Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

EpUI a BCM Csütörtökön új szakaszába lépett az egymillió tonna kapacitású Beremendi Ce­mentmű építése. A párosával sorakozó cementeilók al6Ó szintién munkába álltak a szerelők. A több mint tíz emelet magas silóegyüttes a 100 holdas gyártelep legim­pozánsabb építménye lesz. . ötvenezer köbméter cemen­tet tudnak maid tárolni ben­nük. Hazai gyártmányú tech­nológiai berendezéseiket a Gép. és Felvonószerelő Vál­lalat dolgozói helyezik el. A következő napokban újabb építményeket adnak át sze­relésre. A jövő hét eleién el­készül például a 120 6 kilo­voltos fő transzformatorépü­let és befejezik a hozzátar­tozó szabadtéri kapcsolóré6z építészeti munkáját. Még március hónap folyamán elkészülnek a klinkerégető kemencelapok. Ezekre 2, egyenként 65 méter hosszú. 4,5 méter átmérőjű, csehszlo­vák gyártmányú kemencét fektetnek. Az első félévben összesen négy szerelőválla­lat vonul fel és kezdi meg a munkát Beremenden. Egy­idejűleg az építészeti mun­kákat is teljes erővel tovább folytatják. Eddig több mint félmilliárd forint értékű épí­Az iskolai élet demokratizmusa Pedagógustanácskozás Szegeden Az elmúlt esztendőben az zium igazgatója. Borsos vitákkal helyettesíteni. Köz­MSZMP városi bizottsága- László, a Mező Imre iskola tudott, hogy vannak dói­nak kezdeményezésére há- igazgatója, Kovács József, a gok, amelyeken nem lehet rom, pedagógusokból alakult városi tanács művelődési és nem is lenne helyes vi­munkabizottság vizsgálta osztályának vezetője és dr. tatkozni. meg Szeged 12 általános — Török László, a Tisza-parti Az iskolai élet demokra­és valamennyi középiskolá- gimnázium igazgatója. A vi- tizmusának fejlesztésében az ta tanulságait Papp Gyula, állami vezető, az igazgató a a városi tanács vb elnök- kulcsember. Többek között helyettese zárszavaban fog- azért, mert a kezdeménve­jában az iskolai élet de­mokratizmusának helyzetét. Munkájuk összesített ered­ményével tegnap, csütörtök lalta össze. délután a Bartók művelő­dési házban a városi párt­zéseknek tőle kell kiindul­A tanácskozáson elhang- nia. A vezetési stílus egyik zotf előadás bevezetésként legfontosabb meghatározója bizottság által osszehivott áttekintette a szocialista de- az iskola szellemének, a pedagógustanácskozáson is- mokrácia elméletének merkedtek meg a szegedi is- dalmát, mindenekelőtt kólák igazgatói, pártszerve- marxizmus-leninizmus zeteinek titkárai, szakszer­vezeti vezetői, párttag, il­letve párton kívüli peda­gógusok. A tanácskozást dr. Varga Dezső, az MSZMP városi bizottságának titkára nyitot­ta meg, majd Szabó G. László, a pártbizottság osz­tályvezetője tartott előadást az iskolai élet demokratiz­musának elméleti és gya­korlati kérdéseiről, továbbá a három munkabrigád Vizs­' gálatainak tapasztalatairól. tészeti munkával végeztek. Az előadást követő vitában az idén pedig 330 millió fo- , felszólalt Pálmai Miklós, a rintot használnak fel a beru­házási összegből építési fel­adatok megolőásara. Hámán Kató általános isko­la igazgatója, dr. Diőp Jó­iro- diktatórikus vezetés ma a már tűrhetetlen és tartha­tatlan. Az igazgatónak klasszikusaira és az MSZMP munkájában támaszkodnia IX. kongresszusára hivat- keR az iskolaközösségek kij­kozva, majd egyebek közt lönböző fórumaira, a párt­rámutatott. hogy a mi isko- szervezetre, a szakszervezet­Iáinkban a demokratizmus- re. a tanulóközösségek kép­nak nincsenek eleven ha- viselőire, • az úttörő-, illet­gyományai. A felszabadulás ve a KISZ-szervezetekre, az ugyan fordulatot hozott ab- iskolatanácsra, kérnie kell ban a tekintetben, hogy a véleményüket és a jó ja­Horthy-rendszer tekintély- vaslatokat, indítványokat el uralmon alapuló nevelése kel1 fogadnia. Ez az új stí­megszűnjék, de a személyi iusú vezetés persze nem kultusz és a régi tradíciók könnyebb, hanem nehezebb, akadályozták az igazi de- mint a ré6k a megszokott, mokratizmus kialakítását. A Szegeden is megkezdődött hatvanas évek elejétől mind ez a munka, amelynek cél­világosabbá vált, hogy az is- ja az iskolai élet demok­kolákban is új vezetési sti- ratizmusának erősítése. Az lusra, új légkörre van szúk- eredmények egyelőre igen ség. Mint később a vitában szerények és igen különbö­| , . , iwiui rcűi/UU a viuiuau „cicnyciv ex igen nuiunuu­a omor<ceny gimna felszólalók is hangsúlyozták, zök. Vannak olyan iskolák, A a gusztus 28-tőli Mezőgazdasági, élelmiszer­ipari kiállítás és vásár (Kiküldött munkatársunk- Az eddigi eredmények dó­tól.) A negyedszázados fel- kumentálása és népszerüsité­szabadulási évforduló iegvé- se mellett úi eljárások, tech. ben minden eddiginél gazda- nológiák. gazdálkodási mód­gabb tartalommal rendezik szerek elterjesztését is szol­meg az idén augusztus 28— gáliák a kiállításhoz kapeso­szeptember 26 között Buda- lódó szakmai bemutatók. A pesten a 67. Országos Mező- kiállítás ideién a szakembe­gazdasági és Élelmiszeripari reket vidéken is gazdag Kiállítást és Vásárt, jelen- program várja: huszonhét tette be tegnap délelőtt a nagvgazdaságban szerveznek Magvar Sajtó Házában ren- részükre szakmai bemutató­dezett tájékoztatóján dr. kat. Gergelv István, a MÉM mi­niszterhelyettese. A kiállítás reprezentatív bemutatója lesz a mezőgaz­daság. élelmiszeripar, és fa­gazdaság óriási előrelépésé­nek. de illusztrálni igyekszik a következő évekre vonat­kozó elképzeléseket is. Is­merteti a IV. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit. Ö66zegezi a falu társadalmi és gazdasaei viszonyaiban végbement változásokat, és újszerű kiállitástechnikai megoldások alkalmazásával maradandó élményt kíván nyújtani a látogatóknak. A kiállítás érdekességének ígér­kezik a „Korszerű falu", szemléltetve a parasztság felszabadulás utáni helyze­tét. a mai falu társadalmi, gazdasági, kulturális és szo­ciális viszonyait. Egy külön Pályázaton díjazott tervek alapján felépítik itt a ma legkorszerűbbnek ítélt falusi lakóházat gazdasági udvar­ral. telie6 berendezéssel. Eddig nyolc szocialista or­szág jelentette be részvéte­lét. így mezőgazdaságuk, élelmiszeriparuk fejlődéséről is képet kaphatunk. Közre­működésükkel rendezik szep­tember 5-én a vásár ..béke és barátság" napját. Maid­nem száz nyugat-európai tő­kés cég is jelezte bemutat­kozási szándékát: a tenge­rentúlról is érdeklödnek vá­sárunk iránt. A hagyományokhoz híven kulturális találkozók, népi műsorok, ifjúsági és szövet­kezeti napok, lovasjátékok. fogatversenyek egészítik ki a megnagyobbodott területen, több úi pavilonban, az ed­diginél is rendezettebb kül­sővel jelentkező nagyszabású kiállítás és vásár rendezvé­nyéit, l H. D. iskoláinkban adottak a de- ahol tudatosan változtatnak mokrácia fejlesztésének fel- a régi módszereken, de tételei. A korszerű oktatá- olyanok is vannak, ahol ez sért az iskoláért dolgozunk, a változtatás nehezen való­s ez csak úgy lehetséges, sul meg, ahol a vezetők ha erősítjük a demokratiz- nem s tűrneij. ellentmondást, must is. Sokan félnek a bírálattól, Nem elszigetelt nevelési P^S nincs demokrácia a kérdés ez, nemcsak a peda- birálat-önbirálat jó műkö­gógusok, hanem az egész dése. egészséges légköre nél­társadalom ügye. Ha ifjúsá- kdl­gunkat társadalmi aktivi- A tanácskozás hangsúlyoz­tásra akarjuk nevelni, ak- ta, mindent meg kell tenni, kor ennek a nevelésnek hogy a demokratizmus fej­magától értetődőleg már az lesztésének elfogadott elvei iskolák falai között el kell a gyakorlatban minél telje­kezdödnie. De demokratiku- sebben érvényesüljenek. En­san csak a-z a pedagógus- nek érdekében — egyebek közösség nevelhet, amelyik között — arra van szükség, maga is demokratikus for- hogy a pártszervezetek jár­mák között dolgozik és él. janak élen ebben a mun­Nem akarjuk ezzel az isko- kában, működjenek együtt Iák munkarendjét, szigorú az iskolák igazgatóival, az fegyelmét végeláthatatlan állami vezetéssel. Elismerés és megértés E gy telefonbeszélgetés után meglehetősen rossz ked­vem támadt és sokáig elmélkedtem önmagamban a munkahelyi légkörön, különösképpen az elisme­résen és a megértésen. A beszélgetés apropója egy levél volt, amelyet szerkesztőségünknek címzett egy öregedő, a munkában lassan már elfáradó kazánfűtő szakmunkás. Panaszát szerettem volna közelebbről is megvizsgálni, de a gyár igazgatója nem tudott felvilágosítást adni. Arra hivatkozott, hogy ő nem is ismeri a nevezett embert, for­duljak a fűtök csoportvezetőjéhez. Azért keseredtem el, mert a gyár (nem nagyvállalat, néhány százan dolgoznak csupán abban az üzemben) felelős vezetője nem ismerte K. Dezső kazánfűtőt, aki éppen tizenhét esztendeje lapá­tolja a szenet a kazánházban. S akkor mi van? — kérdezhetnék, hiszen egy Ipar­vállalat életképességét nem az határozza meg, hogy az igazgató ismeri-e a fűtőt, vagy az esztergályost. Ez így önmagában igaz, de csak látszatra tűnik úgy, mintha semmi köze nem lenne a vállalati eredményességhez egy ilyen aprónak tűnő momentumnak. A tapasztalat az ellen­kezőjéről győzi meg az embert; éppen az aprónak tűnő emberi viszonylatoknál kezdődik egy vállalat hangulati légkörének kialakulása. Lássuk csak, mit irt K. Dezső levelében: „Közel tizenhét évet voltam kazánfűtő a ... gyárban, széntüzelésű kazánoknál. A tüzpucoláskor keletkező gázokat az utóbbi időben nehezebben bírtam már elviselni, mind gyakrabban fájt a fejem. A gyárban nem tudtak més beosztást ajánlani számomra, ezért úgy döntöttem, hogy keresek magamnak egészségesebb mun­kahelyet. Találtam is, s bejelentettem a vezetőségnek, hogy engedjenek el, két hét múlva elfoglalhatnám új he­lyemet. Azt a választ kaptam, hogy nem fogadják el két­hetes felmondásomat, mivel négy hét a felmondási idő. Rendben van, mondtam erre, s becsülettel, de kínlódva letöltöttem az előirt időt, hogy ne kövessek el szabályta­lanságot, hiszen még életemben soha sem volt törvénybe ütköző cselekedetem... Elmentem az új helyre, ahol 20 fillérrel kevesebb órabért kapok, s ebből is látható, hogy nem tartozom a vándormadarak közé. hiszen kisebb pénzért is beleegyeztem a cserébe, s kizárólag az egész­ségi állapotomat tekintettem perdöntőnek." Világosan kitűnik tehát a szándék és az elhatározás indítéka, de kár is ezt bizonygatnia. Elegendő bizonyíték az a tizenhét esztendő, amelyet egyhelyen eltöltött be­csülettel, szorgalommal. Sőt, munkája mellett az elsők között találhatták a közügyek intézésében is. Hosszú éve­ken át volt a vállalati döntőbizottság tagja, közel tíz újítását fogadták el, tevékeny részt vállalt a pártszervezet vezetőségének munkájában is, megszerezte a Szakma ki­váló dolgozója című kitüntetést és büszkén viseli a par­tizánszövetség tagsági könyvét, s egyéb — köztük a kor­mány által adományozott — kitüntetést is. Mégis, miérl a panaszos levél? Lássuk: „Vállalatunk célprémiumot tű­zött ki a múlt esztendő második felére a fűtőpároknak, azoknak, akiknek a termelésben dolgozó munkatársai bi­zonyos eredményt elérnek. Én ez év januárjában léptem át új munkahelyemre, de tudomásomra jutott, hogy a fel­adatot annak idején a mi társaink teljesítették, megnyer­ték a versenyt, amiért a prémiumot is megkapták. Saj­nos én nem kaptam, azzal az indokkal, hogy a kifizetés napján már nem voltam ott." A prémium kifizetésének jogosságán valóban lehetne vitatkozni, hiszen elment, otthagyta munkahelyét K. De­zső. De nem is „filléres igazságát" firtatnám, hanem in­kább az emberi megértést, amely nem mindig azonos az.anyagi elismeréssel. Ai ember nem érzéketlen masina, s nem is uniformizált báb. Egymással szemben nem lehe­tünk sematikusak; sem a vezető a beosztottjával, de for­dítva is' igaz. Nem „bűn" az, ha valamely vezető nem ismeri e be­osztottját, de nem is előny. Különösen az idősebb mun­kások gyakran mondanak példákat régebbi vezetőikre, hogy még azt is megkérdezték tőlük, milyen a gyerek előmenetele az iskolában, s „hogy szolgál az egészség." Lehet, hogy formai dolgok ezek, de mégis emberiek. Ilye­nek vagyunk, jól esik érzelmeinknek, ha megértést ka­punk. Ugyanis az említett kazánfűtő valóban nem ván­dormadár természet, s amíg ott dolgozott és lapátolta a szenet, teljes megbecsülést kapott. De ő nem azért ment el, mert éppen olyan kedve támadt, vagy mert ráígértek a fizetésére, hanem az egészsége miatt. A paragrafusok, s az íratlan szabályok ebben az esetben másként kell hogy érvényesüljenek. F élreértés ne essék, a jövő-menő embereket nem mentjük fel, azonban kár lenne közéjük sorolni azokat, akik hosszú évekig, évtizedekig állták a posztot azonos helyen, s nem jószántukból változtatnak munkahelyet. Joggal kérdezi az ember, nem volna jobb, ha az ilyen emberek mosolygós arccal, s ragaszkodó szív­munkások direktóriumában | vei emlegetnék előbbi „kenyéradójukat?" S tovább men­dolgozott. Alapító tagja és! ve, a legnagyobb megértést érdemlik azok a dolgozók, titkára volt a KMP által akik egész éietüket el töltik gyárukban, s gyakran oda­kezdemenyezett, es irányított. !,..., , . . . „ 1925-ben megalakult Ma- hlv)ak gyermekeiket is. Az ilyen embereket erdemes meg­gyarországi Szocialista Mun- j ismerni, szemelyesen is. káspártnak. I Gazdagh István Emléktábla­avatás Csütörtökön Győrött. az Ady Endre lakótelepen le­leplezték a magyar munkás­mozgalom kiemelkedő har­cosa. Vági István emléktáb­láját. Vági István a Tanács­köztársaság ideién az építő­Ha kezdődnek Szegeden a forradalmi ifjúsági napok CIGARETTÁZÓ GÉPTtlDÖ. A Magyar Dohányipar kutató i laboratóriuma Debrecenben működik. Az intézmény mun­kájának érdekessége, hogy gépekkel elvégzik mindazokat a műveleteket, amit tulajdonképpen a dohányzó ember szervezete is elvégez. A gépek „elszívják" a cigarettát, „véleményt mondanak" arról, hogv milyen a dohány ni­kotin- és nedvességtartalma stb. A laboratóriumban ke­zeléstechnológiát dolgoznak ki amelynek alapián a gyárak elkészítik a különféle cigarettákat. Itt. állítják össze az úi cigarettákhoz a különböző keverési ós oácolási eliárásokat K. Kepünkóm; ueemben-* cigarettát savó geo tudó I Az elmúlt évek hagyomá­nyaihoz híven, ma, pénte­ken megkezdődik a forra­dalmi ifjúsági napok ese­ménysorozata Szegeden. Délután 3 órai kezdettel a KISZ Szeged városi bizott­sága és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága kö­zös rendezésében ünnepség­re kerül sor az Ifjúsági Házban, amelyen a forra­dalmi ifjúsági napokat nyit­ják meg, valamint az 1848­as polgári forradalom és szabadságharc dicső napjait idézik fel. Március vásárnap délelőtt koszorúzási ünnep­ségek lesznek a Klauzál té­ri Kossuth-szobornál, á Dóm téri panteonban levő Pető­fi-szobornál, valamint a szőregi csata Aradi vérta­núk terén levő emlékmű­vénél. Március 26-án, csütörtö­kön délután jubileumi vá­rosi vetélkedőt tartanalt az Ifjúsági Házban. Az új KISZ-tagok április 2-án, csütörtökön este a Rá­PÉNTEK. 1976. MÁRCIUS 13. kóczi téri Lenin-szobor előtt tesznek fogadalmat. A fák­lyás felvonulással kezdődő ünnepségen Szeged 6 ezer fiatalja sorakozik fel. Több más esemény titán április 24-én, pénteken a gyarmati ifjúság napjáról emlékeznek meg városunk fiataljai, majd május 10-én, vasárnap, a Győzelem Nap­ja alkalmából egy vetyehátí emléktúrával érnek véget a forradalmi ifjúsági napok. DÉLMAGYARORSIÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents