Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

\ VILÁG PH0LETARJA1. EGYESÜLJETF^n ^ 60. évfolyam, 75. szám 1970. MARCItTS 29„ VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Építés az olajmezőn Eddig mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végeztek — Az épülő algyő—százhalombattai kőolajvezeték „átlépte" Csongrád megye határát A szegedi szénhidrogén mező túljutott gyermekkorán, a kiemelt beruházási prog­ram keretében az ideiglenes berendezéseket véglegesen le­telepített gépek, építmények váltják fel, kirajzolódik a szegedi olajvidék arculata. A napokban az algyői üzemben találkoztak az építésben részt vevő vállalatok, s ösz­szegezték eddigi munkájuk eredményeit. Kiderült, hogy az lí)66-ban kezdődött mun­ka értéke 1970 "januárjáig meghaladta a másfélmilliárd forintot; nőtt az olajprogram­ban résztvevő vállalatok és munkások létszáma, 1969­ben mór 1340—1650 munkás tevékenykedett az olajipari berendezéseknél. Az évről évre növekvő olajtermelés mellett — amely tavaly 580.9 ezer tonna ola­jat juttatott a finomítókba — jelentősen felgyorsultak az epftkezések. Ennek köszönhe­tő, hogy a 47-es út balolda­lán csaknem befejeződött a kiszolgáló ipartelep és kom­munális egységek építése, új vasútvonal készült az algyői állomástól, több kilométeres útrendszert fektettek le a jobb közlekedés érdekében. A Földmunkát Gépesítő Válla­lat, az Üt- és Vasútépítő Vál­lalat. a Magyar Vagon- és ipari Vállalat, a Nehézipari Építőipari Vállalat, a Buda­pesti Kőolajipari Gépgyár, a VERTESZ, a Csongrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár jól összehangolta tevékenységét, s a beruházás szempontjából oly fontos tavalyi esztendő­ben a tervezettnél több műn­két végzett el. Különösen a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat, haladt jól, de dicséret illeti az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium minden vállalatát. A nehéz körülmé­nyek, a belvíz, a szokatlanul hosszú tél ellenére lényegé­ben nem szünetelt egyetlen fontos tevékenység sem. A főgyüjtőállomás első tartá­lyait már átadták, s most a műszereket helyezik el a be­rendezésekben. Az elképze­lések szerint április végén vagy május elején részlege­sen üzembehelyezik a tartá­lyokat. Mivel az idén az egymil­lió tonna olaj. *az egymil­,liárd köbmeter gáztermelés mellett 70 ezer tonna pro­pán-bután, 70 ezer tonna ga­zolin és mintegy 10—15 ezer tonna normál- és izopetánt kell termelni az NKFV-nek, megfeszített ütemben építik a kísérőgáz-feldolgozó, úgyne­vezett BSB-gázüzemet. Mint már jelentettük, valamennyi berendezés a helyszínen van, s jelenleg a technológiai egy­ségek szerelésén dolgoznak a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár munkásai. Minden jel arra mutat: a gázüzemet a nyár közepére, július elsejé­re átadják rendeltetésének. Figyelmet érdemel, hogy a távlati beruházási feladatok mellett különösen szigorúan ügyelnek a gyakorlati terme­lési, fenntartási munkákra. Algyőn 1970. január l-ig több mint 260 kút készült el, melyből 158 olajtermelésre, 35 gáztermelésre és 34 víz­visszasajtolásra alkalmas. A geológiai viszonyok megisme­rése és az eddigi termelési tapasztalatok alapján ugyanis bebizonyosodott, hogy a víz­visszasajtolással a hagyomá­nyosnál sokkal gazdaságo­sabban termelhető az olaj. Ezért víz-visszasajtolósi prog­ramot hajtanak végre: 1970­től 1980-ig az évenkénti 1 millió tonna olajtermelés ér­dekében rendszeresen vizet sajtolnak a megfelelő mély­szintű rétegekbe. Az elmúlt évben a program I. ütemé­ben megépült 11 visszanyo­mó kút. 2 termálkút, az el­osztórendszer és kúthálózat egv része. Az épülő algyő—százha­lombattai kőolajvezeték „át­lépte" Csongrád megye ha­tárát. Ezen a területen rend­kívüli nehézséggel találkoz­tak a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozói. A távveze­téknek készülő mély árok azonnal színültig telik vízzel a magas talajvízszint miatt. A parton összehegesztett csö­veket ezért vízzel töltik meg. s úgy süllyesztik a megtelt árokba. A nehézségek elle­nére a jövő évi határidő he­lyett már az év végére át akarják adni a távvezetéket. A termelő berendezések építésén kívül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gondoskodik az olajbányá­szok elhelyezéséről, lakáso­kat épít Szegeden, Algyőn. Eddig összesen 261 lakás ké­szült el. az elkövetkezendők­ben Tarjántelepen, a Tisza­parton és Szeged más he­lyein adnak át újabb olajbá­nyász-lakásokat. A tervek szerint Tarjántelepen 500. a Tisza-partján 250. míg má­sutt ugyancsak 250 lakást ad­nak át a lakásépítési prog­ram keretében. !M . I. Tervszerűiben fejlődik népgazdaságunk Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődését sok szempontból elemezték már: a gazdasági növekedés, az egyensúly, az áralakulás és az ellátás szempontjából. Ám a különböző megközelítési módok valójóban egy kér­désben csúcsosodtak ki: fej­lődésünk tervszerűségének vizsgálatában. Igaz, hogy a tervszerűség tartalma módosult mostani gazda­ságirányítási rendszerünk­ben. Azelőtt elsősorban a válla­latokra lebontott tervelő­irányzatok teljesítése volt a tervszerű gazdasági tevé­kenység kritériuma. A ..terv­fegyelem" különböző részlet­mutatók teljesítéséhez kap­csolódott. Mindannyian jól emlékszünk arra, hogy ez a „tervfegyelem" meglehetősen sok formális elemet is tar­talmazott, hiszen a reális tervezést (a minél könnyeb­ben teljesíthető feladatok ki­tűzésében való érdekeltség) — a központi és az ágazati tervek gyakori, néha év köz­Elutazott a bolgár kormánydelegáció Szombaton, tegnap délután elutazott Budapestről a bol­gár kormánydelegáció, amely Ivan Bogdanov vezetésével részt vett a magyar—bolgár gazdasági és müszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 9. ülésszakán. A bolgár kormánydelegáció — mint lapunk tegnapi számá­ban jelentettük — aláírta a magyar—bolgár együttmű­ködési bizottság jegyzőköny­vét. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Ott voltak a bizottság magyar delegációjának tag­jai. Jelen volt Vaszil Bog­danov. Bulgária budapesti nagykövete is. (MTI) ben történő — módosítása és egyéb tényező nehezítették. A gazdasági fejlődés terv­szerűsége tehát a gazdaság­irányítás direkt módszerei mellett nem volt kielégítő. Erre utal — a többi között — az, hogy például a má­sodik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem növe­kedési üteme 25 százalék volt — szemben a tervezett 36 százalékkal, a mezőgazdasá­gi termelés a tervezett 22— 23 százalékos növekedés he­lyett mindössze csak 10 szá­zalékkal emelkedett. Nem alakult megfelelően az or­szág tőkés fizetési mérlege, az egy keresőre jutó reálbér stb. A központi elhatározá­sokkal szemben a nemzeti jövedelem nagy — egyre nö­vekvő — részét kötötték le a készletek. A gazdasági fejlődés terv­szerűségét most a gazdasági élet, fő folyamatain „mér­jük"; a tervszerűség vizsgá­lata e mellett a közgazda­sági szabályozó rendszer ha­tásának vizsgálatára is ki­terjed. hiszen e szabályozókon rmílik el­sősorban a vállalatok gaz­dasági tevékenységének I iránya. A fejlődést nem a korábbi „termelési" szemlélettel, mint i inkább a gazdasági növeke­j dés es hatékonyság alaku­í lása. valamint a társadalom fizetőképes szükségleteinek kielégítése szempontjából ele­mezzük. A nemzeti jövedelem — a gazdasági növekedés fő mu­tatója — 1969-ben 6 száza­lékkal növekedett. E növe­kedési ütem meghaladja a fejlett tőkésországok 1969­ben elért növekedési ütemét és megfelel a szocialista or­szágok által elért fejlődési ütemnek. A nemzeti jövede­lemhez 1969-ben a tervezett­hez mérten az ipar valami­vel kisebb, a mezőgazdaság nagyobb mértékben járult hozzá. Ez egyrészt az igen Tiszaszederkény messze esik Szombathelytől, de e két kép párosítása — mellyel sorozatunk véget ér — nem fölrajzi alapon történt. Két művelődési házat látunk raj­tuk. A sokadalom a szombathelyi spoi-t- és művelődési házból rajzott ki, amelyet az ország legkorszerűbb intéz­ményének tartanak a maga minőségében. Huszonkétmillió forint volt az ára.' Á másik épület szépsége miatt kínál­kozott lencsevégre Tiszaszederkényben — s ez is a mű­velődés palotája. Kevésbé modern és kevésbé szép is, de; ezekhez hasonló is szinte ezrével épült a 25 szabad esz-' tendőben. Ezekben pedig a szocializmust építő ember épül azóta is: kultruáltabban, tudásban gazdagodva. / jó mezőgazdasági termés^ eredmények, másrészt azon­ban annak a következme­nye. hogy az iparban meg­kezdődött a termelésszerke­zet átalakítása. Az ilyen szerkezeti átrendeződés rend­szerint kevésbé ösztönöz a termelés mennyiségi növelé­sére. Ezzel szemben előtérbe kerül a hatékonyság javí­tása. Az ipar 1968-ban és 1969-ben is 5 százalékkal já­rult hozzá a nemzeti jövedeé lemhez. Az ipar változatlan óra-i kon számítva, 1969-ben a bel­kereskedelemnek 7, a külke­reskedelemnek 11. beruhá­zási célokra 8 százalékkal adott többet, mint 1968-ban. Az ipar tehát összesen mint­egy 9 százalékkal adott több árut a végső felhasználás céljára, mint az előző évben. Ez csak úgy volt lehetséges — a 3 százaiékas termelés­növekedés mellett —, hogy az ipar jobban figyelembe vette a fizetőképes keresle­tet, a piaci igényeket, es jó­val kevesebbet „fordított*' készletei növelésére, mint 1968-ban (akkor közel 13 milliárd forinttal növeked­tek a készletek). E vázlatos leírás is bizoi nyitja, hogy a gazdasági élet fő folyamatai és fő iránvai tekintetében erősödött fejlő­désünk tervszerűsége: javult az ország gazdaságának egyensúlyi helyzete és követ­kezetesebben megvalósulnak azok a gazdaságpolitikai cé­lok, amelyeket a népgazda­ság központi irányításának alapját képező népgazdasági tervek tartalmaznak. Természetesen az elmond dottak nem jelentik aztj mintha az elmúlt két esz-. tendő minden tekintetben gyökeres változást hozott volna gazdasági életünkben.' Egyrészt „gyökeres" váltoJ zásokra nincs mindenhol szükség, inkább a már korábban Is kibon­takozott kedvező tenden­ciák érvényesülését kelj meggyorsítani, másrészt egyes — például a hatékonyabb struktúra kiala­kítására vonatkozó — fek adatok időigényesek. Gazdasági életünknek van» nak olyan területei, amelyei ket egyelőre nem tudtunlj kellően a tervszerű fejlődés követelményeinek megfelel lően irányítani és befolyásol­ni. Közismert a munka ter­melékenységének lassú üte-i mű növekedése és az ötéves tervelőirányzattól való elma­radás: hivatkozhatnánk a „túlfűtött" beruházási tevé­kenységre és ennek hátrá­nyos következményeire: utak hatnánk a belföldi ellátás­ban mutatkozó egyenetlenség gekre vagy az állattenyész-' tésben tapasztalt nehézségek­re stb. Ezeket a problémá­kat nem szabad kissebbfte­nünk. sőt fel kell tárni, mert csak így juthatunk az orvos­lásra alkalmas megoldások­hoz. Emellett folyik a népgaz­daság negyedik — 1971 — 197.5. évekre szóló — ötéves tervkoncepciójának és a gazdasági és társadalmi fej­lődés hosszú távú stratégiai tervének (tervhipotézisének) a kidolgozása. Amint erről a legutóbbi országgyűlésen elhangzott kormánvelnöki beszámoló is szólott, nagy­aranvú tervezési munka bon, takozott ki. V. Gjr. j

Next

/
Thumbnails
Contents