Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Eltemették Hevesi Gyula elvtársat Kedden mély részvéttel he- a Központi Bizottság több Az önállóság feltétele A répcelaki szénsavgyárismeretes — robbanás TERMEL A SZÉNSAVGYÁR. ban 1969. január 2-án történt után elhatározták az üzem teljes felújítását. A munka első részét már befejezték, és 46 milliós építési költséggel újjáépült az üzem. A gépegységeket a legtöbb helyen automatizálják, s így korszerű körülmények között dolgozhatnak. Képünkön: müanyagdobozba csomagolják a gvár új terméket, az alumínium patront lyezték örök nyugalomra a Mező Imre úti (kerepesi) temetőben Hevesi Gyulát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökét. A munkásmozgalmi panteon fedett díszravatagja, és tudományos életünk több vezetője. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Fehér Lajos búcsúzott Hevesi Gyulától, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kitalozójában munkásőrök sor- emelkedő harcosától, az első fala között díszőrséget állt magyar proletárhatalom egyN! éhány nap híján egy esztendeje, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes ülésen hozott határozatot az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A határozat fontos célkitűzésként jelölte meg, hogy — a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében — tovább kell Fehér Lajos, a kormány el- kori népbiztosától, a Köz- ! növelni a helyi, főleg nökhelyettese, Nemes Dezső, ponti Bizottság tagjától, a Nyers Rezső, a Központi Bi- kiváló tudóstól és forradalzottság titkára, az MSZMP martól. A többi között megPolitikai Bizottságának tag- állapította: iai. Pullai Árpád, a Közpon- — Hevesi Gyulát már ifti Bizottság titkára továbbá jókorában a legnemesebb érzések fűtötték: a mélységes ^^i^^^^^^^emm^^^^m humanizmus, a szabadságszeretet, az olthatatlan tudásszomj. Mindez kiváló tehetséggel és a társadalom ügye iránt elkötelezett, önzetlen cselekvőkészséggel párosult. — A Tanácsköztársaság idején pártunk felelős munkával bízta meg: egyik iparügyi népbiztos lett. a szociai lista termelés népbiztosának rendkívül fontos posztjára | került. Nehéz és zilált gazdasági helyzetben kiapadMagánház, d® nem magánügy A családi- és társasház-építkezésekről ,,,„„„. en„eíval „, „,„ A bizottság tagjai majd Tarnai István személyében, apróságnak tűnő dolgokat | '|?seggel latta el megbizata hanyatt estek. ilyet még Az építési hatóságoknál is), ha azt akarja, hogy ne egyikük sem látott: az asz- ugyan kifüggesztik a terve- szidják majd beköltözés tálra kiterített családi ház zők névjegyzékét, de az ta- után. terve világosan leolvasható- Ián még sohasem fordult elő. Tavaly az összes újonnan an WC-központú volt. A la- hogy valaki onnan keres épült lakás mintegy 18,4 kás minden részéről köny- magának tervezőt. Ez épp- százaléka nem állami költnven megközelíthetővé tet- ügy bizalom kérdése^ mint ségvetésből épült a városték. szokatlanul széles aj- az orvos megválasztása, in- ban: 52 többszintes társastót nyitottak rá, s mérete kább ismerőseinéi tájékozó- házat és 16/ családi házat szobának is beillett volna, dik az ember. építtettek magánosok. Ez keVajon mi történhetett? Meg- Jelenleg 76 A kategóriás vés is, sok is. Kevés, mert keresték a tervezőt, s hama- (egyetemi végzettségű). 3 B többre lenne szükség, sok, rosan kiderült, nem oktala- kategóriás (felsőfokú techni- ha az elmondott problámák nul gondolkozott ilyen fur- kum), 86 C kategóriás (tech- tükrében nézzük őket. Csak csán, az építtető családjának nikus) és 6 D kategóriás (kő- igazat lehet adni a magánegyik tagia tolókocsin járt, műves mester) tervező ne- tervezési szakértői bizottmiatta kellett másként ter- ve szerepel Szegeden a ma- sag vezetőjének. Hunyadi vezni a házat. gántervezők névjegyzékében. László főmérnöknek, aki szeDe mi történt volna, ha a Ez a kategorizálás eleve rint feltétlenül el kell jut.ni hibásnak tűnik, egv helyre itt Szegeden is odáig, hogv sorolja például az általános a magánerőből épülő házak mérnököket, a kivitelező épí- minden tekintetben állják a tészeket és a tervezőket. Is- versenyt, színvonaluk ne lemét az orvoshasonlattal élve. gyen az általánosan eifogaolyan ez. mintha mindegy . .. A ai„H Első lénés volna, hogy a szívműtéteket dott merce alatt lep€s általános orvos, belgyógyász ke"t megszigorítják a terÉvenként 120—750 tervről va8F szívspecialista sebész vek elbírálását, saz idén tötervező mellékeli a műleírás ban ezt a tényt? Csak a véletlenen múlik két az rolni fogják a névjegyzékből azokat a tervezőket, akik sorozatosan gyenge terveket produkálnak, s ezzel megkárosítják megbízóikat és a várost. Jó telek, jó terv, jó kivitelezés. A recept egyszerű ha zött lakni. Fehér Kálmán ad véleményt Szegeden a veKzi-e. magántervezési szakértői bi- r „ ..... zottság. Ritka öröm. ha ki- /\et tÚZ kÖZÖtt fogástalan. jó terv kerül eléjük, gyakoribb a bosszúság, „ a gyenge terv. az olyan 0 tCTVCZO munka, melyet nem ment az előbb emiitett hasonló ko- A tervező egyébként molv ok. , tűz között van. egyrészt Rendszerint már az indu- építtető kívánságainak köte lásban benne rejlenek a ké- eleget tenni, bármilyen megvalósítani már sokkal sőbbi bajok. Mert hogvan is kívánságok is azok. hiszen ő nehezebb is Ám egy kis kezdődik egy-egv, családi fizet, másrészt az építési ha- lád á legalább száz vagy tarsashaz epitkezes? tosag eloirasait kell betarta- , , ., •„- , . . Első ugye a telekkeresés. nia. A kétféle érdek gyakran evre keszul, Ulo gondolni a Aki építkezni akar. felkere- ellentétes. Az építtetőt csak gyerekekre. a későbbi genesi a kerületi tanácsot, hogy a maga vélt vagv valódi ké- rációra ők is szeretnének megtudja a lehetőségeket nyelme érdekli, az építési megfolelő körüimények köHogy mennyire a veletle- hatosagot kötik az országos ® nen múlik minden, példáz- és a helyi építési rendelkezéza a Rózsa utca 6. számú Sek is. Mert ne feledjük, társasház története is. Kez- ami a családi házak falain detben csak két építtető volt. belül van. azt esetleg felakik megtudták egymásról foghatjuk magánügyként, de szándékukat. Igen ám. de a ami az utcára néz. az már kerületi tanács — nagyon közügy: a városkép része, helyesen — kikötötte, hogy Többszintes házak építésekor ilyen jó fekvésű, közművesí- legcélszerűbb, ha a tervező tett és kiépített utcában le- úgynevezett elvi építési envő telekre két magánházat gedélyt kér. s ezzel eleve nem enged csak űgv elpöty- kifogja a szelet a vitorlából, tyenteni, legalább háromszin- Az országos építésügyi szates házat építsenek. A két bálvrendeletet most dolgozismerős ezek után újsághír- zak át. várható, hogy új fordetéssel keresett társakat, májában majd kevesebb vimíg végül heten összejöttek, tát fog okozni. Első kötete s hozzákezdhettek. januárban már meg is jelent . ... , a hivatalos közlönyökben. HibaS Készakarva nem beszélünk most a típustervekről. I rí' Külön téma ez. melynek kategorizölas elemzése és rendezése már nagyon időszerű lenne. Tény, A telek tehát már meg- hogy aki manapság épittetvolt megvoltak az építtetők ni akar. az Szegeden is. Ls. de tervező még egyiket másutt is magántervezőket sem ismerte. Az ideális pe- keres meg. dig az volna, ha a telket . Torles — A proletárdiktatúra leverése után ő is emigrációba kényszerült, több mint ne'gyedszázadon át élt szovjet földön. Egyik kezdeményezője és szervezője lett az 1929 —32 között általánosan bevezetett, folyamatos ipari munkarendnek. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az üzemi szakemberképzés megoldásában, valamint a központi műszaki és gazdasági tájékoztató intézet megszervezésében. — Hazatérése után előbb az Országos Találmányi Hivatalt vezette, majd két éviizeden át vezető tisztségeket töltött be a Tudományos Akadémián. Kiemelkedő szerepet játszott az Akadémia átszervezésében, a magyar tudományos élet szocialista szellemű újjászervezésében, a tudományos alkotó értelmiség szocialista nevelésében. Életművével rászolgált arra, hogy neve a magyar forradalmi munkásmozgalom legjobbjainak sorába, a magyar nép nagy fiai közé kerüljön. Erdey-Grúz Tibor az Akadémia és a tudományos élet gyászát tolmácsolta, majd Valkó Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára búcsúzott a szövetség tiszteletbeli elnökétől. A gyászbeszédek elhangzása után Hevesi Gyulát a munkásmozgalmi panteon sírsétányán helyezték örök nyugalomra. (MTI) községi és a városi tanácsok önállóságát. Az utóbbi időben — már a KB és a kormány együttes ülése előtt is — több jelentős intézkedés született a tanácsok önállóságának fokozására. Jó néhány ügyben az alsóbbszintű tanácsok hatáskörébe került a döntés joga. A községi tanácsoknak adták át például a szabálysértési bíráskodást. A megyéktől már sok helyen a városok vették át az ingatlankezelő vállalatokat, s az építési engedélyek kiadási jogát is fokozatosan a községi tanácsokra ruházzák. A szükséges feltételekkel rendelkező községek már csaknem m;ndenütt megkapták az egyéb hatósági, ipari és kereskedelmi engedélyek kiadásának lehetőségét is. A korszerűbb gazdaságirányítási rendszer bevezetése megkövetelte a tanácsok gazdasági önállóságának növelését is. A tanácsok most már maguk készítik el és hagyják jóvá gazdálkodási és fejlesztési terveiket, amelyeknek jobb megvalósítását segíti, hogy újabban már nemcsak az adott esztendőre, hanem töDb évre előre megállapítják és közlik, milyen öszszegű központi támogatásra, hozzájárulásra számíthatnak. Ezek örvendetes változások, annak a helyes elvnek a mindennapi életbe való fokozottabb érvényesülését jelzik, hogy az ügyeket helyben, vagyis ott intézzék, ahol előfordulnak, ahol az érdekeltek élnek, ahol a legjobban ismerik minden apró részletét, s csupán azok az ügyek kerüljenek feljebb, magasabb szintű — járási, vagy megyei — tanácshoz, amelyek nem a szó szoros értelmében véve helyi érdekűek, vagy nemcsak az adott község, járás lakosságát érintik. Kormány vezetők, illetékes fórumok megnyilatkozásai és elvi döntései alapján tudjuk, hogy mindezek a változások — fontosságuk ellenére — csak részintézkedések, előkészítői egy nagyobb, a tanácsok egész tevékenységét átfogó rendezésnek, amely a most készülő új tanácstörvényben ölt majd végleges formát. Az új tanácsi modell tehát még alakulhat, változhat, többféle módszer kía névjegyzékből A Rózsa utca 6- számú ház tervezője alaposan megmar a tervezővel együtt választanák ki. hogv később ne legyen bai az északi fekvésű lakószobákkal, elnyomorított mellékhelyiségekkel s még annyi sok ké- „_ _ sói' panasszal. A tervező gyóntatta építtetőit, így szu. lettek meg a ketszintes momindent meglát, az építtető hobby-Szobák. laikus, nem is tudhatja, mi A tervezők egy része azonmindent kell számításba ban sajnos megfeledkezik venni a telek kiválasztásánál, arról, hogv neki mindent A Rózsa utcaiaknak sze- tudnia kell a családról (nemrencséjük volt. jó telket fog- csak a létszámot, a gyeretak ki, s kitűnő tervezőt is, kek nemét, hanem egészén Sajtótájékoztató Az útlevél-rendeletről Kedden a Belügyminiszté- a múlt évben már meghalad- a jogszabályokban meghatáriumban sajtótájékoztatón ta az összes kiutazók 15 szá- rozott feltételeknek megfelel ismertették az Elnöki Ta- zalékát. nácsnak az útlevelekről most A külföld iránti nagy ér kiadott törvényerejű rende- deklődés — letét, az ezzel kapcsolatos propaganda kormányrendeletet és a vég- szemben — korántsem a A rendeletek természetesen tartalmaznak néhány az ellenséges korlátozó intézkedést is. Pélállitásaival dául nem kaphat útlevelet az. aki ellen büntető eljárás rehajtásról szóló belügymi- nyugati „szabad világ" iránti van folyamatban, vagy az il• - • • - ..... . lető büntető ítélet hatálya niszteri szabályozást. Benkei nosztalgia bizonyítéka. A taAndrás belügyminiszter a pasztalatok szerint ugyanis alatt áll, rendőri felügyelet törvényerejű rendeletet in- a disszidálások aránya az alá helyezték, illetve korábbi dokolva rámutatott: az út- összkiutazásoknak csekély útja során a vám- vagy a levélrendszer elvi és jogi százaléka volt. Semmi devizajogszabályokba ütköző szabályozása összhangban okunk sincs tehát arra, cselekményt követett el. van szocialista jogrendünk hogy ne tárjuk szélesre a továbbfejlesztésével, s azzal kapukat az idegenforgalom a következménnyel, hogy az előtt. Ezt segítik elő a most állampolgárok széles törne- kiadott jogszabályok is, amegeit érintő kérdéseket tör- lyek nemzetközi kapcsolataA jogszabály kimondja, hogy a kiutazást évente többször is lehet engedélyezni azokba az államokba, amevénvben. vagy törvényerejű ink növelésének szándékát Ivekkel hazánknak az utajogszabálvokban rendezzék tükrözik. A kiutazások eddi- fásokra vonatkozóan kétolNapjainkban a külföldi uta- gi tömeges engedélyezése dal" . _a zás tömegessé vált, amit jól egyébként a hazai és a nemszemléltet, hogy az elmúlt zetközi tíz évben — különösen 1964 egyaránt óta — évi átlagban csaknem váltott ki, s a mostani ren1 millió magyar állampolgár delkezések értelmében is „ , „ , minden magyar allampolgarutazott külföldre. A nyugati nak valtozaüanul 1oga van orszagokba latogatok szama ahhoz, hogy útlevelet kap16 egyenletesen növekszik, s jon es külföldre utazzék, ha más államokba történő látoközvéleményben Satást általában kétévenkedvező hatást ként, a turistautat háromévenként engedélyezik. nálkozhat annak megoldására, hogy a tanácsok jobban megfeleljenek a kor követelményeinek, s a gazdasági élet után az állami életben is erőteljesebben kifejezésre jusson az alapfokú egységek önállósága. A Társadalmi Szemle, s más folyóiratok hasábjain hónapok óta élénk eszmecsere folyik a rendezés lehetséges módozatairól. Sokféle vélemény és javaslat, iát napvilágot ezekben a vitaírásokban. Abban azonban közös a vitázok állásfoglalása, hogy a tanácsok önállóságának fokozása, társadalmi, politikai szerepének növelése nem valósítható meg a tanácsi gazdaság fejlesztése, a saját gazdasági alap erősítése, a saját pénzügyi források bővítése nélkül. A tanácsok alapvető gazdasági munkája jelenleg a területfejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Mind többen foglalnak azonban állást a tanácsok jövőjéről most folyó vitában amellett, hogy indokolt ezt a tevékenységet kiterjeszteni az ipari és egyéb szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására is, mert így lehetőség nyílna azoknak a reális feltételeknek a megteremtésére, amelyeknek alapján a tanácsok ténylegesen gazdáivá válhatnának területüknek, megvalósíthatják a helyi igények alapján kialakított célkitűzéseiket. Ehhez — mondják az államigazgatási és a közgazdasági szakemberek — lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanácsok közgazdasági módszerekkel hatékonyan befolyásolhassák azoknak a nem tanácsi vállalatoknak a tevékenységét is. amelyek a lakosságot közvetlenül érintő munkát végeznek. Ügy tűnik, valóban megérett a helyzet a tanácsok gazdasági tevékenységének ilyen bővítésére. Ez azonban megint csak olyan feladat, amelyet megfelelő anyagi eszközök nélkül nem lehet ellátni. H

onnan vegyen minderre pénzt a tanács? A vitában erre is többféle javaslat hangot kapott. A szakemberek szerint például célszerű lenne áterigedni a tanácsok számára a mezőgazdasági termelőszövetkezetek forgalmi adóját, és valamennyi vállalat illetményadóját, s a minisztériumi vállalatok eszközlekötési járulékának, valamint a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek nyereségadójának egy része is a tanács kasszájába kerülhetne. Mások szükségesnek vélik, hogy a tanácsok jogot kapjanak különféle helyi illetékek és díjak kivetésére is. Több vitacikk és átfogó tanulmány szerzője véli úgy, hogy most már a tszekre is ki kell terjeszteni a kommunális adót, hiszen gazdaságuk erősödésével mind nagyobb mértékben használják a tanács kommunális szolgáltatásait. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy a jelenleg központi kasszába kerülő borforgalmi adó szintén helyi bevételi forrás legyen a jövőben. Az útkeresés, a hatékonyabb, önállóbb tanácsi munka kialakításának gondolatai ezek. Jogosságukat, szükségességüket mutatja, hogy a megyei tanácsok költségvetési kiadásainak csak 72 százalékát fedezik a saját bevételek — a hiányzó 28 százalékot állami hozzájárulás pótolja — a fejlesztési alapnak fjedig mindössze 22—23 százaléka származik helyi forrásból. A változás, amelyet a kibontakozó vita sokoldalúsága, s az új tanácstörvény előkészítése ígér, alaposan megemeli majd a helyi parlamentek szerepét, felelősségét, s vele együtt minden bizonnyal a közéleti munka tekintélyét is. Szathmári Gábor SZERDA. 1970. MÁRCIUS 4. DELMAGYARORSIAG