Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Lesz-e tanácsi tájékoztató iroda? A Közalkalmazottak Szak­szervezete megvizsgálta a ta­nacsi ügyfélforgalom alaku­lását. különösen abból a szempontból, hogy a rövidí­tett munkaidőben dolgozó ügyfelek fogadása nem okoz-e torlódást a tanácsi­munkában. Felmérés alapián megállapította a szakszerve­zet: alaptalan az az állítás, hogy a tanácsok idézéseikkel elvonják a lakossagot a mun­kától: az állampolgárok túl­nyomó többsége ugyanis sa- j ját . kezdeményezéséből for- ! dul ügyének intézése végett a tanácsokhoz. Egyébként az ; ügyfélforgalom nagv része — a városokban negyven, a köz­ségekben ötven százaléka — a határozat jellegű okiratok kiállításával függ össze. Másik tapasztalat: az ügy­felek jelentós hányada nem jogi orvoslást vagy hatósági eljárást igényel a tanácsok­tól. hanem tájékoztatást, fel­világosítást. A tanácsok erre nem minden esetben illeté­kesek. s az érdeklődőket gyakran kell más hatóság­hoz irányítaniuk. A szakszer­vezet ezért fontosnak tartja a már korábban javasolt tá­jékoztató irodák megszerve­zését a megyék és a jelentő­sebb városok tanácsainál. Magyar napok a moszkvai rádióban A Lenin-centenárium al­kalmából március 16-án ma- szerepet kapnak a gyar napot rendez a Szov- elnevezett gyárak, jet Rádió. A ..vendégprog­ram"-ban délelőtt 10 órától összesen hét és fél órában sugározzák a Magyar Rádió nyolc műsorát a moszkvai l-es adón. A magyar mű­sorszámok közé csak a szov­jet rádió szokásos napi hír­adásait és krónikáit iktat­ják. Egyebek között elhangzik Nemes Dezső „Lenin örök­sége Magyarországon" című előadása. „Magyarország, 1970" címmel körképet ad­nak hazánkról. A „Magyar sorban egyórás Lenin kör­viselő brigádok képviselői, s Leninről termelő­szövetkezetek is. Ugyancsak magyar rádiós­nap lesz Moszkvában ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Áp­rilis 4-én, az ünnep napján nyolc és fél órában gya­korlatilag valamennyi itthon népszerű műsortípusunk je­lentkezik. Egyórás irodalmi műsort is sugároznak a felszabadu­lás óta eltelt negyedszázad magyar irodalmából, s a nagyszabású Budapest-mű­kulturális panoráma" című műsor pedig szellemi és művészeti életünkről nyújt képet szovjet barátainknak. Megszólalnak a magyar nép műsorában a Lenin nevét úti sétára invitálják a szov­jet rádióhallgatókat. A magyar napok viszonzá­saként rövidesen nálunk is sor kerül a Szovjet Rádió napjára. (MTD IVemze II konferencia Zárszámadások után A z elmúlt hetekben zaj- felvett hiteleket, melyet gaz- szolgálatára mozgósítsák. Bt­lottak le a mezőgaz- daságuk különböző ágazatai- zonyos, hogy a kormány tá­dasági termelöszövet- nak fejlesztésére fordítottak, mogatásával szövetkezeteink kezetekben a zárszámadó A szegedi termelőszövetke­közgyűlések. Ha az elmúlt zetek tiszta vagyona elérte a év, illetve elmúlt évek gaz- közös vagyon 67,5 százalékát, dálkodását vizsgáljuk, ak- Ha ez a fejlődés egyenletes kor azt tapasztaljuk, hogy lesz, 1973—1974-re vissza­Szeged termelőszövetkezetei térítik az előző években fel­együtt fejlődtek, .hasonló vett hiteleket. A szövetke­ütemben növelték termelésű- zeteinkben elért termfelésnö­ket, mint a megye ésazor- vekedés is azt mutatja, hogy szág többi termelöszövetke- az elmúlt év gazdálkodása zete. sőt, néhánv ágazatban eredményes volt. A halmo­gyorsabban haladtak előre, zott termelési érték 6,4 szá­Ez azt bizonyítja, hogy szö­vetkezeteink vezetősége igen helyesen élt a nagyüzem ad­ta lehetőségekkel, de azzal a körülménnyel is, melyet szá­mukra gazdaságirányításunk zalékkal emelkedett. Az emelkedés szövetkezeteink között eltérést mutat az át­lagtól, sőt egyes szövetkeze­teken belül a különböző ter­tevékenysége néhány éven belül meghozza a kívánt eredményt. A sertésprogram sikeres végrehajtása olyan eredményre vezethet, mint amilyen sikeres volt a ke­nyérgabona-termelés gond­jainak megoldása 6—8 évvel ezelőtt. Itt hosszabb időre van szükség az alapvető Vál­tozáshoz és a vállalkozás pe­dig tőkeigényesebb, hisz korszerű kereteket kell lét­rehozni a nagyüzemi sertés­tenyésztéshez. Termelőszövetkezeteinkben a klasszikus mezőgazdasági melési ágak fejlődése között termelési ágak mellett ki­is nagy az eltérés. Különö- alakulnak kisegítő tevékeny­biztosit. Tovább erősöd- sen a halmozott termelési ségi ágazatok is. A város kö­tek termelőszövetkezete- növ®kedbse az Uj Elet ^lsége és nagysaga szinte int „„",,:„, Tsz"ben: 9 millió. kínaija szövetkezeteink szá­ink szocialista vonasai. jelentős eredményeket mára> hogy különböző kise­Az elmúlt években to- könyvelhetünk el a növény- gítő tevékenységet is foly­vább nőtt a fel nem oszt- termelésben. A termésátla­ható közös vagyon minden gok folyamatos növekedése termelőszövetkezetünkben. biz?nyitja. f "f^üzemi ter­meles utolérhetetlen ered­Szegeden ez a novekedes 14 ményeit, de azt is mutatja, millió forintnak felel meg: a hogy mind a négy termelő­tassanak. Az építőipari mun­ka, a parképítés, üzletháló­zat fenntartása stb. hasznos a termelőszövetkezetek szá­mára. Ezzel is hozzá tudnak járulni a termelőszövetkezeti közös vagyon 8 százalékkal szövetkezetünk alkalmazta a közös alapok növeléséhez, a korszerű új eljárásokat és szövetkezeti tagság életszín­modszereket. Nőtt a mutrá- vonalának emeléséhez. Olyan nőtt. Van olyan szövetkeze­tünk, ahol a növekedés 1—3 millió között van, másutt ez a növekedés eléri a 7 millió forintot is. A közös vagyo­I non belül tovább nőtt gya felhasználás, meghono­sodtak azok a vetőmagok, melyek szintén egyik forrá­sát adják az átlagtermés emelkedésének. Jelentős Dr. Lénárt Lajos mezőgaz- 700 ezer—900 ezer holdon ™ dasági és élelmezésügyi mi- rendezkednek be öntözesre |non lyelul l0VaDD nott szo" ezeken túl a fejlett agro­niszterhelyettes szerdán a és 65-ről 200 kilóra növelik j vetkezeteinkben a tiszta va- technikai eljárások alkalma­Feldíszítik a szovjet hősök sírját Példamutató kezdeménye­zésről értesítette lapunkat Szeged II. kerületi tanácsá­nak építési osztályvezetője. Tölgyesi Béla: három KISZ­szervezet társadalmi munká­ban feldíszíti, rendbe hozza a szovjet hősök szegedi sír­ját. A Detta Vállalat, a Vedres István Építőipari Techni­kum, valamint a II. kerü­leti tanács KISZ-fiataliai fog­tak össze és ajánlották fel felszabadulásunk 25. évfor­dulójának tiszteletére, hogy a Dugonics temetőben -nyug­vó szovjet hősök sírját sza­badidejükben méltón feldí­szítik. A felajánlás értelmé­ben mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el. A Delta KISZ­fiataliai a sírokat, az építő­ipari technikum diákjai pe­dig a környező területet ta­karítják, javítják, átépítik. A tanács a Szegedi Kéziszer­számgyárral két gázfáklyát készíttet, amelyet március végén a sírok előtt felállíta­nak. Tudományos Akadémián megnyitotta a nemzeti élel­mezési konferenciát, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület a második világ­élelmezési kongresszus ma­gyarországi előkészítése je­gyében rendezett meg. A miniszterhelyettes elmondot­ta: június 16—30 között Há­gában megtartandó kong­resszusra a magyar küldött­ség olyan javaslatokat visz, amelyeket hazánkban eddig 19 alkalommal .1500 szakem­ber vitatott meg. Ezután dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, az MTA le­velezőtag,ja a hazai élelmi­szer-gazdaság fejlődéséről tartott előadást. Az egy fő­re jutó kalóriafogyasztás ha­zánkban átlagosan eléri a háromezert, még nem ele­gendő azonban a vitamin­és fehérjefogyasztás. Az élel­miszer-gazdaság távlati ter­vei szerint a következő 15 évben harminc százalékkal nő az egy före jutó zöldség­és gyümölcsfogyaszt.ás. A fe­hérjéé a jelenlegi napi 96­ról ÍM grammra nö. hús­ból a jelenlegi 58 kilogramm helyett 80 kilóra, és beérjük majd 100 helyett 60 kiló burgonyával is. A hazai mezőgazdaságban jelentősen nőnek majd a ter­mésátlagok: 1985-ben várha­tóan holdanként átlagosan 25 mázsás búza- és 30 má­az egy holdon felhasznált i gyon, vagyis szövetkezeteink zása és a műveléshez alkal­mütrágya mennyiségét. (MTI) folyamatosan térítik vissza azokat a korábbi években ffl budapesti diplomáciai testület üzemlátogatása A budapesti diplomáciai a Külügyminisztérium több missziók vezetői dr. Horgos vezetője és vezető munka­Gyula kohó- és gépipari mi- társa. A vendégeket a gyár­niszter meghívására szerdán ban Horváth Ede. a Magyar mázott korszerű gépek hasz­nálata. Ismeretes mindany­nyiunk előtt, hogy 10—12 évvel ezelőtt milyen nagy gondot okozott a lakosság I kenyérellátása. A magyar mezőgazdaság kenyérgabona termelése nem fedezte az időszakban is biztosítanak munkát a tagok számára, amikor a mezőgazdaságban nem folyhat hasznos tevé­kenység. Pedig mindazt a lehetőséget, mely szövetke­zeteink előtt áll, nem is használták ki teljesen. A városi lakosság ellátása szempontjából is helyes, ha szövetkezeteink kisegítő te­vékenységüket bővítik, alap­tevékenységük kiegészítése­ként. így a városi lakosság ellátásához olyan új áru­alapokkal járulhatnak hoz­ország szükségletét. NI a más zá, melyek más körülmények Győrbe látogattak, ahol meg­tekintették a Magyar Vagon­és Gépgyár néhány gyáregy­ségét. valamint a város ne­vezetességeit. A diplomatá- Sos Gyula miniszter a me­Vagon- és Gépgyár vezér­igazgatója kalauzolta. A nagy tetszéssel fogadott üzemlátogatás után dr. Hor­kat az üzemlátogatásra el­kísérte Puia Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese. gyei és a városi vezetők rész­vételével ebéden látta ven­dégül a megjelenteket. (MTI) A tavaszi fórumra készülnek a kiváló áruielöltek Két és fél éve működik a ugyanis március 31-ig kell kiváló áruk fóruma, amely bemutatniuk a mintadarabo­eddig öt pályázaton 457 ki- kat minőségvizsgálatra a emelkedően jó minőségű és KERMI-hez. amelynek véle­esztétikai tulajdonságú cikk- ménye után dönt az esztéti­nek ítélte oda a megkülön- kai zsűri. A minden tekin­böztető minősítő jelet. tetben kifogástalannak tar­A kivalo „aruieloltek , , zsás kukoricatermest taka- l m0Sf a tavaszi fórumra ké- tott termekeket maiusban a helyzet: a termésátlagok növekedése következtében biztosított a kenyérgabona­ellátás, méghozzá kisebb ve­tésterületről. Szeged négy termelőszövetkezete e tekin­tetben is figyelemreméltó eredményt ért el. 1968-ban egy. kh. átlagtermése őszi­búzából 18,4 mázsa volt, 1969-ben pedig 19,45 mázsa. Ilyen és ehhez hasonló ter­mésátlagok alakultak ki a megye más szövetkezetei­között nem kerülnének a kereskedelmi forgalomba. Az élelmiszerkínálatot bővit­hetik sajátos készítményeik­kel. Bevált formája ennek a tésztakészítés, tejkimérés, tökehús-árusítás, a húské­szítmények eladása. szövetkezeti tagság jö­vedelme is eredmé­nyesen alakult 1969­ben. A négy szegedi szövet­kezet átlagában a tagoknak A ben is. így napjainkban már a közös gazdaságból eredő kenyérgabonát is exportál­hatunk. 1968-ban 145 va.­gon, 1969-ben pedig több mint 1500 vagon kenyérga­bonát exportált a, gabonafel­vásárló vállalat. Más növé­nyekből is növekedtek a ter­mésátlagok. Kukoricából 26 mázsás, lucernából 42 má­zsás átlagtermést takarítot­ritanak majd be. További 'szülnek. A vállalatoknak mutatják be a közönségnek. iskola Száz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Alkotmány utcában a Kereskedelmi Akadémia. Ma a nagy multü oktatási intézmény helyén főiskola működik, a Felsőfo­kú Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola. A száz­éves épület renoválása a közelmúltban fejeződött be. Képünkön: A főiskola ol­vasóterme. tak be közös gazdaságaink. A felsorolt néhány adat emelkedés jellemző, bizonyítja termelöszövetke- ellenere, hogy egyes zeti parasztságunk szorgal­mas munkáját, de pártunk helyes mezőgazdasági poli- ., , , _ tikájá't is. Mindannyiunk szerettek volna. Ez elsosor­jövedelme 5 százalékkal nőtt, az alkalmazottak mun­kabére pedig átlagosan 6,3 százalékkal emelkedett. Egyes szövetkezetek és egyes tagok között eltérés van. Az egy dolgozó tagra eső része­sedés városi átlaga 1968-ban 19 ezer 110 forint volt, 1969­ben pedig 21 ezer 526 forint. Minden szövetkezetünkben annak szövet­kezeteinkben nehéz gazda­sági évet zártak, gyengébbet, mint amilyet terveztek és előtt bemutatja a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét a kis­üzemi termeléssel szemben. M indezeket az eredmé­nyeket annak ellené­ban azért következett be, mert elég nagy anyagi kár — belvíz — érte némelyiket, de azért is, mert az előző évek gazdálkodása nem volt mindenben megalapozott, re értük el, hogy az megfelelő fejlesztésről és elmúlt évben szövetkezeteiji- tartalékolásról nem gondos­ket súlyos belvízkár érte. kodtak. Csak a növénytermelésben Sajnálatos, hogy az elért okozott belvízkár értéke el- gazdasági eredmények elle­éri a 14,5 millió forintot. nére nem minden szövetke­Az állattenyésztés is fej- zetben megfelelő a hangu­lat. Ezt mutatták a közgyű­léseken elhangzott felszóla­lások is. Egyes felszólalók másokban keresték a hibát és nem vizsgálták önmaguk tevékenységét, azt, hogy mennyire volt hasznos és mennyire volt haszontalan a közös és az egyéni boldogulás érdeké­ben. lődött, bár tavaly lényeges új beruházás nem hatott a termelésben, s meglevő ke­retek jobb kihasználása folytán mégis növekedett az állattenyésztés. Ebben a ter­melési ágban csak úgy lép- munkájuk hetnek előre szövetkezeteink, ha komolyabb beruházást valósítanak meg — akár szö­vetkezetenként, akár össze­fogva. A tervek, elgondolá­sok már születőben vannak, elsősorban a szarvasmarha­tenyésztésben és a sertés­tenyésztésben. Az állam eze­ket a beruházásokat segíti úgy is, hogy a beruházásra szánt összeg felét támogatás­ként a szövetkezetek ren­delkezésére bocsátja. Ismert mindannyiunk előtt, hogy milyen nagy gond a lakosság húsellátása, ezen belül is a sertéshúsellátás. Ezért nö­velni kell a sertéshús­termelést. Társadalmi igény, hogy szövetkezeteink saját nyújtanak, pénzügyi forrásaikat e cél Dr. VARGA DEZSŐ S zövetkezeteink 1969. évi gazdálkodása a negatív jelenségek el­lenére is jó képet mutat. Bi­zonyítja, hogy termelőszövet­kezeteink tudnak élni gaz­dasági önállóságukkal, gaz­dálkodásuk eredményei hoz­zájárulnak közös nagy tár­sadalmi célunk eléréséhez, helyileg erősítik a szövetke­zetek szocialista vonásait úgy, hogy emellett tagjaik számára biztos és állandóan emelkedő életszínvonalat CSÜTÖRTÖK. 1970. MÁRCIUS 12. DÉLMGYARORSIÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents