Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Ütban a vetőmag ja g^jj jZ gfGSZ Országszerte szállítják a kukorica-vetőmagot a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság hibridüzeméből a jól sikerült feldolgozási idény befejezése után. Nem kevesebb mint 577 vagon vetőmag készült el. amelynek nagy részét hazai megrendelők: Csongrád. Békés. Bács, Szabolcs. Hajdú. Győr és Fejér megye gazdaságai kapják. Naponta rakják vagonokba a huszonöt kilós fémzárolt zsákokat és indulnak a szállítmányok. Az idén különösen a rövidebb tenyészidejű fajták iránt pőtt meg a? érdeklődés, a még mindig késlekedő kitavaszodás miatt. Exportra is dolgozik az üzem. mert a nyugati országok kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok miatt nem tudnak ió minőségű vetőmagot előállítani. Ezért Csongrád megye nagyobb termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban — megrendelés alapján — külföldi kukoricafaitákat is termelnek az utóbbi években. A legnagyobb vásárló a Német Demokratikus Köztársaság, de szállítanak Olaszországba és a Német Szövetségi Köztársaságba is. Holland 7 7 A Dél-Alföld legkorszerűbb ..üvegvárosa" készültel és első részlege már árut ad piacra a szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezetben. A Hollandiából importált két nagy termálvízfűtéses üvegház együttesen 15 ezer 600 négyzetmétert tesz ki. Az új létesítmény abban különbözik a már ismertéktől. hogy automatikusan szabályozható a belső hőmérséklet. amely a primőrkombinát minden pontián egyforma. Ezenkívül óriási előnye, hogv „ legtöbb fizikai munkát igénylő öntöI f zést gombnyomásra működésbe lépő berendezések látják el. Az építmény tetőzete alatt elhelyezett kis öntozőtárcsák nem cseppekben árasztják a vizet, hanem finomra porlasztva nedvesítik a levegőt és a talait. Ezzel a legkedvezőbb mikroklímát teremtik meg a primőröknek. Az „összkomfortos" üvegházakban hónapos retket, zöldpaprikát. paradicsomot termelnek és tavaszi kiültetéshez kertészeti palántákat nevelnek. Csendes bárok Eltűnt műsorok — Sztriptíz Csak a Szeged Egy időben szidták az éjszakai szórakozóhelyeket, mert nem voltak, és hogy legyenek. Aztán hogy lettek, megoszlottak a vélemények: egyesek a kocsmai záróra meghosszabbítását üdvözölték bennük, mások változatlanul szidták, hogy idült részegek hajnali lerakodóhelyei, piszkosak gusztustalanok stb. Az előbbi tábor híveit legfeljebb az zavarhatta, ha néhányszáz métert odébb kellett sétálniok: emitt tízkor húzták le a redőnyt, amott ugyanekkor nyitottak, de a kis éjjeli szellőzködés csak jót tett az idegeknek, mehetett tovább a móka reggelig, ami belefért. A másik tábornak — ahogy mondani szokás — két választása maradt: eszi vagy nem eszi, nem kap mást. Legfeljebb változatlan joggal érvelt a kultúráltan berendezett és üzemeltetett műsoros presszókért, éjszakai bárokért, ahová jó ízléssel. a leégés kockázata nélkül elviheti vendégeit, vagy szűk baráti körben is kellemesen ütheti agyon az időt, ha nem akaródzik hazamenni. * Mondom: ez volt. Mostanában keveset hallani az éjszakai szórakozóhelyekről. A műsoros presszók divatja is lassan elkopik, a bárak meg hétköznap csendesek. Egy hétközi este sorra benyitottunk tíz és éjfél között a Jegesbe, a Hungária-bárba, a Csirke-bárba és a Szegedbe, semmi izgalom. Éjfélig. Ekkor csattant az első pofon — a korzón, s tranzitban a Csirkebár és a Szeged között még láttuk az URH-s kocsit helyszínelni. A Szegedbe tartottunk, műsor csak ott van. Egyáltalán ami a bár fogalmának ma körübelül megízlel. egyedül a Szegedre illik. Itt rendszerint nincs nangás. Jakab Zoltán triója hangulatos változatos zenét játszik, s viszonylag sűrűn cserélik a programokat: az OSZK újabb és újabb énekeseket közvetít. Azeste pechünk volt. A komplett műsorból ketten beteget jelentettek. s a srtriptíz-táncosnő. Steiner Éva ugrott be a pantomim-produkcióba. S hogy a program ne veszít- | sen sokat, a bár vezetője telefonon átkérte (!) a Hungária énekesnőjét, Süli Máltát, aki Németh Hajnalkával több szám erejéig „tartotta a frontot", (Megtehette: a Hungiban egész éjjel alig iordultak meg tízen-tizenöten, magunkat nem számítva.) Az est fénypontja természetesen a sztriptíz (játékszabály: mindent a szemnek, semmit a kéznek). Az utóbbi hónapokban már egészen csinos lányok prezentálják — így tulajdonképpen a cou. vertes belépődíj „kifizetteti magát", a kíváncsiak nem csalódnak. Csupán annyit jegyeznénk meg: érdemes lenne a műsorok monoton menetét frissíteni, színesíteni. gyakrabban cserélni a konferansz-szövegeket is: a pityókás-kikapós férj egykaptafás monológjai hatástalanok. * A Szeged után változatlan a csend. Ismét körbejártunk: legtöbben a Csirke-bár pincéjében könyököltek az asztalra; a Lakatos Árpád1— Czutor Béla duó szervírozott ' búfelejtőnek örökzöld slágereket. A Jeges vezetője szerint máskor megtelik a bolt, szinte érthetetlen, hogy aznap miért kongott; a Nemesszegi László—Lakatos István kettős Sybill-részletet üzent át a presszóasztalok fölött. Később csak maguknak játszottak. Csakúgy a Hungária Acs György—Forgács László duója, amely pedig jobb sorsra érdemes. Modern bárzenét — azt hiszem — pillanatnyilag ők játszanak legjobban Szegeden. A műsor nélküli, „csak zenés" bárokban kü'.ön belépődíjat nem számítanak, a couvertért italt szolgálnak fel. Az érkezőnek tehát nincs veszteni valója, ha netán elunja magát, s hazamegy. ..Mindenek felett legjobb a víz" — mondá Pindarosz. a hellén poéta, egy olyan pillanatában. mikor az illuminációt már icópteien volt fokozni. Mit (phPtnénk hozzá: esv kiadós alvás még jobb lehet... N. L Ketten állnak a bírói pulpitus előtt. Alig 18 évesek. Az igazságtevők rutinból kérdeznek, s mindannyiszor jól ismert válaszokat kapnak... „Igen, bevertük az ablakot. — Micrt? — Csak ... olyan kedvünk támadt. — S miért verték meg a háztulajdonost? — Hát... — Talán valamiért elégtételt akartak venni? — Nem; először láttuk. — S az arra jövő R. A.-t miért lökték a hóba, miért rugdosták öszsze? — Azt hiszem pechje volt, hogy épp akkor jött arra"... — felelt az egyik. A hecc kedvéért Tehát: csak úgy, ha tetszik szorakozasbol, jó heccböl, a balhé kedvéert. A manapság sajnos oly gyakori bűntett iskolapéldája áll előttünk. Ismét veletlen, a verekedők számára ismeretlen embert bántalmaztak minden indok nélkül. Tudom, sok szót ejtettünk! mi már erről, az olvasók nap mint nap találkoznak ilyenekkel a lapokban, a rádióban, televízióban. Ha nem a hírek között, akkor az országgyűlési beszámolóban, a tanácsülések tudósításaiban. Mert társadalmunk makacs baja ez, olyan, amelytől évek óta nem szabadulunk. Csupán néhány adat bizonyításként. Az országban egy esztendő alatt — az összes bűncselekmények között — 11.3 százalékról 13.3 százalékra nőttek az erőszakos garázda jellegű cselekmények. És a helyi statisztika: Szegeden 1969-ben majdnem kétszer annyi garázda bűncselekménnyel találkozott a bíróság mint 1968-ban. Csendes szemlélődéssel, de még hangos fölháborodással sem érhetjük be. meg kell kérdeznünk akár többször is: miért élhet meg közöttünk ennyire az erőszak? A legfőbb ügyész az országgyűlésen mondta el, hogy hazánkban az ismertté váló bűncselekmények száma 1965 óta fokozatosan csökkent. De nem csökkent az erőszakoskodók száma, sőt a fiatalkorúak bűnözésében nőtt a csoportos bűnelkövetés. Maradjunk az előbb említett szegedi esetnél: a két fiatal szinte onnan kapott kedvet az erőszakoskodásra, hogy egymással találkoztak, egymást vitték a cselekménybe. Külön-külön nem érezték volna magukat olyan erősnek —, de ketten már igen! Beszélgettem az igazságszolgáltatásban hivatásukat gyakorló emberekkel. Tőlük tudom, hogy a verekedő garáz.dálkndók között nagyon gyakran találkoznak fiatalokkal. Csoportokkal vagy szorosabb szálú, „szervezett" galerikkal, amelyek sajátos törvények szerint különleges „erkölcsök", csoportszokások alapján működnek. Ami e világon szégyellni való a normális embernek, az számukra dicsőség, amit mi igyekszünk elkerülni, azt ők keresik! Dicsekvők Megbilincselt kezű kocsmai duhajkodókkal váltottam nemrég szót. Nem tévedés — büszkeséggel mondták — „jó pár embernek kiosztottuk a fejét, a srácok majd tisztelni fognak bennünket. mert minket is megmázsálnak". Magyarul: ők a verekedéssel, s a megérdemelt börtönbüntetéssel dicsekednek. Kérdés következik kérdésre. Vajon hogyan jött divatba a tizenés huszonévesek között (még tán idősebbeknél is) ez a ki. csavarodott szemlélet? Hiszen annyira idegen ez társadalmi rendünktől, szokásainktól, tödek/éseinktől! Jogtudósok, pszichológusok. szociológusok sem ismerik még a pontos választ. De valamiben egyetértenek: a torz, bűnöző szemlélet mellett a közönyösség teremt lehetőséget az erőszaknak. Persze ezt is hallottuk elégszer. De Ismét emlegetnünk kell. mert a szemünk előtt lejátszódó, nem egyszer életet 'veszélyeztető bűneselekménveknek csupán nézői akadnak, a bajba jutottat sorsára hagyják. Pedig éppen a galeri szemlélet a galeri életérzés miatt az elriasztáshoz, a megelőzéshez kevés a törvény szigora, a kiszabott hónapok súlya. Megbízhatunk-e abban hát, hogy az egyébként sem érett emberek kizárólag a törvénytől való félelmükben lemondanak a balhéról? Aligha. Az erejükkel hivalkodók nem egyszer mondják el a rendőrségen, vagy bíróságon: tudták, könnyen győzhetnek. Az emberek „úgy is vízben hagyják", akit éppen ütnek. Sajnos, ebben igazuk van. Szövetségben a törvénnyel Bíróságainkban meg van az eltökéltség, hogy az erőszdkos bűnözőkkel, a garázdákkal szemben hathatósabb védelmet adjon. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter néhány nappal ezelőtt országgyűlési felszólalásában mondta el, az ítélkezésekben nem uralkodhatnak szélsősé. ges nézetek és hangulati elemek, a törvényességet be kell tartani. De a bíróságok szigorúan felelősségre vonják az erőszakos, durva bűncselekmények elkövetőit és határozottan fellépnek velük szemben. Így van. hiszen manapság a szegedi bírófág garázdaságért eszten. dőket szab ki. a verekedők minden esetben jó leckét kapnak. Az erőszak ellen a szigorú ítéletek egymagukban mégis kevesek. Az erőszakkal szemben sokkal nagyobb erőre van szükség. Olyanra, amelvet a törvények és a becsületes emberek eddiginél szorosabb szövetsége teremthet csak meg. Ha mi az utcán ezentúl nem hagyjuk „vízben" társainkat, akiket megtámadtak; ha mellettünk nem mennek el embertársaink fejüket elfordítva, amikor bennünket ütnek —, majd kevesebben merészkednek erőszakoskodni. Annál inkább, mert tudni fogják, hogy bennünket nemcsak a törvények, hanem embertársaink is megvédenek — és ez az erő erősebb az erőszaknál. Matkó István Exportcikkek kiállítása Az Elektroimpex külkereskedelmi vállalat március 12én nyitja meg Berlinben exportcikkei egy csoportjának szakkiállítását. Ezúttal az elektroakusztikai gyár Ismeretközlő és oktatástechnika: berendezéseit mutatja be. Küldöttség a seregei nyomában A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására bolgár újságírók öttagv csoportja érkezett Budapest, re. Valamennyien haditudósítóként vettek részt a hazánk felszabadításáért vívott harcokban. A küldöttség tagjai: Milko Grigorov. a Blgarszki Zsurnaliszt helyetles főszerkesztője. Milko Bozsilov. a Zemedelszko Zname szerkesztője. Sztrahil Dugmediev. az Otecsesztven Front szerkesztője. Petar Nij kolov, a Rabotnicseszko Delo szerkesztője és Petar Nenov, a szófial rádió szerkesztője. A vendégek nyolc napot töltenek Magyarországon. Végigjárják a loolgár seregek negved évszázad előtti útvonalát. ellátogatnak több mezőgazdasági és ipari termelőüzembe. Operettest A bécsi nagyoperett világa támadt fel tegnap, szerdán este azon a kedves és kellemes műsoron, amelyet az újszegedi November 7. művelődési ház. és a színház rendezett a Színházt esték Űjszegeden című sorozat második előadásaként. Ahogyan illik, az estet prológ vezette be. amelvet Marosi Károly adott elő. részben énekkel, részben humorral, operettesen. Aztán Juhász József énekelt a bécsi nagyoperett legnépszerűbb dalaiból, megteremtve a hangulatot ahhoz. hogy ezután színre, azaz. a művelődési ház parányi dobogóiára lápien az est főszereplője. A bécsi operetten kívül ugyanis Décsy Györgyi volt az. est főhőse. A népszerű művésznő primadonnaként lépett ez alkalommal a közönség elé. igazi örömet szerezve az operett összegyűlt szegedi barátainak. Hangulatos előadásában egymás után csendültek fel a legszebb dalok Ábrahám. Jacobi. Kálmán. Lehár és a többiek művei, azok a számok. amelyek a legszebbek és a leenéníteerűbbek ebben a műfajban. Akik szeretik az operettet nagvon kePemesen érezték magukat, legfellpbb az1 sajnálhatták, hnev a humor. amellyel Decsy Györgyi legszebb sikereit aratta. nem szerepelt a műsorban. Pedig még színesebb, még változatosabb lehetett volna a műsor, s ennek megfelelően a hatás is. Zongorán Szalay Miklós kai-nagv kísért. Ö. L. Fehértó mérnem vadvízország Mosolygunk a külföldiek naivságán. akik szállodai rendelésükben kikötik azt Például, hogy a Fehértói Szálloda harmadik emeletén szeretnének szobához iutni. Azért mosolygunk, mert tudjuk. hogv a madárparadicsomként számon tartott Fehértó évek óta minősen már. Ennek a Homoki-film nvo. mán Európa-szerte ismert területnek egy emberi élettel átfogható változásairól tartott tegnap, szerdán délután érdeklődéssel kísért vetítettképes előadást dr. Beretzk Péter kandidátus, c. egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának rendezésében az MTESZ Kossuth sugárúti előadótermében. A > gazdasági célszerűség hozta" magával, hogv a hajdan vad szikeseket termőre fogtuk, rizst telepítettünk, halastavat létesítettünk a legfeljebb birkalegelőként hasznosítható területen. Az időszakos sós vizek helyére érkező édes víz a szikvilág madarainak olyan környezetváltozást jelentett, amelvhez alkalmazkodni nem tudtak. Igaz. hogy jöttek helyettük az árterek ismert madarai — a kakukk, a függőcinke, a nádiveréb, a vörösgém —. de ezek szinte mindenütt megtalálhatók. Az egykor honos szárnyasok egy része átköltözött a Pusztaszer határában levő Büdösszék-tóra. Az előadás befeiezéseként hallhattunk folyamatban levő tárgyal ásókról is. melvek szerint a természetvédelmi hatóságok nagyobb, összefüggő területeket kaphatnának esetleg vissza a híres vadvízországból. Az idegenforgalmi nevezetességeit egvre jobban őrző és propagáló Szeged mindenképpen jól járna vele. Ha jól meggondoljuk. a furcsa külföldiek szállodarendeléseit sem lenne reménytelen vállalkozás kielégíteni. H. D. Szeged szobrai Tisztasági mozgalom indul Szegeden A Magyar Vöröskereszt Szeged városi szervezete tegnap délután az idei tisztasági mozgalom előkészítéséről. megindításáról tárgyalt a Bartók Béla Művelődési Házban. A széles körű tanácskozáson a kerületi tanácsok. az érdekelt kereskedelmi vállalatok. a város tisztításában, illetve karbantartásában részt vevő üzemek. a KÖJÁL, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a rendőrség képviselői döntöttek a legfontosabb tennivalókról. Elhatározták többek között, hogv mindent megtesznek a virágos város cím elnyeréséért. A vöröskeresztes aktívák például gondosan figyelemmel kísérik az utak. házak, intézmények területét, helyiségeit, s felhívják az illetékesek figyelmét. ha hibát észlelnek. A mozgalmat a rendőrség is segíti. a szabálysértőkkel szemben eljárást kezdeményez. Sajnos a tisztasági mozgalmat nehezíti, hogy a tanács nemrég alakult kommunális üzemének nincs elég mosó-, illetve locsolókocsija. Jellemző a gondra, hogy a napokban mindössze egy mosókocsi val kezdik meg a város útjainak, utcáinak mosását. CSÜTÖRTÖK. 1970. MÁRCIUS 12. Szent Antal (197.) A Dóm bal oldali tornyát disziti Szent Antal rózsás:. ínü már vá nyszohra. Készítője: Erdey Dezső.