Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

NEMCSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER gépDELMAGYARORSZAG Néhány évvel ezelőtt meg- melés nagyarányú ingadozáhirdettük a kenyérgabona- sához vezetett. A háztáji és műtrágya került a szálastakarmányok hozamának nöprogramot és ma már kül- kisegítő gazdaságokban meg- velésére. földre exportáljuk a magyar növeli a termelési kedvet, és Az sem űj. hogy a takarbúzát. Nemcsak a mezőgaz- az új technológiák alkalma- mányfélék betakarítása még daságl nagyüzemek megerő- zásával —. amelyekkel már nem gépesített. A legtöbb södésétel. megszilárdulásával Csongrád megyében ls talál- nagyüzemben alkalmazzák függ ez össze, hanem azzal kozunk —. gyorsabbá és 1ö- már a zöld futószalagot, de vedelmezőbbé teszik a ház- ez még mind kevés a boldoguláshoz. Gyorsan szükséhogy mindez Ses lenne az ipar és a keresa .16 közgazdasági környezettel. közérzettel, amit az táji termelést, utóbbi években hazánkban a Nyilvánvaló, párt és a kormány klalakí- azt is jelenti, a termelőszö- kedelem tott. állattenyésztés, jobban Inkább az állattartás hasznot hozott. A növénytermesztés sokkal gyorsabban fejlődött. területen termesztették a kenyérgabonát, mint például összefogásával. yetkezetekben a tervkészí- együttműködésével korszerű A mezőgazdasági üzemek- tések idején is figyelembe takarmánybetakarító gép60ben főleg a növénvtermesz- kellene venni a növekvő él- r°k gyártása, illetve forgatás adta a bevételek zömét, latállomány takarmányszük- lomba hozatala. Nem haszlavát. Annál Inkább, mert az ségletét és számolni az új nálták ki eléggé a másodárakkal. Ahhoz elsősorban. Illetve tarlóvetések lehetőséigen kevés hogy az állati termékek elő- Rét sem. Például a zöld fude legtöbb állítása gazdaságos legyen, tószalag alkalmazásával a helven ráfizetéses volt. Ez az üzemen belül termelt ta- betakarítás után. a szántás körforgást vont maga után. karmány adhatja meg az el- nélküli gramoxone. vagy üteme ső lépést. Minél olcsóbb ön- más gyomirtószerekkel kezelt költséggel állítják elő mind területeken igen gazdaságoa közös gazdaságok többet a szemes, mind a szálas ta- san termelhetnek masodnöruháztak be erőgépekre, be- karmányokat. annál rentábl- vényeket, amely komoly tatakarító gépekre, és nagyobb Usabb le6z az állattenyésztés, karmánybázist lelent. Már eddig is akadt ló né- Persze, minden üzemben a hány közös gazdaság, ahol gazdasági vezetők ismerik a takarmánynövényeket. így nem kellett év végéig szé- leginkább az adottságokat, aztán napjainkban egy olvan gvenkeznl az állattenyésztés- S ehhez törvényszerűen alhelyzet alakult kl. hogy a sel. mert jövedelmezőséget kalmazkodniuk kell. különmár nemzetközt sikereket el- mutatnak fel. A magvaráza- ben előbb-utóbb beüt a baj. ért termelőszövetkezetek ta. nagyobb területen elfő- De ahol alapos közgazdasági még nem tudják teljes egé- gadható termékhozamokkal számítások, mérlegelések előazében magukra vállalni az és magas beltartalmi érték- zik meg a „vetésszerkezet" az ben termeltek takarmányfé- változtatását, ott a közeljövőben érdemlegesebb állatid JP tenyésztésről beszélhetünk hogy a nagyobb termésétla- majd. Jó példa erre a Sze1970. január 1-től életbe- gok a takarmánvféléknél ls fiedi Felszabadulás Termelőlépett kormányintézkedések csak akkor érhetők el. ha a szövetkezet is. amely megfeltételeket te- termőföldek tópanvag-után. alapozza az iparszerű. Igen állattenyésztés gondját, ország piacainak, a nemzet- léket. Mindenképpen szükséközl piacoknak a teljes kl- ges itt megemlíteni azt is. elégítését. kedvezőbb remtenek a mezőgazdasági pótlását megoldják. Ehhez fejlett állattenyésztő profilú nagyüzemek szómára. s ahol nemcsak szerves trágya, haélnek ezekkel a lehetőségek- nem nagymértékben mütrákel. ott a szarvasmarha és gya is szükséges. Csakhogy az elmúlt években a trágyát elsősorban a kenvérgazdasógot, őszintén reméljük, másutt i6 ezt teszik. Sz. Lukács Imre A mezőgazdasági üzemekben jó ütemben halad a téli gépjavítás. A Mezőgazdasági Gépalkatrészgyártó Vállalat összesítése szerint januárban az elmúlt évihez hasonló forgalmat bonyolítottak le pótalkatrészekből. A gazdaságok egy hónap alatt hozzávetőleg 190 millió forintot költöttek alkatrészekre. Ez annál ls figyelemreméltóbb, mert január elsejétől megszűnt a használt gépek javítása utón Járó ártámogatás. A gazdaságok azonban nagy gondot fordítanak a felújításokra, minden bizonnyal azért, mert megfelelően elő akarják készíteni a gépparkot a tavaszi munkakezdésre. A gépek indítása azonban — az eddigiek szerint — nem megy majd minden fennakadás nélkül. Az alkatrészellátás az elmúlt év első hónapjához képest — idén kevésbé kiegyensúlyozott. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a TTV 32-es u'pusú vetőgép alkatrészeiből például nem szállított anynyit, amennyire az előzetes igényfelmérések alapján feliétlenül szükség lenne. A Mátravidéki Fémműben készitik az arató-kombájnokhoz nélkülözhetetlen, erősített kivitelű láncokat, amelyekből a MEGEV 30 000 métert rendelt, de csak 5000 méter gyártását vállalta el a fémmű. Az országszerte használt, mintegy 10 000 Zetor-szuper traktorhoz sem tudnak elegendő cserealkatrészt biztosítani. Németország megszállásáról sertéshús előállítása rentábllisabb lehet, sőt remélhető, hogv rövid Időn belül meg- gabona-félék termesztésénél szűnik az a kedvezőtlen fo- használták föl. mivel amúgy, lyamat. amely például a te- ls gyakran műtrágya hlónyhénállomóny nagymértékű ban szenvedett a mezőgazdacsökkenéséhez és a húster- ság. így Igen kis mennyiségű Kereskedelem Tiszaszigefen A NAP HÍREI: ROKOSZOVSZKI CSAPATAI A POMERÁNIAI ÖBÖL PARTJÁN — MEGKEZDŐDÖTT KÖLN ÉS DÜSSELDORF ÁGYÚZÁSA — A SZÖVETSÉGESEK ELÉRTÉK A RAJNÁT. magyar Ifjúság pusztulását jelenti. Ennek felismerése azonban nem elég. Minden eszközzel harcolni kell a német fasiszták és hazaáruló New York. március 2. nyllaa bérenceik ellen. Roosevelt, az Egyesült Álla- KI..fix x...... mok elnöke beszámolt a krí- INy 110 lUVOSZ ml konferencia néhány olyan eredményéről, amelyeket a „A nyíló tavasz újabb hajelentések idáig nem tártak talmas területét tárja fel a a nyilvánosság elé. így kö- harcnak. Parlagon maradt zölte az elnök, hogy megálla- földekre süt a nap. gazdátpodás jött létre Németország lan maradt nagybirtokok megszállására vonatkozólag, várják az új gazdasereget, a Az Egyesült Államok csapa- tegnap még cselédsorban rotai fogják megszállni Dél- botoló szegényparasztságot. Németországot, illetve Wüti- A mezőgazdasági termelési temberget. Bndent és Bajor- bizottságok végzik munkájuországot. Ezen felül lesz egy kat, rendezik, elosztják a amerikai folyosó Brémen ki- meglevő termelőeszközöket, kötőjéhez, amely az ameri- ? földreform végrehajtására . 1 v, • , IS bizottságok ' alakultak kai utánpótlás bázisa lesz. minden falubarli 8 ezek mór Általában véve a Majna nagy tudják, kik a földigénylők, és kanyarulatától délre eső te- hol jutnak majd földhöz. A rület mind az amerikai csa- nagybirtokot — addig is, patok megszállása alá ke- mí8 a telekkönyvben nevérül. Ettől északra Nyugat-és ^d^ to^aTzts^s TlrEszak-Németországot az an- ifiszövetkezetbe tömörül. golok fogják kezelni, míg Mindez készülődés volt edKelet- és Délkelet-Németor- dig: ma vagy holnap rálép szóg a Szovjetunió megszál- 3 fijldrf, 3 Parasztság és ,, ,, . ... . „ megkezdi a munkát, amelyalá kerul- Elmondotta nek ettő, a plllanattól kezd_ még az elnök, hogy ha a Ve politikai értéke lesz. Ez a német nép olyan politikai munka lesz a hatalmas pagondolkodásmódról tesz majd raszttömegek szigorú igazoló tanúsásot amelvnek alanián bizottsága. Ez fogja kiválasztanusagot amelyneK alapjan tfln, elsöpörni a hitványoismét be lehet fogadni a beA minap Tiszaszigeten lakó jóismerősömhöz Indultam. Igenám — gondoltam —, de hogyan jutok narancshoz? Márpedig, ha ismerősöm kisgyermekeinek kedvébe akarok járni, csak „narancsostól" számíthatok Jó fogadtatásra. Szegeden akkor nem volt ebből a gyümölcsből, s így nem túlságosan nagy reményekkel tértem be az „újboltba", a tiszaszigeti áruház most kialakított üzletébe. Szinte nem hittem a füleimnek. amikor kérdésemre közölték: „Kérem, van narancs". Hála tehát az „újboltnak", (ismerősöm így nevezte) és a boltvezető aszszonykának (utólag Jtudtam meg, Kökény Lászlóné a neve). Hazafelé haladva a község másik, R számú élelmiszerboltja előtt vitt utam. Éppen kenyeret hordtak a bolt. ba. A finom kenyérillat arra ösztönzött, hogy vegyek egy szép veknit. Vettem ls. Jóízű volt a kenyér, s kedves, közvetlen kiszolgálásban volt részem a boltvezető Laczl István és felesége részéről. Pedig először láttak. Mindehhez még azt Is hozzáteszem. hogy annyi szép cserepes virágot, s olyan nagyon ügyesen elhelyezve a boltban még nem láttam, mint itt. S feltűnt a tisztaság. A jó tapasztalatokon felbuzdulva bementem a 8. szá. mü bolt közelében levő iparcikküzletbe ls. Néhány apróságot akartam venni. A boltban látható árubőség azonban felkeltette figyelmemet. Amikor — alapos körültekintés után — néhány, Szegeden többször hiánycikként számontartott dolgot is vásárolhattam — megállapítottam: Adorján István — ígv hívják a boltvezetőt — és felesége ls jó kereskedők. Később, a tanácsházán hallottam, hogy az Iparcikküzlet vezetője, Adorján István a kereskedelem kitüntetett, kiváló dolgozója. A szőregi áfész irányítása alatt álló tiszaszigeti boltok jól, korszerűen kereskednek, mindent megtesznek a vásárlókért. Perényi István Konzílium — Mit szólsz hozza, mama? — Komoly a szándék, ez 18 karátos arany! keszeretó népek közösségébe, akkor a megszállás magától megszűnik. Riport Szegedről A moszkvai rádió magyarországi levelezője riportot írt Dél-Magyarországról. Részlet a riportból: „Beszélgettünk Szegeden Ördögh György, Damjanich utca 17. szám alatti lakossal ls. Ördöghöt sógorával együtt hurcolták el a németek. Neki kedvezett a szerencse, és sikerült leugrania a Németországba induló vonatról. A felszabadított területeken sokat hallunk erről a szerelvényről. Kinek a fiát, kinek a lányát vitte el ez a vonat német rabságba. Ki tudja, viszontlátják-e őket hozzátartozóik? A német uralom alatt levők látják, hogy a nyilasok által végrehajtott evakuálás a magyar jövő, a kat, megbüntetni a gyengéket. ellenőrizni az erkölcsi és politikai tisztaságot. Csak az a földműves fog bízó reménységgel munkába ezen a\ tavaszon, és az dolgozza végig erejének végső megfeszítésével is a következő nyarat. aki mélyen meg van gvőződve róla. hogv nemzet és nép ma egyet jelent, s a munka és a harc ezért a nemzetért folyik." — írta a Délmagyarország 1945. március 3-1 vezércikke. Csepeli kölcsön A Csepel Művek az idén 78 millió forintot fordít szociális szükségletek fedezésére. Abból 56 millió forinttal segítik a lakásépítőket. Az OTP-vel közösen 60—70 ezer forint kamatmentes kölcsönt adnak a gyár dolgozóinak. Legalább fél óra van még az indulásig. Az állomás környéke azonban már népes. A kútfúrók délben végeznek ilyenkor, hét idejében kijönnek. Ok szállták meg a vaslábú padokat. Csendesen ülnek. Egy öreg már szundít is a karfára támasztott tenyerén. Szombat délután van. Egy hét munkájának húzása a vállakban, lábakban, tenyerekben. A gesztenyefa alatt ünneplőbe öltözött család. A férj egyik kezében üvegtalpú tél, a másik kezében kétliteres forma kötöttüveg. Mások is jönnek. A két fiatal tanító néni, az adóügyes, a tanácstól, meg a plébános úr. Szürke öltönyben, kopottas ballonkabátban. Apró fabőrönddel. Majd egy bőrkalapos ember. Valami ellenőr... Arra följebb, a kis szerszámos kamra mellett az öreg Mttyók. Még az ing alját is kihúzta, úgy birkózik a lecsonkolt, erős fával. Rég levágták mér oBzlopmagasságig, kerítést tartott néhány évig. Most nyilván beton jön majd a helyébe. — Az hát — mondja Feri bécsi a legfiatalabb kútfúrónak, aki odalépkedett. — Ideadta a főnök mlndtböl. Csak vigyem, aszongya. — Japánakác volt, ugye? — Afene, ecetfa ezl Azért olyan erős a gyökere. Pedig jól körülcsipkedtem már, de soká dől ez még kl... — Adja ide azt a fejszét! — Tán inkább a budákot fogja, mert ennek kijár a feje. Megköpi a markát a legény. Széleset kanyarít a csákánnyal. Döng a föld. Újabb ütés. Apró forgácsok röppennek a gyökerekből. A fiú leereszti a szerszámot. Nyitott tenyerével megtámasztja a íaderekat. Bizonytalanul lökdösi. Nagyon feszesen inog még. Tartja magát — Lehet még egy vastag lefelé... — Lehet... Közelebb óvatoskodik a bőrkalapos Idegen, az adótisztviselő, meg egy fekete arcú, hosszú, inaskútfúró. Már veti ls a kabátját. — Na, vigyázz! A legény átadja a csákányt. A feketeképű feltolja homlokán a micisapkát. Odaszól az öregnek: — Na. papa számolja! Ötöt vágok ide, a tövlre, aztán kivesszük. — Egy, kettő ... — Hohó, elvtárskáim! Ügy álljunk a munkához, hogy más is odaférjen! Engedjenek! Már öten birkóznak a gödörben. A pirossapkás forgalmista is feléjük lép. Leguggol, nézi a pattogó gyökereket. — Iparkodjanak, Itt a vonat! — Tartsa már vissza egy pillanatra — pihegi a bőrkalapos, s erőlködve nyomja tovább a faderekat. A vonatablakban bámészkodó fejek. Néhány fiatalember le ls ugrik. Látják, hogy a kalauzok, a forgalmista is a küzdelmet lesi. — Na, még egy csavarás! — vezényel az ünneplős ember. — Most! Mélyről reccsen a gyökér. A faderék kifordul Közelebb jönnek a többlek is. Együtt számol- a gödörből barna tuskójával. Mint egy mesebeli feketeképű. ják: — ... három, négy, öt! — Azannya! Mintha gumiból lenne, úgy rúgja vissza a csákányt... kéne még neki vagy három ... — Átadja? — érinti meg a csákányos vállát a lakodalmas ember. A tortát meg a bort az aszszony őrzi a padon. — Tessék — nyújtja kicsit sértődötten a kútfúró. Az ünneplős paraszt csak az irvgnyakat gombolja ki. Egyik lábával a gödörbe lép, a másikkal a friss földhányáson támaszkodik. A bőrkalapos az adóügyeshez fordul: — Nagyon szeretem a munkát. Órákig elnézem, ha valaki dolgozik. A másik kényszeredetten mosolyog. A készülődő embert figyeli. Az nagyot lendít, s oldalról iurrjsrsöwírs óriás buzogánya. Remegnek- a vékonyabb gyökerek, rázogatják magukról az apró rögöket. Az emberek nézik. — Nem gondoltam — mondja a — Milyen sok tartotta még! — Indulás! — kiált rájuk a forgalmista. Szaladnak a vonatra. A lakodalmas menyecske dühös pillantásokkal fogadja emberét. — Jól van na... ráértem . .. Mityók Feri bácsi áll a csákánnyal. Nézi, a megremegő, majd lassan Induló szerelvényt. Keresi azokat, akik segítettek. Megköszönni "is elfelejtette. Az alkalmi brigád jó ízűen fujtat a kocsiban. — Bitang erős fa az ilyen — mondja a legény. — Hogyne, hát volt ám abban még egy kis élet... Aztán nem beszélnek többet a fáról. Az öreg. öreg Djütyók kezébe nyomja a szerszámot. Int a két kútfúrónak. Szó nélkül mennek. A szakembernek járó tisztelettel figyelik a mozdulatát, ölelik, rángatják a fát. Sír, nyikorog a gyökér, inog az oszlop. De nem enged. — Próbáljuk csavarni... A bőrkalapos a szertár kilincsére akasztja a táskáját Hosszú léptekkel mdai a küzdők felé-: génynek nyújtja, kezdje az osztást, Aztán a plébános úrhoz fordul: — Ugyan, szaki, adja már Ide a táskáját... — Szívesen, tessék ... A térdükre helyezik asztalnak, s vígan csattogtatják rajta az ördög bibliáját.... Annás Józseí