Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

MAGYAR S ZOCIA L I S T A M U N K A S P A RT LA P J A 60. évfolyam, 53. szam 1970. MÁRCIUS 4., SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR szintetikusszái-iizéme Az idén megkezdődött nagy egyedi be­ruházások közül is az egyik legjelentősebb a Nyergesújfalúi Magyar Viscosagyár épü­lő poliakrilnitril üzeme. A hazai vegyiszál­gyártás Nyergesújfalun kialakult központ­jának ez lesz a negyedik szintetikusszál­üzeme. Termékei, amelyek nálunk orlon vagy dederon néven kerülnek forgalom­ba, minden eddig ismert közül a legjobban hasonlítanak majd a gyapjúhoz. Az ebből ké­szült szálak, illetve kötöttanyagok nagyon szép élénk színekre festhetők, tartósak lesznek, nem gyűrődnek, könnyen és jól moshatók. Az évi 4600 tonna kapacitású üzem 870 millió forintos beruházását — jutalék ellenében — a Petrolber bonyolítja le. Rendelkezik a hitel felett, összehangolja, irányítja az építők, a szállítók és a szerelő cégek munkáját. Gondoskodik arról, hogy garanciális kötelezettségeiknek eleget te­gyenek. Az építkezés nagy részét a Nehézipari Építő Vállalatra bízták. Az új gépek zö­mét — együttesen 3 millió dollár értékben — a legkedvezőbb ajánlattal jelentkező milánói Snia Viscosa cégtől rendelték meg, de más külföldi gépgyáraktól is vásárol­nak. Azokat a berendezéseket, amelyeket a magyar gyárak határidőre el tudnak készíteni, itthon szerzik be. A technoló­giáért az olasz cég vállalt garanciát. Az új gyár modern lesz, megfelel a világ­színvonal követelményeinek. Az alapanyagot — az akrilnitrilt — az egyik legnagyobb osztrák állami vállalat­tól, az österreichische Stickstoff Werke­től vásároljuk, az előzetes tervek szerint tíz évig, a mindenkori világpiaci áron. Az új gyár legnagyobb csarnokát — egy 260 méter hosszú épületet — már ez év őszére tető alá hozzák. Az új üzemet, amely az ország legnagyobb szintetikus­szál-gyára lesz 1972-ben átadják rendel­tetésének. Hét és fél milliós megtakarítás a szegedi medencében A Duna Bizottság ülése Sajtotcafekoztato Március 3—14. között Bu­dapesten tartja évi rendes — sorrendben a 28, közgyű­lését' a Duna Bizottság. A tanácskozáson a Bolgár Nép­Tegnap délelőtt a szegedi olaj medence 310. számú fú­rási pontján megkezdődött az új, 2 ezer méter mélysé­gű kút teljesítménymérése. | Ezzel a művelettel a szegedi : kutató üzem féléves, rendkí­| vül érdekes és fontos mun­kára tett pontot: elkészítet­te az ország első bokorfúrá­sát. A sikeres munka befe­jezése után Hingl József üzemvezető elmondotta, hogy a szegedi szénhidrogén-me­dence bonyolult, különleges feladatokat ró az olajbányá­szokra. többek között olyan kutak fúrását követeli meg, amelyeket valamilyen terep­tárgy alá kell mélyíteni. Is­meretes. a Tisza és a Maros medre alá már készültek ferdefúrások, s ezeken jó tapasztalatokat szereztek a szegedi kutató üzem munká­sai. Az új feladatot tavaly ősszel jelölték ki a meden­ce főgyűjtő állomása mel­lett. .A művelési ptogram­! nak megfelelően három víz­j visszanyomó kutat kellett 284.. 310., 31 l-es számú ku­takat úgynevezett bokorfú­rással mélyítik, azaz egyet­len berendezés végzi mind­három kút fúrását. A munka 1969 októberé­ben kezdődött. és tegnap, kedden fejeződött be. össze­sen három darab 2 ezer mé­ter mélységű kút készült egymástól 8 méteres távol­ságra. A kutatók ugyanis a felépített tornyot a már el­készült fúrástól 8 méterre el­tolták. lebontás és új beton­alap készítése nélkül. Az ér­dekes. és rendkívül pontos, összehangolt tevékenységet igénylő feladatot Vad János föfúrómester irányításával végezték el. Hingl József kö­zölte, hogy a három víz­visszanyomó kút fúrása ösz­szesen 4 és fél millió forint­ba került, tehát alig több .mint egyharmadába, annak az összegnek, melyet a ha­gyományos. egyenkénti fúrá­sok igényeltek^Volna. Vagyis 7,5 milliót sikerült megtaka­rítani. M. I. Romániában 1945. március a Romániában lezajlott 0-án alakult meg az első nagy jelentőségű politikai ese- ... demokratikus kormány. A ményekre kedvező hatással I fúrni, oly modon. hogy azok közelgő évforduló alkalma- vpltak a nemzetközi erő- a főgyűjtő állomás alá nyúl­ból kedden Dimitru Turcus, viszonyok, mindenekelőtt a janak — de úgy hogy azt a körtársaság."' a" CsSovák a Román Szocialista Köz- Szovjetunió sokoldalú segít- j (6gyüjtő területén kívülről Szocialista Köztársaság. a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió kormánydelegá­ciója vesz részt, élükön or­száguk budapesti nagyköve­tével. Értékelik egyebek kö­zött a bizottság 1969. évi tevékenységét, tárgyalnak a dunai hajózás időszerű kér­déseiről. A megbeszéléseken részt, vesznek az NSZK szakértői, az Európai Gaz­dasági Bizottság, a Nemzet­közi Távközlési Egyesület és a Meteorológiai Világszövet­ség képviselői. társaság budapesti nagykő- sége, és az. hogy egész sor vele sajtótájékoztatón ismer- országban létrejött a népi : vegezzek el. A tervek sze­tette azt a küzdelmet, ame- demokratikus rendszer. rint úgy határoztak, hogy a Ivet a román munkásosztály ^mmm^mmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmemmmmmmm és más haladó erők vívtak a kommunista párt vezetésé­vel az új társadalmi rend megteremtéséért, az első de­mokratikus kormány létre­hozásáért. A demokratikus kormány megalakulása mi­nőségi változást hozott Ro­mánia politikai életében. A népi forradalom új szakasza kezdődött, amelynek során a munkásosztály az állami hatalmat használta fel a reakció végleges megsemmi­sítésére. A nagykövet rámutatott: A rádió és a televízió országgyűlési tudósításai Az országgyűlés ma kezdődő márciusi ülésszakáról a Kossuth Rádió a Déli Krónikában tudósításokkal, az Esti Krónikában hangképekkel számol be. A televízió naponta 19 óra 25 perces kezdettel közöl beszámolót az ülésszak eseményeiről. Meteorológiai mérleg a télről Soha ilyen telet! — hallót, tuk és mondogattuk kisebb­nagyobb megszakításoknál csaknem folyamatosan az el­múlt hónapokban, természe­tesen szubjektív érzéseink alapján. De az objektív me­teorológiai adatok azt is bi­zonyítják. hogy ez a tél va­lóban nem igazodott minden tekintetben a hagyományok­hoz. Már az is szokatlan volt, hogy a Mátrában az első hó még októberben lehullott, igaz. annak csak az utolsó előtti napján. De november 26 és 30 között már orszá­gosan havazott. Így aztán november vége — a Tiszán­túl és az ország déli részei kivételével — öt-húsz centi­méteres hótakaróval adta át a terepet a meteorológia sze­rinti első téli hónapnak. A mostani tél „főbűnöse" kétségkívül december volt. A nap sugarai Budapesten hat. de az ország „legverőfénye­ESApaSBLül Illl'liV-VI'llWjr Dunaújváros máig is le­gendás jelképe a heroikus építőmunkának. Várost rak­tak a mostoha körülmények között dolgozó munkások a Duna partján, s megépítették az óriás vasművet. amely ma már a magyar kohóipar fellegvára. Sorra épültek ki új és új üzemei: a kohók, a hideghengermű, az oxigén­gyár. a r»diátorüzem stb. Első képünkön a radiátor­gyár készülő csarnoka, má­sodikon az oxigéngyár, mely­nek berendezéseit a Szovjet­unió szállitotta. Az oxigén­gyár nemcsak az acélmüvet látja el. hanem más üzemek­nek is termel. sebb" részein is legfeljebb 23 órán át érkeztek le a földre, ígv a napsütéses órák szá­ma 25—50-nel maradt el az átlagtól. 2—4 fokkal keve­sebb az, átlagnál. A legala­csonyabb hőmérsékletet — mínusz 23 fokot — Szent­gotthárdon mérték december 22-én. Ez volt az idei tél leg. hidegebb napja. A csapadék mennyisége de. cemberben egyes helveken abszolút rekordot ért el. Ál­talában a Duna—Tisza köze déli részén az átlagos 40—50 milliméternyi csapadék négy­szerese hullott le. 1970 első havának közép­hőmérséklete nagyjából meg­felelt a sok évi átlagnak, csapadéka azpnban körülbe­lül kétszerese volt a szoká­sosnak. A napsütés mo6t is adósunk maradt 20—52 órá­val. Január 5-e. 6-a, és 16-a 10 foknál magasabb napi kö­zéphőmérsékletet produkált, a legalacsonyabb hőmérsék­letet viszont 4-én Szombat­helyen mérték, ekkor ott mí­nusz 20 fokos hideg volt. A harmadik téli hónap, február, eléggé változatos volt. Első napjaiban orszá­gos volt a havazás, maid 4-én olvadás kezdődött és el­tartott a hó közepéig. Ebben az időszakban enyhe volt az idő: 9-én Pápán plusz 14 fo­kot mértek. „Félidőben" az­után újra megjött a hideg és 17-én Szentgotthárdról már mínusz 16 fokot jelen­tettek. A csapadék most is körülbelül kétszerese volt az átlagnak. Így aztán márciust az egesz országban szintén összefüggő hótakaró fogadta. Kékestetőn például éppen február 28-ra hízott meg leg­jobban a hó: elérte a 89 cen­timétert. A nap most is fukar volt. Budapesten az egész hónap alatt összesen 40 órán át sü­tött. Érdemes azt is megem­líteni. hogv egy-egy télen ál­talában 30—45 „hótakarós" nap szokott lenni az ország területén, most pedig mind a 90 nap ebbe a kategóriába került. Budapestre például annyi hó hullott, hogy ha közbenső olvadás nélkül mind egymásra telepedett volna, most 120 centiméter magasan borítaná a főváros házait, utcáit, tereit. Szeged sem „panaszkodhat". VILÁG PROLET ARJAI. EGYESÜLJETEK' Myergeiujfalu Épiil az ország legnagyobb Elkészült az első bekorfúrás

Next

/
Thumbnails
Contents