyen friss szocdem-brossura alapján. Még a községi orvos sem szorongatott, pedig a kisgazdák ügy­vezető titkára volt. Hanem a káplán — annak ellenére, hogy a tisztelendő úr a föllépését meg­tiltotta — Igen fogós kérdésekkel hozakodott elő. Válaszoljam meg, hogy a földbevetett búza miért és hogyan szökken szárba; a dolgok ere­deti keletkezéséről szeretne hallani..., s még két-három bosszantó kérdést tett föl. Beleizzad­tam, mert ehhez kevés volt az én materialista munícióm. Valamit dadogtam, de leégtem a káplánnal szemben. Először megfogadtam, hogy soha többé nem megyek vasalt nadrágosok közé! Nem harag­szomrádból, de hiába, ez nem az én társadalmi kategóriám. Éjszaka azonban enyhült a bána­tom, mert a papkisasszony fölhívott és elmond­ta, hogy a káplán nagyon kikapott a parókián, amiért megszegte az utasítást. De az egész ügy féltékenységízű, mert megtudta a száz szál szeg­fűt. Az elfogadás ténye is rosszul esett, és külö­nösen fölháborította a küldő vakmerősége. Ez már más színezetűvé avatta a helyzetet, de a tudáskülönbség azért mégiscsak megvan. Már akkor láttam, hogy a politikát, meg az intim Ügyeket szükséges kétfelé választani, összekeve­redésükből báj lesz. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents