Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

NEMCSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER gép­DELMAGYARORSZAG Néhány évvel ezelőtt meg- melés nagyarányú ingadozá­hirdettük a kenyérgabona- sához vezetett. A háztáji és műtrágya került a szálas­takarmányok hozamának nö­programot és ma már kül- kisegítő gazdaságokban meg- velésére. földre exportáljuk a magyar növeli a termelési kedvet, és Az sem űj. hogy a takar­búzát. Nemcsak a mezőgaz- az új technológiák alkalma- mányfélék betakarítása még daságl nagyüzemek megerő- zásával —. amelyekkel már nem gépesített. A legtöbb södésétel. megszilárdulásával Csongrád megyében ls talál- nagyüzemben alkalmazzák függ ez össze, hanem azzal kozunk —. gyorsabbá és 1ö- már a zöld futószalagot, de vedelmezőbbé teszik a ház- ez még mind kevés a bol­doguláshoz. Gyorsan szüksé­hogy mindez Ses lenne az ipar és a keres­a .16 közgazdasági környezet­tel. közérzettel, amit az táji termelést, utóbbi években hazánkban a Nyilvánvaló, párt és a kormány klalakí- azt is jelenti, a termelőszö- kedelem tott. állattenyésztés, jobban Inkább az állattartás hasznot hozott. A növénytermesztés sokkal gyorsabban fejlődött. területen termesztették a kenyérgabonát, mint például összefogásával. yetkezetekben a tervkészí- együttműködésével korszerű A mezőgazdasági üzemek- tések idején is figyelembe takarmánybetakarító gép60­ben főleg a növénvtermesz- kellene venni a növekvő él- r°k gyártása, illetve forga­tás adta a bevételek zömét, latállomány takarmányszük- lomba hozatala. Nem hasz­lavát. Annál Inkább, mert az ségletét és számolni az új nálták ki eléggé a másod­árakkal. Ahhoz elsősorban. Illetve tarlóvetések lehetősé­igen kevés hogy az állati termékek elő- Rét sem. Például a zöld fu­de legtöbb állítása gazdaságos legyen, tószalag alkalmazásával a helven ráfizetéses volt. Ez az üzemen belül termelt ta- betakarítás után. a szántás körforgást vont maga után. karmány adhatja meg az el- nélküli gramoxone. vagy üteme ső lépést. Minél olcsóbb ön- más gyomirtószerekkel kezelt költséggel állítják elő mind területeken igen gazdaságo­a közös gazdaságok többet a szemes, mind a szálas ta- san termelhetnek masodnö­ruháztak be erőgépekre, be- karmányokat. annál rentábl- vényeket, amely komoly ta­takarító gépekre, és nagyobb Usabb le6z az állattenyésztés, karmánybázist lelent. Már eddig is akadt ló né- Persze, minden üzemben a hány közös gazdaság, ahol gazdasági vezetők ismerik a takarmánynövényeket. így nem kellett év végéig szé- leginkább az adottságokat, aztán napjainkban egy olvan gvenkeznl az állattenyésztés- S ehhez törvényszerűen al­helyzet alakult kl. hogy a sel. mert jövedelmezőséget kalmazkodniuk kell. külön­már nemzetközt sikereket el- mutatnak fel. A magvaráza- ben előbb-utóbb beüt a baj. ért termelőszövetkezetek ta. nagyobb területen elfő- De ahol alapos közgazdasági még nem tudják teljes egé- gadható termékhozamokkal számítások, mérlegelések elő­azében magukra vállalni az és magas beltartalmi érték- zik meg a „vetésszerkezet" az ben termeltek takarmányfé- változtatását, ott a közeljö­vőben érdemlegesebb állat­id JP tenyésztésről beszélhetünk hogy a nagyobb termésétla- majd. Jó példa erre a Sze­1970. január 1-től életbe- gok a takarmánvféléknél ls fiedi Felszabadulás Termelő­lépett kormányintézkedések csak akkor érhetők el. ha a szövetkezet is. amely meg­feltételeket te- termőföldek tópanvag-után. alapozza az iparszerű. Igen állattenyésztés gondját, ország piacainak, a nemzet- léket. Mindenképpen szüksé­közl piacoknak a teljes kl- ges itt megemlíteni azt is. elégítését. kedvezőbb remtenek a mezőgazdasági pótlását megoldják. Ehhez fejlett állattenyésztő profilú nagyüzemek szómára. s ahol nemcsak szerves trágya, ha­élnek ezekkel a lehetőségek- nem nagymértékben mütrá­kel. ott a szarvasmarha és gya is szükséges. Csakhogy az elmúlt években a trá­gyát elsősorban a kenvér­gazdasógot, őszintén remél­jük, másutt i6 ezt teszik. Sz. Lukács Imre A mezőgazdasági üzemek­ben jó ütemben halad a té­li gépjavítás. A Mezőgazda­sági Gépalkatrészgyártó Vál­lalat összesítése szerint ja­nuárban az elmúlt évihez hasonló forgalmat bonyolí­tottak le pótalkatrészekből. A gazdaságok egy hónap alatt hozzávetőleg 190 millió forintot költöttek alkatré­szekre. Ez annál ls figyelem­reméltóbb, mert január else­jétől megszűnt a használt gépek javítása utón Járó ár­támogatás. A gazdaságok azonban nagy gondot fordíta­nak a felújításokra, minden bizonnyal azért, mert megfe­lelően elő akarják készíteni a gépparkot a tavaszi mun­kakezdésre. A gépek indítása azonban — az eddigiek szerint — nem megy majd minden fenn­akadás nélkül. Az alkatrész­ellátás az elmúlt év első hó­napjához képest — idén ke­vésbé kiegyensúlyozott. A Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár a TTV 32-es u'pusú vetőgép alkatrészeiből például nem szállított any­nyit, amennyire az előzetes igényfelmérések alapján fel­iétlenül szükség lenne. A Mátravidéki Fémműben ké­szitik az arató-kombájnok­hoz nélkülözhetetlen, erősí­tett kivitelű láncokat, ame­lyekből a MEGEV 30 000 mé­tert rendelt, de csak 5000 méter gyártását vállalta el a fémmű. Az országszerte használt, mintegy 10 000 Ze­tor-szuper traktorhoz sem tudnak elegendő cserealkat­részt biztosítani. Németország megszállásáról sertéshús előállítása rentá­bllisabb lehet, sőt remélhető, hogv rövid Időn belül meg- gabona-félék termesztésénél szűnik az a kedvezőtlen fo- használták föl. mivel amúgy, lyamat. amely például a te- ls gyakran műtrágya hlóny­hénállomóny nagymértékű ban szenvedett a mezőgazda­csökkenéséhez és a húster- ság. így Igen kis mennyiségű Kereskedelem Tiszaszigefen A NAP HÍREI: ROKOSZOVSZKI CSAPATAI A PO­MERÁNIAI ÖBÖL PARTJÁN — MEGKEZDŐDÖTT KÖLN ÉS DÜSSELDORF ÁGYÚZÁSA — A SZÖVET­SÉGESEK ELÉRTÉK A RAJNÁT. magyar Ifjúság pusztulását jelenti. Ennek felismerése azonban nem elég. Minden eszközzel harcolni kell a né­met fasiszták és hazaáruló New York. március 2. nyllaa bérenceik ellen. Roosevelt, az Egyesült Álla- KI..fix x...... mok elnöke beszámolt a krí- INy 110 lUVOSZ ml konferencia néhány olyan eredményéről, amelyeket a „A nyíló tavasz újabb ha­jelentések idáig nem tártak talmas területét tárja fel a a nyilvánosság elé. így kö- harcnak. Parlagon maradt zölte az elnök, hogy megálla- földekre süt a nap. gazdát­podás jött létre Németország lan maradt nagybirtokok megszállására vonatkozólag, várják az új gazdasereget, a Az Egyesült Államok csapa- tegnap még cselédsorban ro­tai fogják megszállni Dél- botoló szegényparasztságot. Németországot, illetve Wüti- A mezőgazdasági termelési temberget. Bndent és Bajor- bizottságok végzik munkáju­országot. Ezen felül lesz egy kat, rendezik, elosztják a amerikai folyosó Brémen ki- meglevő termelőeszközöket, kötőjéhez, amely az ameri- ? földreform végrehajtására . 1 v, • , IS bizottságok ' alakultak kai utánpótlás bázisa lesz. minden falubarli 8 ezek mór Általában véve a Majna nagy tudják, kik a földigénylők, és kanyarulatától délre eső te- hol jutnak majd földhöz. A rület mind az amerikai csa- nagybirtokot — addig is, patok megszállása alá ke- mí8 a telekkönyvben nevé­rül. Ettől északra Nyugat-és ^d^ to^aTzts^s Tlr­Eszak-Németországot az an- ifiszövetkezetbe tömörül. golok fogják kezelni, míg Mindez készülődés volt ed­Kelet- és Délkelet-Németor- dig: ma vagy holnap rálép szóg a Szovjetunió megszál- 3 fijldrf, 3 Parasztság és ,, ,, . ... . „ megkezdi a munkát, amely­alá kerul- Elmondotta nek ettő, a plllanattól kezd_ még az elnök, hogy ha a Ve politikai értéke lesz. Ez a német nép olyan politikai munka lesz a hatalmas pa­gondolkodásmódról tesz majd raszttömegek szigorú igazoló tanúsásot amelvnek alanián bizottsága. Ez fogja kiválasz­tanusagot amelyneK alapjan tfln, elsöpörni a hitványo­ismét be lehet fogadni a be­A minap Tiszaszigeten la­kó jóismerősömhöz Indul­tam. Igenám — gondoltam —, de hogyan jutok narancs­hoz? Márpedig, ha ismerő­söm kisgyermekeinek ked­vébe akarok járni, csak „na­rancsostól" számíthatok Jó fogadtatásra. Szegeden akkor nem volt ebből a gyümölcsből, s így nem túlságosan nagy remé­nyekkel tértem be az „új­boltba", a tiszaszigeti áruház most kialakított üzletébe. Szinte nem hittem a füle­imnek. amikor kérdésemre közölték: „Kérem, van na­rancs". Hála tehát az „új­boltnak", (ismerősöm így ne­vezte) és a boltvezető asz­szonykának (utólag Jtudtam meg, Kökény Lászlóné a ne­ve). Hazafelé haladva a község másik, R számú élelmiszer­boltja előtt vitt utam. Ép­pen kenyeret hordtak a bolt. ba. A finom kenyérillat ar­ra ösztönzött, hogy vegyek egy szép veknit. Vettem ls. Jóízű volt a kenyér, s ked­ves, közvetlen kiszolgálás­ban volt részem a boltvezető Laczl István és felesége ré­széről. Pedig először láttak. Mindehhez még azt Is hoz­záteszem. hogy annyi szép cserepes virágot, s olyan na­gyon ügyesen elhelyezve a boltban még nem láttam, mint itt. S feltűnt a tisztaság. A jó tapasztalatokon fel­buzdulva bementem a 8. szá. mü bolt közelében levő ipar­cikküzletbe ls. Néhány ap­róságot akartam venni. A boltban látható árubőség azonban felkeltette figyel­memet. Amikor — alapos körültekintés után — né­hány, Szegeden többször hiánycikként számontartott dolgot is vásárolhattam — megállapítottam: Adorján István — ígv hívják a bolt­vezetőt — és felesége ls jó kereskedők. Később, a ta­nácsházán hallottam, hogy az Iparcikküzlet vezetője, Adorján István a kereskede­lem kitüntetett, kiváló dol­gozója. A szőregi áfész irányítása alatt álló tiszaszigeti boltok jól, korszerűen kereskednek, mindent megtesznek a vá­sárlókért. Perényi István Konzílium — Mit szólsz hozza, mama? — Komoly a szándék, ez 18 karátos arany! keszeretó népek közösségé­be, akkor a megszállás ma­gától megszűnik. Riport Szegedről A moszkvai rádió magyar­országi levelezője riportot írt Dél-Magyarországról. Részlet a riportból: „Beszélgettünk Szegeden Ördögh György, Damjanich utca 17. szám alatti lakossal ls. Ördöghöt sógorával együtt hurcolták el a németek. Ne­ki kedvezett a szerencse, és sikerült leugrania a Német­országba induló vonatról. A felszabadított területeken so­kat hallunk erről a szerel­vényről. Kinek a fiát, kinek a lányát vitte el ez a vonat német rabságba. Ki tudja, viszontlátják-e őket hozzá­tartozóik? A német uralom alatt levők látják, hogy a nyilasok által végrehajtott evakuálás a magyar jövő, a kat, megbüntetni a gyengé­ket. ellenőrizni az erkölcsi és politikai tisztaságot. Csak az a földműves fog bízó re­ménységgel munkába ezen a\ tavaszon, és az dolgozza vé­gig erejének végső megfeszí­tésével is a következő nya­rat. aki mélyen meg van gvőződve róla. hogv nemzet és nép ma egyet jelent, s a munka és a harc ezért a nemzetért folyik." — írta a Délmagyarország 1945. már­cius 3-1 vezércikke. Csepeli kölcsön A Csepel Művek az idén 78 millió forintot fordít szociális szükségletek fede­zésére. Abból 56 millió fo­rinttal segítik a lakásépítő­ket. Az OTP-vel közösen 60—70 ezer forint kamat­mentes kölcsönt adnak a gyár dolgozóinak. Legalább fél óra van még az indulásig. Az ál­lomás környéke azonban már népes. A kútfúrók délben végeznek ilyenkor, hét idejében kijön­nek. Ok szállták meg a vaslábú padokat. Csen­desen ülnek. Egy öreg már szundít is a karfára támasztott tenyerén. Szombat délután van. Egy hét munkájának húzása a vállakban, lábakban, tenyerekben. A gesztenyefa alatt ünneplőbe öl­tözött család. A férj egyik kezében üvegtalpú tél, a másik kezében kétliteres forma kötöttüveg. Mások is jönnek. A két fiatal tanító néni, az adóügyes, a tanácstól, meg a plébános úr. Szür­ke öltönyben, kopottas ballonkabátban. Apró fa­bőrönddel. Majd egy bőrkalapos ember. Valami ellenőr... Arra följebb, a kis szerszámos kamra mellett az öreg Mttyók. Még az ing alját is kihúzta, úgy birkózik a lecsonkolt, erős fával. Rég levágták mér oBzlopmagasságig, kerítést tartott néhány évig. Most nyilván beton jön majd a helyébe. — Az hát — mondja Feri bécsi a legfiatalabb kútfúrónak, aki odalépkedett. — Ideadta a főnök mlndtböl. Csak vigyem, aszongya. — Japánakác volt, ugye? — Afene, ecetfa ezl Azért olyan erős a gyö­kere. Pedig jól körülcsipkedtem már, de soká dől ez még kl... — Adja ide azt a fejszét! — Tán inkább a budákot fogja, mert ennek kijár a feje. Megköpi a markát a legény. Széleset kanyarít a csákánnyal. Döng a föld. Újabb ütés. Apró forgácsok röppennek a gyökerekből. A fiú le­ereszti a szerszámot. Nyitott tenyerével megtá­masztja a íaderekat. Bizonytalanul lökdösi. Na­gyon feszesen inog még. Tartja magát — Lehet még egy vastag lefelé... — Lehet... Közelebb óvatoskodik a bőrkalapos Idegen, az adótisztviselő, meg egy fekete arcú, hosszú, inas­kútfúró. Már veti ls a kabátját. — Na, vigyázz! A legény átadja a csákányt. A feketeképű fel­tolja homlokán a micisapkát. Odaszól az öreg­nek: — Na. papa számolja! Ötöt vágok ide, a tövl­re, aztán kivesszük. — Egy, kettő ... — Hohó, elvtárskáim! Ügy álljunk a munká­hoz, hogy más is odaférjen! Engedjenek! Már öten birkóznak a gödörben. A pirossapkás forgalmista is feléjük lép. Leguggol, nézi a pat­togó gyökereket. — Iparkodjanak, Itt a vonat! — Tartsa már vissza egy pillanatra — pihegi a bőrkalapos, s erőlködve nyomja tovább a fa­derekat. A vonatablakban bámészkodó fejek. Néhány fiatalember le ls ugrik. Látják, hogy a kalauzok, a forgalmista is a küzdelmet lesi. — Na, még egy csavarás! — vezényel az ün­neplős ember. — Most! Mélyről reccsen a gyökér. A faderék kifordul Közelebb jönnek a többlek is. Együtt számol- a gödörből barna tuskójával. Mint egy mesebeli feketeképű. ják: — ... három, négy, öt! — Azannya! Mintha gumiból lenne, úgy rúgja vissza a csákányt... kéne még neki vagy há­rom ... — Átadja? — érinti meg a csákányos vállát a lakodalmas ember. A tortát meg a bort az asz­szony őrzi a padon. — Tessék — nyújtja kicsit sértődötten a kút­fúró. Az ünneplős paraszt csak az irvgnyakat gom­bolja ki. Egyik lábával a gödörbe lép, a másik­kal a friss földhányáson támaszkodik. A bőrkalapos az adóügyeshez fordul: — Nagyon szeretem a munkát. Órákig elné­zem, ha valaki dolgozik. A másik kényszeredetten mosolyog. A készü­lődő embert figyeli. Az nagyot lendít, s oldalról iurrjsrsöwírs óriás buzogánya. Remegnek- a vékonyabb gyö­kerek, rázogatják magukról az apró rögöket. Az emberek nézik. — Nem gondoltam — mondja a — Milyen sok tartotta még! — Indulás! — kiált rájuk a forgalmista. Szaladnak a vonatra. A lakodalmas menyecs­ke dühös pillantásokkal fogadja emberét. — Jól van na... ráértem . .. Mityók Feri bácsi áll a csákánnyal. Nézi, a megremegő, majd lassan Induló szerelvényt. Ke­resi azokat, akik segítettek. Megköszönni "is el­felejtette. Az alkalmi brigád jó ízűen fujtat a kocsiban. — Bitang erős fa az ilyen — mondja a legény. — Hogyne, hát volt ám abban még egy kis élet... Aztán nem beszélnek többet a fáról. Az öreg. öreg Djütyók kezébe nyomja a szerszámot. Int a két kútfúrónak. Szó nélkül mennek. A szakem­bernek járó tisztelettel figyelik a mozdulatát, ölelik, rángatják a fát. Sír, nyikorog a gyökér, inog az oszlop. De nem enged. — Próbáljuk csavarni... A bőrkalapos a szertár kilincsére akasztja a táskáját Hosszú léptekkel mdai a küzdők felé-: génynek nyújtja, kezdje az osztást, Aztán a plé­bános úrhoz fordul: — Ugyan, szaki, adja már Ide a táskáját... — Szívesen, tessék ... A térdükre helyezik asztalnak, s vígan csat­togtatják rajta az ördög bibliáját.... Annás Józseí

Next

/
Thumbnails
Contents