Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Befejeződött az arszöggyülles ülésszaka (Folytatás <tz 1. oldalról.) Dr. Szakács Ödön: Teljesítve az alkotmány előírásait Dr. Szakács Ödön bevezetőben részletesen elemezte, hogy a legmagasabb bírósági fórum hogyan tett eleget az Alkotmányban megszabott kötelességeinek, vázolta az elkövetkező időszak tennivalóit, majd a bíróságok általános feladatairól szólt. Rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája egyrészt a konkrét ügyekben hozott határozatokban, másrészt magasabb szinten — irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások útján — valósul meg. Az elmúlt két évben 2234 büntető és 2332 polgári ügyben hozott határozatot. Két új elvi döntéssel és 37 új kollégiumi állásfoglalással adott útmutatást a büntető és polgári ítélkezés legkülönfélébb Vitás kérdéseiben. A továbbiakban ismertette az állampolgárok panaszaival való foglalkozás jelentőségét, majd a büntető, illetve polgári ítélkezés terén kifej, fett tevékenységről számolt be. Megemlítette a beszámoló, hogy az állam elleni bűntettek száma az elmúlt két évben is alacsony volt, súlyos hiba lenne azonban e bűntettek jelentőségét lebecsülni. A garázda cselekmények, kel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság olyan iránymutatást adott, hogy ezek elkövetőivel szemben is a fokozott szigort kell alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a továbbiakban a gazdasági-társadalmi fejlődés és a polgári ítélkezés összefüggéséről beszélt, megemlítve, hogy az űj gazdasági mechanizmus időszakában növekedett a különböző szerződések jelentősége. — Az uj gazdasági mechanizmus céljainak megvalósulását szolgáló egyik hatékony eszköz: a gazdasági bírság — mondotta. — Funkciója kettős: egyrészt elvonja a jogtalanul szerzett vagyoni előnyt, másrészt a gazdasági-társadalmi rendünk elveinek tiszteletben tartására nevel. Az utóbbit azon. ban csak akkor tudja eredményesen ellátni, ha a jogtalanul szerzett vagyoni előny elvonásán túl is hátrány éri a jogsértőt. A továbbiakban a lakásbérletből eredő perekről, a házassági bontóperek tapasztalatairól, a munkaügyi perekről, a társadalom biztosítási jog szabályozásáról beszélt. — Az utóbbi időszakban a bírósági gyakorlatban sok olyan kérdés merült fel, amelv a termelőszövetkezetek belső szervezetét, a tsz és tagja közötti jogviszonyt, a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységét érinti, illetőleg, amely a termelőszövetkezeti tulajdonba került földekkel összefüggő problémákat veti fel. A Legfelsőbb Bíróság itt is új jogszabályokat szem előtt tartó, egységes jogalkalmazás kialakítására törekedett. — A Legfelsőbb Bíróság tevékenysége korántsem merült ki az ítélkező és az elvi irányító munkában — mondotta ezután dr. Szakács Ödön. — Részt vett a jogszabályok előkészítésében is. Az e téren végzett munka értékelése kifejezésre jut abban is, hogy az Igazságügyminisztériumon kívül más tárcák és országos hatáskörű szervek is egyre gyakrabban kérik ki a Legfelsőbb Bíróság véleményét az ítélkezést is érintő jogszabály-tervezetekre vonatkozóan. Végezetül a beszámoló a Legfelsőbb Bíróságnak az Igazságügy-minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel. valamint a megyei bíróságokkal kialakított jó együttműködését említette meg. Majd kijelentette: céljuk. hogy tevékenységükkel elősegítsék az ország gazdasági-társadalmi előrehaladását, valamint a jogfejlődést, és egyre szilárdabb alapját teremtsék meg a helyes jogi szemléletnek, a formális módszerektől mentps jogalkalmazásnak. hogy dinamikája és struktúrája szorosan összefügg a társadalom változásaival, át. alakulásával. A hazánkban végbe ment nagy társadalmi, gazdasági változások sok területen a bűnözés csökkenését hozták magukakl. Statisztikai adatok szólnak erről. Ugyanakkor becsapnánk magunkat, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy a nagy átalakulások kapcsán új gondok, új nehézségek is jelentkeznek. Törvényszerű ez, hiszen fejlődésünk útja nem mentes bizonyos ellentmond ásóktól és zökkenőktől. — Előidéztek, vagy magukkal hoztak a nagy átalakulások nem kívánatos jelenségeket is, amelyeknek megszüntetéséhez mindanynyiunk összefogott munkájára van szükség. A bűncselekmények okainál gyakran találkozunk a társadalmi visszatartó hatások gyengülésével. a társadalmi morál bizonyos fellazulásával. Ezek a „lazulások" a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak felrúgásában, a családi, a környezeti tényeKatona Sándor: zők nevelő és ellenőrző funkciójának bizonyos fokú gyengülésében mutatkoznak. A növekvő alkoholfogyasztás, a feltűnési vágy, az egyéni érdeknek a közösség érdekei fölé helyezése, a nagylábon élés és ehhez az anyagiak biztosítása akár bűncselekménnyel is — mind-mind olyan tényező, amellyel számot kell vetnünk. — Társadalmi problémák is ezek, s csak azért említem — mondta a miniszter —, hogy aláhúzzam: a bűnözésnek és okainak felszámolásában összefogott, sok irányú tevékenységre van szükség. — A bíróságok ítéleteiben együttesen, dialektikus egységben kell kifejeződnie a büntetés és a nevelés követelményeinek. A szocialista igazságszolgáltatás egyik legnehezebb gyakorlati problémája éppen az egyéni és az általános visszatartás, a megtorlás mértéke és a bűncselekményt elkövetett ember nevelése közötti optimális arány megtalálása. Nincs két egyforma ügy a bíróságok előtt. És ha valahol előfordulnak hibák, azok legtöbbször éppen a helyes arányok tekintetében jelentkeznek. Ezeknek az arányoknak a megtalálásához kell a legnagyobb tapasztalat és politikai érettség, mert itt lehet leginkább „félrecsúszni". Bűncselekményt ismételten elkövetők — az úgynevezett visszaesők — esetében gyakorta jutunk arra a felismerésre, hogy ha az illetőt az első vagy a második alkalom, mai szigorúbban vonták volna felelősségre, talán elkerülhette volna ő is. és a bíróság is. hogy esetleg a legsúlyosabb büntetést kelljen alkalmazni. — Jelenleg a börtönbüntetésüket töltő elitéltek csaknem 60 százaléka visszaeső, sok közöttük a veszélyes és a szokásos bűnöző. Elgondolkoztató a visszaesők nagy szómaránva. ami arra mutat, hogy az elítéltek átnevelésé. re irányuló erőfeszítések nem elégggé hatékonyak. Ráirányítják a figyelmet az úgynevezett utógondozás fogyatékosságaira is. Körültekintőbb ellenőrzést a gazdasági életben Dr. Korom Mihály: A szocialista igazságszolgáltatás szerves része az államhatalomnak Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter elöljáróban elmondta, hogy az Igazságügy-minisztérium munkája során szerzett tapasztalatok megegyeznek azokkal az értékelésekkel. amelyek a legfőbb ügyészség és a legfelsőbb bíróság beszámolójában kifejezésre jutottak a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek működéséről. Korom Mihály mindkét beszámolóval egyetértett, majd jogpolitikai kérdéseket taglalt. — Az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelése, kor az utóbbi időben több kritikai megjegyzés hangzik el a bíróságok és az igazságszolgáltatás munkájával öszszefüggésben. Gyakran vannak e megjegyzések között olyanok, amelyek egyes ese. tekből vonnak le általános érvényűnek beállított következtetéseket, de olyanok is, amelyek szélsőséges nézetek talajáról bírálnak. Az ilyen tülzó kritikai megjegyzésekkel nem értünk egyet," mert a bíróságok sem most, sem a jövőben nem ítélkezhetnek szélsőséges nézetek és hangulati elemek hatása alatt. Ezt senki se értelmez, ze úgy, mintha az igazságszolgáltatás vezetői, vagy a bírák a maguk terütetét szentnek és sérthetetlennek tartanák — olyan értelemben. hogy az csak rájuk tartozik. Nem önmagáért van a szocialista igazságszolgáltatás, hanem szerves része az államhatalomnak és tevékenysége a legszorosabban kapcsolódik az egész társadalom életéhez. Egyik mutatója a szocialista demokratizmus felódésének. hogy az állampolgárok élénken érdeklödnek a társadalom, az állam e fontos területén folyó munka iránt — folytatta Korom Mihály. N^m hagvunk figyelmen kívül olyan meriegyzéseket. amelyek jószándékű kritikái a meglevő fogyatékosságoknak. de csakis az ilyen értei, mű megjegyzéseket fogadjuk úgy. hogy nyonukban megfelelő mtezkedeseket kell tennünk. Ugyanakkor fellépünk minden olyan hangulatkeltéssel szemben, amely szélsőséges, igazságtalan, zavart, vagy bizonytalanságot kelthet, túlzásokra ösztökél és torzít. Az ilyen fellépésre annak érdekében van szükség, hogy az igazságszolgáltatás minden láncszemében kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, törvényes ítélkezés legyen —, mert ez elsőrendű társadalmi érdek. — Ami a társadalmi rend biztosítását, a köztulajdont, az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságának védelmét, az állampolgárok közötti különféle viták bírósági elintézésének általános tapasztalatait illeti, kijelent, hetem, hogv bíróságaink e tekintetben is jól töltik be szerepüket. Megfelelő védelmet biztosítanak a törvénytisztelő állampolgároknak és büntetik a törvények megszegőit. A bíróságok a szocialista törvényességet munkáink minden fá'ttáhan vezérlő elvnek tartják és arra törekszenek, hogy ezt a követelményt minél maradéktalanabbul érvényesítsék. Arról beszélt a továbbiakban dr. Korom Mihály, hogy bírósagaink munkajaban — a büntető ügyek és a polgári perek eldöntésében — aktívan részt vesznek a népi ülnökök. Elmondta, hogy nagy élettapasztalatukkal, igazságérzetükkel jelentősen hozzájárulnak a törvényes és a dolgozó nép érdekeinek megfelelő ítélkezés biztosításához, megvalósítva ezzel a dolgozó nép közvetlen részvételét az igazságszolgáltatásban — ami fontos követelménye a szocialista igazságszolgáltatás elvének. A továbbiakban a miniszter rámutatott: — Távolról sem lehetünk elégedettek minden vonatkozásban. A statisztikai adatok is mutatják, hogy sokszor előfordulnak még a közrendet, a közbiztonságot, az állampolgárok életét, testi épségét. a társadalmi és személyi tulajdont sértő támadások. Ennélfogva jogos az a követe'ér, hogy a törvényeink megsértőivel szemben az állam arra hivatott szervei — igy a bíróságok is — adjanak hathatósabb védelmet. Tapasztalati tény. hogy egyes területeken az igazságszolgáltatás még nem elég hatékony. Ezért hívjuk fel a figyelmet jogpolitikai elveink következetesebb érvényesítésére. Ez a törekvésünk a jelen időszakban arra irányul, hogy bíróságaink szigorúan vonják felelősségre az erőszakos, durva, garázda bűncselekmények elkövetőit és határozottan lépjenek fel a visszaeső bűnösökkel szemben. E követelményeknek az utóbbi időben érvényt is tudtunk szerezni. — Alapvető követelmény az ítélkezés színvonalának megítélésében: a döntések törvényessége. Emellett azonban állandóan foglalkozniuk kell olyan tényezőkkel is, mint az időszerűség, a gvers, kultú-átt üvvintézés. a bíró. sági dolgozók munkájában a politikai és szakmai színvonal következetes emelése. — A bűnözés, mint társarialmi jelenség kapcsán nem hagyhatjuk figyelmen kívül, Katona Sándor felszólalásanak elején elitélte azokat, akik vezetői beosztásukkal visszaélve, felmérhetetlen morális károkat okoztak a társadalomnak, amelyekkel még esetenként több millió forinttal meg is károsították az országot. Szeged város közvéleményét — mint mondotta — hónapokon át foglalkoztatta az úgynevezett Wéber-ügy. A Vas- és Fémipari Ktsz volt elnöke, helyettese, főkönyvelője és műszaki vezetője éveken keresztül fosztogatta a társadalmi tulajdont, csaltak, sikkasztottak, egészen addig, amig a népi ellenörzesi bizottság nem indította meg ellenük a bűnvádi eljárást. A különböző manipulációk összesen 12 millió forintos népgazdasági kárt okoztak. A vádlottak három éven át 800 ezer forintos jogtalan haszonra tettek szert. A közelmúltban Szeged város tanácsának kellett garanciát vállalnia a 10 millió forintos bankhitelért, hogy a ktsz dolgozóinak folyamatos munkát lehessen biztosítani A képviselő szerint sajnos ez az eset nem egyedülálló. hasonló ügyek a tsz-eknél is elég gyakoriak. Tavaly Csongrád megyében történt az elsó tsz-szanálás — az algyői Napsugár Tsznél —, ahol a gyenge jellemű, kis kaliberű, korrupt vezetők csődbe juttatták a gazdaságot. Az építési részleg egy év alatt közel 1 millió forintos veszteséggel dolgozott. Különösen súlyosan esik latba az, hogy kis keresetű dolgozóktól — 40— 50 embertől — felvettek Ml —10 ezer forintot szövetkezeti lakásépítésre. Ezek az emberek most futnak a pénzük után. Az építési brigádvezető, Szabó Gyula mérnök a brigádddal most a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben működik. A képviselő feltette a kérdést, vajon meddig lehet ilyen dolgokat a mi társadalmunkban csinálni? A képviselő javasolta, hogy a kormány módosítsa a 20/1967. számú rendeletét, amely elsősorban a belső ellenőrzést részesiti előnyben a külső hivatali ellenőrzéssel szemben. Ezután a közlekedési balesetekkel foglalkozott. Csongrád megyében két év alatt megháromszorozódott a közlekedési balesetek száma. Ezek 40 százaléka az ittasság következménye. Egy közelmúltban történt esetet hozott fel példaképpen. A motoros hat féldeci pálinkát és három deci bort ivott meg a kocsmában, utána motorra ült, elgázolt egy kislányt, aki 3 nap múlva belehalt sérüléseibe. A bíróság a gázoló motorost első fokon kétévi, felfüggesztett börtönre ítélte. Az enyhe ítélet Székkutas községben nagy közfelháborodást váltott ki. Az ügyész azonban következetes volt a vád képviseletében, súlyosbításért fellebbezett és a megyei bíróság 3 évre ítélte a részeg motorost, most már nyilvánvalóan nem felfüggesztett, hanem végrehajtható szabadságvesztésre. Befejezésül a bírósági és ügyészségi szervek áldozatos, lelkiismeretes munkájával foglalkozott. Javasolta a kormánynak, hogy vizsgálja felül a bírói és ügyészi szerveknél tapasztalható bérfeszülséget. Véleménye szerint azokat, akik a Magvar Népköztársaság rendjét, az állampolgárok életét, testi épségét és vagyonát védik. megfelelő anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Interpellációk Az interpellációkra áttérve dr. Baskay Tóth Bertalan a parlament mezőgazdasági, valamint szociális és egészségügyi együttes bizottságának jelentését ismertette a parlament legutóbbi, decemberi ülésszakán dr. Guba Sándor képviselő részéről elhangzott interpellációval kapcsolatban. A képviselő — mint emlékezetes — javasolta a munkaügyi miniszternek, hogy az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékát emeljék fel. A munkaügyi miniszter válasza után a képviselő módosította indítványát. azt kérte a minisztertől, hogy az idős. munkaképtelen. más jövedelemben nem részesülő és létfenntartásukról gondoskodni nem tudó járadékosok ügyét rendezzék. A munkaügyi miniszter válaszát sem az országgyűlés, sem pedig az interpelláló képviselő nem fogadta el, így került a kérdés az illetékes állandó bizottságokhoz, a mezőgazdasági, továbbá a szociális és egészségügyi bizottság együttes ülésének napirendjére. Ezen az ülésen ott volt az ipari bizottság keg viselője is. es megjelentek az illetékes minisztériumi szakértők is. A bizottság javasolta a kormánynak, hogy az idős. magatehetetlen. támogatásban nem részesülő és dolgozni már nem tudó embereket életük végéig részesítsék a segélvezési alapból rendszeres segélyben. A javaslat szerint az idős tsztagok megsegítésére évente 18 millió — 1970-ben csak 15 millió — forint szükséges. A bizottság javasolta, hogy az összeget március 1-től bocsássák a tanácsok rendelkezésére. Az együttes bizottság segélyezési alap létrehozására szóló javaslatát a kormánv elfogadta. A végrehajtási rendelet kidolgozásával az Egészségügyi, a Munkaügyi és a Pénzügy-minisztériumot és a Szakszervezetek Országos Tanácsát bízta meg. A mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottság együttes jelentését az országgyűlés ecv ellenszavazattal elfogadta. Molnár József Komárom megyei képviselő az építési és városfejlesztési miniszterhez interpellált. Elmondotta, hogv az a rendelet amelv az építési szerződések alapfeltételeit szabályozza, egyéves szavatosságra kötelezi a kivitelezőt az építési és szerelési munkákért, a hároméves jótállásra az esetleges rejtett hibák kijavításáért. A képviselő 6zerint ezek a szavatossági határidők rövidek, hiszen ma már néhány — s az épületeknél jóval olcsóbb — tartós fogyasztási cikket is több éves garanciával hoznak forgalomba. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában kifejtette, hogv a felvetett probléma időszerű. A miniszter szerint nem szükséges az érvényben levő határidők módosítása. inkább a technológiai fegvelem betartására kellene nagyobb gondot fordítani. Az interpellációra adottválaszt az országgyűlés k!lenc ellenszavazattal fogadta el. SZOMBAT. 1970. MÁRCIUS R 87 DÉLMAGYARORSZÁG