Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Déry Tibor x-ben fl Tisza-szabályozás hőse A/Ti rs r] on iű.mnrnflo« -ff ön. Minden ismeretlen :.tt en­nek a szemnek, amely már hetvenöt éve issza magába a világot. A székek, a poha­rak, az arcok. Mint G. A úr X-ben, úgy jár Déry Ti­bor Szegeden: mindent sze­retne egyszerre megtudni ar­ról a városról, ahol megszü­letése után negyvenhárom evvel bemutatták végre az Óriáscsecsemőt. S többet megtud azokról, akik titkait kifürkészni ültek le vele szemben a szerkesztőségi szobában, mint azok róla. Mert még mindig fiatalok ezek a szemek, tárva van­nak a világra: úgy felelnek, hogy kérdeznek. A kézfogásról fonódnak egymásba a mondatok. A nemzedékek kézfogásáról, az öregek segítő, a fiatalok fél­ve nyújtott kezéről. A ke­serű ráncok közt akkor megmozdul a száj is. Ritka pillanat: Déry anekdotát mond. Egyet a legendák kö­zül. — 1916-ban történt, nem is: 17-ben. Akkor már kö­zölte a Nyugat egyik verse­met, egyszer meghívtak a Nyugat asztalához is. Ott ta­lálkoztak a Vigadó kávéházá­ban. Nehéz hetekbe került, amíg rászántam magam, hogy elmenjek, vagy há­romszor kerültem körbe a házat, aztán különös dolog történt velem. Egyszerűen hepciás lettem, felszegett fejjel vágtam neki a terem­nek, mindenkivel kezet fog­tam és jó hangosan mond­tam a nevemet. Aztán oda­értem Adyhoz, ismertem én őt nagyon jól, mondtam a hevem, ő pedig akkor már nagyon motyogva beszélt, a száját alig mozgatva mor­molta a sajátját. S akkor abban a leírhatatlan lelkiál­lapotban hűvösen így szól­_ , , . szem figyelmeztet: tam: Bocsanat, nem ertettem a nevét. Aztán csak arra Vásárhelyi Pál 175 éve született Déry Tibor dedikál emlékszem, hogy leszédültem a székre, Ignotus mellé, aki ezt mondta — máig ls em­lékszem —: Ne legyen soha­sem újságíró. Szép Ernő-cikkben látta le­írva az Est-ben. Az arc szigorú, de van mosolya is. Kedvesen, . iro­nikusan kérdi hetvenen túl­ról a húszévesektől: lesz-e bennetek erő így megmarad­ni, lesz-e bennetek, erő fél­század múlva az öregség di­cséretét fiatalként elmonda­ni? A száj ezt mondja: kö­szönöm a Vendéglátást, a belétek láttam. Aztán hirtelen üres lesz a szoba, üresebb, mint a papír, amelyen csak eny­nyi a hír: Tegnap, március 22-én Déry Tibor feleségével A? Jtél.et nincs Déryje ül es^ü" baráti beszélgetésen egy ismeretlen folyóiratnak találkozott a Tiszatáj szer­a szerkesztőségében. A fia- kesztőivel és a szegedi írók­talság után öregségéről vall kab költőkkel. Beszélgettek néhány szóban. A már min­dig elmaradó utazásokról, többek között a vidéki irók helyzetéről, anyagi és erköl­. arról,. hogy már csak: napi megbecsüléséről, az idő­két füzetlapnyit képes meg­írni. Az emlékezés . Déryje, aki néha G. A. úrként bo­csátkozik már le saját múlt­. j.ába, a rádiónak nernrégi­• ben adótf nyilatkozatról ba- múlékony varázsa. Szó, szó, szél: Lenin nevét' először a szó. sebb és fiatal írók kapcso­latáról, Németh JLászló drá­májának szegedi premierjé­ről. A többi: egy találkozás békedekrétumon meditáló feress Miklós A Tisza-szabályozás hőse és mártírja, Vásárhelyi Pál 175 éve született. 1844-ben került közvetlen kapcsolatba a Tiszával: megbízást .kapott a Tisza-völgyi folyó és víz­szabályozás terveinek elké­szítésére. A szabályozás nem j állami feladatnak indult, ha­nem a különböző társulatok­ba tömörült birtokosok költ­ségén kellett megoldani. Vá­sárhelyi a megyei küldöttek­kel történt tárgyalás után azonnal látta, hogy a me­gyei autonómia fellegvárai­ba húzódó erőkkel nem tud megbirkózni. A 22 megye területén alakult különböző társulatokat országos szerve­zetbe, a Tiszavölgyi Társu­latba tömörítették, ahol a megyei ellenállás nem érvé­nyesülhetett. Ez a független országos intézmény — a Helytartó Tanács felügyelete alatt ugyan — műszakilag függetlenül, rövid idő alatt bámulatos kezdeti eredmé­nyeket ert el. Vásárhelyi Pál 1845-ben elkészítette „előleges tervét", amelyet — külföldi szakértők vélemé­nye után — már 1846. már­cus 25-én, 51. születésnapján letett a társulat asztalára, mint végleges tervezetet. Néhány adat a monumen­tális munkából: 2 ezer szel­vényrajz, a Tisza különböző szakaszáról. Pontos vázlatok az új meder és a tervezett 3555 kilométeres töltésről. Ezek a számok még a laikus számára is elképzelhetővé teszik a munka különlegesen nagy arányait: 101, illetve 106 medervágás és az új „ve­zérárkok" méretezése és szintezése. A folyó hossza ugyanis 1419 km-ről 966 km­re csökkent! De ebből az új Tisza-hosszból is 166 km tel­jesen új meder, tehát a régi folyóból mindössze 800 km maradt meg. Ha figyelembe vesszük a Tisza víztömegét, akkor látjuk ennek az igen nagy „természetátalakító" munkának jelentőségét. A töltések 4,5 millió ka­taszteri holdat ármentesítet­tek és a vízszabályozással nyert szűzföld is meghaladta a hárommillió kataszteri­holdat. 1840. április 8-án a Tisza­völgyi Társulat központi bi­zottsága a ma is álló Káro­lyi palotában, az . Egyetem téren, ülést tartott a Tisza szabályozásánál követendő gyakorlati teendőkről. Vá­sárhelyi ekkor a társulat „el­választott technikai főigaz­gatója" volt.. Ezen az ülésen kellett a nagyobbára neme­si és dzsentri többséggel Mennyi nyugdíjjárulékot kell lizetni? K. L. olvasónk kéri. hogy ismertessük a nyugdíjjáru­lék levonásáról szóló ren­• delkezést. Munkahelyén • most fizették ki a részese­dést és szeretné tudni, hogy a különböző fizeté­sek után hogyan adózni? A dolgozókat terhelő nyug­.dijjárulék-fizetés kötelezett­ségéről a 2/1966. (I. 14.) Korm. számú rendelet és a ; 2'1966. (I. 14.) SZOT számú szabályzat intézkedik. A rendelkezés szerint 1966. !február I-töl járó munkabé­rek. pénz- és természetbeni juttatások után progresszív nyugdíjjárulékot kell fizetni. köteles le- hez és a dolgozót terhelő nyugdíjjárulék kulcsát az együttes összeg figyelembe­vételével kell megállapítani. munkabéréből vonni. Járuléklerovás szempontjá­ból munkabérként kell szá­mításba venni: a bérköltség. Például: a dolgozó munka­illetve a béralap terhére fi- bére 3100 forint, a kifizetett zetett juttatásokat; a része- nyereségprémium 3000 fo­fceíj sedési alap terhére fizetett rint. A kettő együttes össze­prémiumot. év végi részese- ge 6100 forint, a nyugdíjjá­dést. nvereségprémiumot. m,ék kulcsa Dedjg 6 szóza_ nyereségjutalmat és a iutal- , ., . mat; a jutalmazási keret. lek. Az igy megállapított valamint a Pénzügymihisz- százaléknak megfelelő ' össze­térium • által meghatározott set a vállalat köteles a dol­egyéb keret terhére fizetett díjazásokat. A rendelkezés szerint az év végi részesedést az egyéb juttatásoktól elkülönítetten kell meghatározni, mert kü gozo szemben megvédenie terve „egységes" elgondolásait, a töldéhes kapzsisággal szem­bén. Erejét meghaladó ener­giával küzdött, hogy a folyó­átvágásokat azonnal egysé­ges töltésrendszer kövesse, mert a vízgazdálkodás, a vízrendezés „egy és osztha­tatlan". A beteg (az aldunai váltólázt soha ki nem heve­rő), agyondolgozott, szang­vinikus Vásárhelyi az osto­ba érvek elleni vitában any­nyira elragadtatta magát, hogy a tárgyalóasztal mellett gutaütés érte, és este 11 órakor, anélkül, hogy magá­munkabéréből levonni. Dr. V. M. hoz tért volna, a szomszéd terem kanapéján meghalt. Ami ellen Vásárhelyi küz­dött, azt később semmi sc-m akadályozhatta meg. Esztelen átvágások, ide-oda helyez­getett és mindig a tulajdo­nos érdekeit szolgáló töltés­rendszer, vagyis teljes anar­chia következett ezután. 23 éven keresztül „folyt" ez a szennyes üzletelés, mígnem a Tisza 1879. évi áradása, mely Szeged teljes elpusztu­lásával járt, végre úgy ahogy „helyes mederbe terelte" a Tisza-szabályozás kérdését is. Magyarka Fcrcnc Kölcsönös tájékoztatás j Tegnap, kedden délután a í Szakszervezetek Csongiéd megyei Tanácsának szegedi székházában az SZMT elnök­ségének tagjai és a Szeged m. \ város1 tanács végre­hajtó bizottságának vezetői eszmecserét folytattak idő­szerű szakszervezeti és vá­rospolitikai kérdésekről. A szervezett munkások tiszt­ségviselői tájékoztatták a tanács vezetőit azokról a kérdésekről, amelyeknek a megoldása elsősorban állami feladat, illetve csak közös erőfeszítéssel valósitható meg. A tanács vezetői vázolták! Szeged város rövidebb és hosszabb távú terveit, a vá­rosfejlesztés reális lehetősé­geit. A kölcsönös tájékozta­tás hasznos volt. Közalkalmazottak Híradója A Közalkalmazottak Szak- jelent meg. s 32 oldalon oő szervezetének Csongrád me- tájékoztatást nyújt a tiszt­gyei bizottsága Híradót je- ségviselőknek. Megismerhe­lentelett meg, amelyben rendszeresen közlik a me-, gyebizottság határozatait s tájékoztatják az alapszerve­zeteket, a szakszervezetük­höz tartozó tisztségviselőket a legfontosabb mozgalmi tennivalókról. Arra is szá­mítanak, hogy a negyedéven­ként megjelenő Híradóban közreadhatják az alapszer­vezetek helyes kezdeménye­zéséit. tapasztalatokat híre­ket. Az első szám a napokban tik belőle a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének ne­gyedszázados múltját, azokat a megállapodásokat, amelye­ket a megyei bizottság kö­tött a tanácsok vezetőivel. Régi tagok emlékeznek visz­sza az elmúlt 25 esztendőre, egy Szegváron lakó szakszer­vezeti főbizalmi mondja el örömeit és . gondjait. Előze­test adnak a nyári üdülte­tésről. a jubileumi ünnepsé­gekről, a sportmozgalomról és még sok másról. A Fidelio r m UJ rr • Hagyomány a szegedi Operában, hogy bemutatóit néhány nap múltán módosí­tott szereposztással megis­zö fentebb stíljének hálás lehetőségeit. Jaquino kisem­ber-figuráját rokonszenves emberi tulajdonságokkal, za­raétli. Nevezhetnénk újabb. varó rájátszások nélkül ál­premiernek, ha több szerep­lő változik, s ha az előadás hangulata újraidézi a pre­mierek vibráló, izgalmas légkörét. A hétfő esti Fidelióra egyik sem jellemző. Az utób­bi. különösen nem: a szín­padi ének gyakori bizonyta­lankodásait, ritmikai csúszá- , sait, az alacsony intonációkát még az egyébként remeklő, Vaszy Viktor irányításával igazi beethoveni szimfó-1 nikushangon szóló zenekar! sem tudta a rivaldán belülre visszatartani. Ügy tűnik, a pénteki, az „első számú be­mutató" sikere után a pro­dukció feszültségének termé­szetszerű ernyedése követke­zett be. Ezt látszik igazol­ni, hogy. az új énekesek egy­től egyig megfeleltek a vá­rakozásnak: rajtuk tehát aligha múlott. A iogházparancsnok, Roc­co szerépét Gregor. József vette át Sinkó Györgytől, aki viszont- Gregor- premier­szerepét, Fernando minisz­tert kapta. Gregor József, akit mostanában ritkábban hallani Szegeden, a tőle megszokott bársonypuha tó­nusban.- zeneileg ökonomiku­sán kidolgozott szólamot énekelt, Sinkó György pedig látványosan használta ki a miniszter igazsághozó-ítélke­lítja színpadra Juhász József, de oda kell figyelni a ra­bok első felvonásbeli kóru­sában az új szólista. Marti­nék Csaba szép, finom vo­nalú tenorjára is. N. I. Sípos Iván hamvai A forradalmak 6zegedi harcosa volt Sípos Ivén: a Szeged és Vidéke, majd a Szegedi Vörös Üjság hasáb­jain verseivel, vezércikkei­vel küzdött a szocializmus igazáért. Korábban Juhász Gyula köszöntötte őt verssel. Üj oltár zsámolyánál című versesfüzetéről Tóth Árpád írt méltatást a Nyugatba. Az ellenforradalom földön­futóvá tette, idegeit fölőrölte, családi életét szétrombolta, őt magát a mákony. az alko­hol mámorába taszította, maid egy kétségbeesett pilla­natba a halálba. Soma pél­dája annak, az elbukott for­radalom, a győztes ellenfor­radalom hogyan tiport el egy ígéretes írói tehetséget. A Kerepesi temetőben parcellája fölött lejárt a harminc év. Családja haza szeretné hozatni, hogy sze­gedi földben, fiának, az an­tifasisza ellenállás szegedi hősének, Sípos Lászlónak szomszédságában leljen vég­leges nyugalmat. A szocialista utókornak, Szeged városának erkölcsi figyelmessége lenne, hogy a forradalmak szegedi publi­cistájának hamvait hazaho­zassa. és méltó körülmények között helyezze örök pihe­nőre. P. L. Szeged szobrai A dolgozó arra a naptári hó- lön kell utána a nyugdíjjá­,napra, amelyre a kifizetett rulékot fizetni. Például: a munkabér ez 1800 forintot dolgozó havi munkabére 2600 inem haladja meg. munkabé- forint, a kifizetett év véai rének 3 százalékát, az 1801- reszesedés összege 3200 fő­től ?300 forintig 4 százaié- rint. A dolgozótól a 2600 fo­!kát. 2301-től 3000 forintig 5 rint munkabér 5 százalékát, százalékát köteles nyugdíj- a kifizetett 3200 forint év ; járulék címén fizetni. Ha a végi részesedés 6 százalékai munkabér a 3000 forintot kell nyugdíjjárulék címén i meghaladja, a nyugc.íjjáru- levonni. A dolgozó részére rlék mértéke minden további járó eávéb juttatások; riyé­| megkezdett 1000 forintnál — reségprémium (előleg, - rész­i aZ egész munkabérre szá- fizetés). I . .ftvereségiUtálom. mítva egv-egy '.emelkedik, kot a vállalat Százalékkal. prémium stb. összegét ho?zá de 'léfffei.lebb 10 százalékra . , -,, i nyugdíjjárulé- .kell adni a Kifizetés hőnáDr a dolgozó jara járó munkabér összegé­Tücsökzene A 70 éve született költőre. Szabó Lőrtncre emlékezett hétfőn este a szegedi Mi­nerva Színpad. Béla Művelődési ban megrendezett irodalmi esten az 1957-ben elhunyt •poéta egyik legismertebb ciklusának, a Tiicsgkzenének Jffi-ábjái hangzottak el a fia­tal versmondók -ihletett elő­adásában. A Tóiknál József replői, Molnár Judit, Maday Emőke, Nóvák Zoltán, Te­száry Gábor és Tolnai Má­A Bartók ria valamennyien az írott Ko.zpont- sorok szellemét tolmácsol­ták — tehetséggel, sikerrel. Az emlékezetes irodalmi es­ten — amelyet Konter Lász­ló rendezett — közreműkö­dött még Kerek Ferenc izongora). Román Zoltán (fuvola) és Weninger Ri­által • Összeállított' fnflSSF SÍR!- - ÍIlMd IMMUJ. László király (kb. 1040—1095) (207.) A Móra Ferenc Mú­zeum képtárának fala előtt áll László király mészkő­szobra, amelyet 1700 körül készített az ismeretlen mű­vész. A királyfigura koráb­ban — István király hason­ló" korból származó szobrával együtt — az 1914-ben lebon­tott Döiriotör teihplomban állt. SZERDA, 1970. MARCIÜS 25.­DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents