Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
Komócsin Zoltán és Péter János beszéde A nemzetközi nőnap alkalmából tegnap este ünnepséget rendeztek a Szegedi Konzervgyárban. Az üzem hatalmas raktárhelyiségében gyűltek össze ebből az alkalomból a dolgozók, köztük legnagyobb számban az ünnepeltek: a gyári lányok, asszonyok. A konzervgyáriak ezúttal körükben köszönthették Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. a Központi Bizottság titkárát és Péter János külügyminisztert is. Megjelent az ünnepségen Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára és Csripensski István, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. Az üzembe érkező vendégeket a gyár vezetői, az ifjúsági szervezet képviselői köszöntötték. Bódis József párttitkár szavai nyitották meg a nőnapi ünnepséget. Ezután Komócsin Zoltán mondott ünnepi beszédet, s felszólalt Péter János is. Komócsin Zoltán üdvözölte a szegedi gyár dolgozóit, s méltatta a tavaly elért kimagasló eredményeket, melyekben igen nagy részük van a szorgalmas, szocialista szellemben munkálkodo lányoknak, asszonyoknak. A gyári ünnepségen hét nő kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, negyvenen pedig pénzjutalmat vettek át. gerelt acélszalagnak több mint a felét exportálták, Lengyelországba, Egyiptomba, Indiába, Jugoszláviába, a Német Szövetségi Köztársa- j ságba és más országokba. (MTI) i wmzMmmé'* Igv alapoznak egy kísérleti atomreaktort. Ezen a berendezésen azóta már a budapesti Műszaki Egyetem diákjai tanulják a szakmát. A köralakú építmény 36 méternél szélesebb átmérőjű. És ha már a felsőoktatást idézi az első kép, illesszük mellé egy másik műszaki egyetem megteremtését dokumentáló fotónkat: egy légifelvételt a miskolci egyetemi városról, ahol az üj műszaki értelmiség ezres csapatait képezik népgazdai sagunknak. 60. évfolyam, 51. szám 1970. MÁRCIUS S., VASÁRNAP Megjelenik hétlö kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Háromszázmillió forintos beruházás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYARORSZAG K ereken hatvan éve annak, hogv 1910 tavaszán a világ szocialista érzelmű leányai és asszonyai a Koppenhágában tartott II. konferenciájukon — C. Zetkin Javaslatára — vállalták a harcot a nemzetközi összefogásért, a békéért, a társadalmi egyenjogúság kivívásáért. Az 1969es moszkvai tanácskozás is utalt a nők tömeges részvételének jelentőségére az osztályharcban, az imperialistaellenes és különösen a békéért vívott küzdelemben. A hat évtizedes folyamatos küzdelem közepette szép és nemes hagyománnyá vált, hogy március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából itthon és világszerte a nőket köszöntjük egy-egy csokor virággal, köszöntőnkben egy-egy szép jelzővel, s ezen a napon több figyelmet és gyöngédséget tanúsítunk irántuk. Hazánkban a nőnap igazi értelmét felszabadulásunkkal nyerte el, hiszen a szocializmusért folyó harcban és a szocializmus teljes felépítéséért folyó küzdelemben leányaink, asszonyaink • méltó harcostársaknak bizonyultak. Jó azonban azt is tudnunk: negyedszázad hatalmas eredményei mellett nem konfliktus nélküli a nők élete, s noha törvényeink rögzítik egyenjogúságukat, nem tagadhatjuk, hogy számos akadály tornyosul még a törvény teljes megvalósulása elé. A nők becsülettel részt vesznek a termelőmunkában, a felnövekvő nemzedék felnevelésében és a jövőben arra keü törekednünk. hogv ennek megfelelő helyet kapjanak a közéletben. Pártunk mindig nagy figyelemmel foglalkozott a nők helyzetének javításával, problémáik megoldásával. Ezt tette a Központi Bizottság is legutóbbi ülésén, amelyen felmérte a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét és megállapította: „A nők — különösképpen a dolgozó nők. — társadalmi helyzetét, szociális körülményeit meghatározó kérdéseket (naPÍrender> kell tartani és rendszeresen foglalkozni kell velük. Ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseknek közeli és távlati terveit, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Általában mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban az eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk a jövőben." H uszonöt év eredményeinek és az elkövetkezendő évek újabb sikereinek biztos tudatában köszöntjük megyénk leányait és asszonyait, hű harcostársainkat a mai nőnap alkalmából, és kívánjuk, hogy a családban és a munkahelyeken egyaránt érezzék azt a szeretetet és megbecsülést, ami társadalmunkban betöltött szerepük után megilleti őket. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Üj postaközpont épül Szegeden Szeged gyors fejlődése megnövelte a postával szembeni igényeket. A telefonért várakozók száma jóval meghaladja az ezret, a napról napra növekvő forgalom túlzsúfolttá tette a kezelőhelyeket. Már három-négy esztendővel ezelőtt kiderült: a szegedi. Csongrád megyei gondokon csak jelentős beruházás enyhíthet. Szeged vezető szerveinek véleménye szerencsésen találkozott a Magyar Posta elképzeléseivel. Ennek alapján elhatározták, hogy az igazgatóság Szegeden több száz milliós költséggel úi székházat és technikai berendezést létesítenek. A terveknek megfelelően a Postai Tervező Iroda hozzálátott a tervek elkészítéséhez, a beruházás kivitelezésével megbízták a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatot. A Szeged számára oly fontos postai beruházás nemrég elkezdődött: a régi épületet —• a városrendezési szempontok figyelembevételével — a Kossuth Laios sugárút és a Lenin körút sarkán bontják. Dr. Hódi István, a postaigazgatóság helyettes vezetője és Török József fejlesztési igazgatóhelyettes tegnap már a részletes tervekről. határidőkről adott tájékoztatást. Elmondották. a számitások szerint mintegy 300 millió forintot fordítanak az új épületre és berendezésére. amelyet 1974-ben adnak át rendeltetésének. Közismert, hogy a régi szegedi telefonközpont 5000 előfizetőt tudott kiszolgálni. A felmérések azt mutatták, hoev ennek többszörösére is szükség lesz a város fejlődésével: ezért az új telefonközpontot 23 ezer állomás kiszolgálására tervezték. Átadásakor összesen 10 ezer állomás bekapcsolását teszik lehetővé, a központot azután az igények szerint bővítik. Gondoskodnak Tarján és Újszeged. illetve a leendő lakótelepek ellátásáról. Tartanban egv ezres. Újszegeden nyolcszázas mellékközpont készül. Az építkezéssel, beruházással egyitiőben mintegy 60 milliós költséggel felújítják az elavult kábelhálózatot a sűrűn lskott városrészekben. Azaz: a sok hibát okozó légvezetékeket megbízhatóbb föld alatti, illetve fali kábelekkel cserélik ki. Az ország néhány nagyvárosához hasonlóan Szeged is bekapcsolódik a távválasztásos rendszerbe. A szakemberek azon fáradoznak, hogy már az úi központ átadása előtt. 1972-ben megtörténjék a fontos műszaki változás: a szegedi előfizető közvetlenül tárcsázhassa Budapestet, Győrt. Az igazgatóság vezetői nap mint nap találkoznak a szegedi telefonhiánnyal. Ezen közelebbi időpontban már enyhíteni szeretnének: a jövő év első negyedére néhány százas kisközpontot szerelnek fel és adnak át Tariánban. hogv a legsürgősebb és legindokoltabb igényeket kielégítsék. Természetesen nem csupán telefongonddal találkozunk, hanem a postahivatalok zsúfoltságával is. A beruházás megoldja ezt is. Dr. Hódi István elmondotta, hogy az 1. sz. postahivatalból az úi központ átadása után leszerelik a berendezéseket és tágas. korszerű kezelőhelyiséget alakítanak ki. A hétszintes. új épületben pedig korszerű hivatalt rendeznek be. A postai korszerűsítésekkel megjavul, illetve biztonságosabb lesz az összeköttetés Csongrád megye városaival is. M. I. tonna hengerelt acél Átfutott az ötszázezredik Kohászati Üzemek hengertonna hidegen hengerelt müvének úgynevezett kvaracélszalag a Salgótarjáni to hengerlőgépén. Az 1961 októberében üzembe helyeÜnnepség a konzervgyárban zett berendezésen évről évre növelték a termelést: az 1963. évi 191 tonnás napi átlagteljesítményt 1969-ben 260 tonna fölé tornázták. Az eddig előállított félmillió tonna hidegen hen-