Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Szövetkezeti mériegzáró közgyűlések . Tegnap délután tartotta ítíerlegzáró közgyűlését 6serzy Mihály utcai üzemházában az Április 4. Cipész és Papucskészitő Ktsz. A szövetkezet dolgozói 1969b'en 53 millió 430 ezer fölint értéket termeltek. Ez kevesebb az 1968-as termelésnél. Mint Barna Ferenc, a szövetkezet elnöke beszámolóijában kifejtette, ez elsősorban a 14 százalékos létsxámcsö'-Venésnek tudható be, emellett azonban termeiétceriyseguk jelentősen emelkedett. Tavaly 183 ezer pár férficipőt készített a ktsz. Ebből 70 ezer pár cipőt adlak át a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak, amelv az export túlnyomó részét a Szovjetunióba szállította. A szegedi papucsból is kielégítették az igényeket. A közgyűlés alkalmával a szövetkezetiek versenyvállalést tettek hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. A múlt évi eredmények alapján 1 millió. 40 ezer forint nyereségrészesedést, illetve osztalékot fizethettek ki a mérlegzáráskor. Tavaly, ugyancsak a részesedési alapból, jelentős öszszeget fordítottak bérfejlesztésre is. A Szegedi Tömegcikk Ktsz dolgozói tegnap délután a Tisza Szállóban rendezték mériegzáró közgyűlésüket. Kovács János elnök arról számolt be, hogy 40 millió forint értéket termelt tavaly a szövetkezet tagsága. Ennek mintegy 50 százaléka a kivitel. Alumínium játékedényeket, politechnikai szerszámkészleteket exportáltak, s exportálnak idén is egy sor nyugati és több szocialista országba is. Idén tízmillió forintot fordítanak a szövetkezet fejlesztésére. A beruházásból jut pénz az új alagútkemence elkészítésére, ezenkívül automata gépekkel is gazdagodnak. Idén kezdenek hozzá a Fonógyári úlon, a Patyolat üzeme mellett egy korszerű telephely építéséhez is. Mindezek révén 1971-re már 30 százalékos termelésnövekedéssel számolnak. Különösen az exportot és a hiányzó cikknek számító zománcáru gyártását fokozzák majd. A jó munka eredményeként 831 ezer forint felosztható nyereség képződött a szövetkezetben, ennek megfelelően szép osztalékot kaptak a tagok a közgyűlés alkalmából. A Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz tagsága is tegnap tartotta közgyűlését a Kátaiközben levő üzemházban. Fógel László elnök, aki a múlt év szeptemberétől áll a szövetkezet élén, számolt be a szintén megváltozott vezetőség nevében, örvendetes, hogy a tavaly sok vihart megélt közösség lalpraállásáról, legalábbis annak kezdeti eredményeiről is képet ad már a beszámoló. A korábbbi hibák miatt sok kár érte a szövetkezetieket, többek közt milliós értékeket kellett kiselejtezni. Az év második felében javult a munka intenzitása, tervszerűbbé vált a termelés. Végeredményben 90 millió 560 ezer forintos termelési árték szerepel a ktsz mérlegében, s mintegy 933 ezer ! forintot oszthattak szét ez alkalommal a dolgozók között. A vezetőség összefogásra, fegyelmezett, minőségi munkára hívta fel a közgyűlésen a tagokat, hogy 1970-es. szintén 90 millió forintos tervük célkitűzéseit elérhessék. 11 munkásőrség sajtótájékoztatója Hegjelent a Tiszatáj új száma Tegnap, pénteken standokra került a márciusi Tiszatáj. A szépirodalmi rovat Patkó József, Bözódi György, Raffai Sarolta, Vtassy József. Kouács Vilmos, Magyart Lajos és Börcsök Mária verseit, Andor Mihály elbeszélését, valamint Mocsár Gábor közeljövőben Szegeden bemutatásra kerülő Mindenki városa című drámájának első felvonását tartalmazza. A Hazai tükör rovatban Szegedi Lukács Imre folytatja Szeged bolygói című sorozatát. Erdei Ferenc Magyarország fölfedezése című munkájának azt a részletét publikálja, amely Szegedről és Csongrád megyéről szól (A szegedi tanyákon húzódik a front). Az Örökség rovatban Péter László emlékezik meg a világhírű zongoraművész Dohnányi Ernő, valamint az ismert szegedi komponista Király Kánig Péter születésének, illetve halálának évfordulójáról, Jász Dezső Mi is volt a vörös lobogó? címmel, Kulcsár Margit Kólmány Lajos leveleinek publikációjával szerepel. A Kritika rovatban Kabdebó Lóránt Füst Milánról, Benkő Ákos Lengyel József: Fzsau mondja, Üjfalusi Németh Jenő Vas István: Nem számít című könyvéről ír recenziót. A Kritika rovatot színesítik Móser Zoltánnak Stószról hozott képei Fábry Zoltánról. Bárdos Lajos és Szeged Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese pénteken a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a munkásőrség tevékenységéről, a munkásőrök életéről. Elmondotta, hogy a munkásőrség, amely önkéntes társadalmi alapon működő fegyveres testület, a megalakulása óta eltelt 13 esztendő alatt jól felkészült, fegyelmezett testületté vált, s elismert fegyvertársa népközÚjabb építkezések a szegedi járásban A TÖVÁL SZÁMVETÉSE Tegnap délelőtt termelési tanácskozást tartott a szegedi TÖVAL a Dózsa klubban. Matus István igazgató az 1969. évi munka eredményét ismertette a szegedi építésvezetőség dolgozóival. Napjainkban a mezőgazdaság egyre nagyobb beruházásokat igényel, a termelőszövetkezetek egyre-másra építkeznek, hogy megteremtsék a bővített újratermelés feltételeit, kedvező termelési struktúrát alakítsanak ki. Olyan gazdaközösségekben is állattenyésztési épületeket emelnek, ahol korábban elhanyagolták ezt az ágazatot. Ebben jelent nagy segítséget a szegcdi TÖVÁL. Az elmúlt esztendőt ez a I Vállalatok, intézmények, üzemek, figyelem: Az 1970. évi SZOT tüzelőutalványok megérkeztek Átvehető a szegedi TÜZEP Vallalat központjában es telepein, mindennap de. 9— 12 óráig. S. 80 099 vállalkozás kedvező eredményekkel zárta. Nem csak azért, mert Csongrád megye területén 33 millió forintos termelési értéket produkált, s ebből 13 milliót a szegedi járásban, hanem ezért is, mert több közös gazdaság, nagyüzem kérte felvételét az „egyesülésbe". Megyeszerte három építésvezetőség dolgozik 450 fővel. Nemcsak az elmúlt évről, de az idei feladatokról is szó esett a termelési tanácskozáson. A szegedi építésvezetőség csaknem 50 százalékát alkotja a vállalat létszámának. Erre az évre 45 millió forintos termelési értéket terveztek, s ebből a szegedi járásban 20 millió forint értékű létesítményeket építenek. A termelési tanácskozáson megjutalmazták a legjobbakat. A mi vidékünkön, a szegedi tájban különösen kilűnt a Ménesi Imre, Bihari Gyula, valamint a Gémes és a Kószó-brigád. A fizikai dolgozók közül 195-en kaptak pénzjutalmat, s nem kevesebb, mint 180 ezer forintot osztottak ki. társaságunk hivatásos fegyveres erőinek, testületeinek. Szólott az előadó a munkásőrség szervezeti felépítéséről, a kiképzés korszerűsítéséről. A munkásőrség az utóbbi években szervezetileg is fejlődött: a pártszervezetek évről évre gondoskodnak az utánpótlásról, az idősebb munkásőrök tevékenyen részt vesznek a fiatalok nevelésében. A munkásőröktől elvárják, hogy fegyelmezetten, példamutatón vegyenek részt a termelő munkában, munkahelyeiken sokan szocialista brigádokban dolgoznak és több százan nyerték el a Kiváló dolgozó kitüntető címet A munkásőrök mintegy 67 százaléka munkás vagy paraszt, s 44,5 százaléka 36 éven aluli. A munkásőrség soraiban becsülettel állnak helyt az asszonyok és leányok is, akiknek aránya 1,9 százalék. Ma. szombat este ünnepi kórushangversennyel köszönti Szeged zenei élete a 10 éves Bárdos Lajost, a maI gvar zeneművészet kiemelkedő egyéniségét. 12 szegedi kórus közel 30 Bárdosművet mutat be az egyetem ; aulájában. Már ezek a szá! mok is mutatják, mit jelent ! a magyar kóruskultűrának Bárdos Lajos zeneszerzői munkássága. Talán a reneszánsz kor óta nem volt még olvan zeneszerző, akinél a legnemesebb hangszer, a vox humana — mégpedig a kórusban összecsendülő hangok — muzsikája ilyen i központi, sót egyedüli helyet foglalna el. Szinte felmérhetetlen gazdagságban irta | kórusmüveit. Ezekben a művekben a klasszikus | egyszerűségre való törekvés a legmagasabb művészi tökéllyel párosul. így lett Bárdos életműve a művészi demokratizmus nagyszerű megnyilatkozása. S a zeneszerző egvútta] fáradhatatlan energiájú kiváló karmester is. Életreszóló élményt jelent pálcáin intésére az ő énekes seregében énekelni — s szinte alig van az országnak olyan része, ahol ez a vezénylő pálca még nem csillant volna lelkes énekesek | szeme tiizén. De ez a százezrek felé kisugárzó alkotó és interpretáló zenei tevé\ kenysée csak egyik oldala a nagy életműnek. Bárdos Lajos a nemzetközi rangú maavar zenetudomány egyik legkiválóbb kutatója, művelője. Ebből a munkásságból ad ízelítőt nemrég megjelent Harminc írás című tanulmánykötete. Papi békegyűlós Szegeden A Hazafias Népfront me- ben a felszabadulásunk óta gyei bizottsága és a protes- eltelt 25 év eredményeiről, táns lelkészi békebizottság Az ünnepi beszéd után felelnöksége tegnap délelőtt szólalók felelevenítették haSzegeden a népfront Vörös- zánk felszabadulásának egvmarty utcai szekhazaban ... , , hazánk felszabadulásának egy" általuk ^asztalt epi" 25. évfordulója alkalmából békegyűlést rendezett. A békegyűlésen részt vett P-adnai Ferencné, a népfront megyei békebizottságának titkára. dr. Rátlcai Márton egyházügyi tanácsos, valamint a megyénkben tevékenvkedő protestáns és más egyházak lelkészei. A gyűlést Győrt Kornél baptista lelkész nyitotta meg. majd Munkácsy György esperes, a protestáns lelkészi békebizottság elnöke emlékezett meg beszédézódját. s méltatták az elért eredményeket. Bárdos Lajos, nagy nevelő munkája évtizedek óta termékenyítő, lelkesítő erőt jelent Szeged zenei életének is Előszór 1934-ben járt Szegeden. Szeghy Endre meghívására a loiskola Kamarakórusának első nyilvános hangversenvén. amelyen ti Bárdos-müvet mutattak be. Még ez év őszén részt vett az első szegedi Éneklő Ifjúsági hangverseny előkészítésében. 1938-ban a főiskolai Kamarakórus Népdalkórus estjén Kodály Mátrai képek című müvén kívül négy saját müvét vezényelte. Itt mutatta be a Bálint Sándor gvüjtötte népdalokra írt Szeged felöl című müvét, melvet Szeghy Endrének és kórusának ajánlott. 1939-ben a piarista gimnázium Tisza szállóbeli Bárdos-hangversenyén is több művet vezényelt. közöttük a gimnázium számára írt Körtéfa címűt. 1944 márciusában a főiskola hangversenyén ismét vállalt vezénylést, de ezt a német megszállás miatt lemondta. 1955-ben a Főiskolai Nap koncertjének középpontjában Bárdos művei álltak. Itt vezényelte először Körtánc című müvét. 1961-ben a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa, öt másik szegedi kórussal együtt, rendezett Bárdos-estet. Ekkor került bemutatásra Bárdos vezényletével a kórusnak és karnagyának. Mihálkn Gvörgvnek írt műve. a Szegedi jelhang, melyet Juhász Gyula A magyar ifjak éneke című versére írt. Gyakran és szívesen jön Szegedre előadásokat tartani. melyeken tudománvos kutatásainak eredményeit és aazdag pedagógiai tapasztalatait mondja el karnagyoknak. ének-zenetanároknak. Most. 70 éves korában is töretlen energiával végzi szerteágazó, de egv nagy cél felé tartó munkáját a zeneileg müveit Magyarországért. Ma este ismét ott láthatjuk a karmesteri emelvényen, a záró összkar élén a Munka dicsérete című művét dirigálja. Vasárnap délelőtt 9 órakor pedig a Bartók Béla Művelődési Központban tart nagy érdeklődéssel várt előadást. A XIX. század zenei újítói címmel. Erdős János Tóth második Béla nívódíja ^zetfed szobrai valamint régi parketta gépi csiszolást, lakkozással 38 Ft m2 azonnali határidővel vállalunk. Szeged Járási Építő Ktsz. Szőreg, Tolbuhin tér 12. xS. 81 297. Illés Endre Kossuth-díjas író. a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója értesítette Tóth Bélát, a szegedi prózairodalom országosan ismert. kitűnő művelőjét, hogv tavaly a Délmagyarországban, majd könyvalakban megjelent Mi, janicsárok című regényéért nívódíjjal tüntette ki. A kiadó azokat jutalmazza e díjjal, akiknek munkája egy-egy év terméséből kiemelkednek. Számunkra, szegediek számára külön öröm Tóth Béla kitüntetése Hét évvel ezelőtt, amikor Atya. fiú. szentlélek című regényéért a Magvető Kiadó jutalmazta nívódíjjal. még szóvá kellett tennünk, hogv a díj elégtétele is Tóth Bélának és a szegedi irodalomnak a hallgatással szemben. melyet az országos lapok. folyóiratok tanúsítottak munkája iránt. Most erre nincs szűkségünk. A Ml, janicsárok szinte valamennyi országos napilapunkban érdemleges és döntően elismerő visszhanaot váltott ki. a rádióban méltatták, részleteket olvastak föl belőle. a legtöbb vidéki folyóirat ismertette. a Kritika hasábjain egyszerre két írás is ielent meg róla. egymással vitázva ugyan, de alapvető érdemeit egyaránt elismerve. A könyv a boltokból elfogyott. s ez az olvasók szavazata a regény mellett. A Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíja méltán jutalmazza a szegedi Tóth Bélát, és bizonyára megerősíti őt is eddigi munkáia eredményességének tudatában. és ösztönzi újabb, még sikeresebb alkotásokra. A város pedig, amelynek hírnevét e könyvével is öregbítette, büszke rá. és figyelemmel kíséri további útját. P. L. Móra Ferenc (1879—1934) (194.) Három más szobortársával együtt az egyetemek Dugonics téri központi épületének előcsarnokában latható Móra Ferenc mellszobra. Készítője: Petri-Pick Lajos. SZOMBAT, 1970. MÁRCIUS 7.