Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Gazdálkodás rosta A mozgékonyabb, rugal­masabb gazdálkodás igénye pemcsak a régi partnerek­kel való újmódi együttmű­ködésre serkentette és ser­kenti a vállalatokat. Sok­ágúbb lett a kapcsolat, az utóbbi két évben sok az Újonnan született kooperá­ció — gyárak, ktsz-ek, tsz­melléküzemágak között szövődtek kölcsönös előnyű kapcsolatok. Hogy az előnyök való­ban kölcsönösek, azt az idő már sokhelyütt igazolta. De az Idő rostája azt ls nyilvánvalóvá tette, hol volt megalapozatlan az együttműködés. A Kazán­javító Ktsz késlekedése mi­att például a Tisza Bútor­gyár itteni gyáregysége ls lemaradt, fémalkatrészek hiányában időnként nem tudtak dolgozni a gyáriak, s ez még az éves terv tel­jesítésében is éreztette ha­tását. Megbízható partnert kerestek, s találtak is már a gyár vezetői. — „Kevés szakértelem, ebből adó­dóan minőségi-hibás mun­kák, határidőn túli szállí­tás" — ezek pedig a Vas­és Fémipari Ktsz részéről hangzottak el, kifogásolva több kooperációs partnerü­ket. A konklúzió: alapo­san megvizsgálni, ahol kell, csökkenteni, s megfe­lelő szinten folytatni az együttdolgozást. Csak olyan esetekben, amikor előnyt és nem visszaesést jelent. A kooperációs rostát te­hát — nem szabad az idő­re hagyni. A vezetők előre­látásán, helyzetfelmérésén múlik, hogy valóban köl­csönös hasznú legyen az együttműködés. Illagy faba > uágnak Sok gondról, hibáról esett szó a Nívó Ktsz nem­rég tartott küldöttgyűlésén. Például az anyagkihaszná­lásról. Egy felszólaló szó­vá tette: semmi sem ösz­tönzi arra az embereket, hogy a drága faanyagoknál kellőképp törekedjenek a takarékosságra. Ha ugyanis kisebb darabból készíti el a dolgozó, ugyanannyit kap érte, mintha „nagyobb fá­ba vágja" a megmunkáló szerszámot Magyarán: nem ösztönző a norma. Nyilvánvaló, hogy disztingválni kell. Az a munkás járjon jól, aki az anyag teljesebb kihasz­nálására törekszik. Vált­sák át forintra az ilyen igyekezetet. Legyen igaz­sága annak a szövetkezeti dolgozónak, aki szerint „a drága fát — jelentős része import — úgy kell meg­munkálni, mint a drágakö­vet." Így, ilyenféle szemlélet­tel kellene hozzákezdeni a tavalyi gondok idei meg­oldásához a vezetőségnek és a tagoknak. Üzemi titok Üj meg új leckéket kell megtanulni a termelőkö­zösségeknek napjainkban. Az állandó „továbbképzés­hez" tartozik az üzemi ti­tok fogalma is. Ezt mosta­nában kezdik elsajátítani, hol ilyen, hol olyan ered­ménnyel. Sokakkal meg kell még értetni,, hogy a titok — például egy új gyártási el­járás, egy saját kísérletso­rozat eredménye — a kö­zösségé. Tehát a közös tu­lajdon védelméhez tarto­zik az is, hogy ne vigyék ki csak úgy a kapun, s hogy ne „fusizhasson" be­lőle senki. Már megesett, hogy a kikísérletezett ter­mék valahogy átszármazott az üzemből egy termelő­szövetkezeti melléküzem­hez. Ki vitte át a titkot? Az egyik ctylgozó mesélte el valamelyik. rokonának, aki történetesen a tsz-ben tevékenykedett. Így lett a két üzemből konkurrens! Szóval: vigyázni kell a szellemi értékekre, még­pedig jobban az eddiginél. Persze azért, miközben a fejekre figyelünk, ne fe­ledjük a régi leckéket se. Maradjon üzemi titok, ami valóban az. de ne marad­hasson titok, ha valaki va­lóságos dolgokat, anyago­kat, alkatrészeket visz ha­za a gyárból. Simái Mihály Á szegedi járás eredményei, gondjai Mórahalmon ülésezett a megyei tanácstagok járási csoport/a Csütörtökön Mórahalomra A községek Jövőjéről, ezen ta. hogy a helyi áfész máris látogattak a Csongrád me- belül a nagykozsegek íejlo- több községet lát el. s szol­avei tanács tagjai közül desenek lehetösegeuol szín- gáltatásait a jövőben tovább azok akik a megye legna- tén sokat szóltak. Olah La- bővíti. Darabos György gvobb járását — a szegedit jos ISzoreg) kévésnek tartja (Zsombó) kérdésére a me­— képviselik a megvei ta- azt. hogy a nagyközségek gyei tanácstagok arra ls vá­nácsban A vendégeket a kialakilasával alig egy-két laszt kaptak, hogyan alakul községi ' pártbizottságon a új létszámot kaptak a helyi a gázprogram megvalósítása naavközseg vezetői Murányi tanácsok apparátusai. A he- a járásban. Egyelőre csak György tanácselnök. Dobó lyi önkormányzat kialaku- Üllésen van vezetékes gaz­Szilveszter a Haladás szak- lésával varható. hogy a jö- szolgaltatas. Tápén és Al­szövetkezet elnöke Huszta vőben az emberek ügyes- gyön szeretnék megszervez­Géza áfész-elnök és' dr. Hor- bajos dolgait mindenekelőtt ni. Most készül egv terv a váth Valéria Mórahalom a városokban és a községek- Tisza—Maros háromszögben megvei tanácstagja fogad- ben intézik. Máris sok fel- levő községekre, s Kisteleken t adatot kaptak a helyi taná- is tervezik a vezetékes Ráz­A tanácstagi csoport ülé- csok. ezzel arányban azon- szolgáltatás megteremtését, sét Kutiván Rezső nyitotta ban nem nőtt az apparátus Mindez azonban ma csak meg majd két tájékoztató száma. Elhangzott ugyan, távlati terv. hangzott el Hantos Mihály, hogy az utóbbi fél évben a Részt vett a tanácskozáson a megyei tanács vb elnök- járásnál 10 fővel csökken- Csápenszki István. az helyettese — Kistelek me- tettek a létszámot — heten MSZMP szegedi járási bi­gyei tanácstagja — ismer- községekbe kerültek —. de zottságának első titkára ls. tette a tanácsi rendszer jó lenne e folyamatot meg- Elismeréssel szólt a megyei múltját szerepét majd a gyorsítani. Morschhauser Jó- tanácstagok elmúlt három most kidolgozás alatt álló zsefné (Domaszék) beszélt évben kifejtett tevékenvsé­új tanácstörvény elveit, arról, hogy egy-egy község fej- géről. Hangsúlyozta: a járást Farkas István járási tanács- lődése szempontjából na- képviselő megyei tanácsta­elnök arról tájékoztatta a gyon fontos a helyi vezetők Rok munkájának is köszön­megyel tanácstagokat, hogy szakmai hozzóértése embe- községekben eddig müven fő feladatok megöl- ri magatariasa. Fontosnak _ " dására készülnek a járásban, tartja, hogv minden község elért eredmények, s a to­Beszámolóját .161 egészítette élére megfelelő vezetők ke- vábbi feladatok megoldásó­ki Murányi György, aki a rüljenek. hoz is elvárják közreműkö­nagvközségi státuszt elnyert A megyei tanácstagokat désüket Mórahalom fejlődéséről érdekelte az a kérdés is: szólt. mikorra várható, hogy a A tanácstagok véleményei Szeged környéki községek a tükrözték, hogy mi foglal- város irányítása alá kerül­koztatja a járás egyes köz- nek. Mint elhangzott: egye­ségelnek lakosságát, milyen lőre csak az várható, hogy problémák megoldását sze- a megyeszékhellyel máris retnék elősegíteni. Dr. Antal elválaszthatatlan kapcsolat­József (Balástya) szólt arról, ban álló Gyálarét közigazga­hogy társadalmi ellentmon- tási hovatartozását tisztéz­dások is jellemzik a szege- zák. Szegednek ugyan a táv­di járást. A felszabadulás lati tervezéskor számolnia óta eltelt negyedszázad alatt kell azzal, hogy a környező az egykori tanyavilágból nagyközségek szempontjából egymás után alakultak ki a területi feladatokat is ellát, községi települések, s közű- de egy-egv adott nagyköz­lük több — például Móra- ség további fejlődése szem­halom is — nagyon sokat pontjából mindegy — leg­fejlődött. A tanyai iskolák alábbis egyelőre —. hogy a villamosításával ma már a járás, vagy éppen az m. j. kultúra eljut a homoki ta- város irányítása alá tartoz­nyavilág egv részére. Ugyan- nak. A járás két nagyköz­akkor az iskolától történe- ségének. Kisteleknek és Mó­tesen valamivel távolabb eső rahalomnak különösen szá­tanyában — ahol még nincs molnia kell azzal, hogy a villany — nem sokat tud- jövőben területi feladatokat nak a világ dolgairól az ott } j kell iátniuk Ebből ki­élok. Figyelemre méltó az a , , . . javaslata, hogv a községpo- Aduivá uvasolta dr. Mtchai­litika kialakításánál számol- lovits Lehel (Deszk). hogy ianak még ezzel a homoki a Mórahalmon felépülő ren­tanyavilággal is. A megyé- delőintézet már szakosított tői. a járástól, de még a rendelő lehetne, községből is többször látó- Huszta Vince (Zákányszék) gassanak el a tanyavilágba, sürgette Zákányszék. Bor­beszélgessenek. tanácskozza- dány községek autóbuszjára­nak az ott élőkkel. Javasolta, tú összekötését Mórahalom­a társadalmi szervek is kint mai. Simon Vilmos (Bor­végezzék munkájuk egv ré- dány) a7t kifogásolta, hogv szét. s hogy a megyei ta- még mindig csak terv a nácstagok tartsanak beszá- Bordány—Zákányszék közöt­molókat. fogadóórákat a ta- ti összekötő út megépítése, nyal településeken is. Dr. Horváth Valéria elmond­Lantos Anna Diákok parlamenlie Szegőd középiskolásainak és szakmunkás-tanulóinak tanácsokzasft után tegnap reggel a Csongrád megyei diákparlament ült össze az Ifjúsági Házban. A fiatal delegátusokat, valamint a meghívott vendégeke* — köztük Szópi Bélát, a KISZ Központi Bizottságának tag­ját. a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát. Hosszú Pált. a KISZ KB osz­tályvezető-helyettesét. Szent, irmai Lászlót, a Művelődés­ügyi Minisztérium osztályve­zető-helyettesét — Nógrádi László. a KISZ Csongrád megyei bizottságának mun­katársa köszöntötte. majd Kovács Ferenc (Makó. Jó­zsef Attila Gimnázium) el­nökletével megkezdte mun­káját a diékparlament. Beszámolót Barta Edit (Hódmezővásárhely. Bethlen gimnázium) mondott. Töb­bek között az Iskolai véle­ményezések. v az iskolai ér­dekvédelem és a tanulmá­nyok befejezése utáni elhe­lyezkedés condiait elemezte. Az interpellálók a beszá­molóban elhangzottakat egé­szítették ki. A Csongrád megvei diákok parlamentje a tanácskozás végén megválasztotta az or­szágos parlamentre utazó de­legátusokat. köztük Rózsa, Máriát, a kisteleki Rimná­zium tanulóját, aki a sze­gedi járás középiskolásait és szakmunkás-tanulóit fogja képviselni. Postások év végi Csütörtökön a Benczúr ut_ kedő munka, a Példamutató cal poetás művelődési köz- magatartás alapján kell szét­pontban ülést tartott a Pos­tások Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. A tanács­kozáson részt vett Horn De­zső. a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyet­tese. a posta vezérigazgatója és Somoskői Gábor SZOT­titkár. A központi vezetőség az elnökség beszámolója alap­ján eredményesnek minősí­tette a szakszervezeteknek a postai feladatok végrehajtá­sát segítő érdekvélelmi te­vékenységét. Foglalkozott a központi vezetőség a kollek­tív szerződés módosításával is. Ügy döntött, hogy az év végi részesedés 65 százalé­kát bérarányosán. 20 száza­lékát időarányosan, tehát a dolgozók munkában töltött ideiét figyelembe véve. 15 százalékát pedig a kiemel­osztani. (MTI) Igazi bohém volt: azt is elhitte, hogy télen szárított < dió­héj jal kell tüzelni, attól meleg a szoba. Ha piknikus . alakja megjelent az úttest túloldalán, neki hiá­ba fékezett a bicik­lista, látótávolságban minden járgányt el­engedett. így aztán jó félórába telt. hogy beért a „konziba", pedig szemközt la­kott. Életének majd két évtizedét hagyta itt Szegeden, a Du­gonics tér sarkán. Höchtl. Margit, a pe. dagógus, generáció­kat tanított meg a zongorán is ijiuzsikél­ni, Höchtl Margit, az ember, csak annyit törődött magával, amíg odaült kedvenc hangszeréhez, hógy számára az ébrényi világ butaságaiból, bosszúságaiból min­den, minden meg­szűnjék. Csodálatos kepe&egekkel ren­Manci nem delkezett. Dr. Nagy István kollégája egy­szer azt mondta róla, ha a világ legna­gyobb művészeit odaültetnék v az Északi-sarkra, s olyan művet kellene játszaniok, amit 8— 10 éve már nem gya­koroltak, tán min­denki zavarba jönne, csak Höchtl Margit nem. Neki teljesen mindegy. felesleges beskálázni az ujjait, átlapozni a kottát: amit egyszer megta­nult. az az övé volt mindörökre. Debreceni születé­sű volt, szegedi nyug­díjazása után is oda vágyott vissza. S ott halt meg néhány hó­napia, elhagyatottan, öregen, többemeletes lakóház tetején, al­bérletben. Az utolsó hírek szerint zongo­ráját is eladta. Mi, akik mágikusan hit­tünk akkor a zene emberérlelő hatalmá. ban, s a konzi rövid­nadrágos napszámo­saiként mint rajongó tacskók ültünk be csendes borzongással koncertjeire — nem hiszem, hogy egyha­mar elfelejtjük Man­ci nénit. * A Tömörkény Gim­názium és Művésze­ti Szakközépiskola rendezett volt taná­rának emlékére hangversenyt szerda este a konzervatóri­umban, s ar. Nagy István mondott me­legszavú, kései bú­csúd atót. A pódiu­mon Manci néni egy. kori növendéke, Bo­dó ^rpád. az intézet művésztanára ját­szott Chopin-darabo. kat. Műsora ta h­moll szonátával, a b­moll scherzóval, etű­dökkel, nocturne­nel, balladával, polo­naise-zel) nagy vál­lalkozás, mondhatni Chopin munkásságá­nak műfaji kereszt­metszetét rajzolta fel. Bodó Árpád el. mélyült zeneisége, érzékeny pianista al­kata nem újdonság j — ezt eddig is tud­tuk róla. De hogy ilyen lendülettel, fe­szültséggel tud szitu­ációkat teremteni, s ilyen átszéllemülten odaérkezni a zene belső tartalmához, lényegéhez — ez több mint tehetséges, felkészült zongorá­zás Bodó Árpád már a legnagyobb művé. szet szellemhangjait is érti. Lehetőséget kell találni ahhoz, hogv mielőbb ő is kilép­hessen a konzervató­rium belső érdeklő­déséből a város kon, certfórumára. Nikolenyi István i Könyvek a kamionban Négy kiállítást rendez a magyar könyvkiadás a kö­zeljövőben külföldön: Moszkvában, Szófiában és Bukarestben a szabad Ma­gyarország 25. évfordulója alkalmából szerepel repre­zentatív gyűjteményünk. A szovjet fővárosban magyar anyag is helyet kap a Le­nin-centenáriumhoz kap­csolódó nemzetközi könyv­bemutatón. i Már összeválogatták a tárlatokra szánt könyveket. Hatalmas ládákba csoma­golva, kamionokban jutnak el a színhelyre a kötetek ez­rei. Időben elsőként a nem­zeti ünnepünkhöz kötődő moszkvai kiállítás nyílik meg: március 27-én, Moszk­vában. Mérlegzárás a szabó ktsz-ben A Szegedi Mértékutáni Szabó Ktsz dolgozói teg­nap délután a Hungária Szállóban tartották mérleg­záró közgyűlésüket. A ve­zetőség beszámolóját Tóth Sándor elnök ismertette a 72 lagot számláló kollektí­vával. Négymillió 73 ezer forint árbevételt, s a korábbinál 20 százalékkal magasabb nyereséget mutat a szövet­kezeti szabók múlt évi mér­lege. Tíz reszlegúk működik Szegeden. Ezek a férfi-, il-. letve női szabóságok csak mérték utáni ruhák készí­tésével foglalkoznak, tehát jelentős lakossági igényt elégítenek ki. Idén éppen ezért új varrógépekkel bő­vítik felszerelésüket, s a részlegek korszerűsítésére is számottevő összeget fordíta­nak. István király (kb. 970—75—1038) (198.) A szegedi várból alakí­tott kőtár egyik ablaka előtt áll az 1700-as évekből való, Ist­ván királyt ábrázoló mészkő­szobor. A figura eredetileg az 1914-ben lebontott Dömö­tör templomot díszítette. PÉNTEK. 1970. MÁRCIUS Í3. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents