Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Baleset nélkül vezettek ötven vállalat vett részt a gépkocsivezetők versenyében A megye legjobb 220 gép­kocsivezetője gyűlt össze móreius 22-én, vasárnap dél­előtt Szegeden a fegyveres erők Victor Hugó utcai klub­jának színháztermében, a megyei rendőr-főkapitányság és a Közúti Balesetelhárítási Tanács által 1969-ben is megrendezett Vezess balesel nélkül verseny eredményhir­detésére. A résztvevő félszáz vállalat járművei 1969-ben összesen 86 millió kilométert futottak, és mindössze 34 balesetet okoztak. A ver­senyben indulók közül ezer vezetőre tizenegy, a megye többi gépkocsivezetőjére ez­renként harminckét baleset jutott. A hatvannál több autóval és motorral rendelkező vál­lalatok közül harmadszor lett első az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, amely így végleg elnyerte a ver­seny vándorzászlóját, s mö­götte csak minimális különb­séggel szorult a második helyre a szegedi postaigaz­gatóság, a harmadik pedig a A vízügyi igazgatóság legjobb gépkocsivezetői a megér­demelt vándorzászlót állják körüL DÁV szegedi üzletigazgató­sága lett. A kisebb vállala­tok kategóriájában a barom­fiipari vállalat szentesi gyá­ra győzött, a második helyen a Csongrád megyei Állami Pincegazdaság, a harmadi­kon a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat vég­zett. Az ünnepségen a helye­zést elért vállalatok mellett a legjobb sofőrök is okleve­let és pénzjutalmat vettek át, hatan a Kiváló dolgozó kitüntetést is megkapták. Mérlegen a mezőgazdasági könyvhónap A Hazafias Népfront sze­gedi járási könyvbarát ak­cióbizottsága tegnap, hétfőn délelőtt tartott ülésén érté­kelte a februári mezőgazda­sági könyvhónap eredmé­Az Óriáscsecsemő Az Egyetemi Színpad bemutatója Nincsen erre objektív vaPi valóság éltető melegé­mérce, de valószínűleg tör- hői. Egyébként azonban Dé­ténetének legsikeresebb be- C darabja is elvont kép­mutatóját tartotta tegnap és létre épül: középpontjában vasárnap este az Egyetemi az emberi sors végső kér­Színpad. Az előadott mű, dései állnak. A mű tárgya Déry Tibor Oridscsecsemője az ember manipulálásának furcsa, groteszk stílusával folyamata, azaz annak he­nyét. Megállapította, hogy a éppen belevág a -mai fiatal- mutatása, hogyan, milyen szakismeretek terjesztését , ság színjátszó ambícióiba. Az erők hatására válik az em­célul maga elé tűző mozga- ! a lendület és erő, amely a ber a Rossz eszközévé, lom idén is szép eredménye­ket hozott, különösen ott, ahol a könyvkiállítást és könyvvásárt szakíró-olvasó találkozóval kapcsolták ösz­sze. A szövetkezeti könyv­hálózat az új ismeretek ter­jesztését szorgalmazta ki­épült hálózata és alkalmi bi­zományosai útján. Az akció­bizottság meghallgatta a já­rási művelődésügyi osztály­nak a költészet napja és az ünnepi könyvhét előkészüle­teiről szóló tájékoztatóját *is. 1 bemutatót elejétől végig jel- Déry dramaturgiája szél­lemezte, nyilván ebből a söséges. Mint minden szür­szerencsés találkozásból szü- realista műalkotás, az Óriás­letett. csecsemő is vegyíti a külön­Az Oriáscsecsemő Déry *éle stüus°kat és hatásokat. fiatalkori alkotása, és szűr- Frakk°s úriemberek és fes­realista stílusával nagyon tett vasari bohócok együtt emlékeztet a mai ahszurdok- ^ egyszerre jelennek meg ra. Ez a hasonlóság néha a darabban. De oly módon, egészen kísérteties. De azért hoS-v ez a sokféleség végül nem abszurd ez a darab, ha ls szerves egységgé olvad egyáltalán van valami értei- ossze- Paal István rendezé­Meghalt Katona Ferenc elvtárs Hosszas betegség után. 59 éves korában meghalt Ka­tona Ferenc elvtárs, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának. munkatársa, a forradalmi munkásmozgalom rési szegedi harcosa. Nyolcgyermekes munkás­családból származott. Fiatal­ságában a szegedi proletár­gyermekek. if júmunkások ke­servesen nehéz é6 küzdelmes életét élte. érthető, hogy a munkásmozgalommal korán találkozott. A hat elemi el­végzése után napszámos, asz­talostanonc. maid szobafestő lett. kisiparosoknál dolgozott segédként. Már 1934-ben részt vett a szegedi festő­munkások sztrájkjának meg­szervezésében. az 1937—38-as budapesti festősztráikban a sztráikőrség tagjaként tevé­kenykedett. 1939-ben bevá­lasztották a szegedi építő­munkások szakszervezeti cso­portjának vezetőségébe. 1938­tól 1944-ig — míg el nem vitték katonának — rendsze­resen részt vett a Vörös Se­gély akcióiban, küzdött a Horthv-fasizmus ellen. A felszabadulás után a hadifogságból hazatérve, újra bekapcsolódott a mozgalmi munkába. 1950-ben a városi pártbizottságra került, s húsz esztendőn át egyfolytában a nyilvántartás munkakörét látta lel. és nagy gonddal és szeretettel foglalkoz.ott' a ré­gi munkásmozgalmi elvtár­sak ügyeivel is. A proletárhatalom védel­| mére 1956-ban fegyvert fo­gott. azután részt vett az MSZMP szegedi megszerve­zésében. a konszolidációért vívott politikai harcokban. Példamutató kommunista magatartásáért 1957-ben meg­kapta a Munkás-Paraszt Ha­talomért Emlékérmet és a Magyar Szabadság Érdem­| rend bronz fokozatát. 1968­ban pedig munkásmozgalmi múltja elismeréseként a Szo­cialista Hazáért Érdemren­det. Temetése március 25-én délután 3 órakor lesz a Bel­városi temető új ravatalozó­iából. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Gondiaink n csendcsináló A kísértetek ma is vi6z­6zajárnak. A csendcsinálás kísértetei. No. nem túl gyakran teszik roár tiszte­letüket. ahol azonban fel­bukkannak. ott kisebb-na­gyobb riadalmat keltenek. Van. aki rémalakokká na­gyítja őket és elszórt ese­tekből messzemenő követ­keztetést próbál levonni. Nehezen sikerül ez persze, mert a csendet erőszakoló kiskirályokat annyira meg­tizedelte a magyar politi­kai atmoszféra, hogy el­szórt jelentkezésük is visz­szatetsző. Nem kívánja sen­ki még tágabb időközökben sem az egyre anakroniszti­kusabb csodabogarakat. Ezért bosszantó. amit hallottam! Meglehet, hogy a szenvedő alanvok kiszí­nezték. eltúlozták a törté­netet — nem először for­dul ez elő nálunk a ma­gukat sértve érző embe­rekkel —. a lényege azon­ban mindenképpen tanul­ságos. Nyugdíjazásához ké­szülődött egy férfi, aki harmincéves szorgalommal, szakismerettel és tisztes­séggel kivívta társai egy­öntetű szimpátiáját. Távo­zása előtt még egyszer kedveskedni akarván az „öregnek", indítványozták, hogy az esedékes Kiváló Dolgozó kitüntetést is ó kapja meg — megérdemli. A felsőbbség azonban másnak ítélte oda a pén­zes ordót, amihez joga volt kétségtelenül. Most jön azonban a bukfenc — ahogyan mondani szokás. A hú szakik aláírásukkal ellátott levelet szerkesztet­tek, amelyben érvekkel bi­zonygatták igazukat nyug­állományba vonuló társuk érdekében, s osztályvezető­jük révén továbbították ezt a petíciót. Szegény osztályvezető! „Hallatlan! Maga bedől a demagógiának. Maga a tömegek uszalyába kevere­dett! Maga hálátlan! Magát kineveztük osztályvezető­nek és most ezt kapjuk ér­te cserébe! Ezt nem vár­tuk volna. Vegye tudomá­sul, ha még egyszer..." Pattogott, csattogott, kor­holt, fenyegetett az isten­ke. Pedig — ismerősei sze­rint — úgy ránéztére nor­mális embernek látszik. De a demokratizmusról rög­tön égnek mered a haja. Allergiás rá. Csak beszélni szeret róla annyit, hogy már-már a szája is kirojto­lódzik tőle. Ha a pártbi­zottságtól néha megkérde­zik, hogyan képzeli el mégis a boldogulást, ak­kor pompásan tudja a lec­két. Beszajkózta. Közben fontos beosztására, rendkí­vüli elfoglaltságára hivat­kozik és megemlíti: a de­mokratizmus ugyebár időt igényel, idővel, meg mindig szűkében vannak. Egy vezető — a tisztes­ség és a hozzáértés kere­tein' belül — dönthet így is, meg úgy is. öve a fe­lelősség. Magyarázkodnia sem kell miatta. De nem árt, ha meghallgat minden jóravaló észrevételt. Az meg egyenesen hasznos, ha döntéseinek okát be­osztottjaival is megérteti. Mert bizony jól jön az em­berek bizalma és támoga­tása, amikor nehezebb fel­adatokat kell elvégezni. A mi „hősünk" bosszant­ja környezetét. Ha pedig sokat bosszantja, akkor ha­marabb, vagy később ma­gára is haragítja. Kinek jó ez? Neki semmiKéppen. F. N. I. me az ilyesféle megjelölé­seknek. A legfőbb különb­ség talán az, hogy a mai ab­szurdok elvontabbak, Déry sének legkiemelkedőbb ered­ménye, hogy a sokféleség­nek ezt az egységét az elő­adásban meg tudta teremte­darabjában több van a lcöz- A sok kavargás, kont­raszt, ellentétes hatás egysé­Találkozó — szépséghibákkal A Csongrád megyei és szegedi városi tanács vb mű­velődésügyi osztályai, a Nép­művelési Tanácsadó és a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága együttes szervezésé­ben március 21-én és 22-én Szegeden, a Bartók Béla Mű­velődési Központban tartot­tak meg Csongrád megye if­júsági klubjainak a talál­kozóját. A rendező szervek olyan tapasztalatcsere jellegű klubtalálkozót óhajtottak megvalósítani, amelyen a ve­zetőkön kívül a tagok is részt vesznek és továbbkép­zés mellett ízelítőt kapnak a színvonalas klubéletből is. A cél érdekében megbíztak hat jól működő klubot, mu­tassák be, hogyan lehet el­tölteni kulturáltan az időt úgy. hogy szórakozva tanul­janak, művelődjenek a fia­talok. Programba vették já­tékok. mozgalmi dalok ta­nulását és egy vetélkedőt is. Nagyon hasznos az ilyen­fajta együttlét. Ismerkedési és tapasztalatgyűjtési lehető­séget ad. A vezetőképzés és a klubtalálkozó azonban együtt nem oldható meg. Ha a majdnem 8 ezer forintot megközelítő költségeket is vállalta ü megye, akkor sok­kal hasznosabb lehetett vol­Tja a vezetők továbbképzésé­re fordítani az időt, mert tel képzett vezetők nélkül — pusztán a fiatalok lelkesedé­sére alapítva — színvonalas klubélet elképzelhetetlen. A szervezettség sem volt mindig tökéletes. Előfordult egyórás technikai szünet is a programok közöt, fölösle­ges séta a városban egy könyvtárklub megtekintése miatt, amely semmilyen újabb ismerettel sem szol­gált. A produkcióra felkért klubok műsora — kivétel a balástyai és a hódmezővá­sárhelyi ifjúsági klub műso­rát, amelynek tagjai komo­lyan vették a kapott fel­adatot — igen alacsony színvonalú volt. Pedagógiai szempontból pedig minden politikai tartalmú irodaimi műsornak, amelyet a fiata­lok előtt mutatna* be, ki­válónak kell lenni, mert el­lenkező esetben előfordulhat, hogy ártunk annak a politi­kának is, ameiyet népsze­rűsíteni akarunk. A találkozó megrendezése azt jelentette, hogy a poli­tikai es társadalmi szerve­zetek szivügvüknek tekintik az ifjúsági klubok segítését, a mozgalom sikere érdeke­ben hajlandók anyagi áloo­zatot is hozni. És akkor, amiko- a pénzne; az ifjúsági mozga'omban ezer nsive lenne, különösképpen meg­gondoltnak kell lenni, hogy értelmesén használjuk fel. Huszk* István ge.s színjátszó stílus élmé nyét ébresztette fel a néző­ben. Szó se róla: kitűnő sze­replőkkel dolgozott. Déry Tibor, aki eleget téve az egyetemi fiatalság meghívá­sának, maga is részt vett a bemutatón, azt mondta a szegediek teljesítményéről, hogy „pesti színészek se csi­nálták volna jobban". AlBk látták a bemutatót, tanúsít­hatják. hogv az író nem ud­variasságból nyilatkozott így. Katona Ferenc például fel­tétlenül megérdemelte ezt a minősítést. De nagyon jók voltak a többiek is, akik közül itt elsősorban Dunai Tamás, Notheisz János. Pálfy Katalin, Jávorcsik Márta. Dékány András és Csokonai Attila nevét emeljük ki. «. L. Lenin-ünnepség a marxista középiskolán Tegnap délután az MSZMP Szeged városi bi­zottságának marxista—leni­nista esti középiskoláján,' a megyei tanácsháza nagyter­mében hallgatók és tanárok Lenin születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából ünnepségen emlékeztek meg a halhatatlan forradalmárról. Az ünnepségen megjelent Szabó G. László, a városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályának ve­zetője, valamint dr. Rátkai János, a Csongrád megyei pártbizottság oktatási bizott­ságának képviseletében. Dr. Bodor Jánosnak, a marxista középiskola veze­tőjének megnyitója után az iskola hallgatói közül Heim Géza, a MÜM. 600. számú iparitanuló-intézet nevelője Lenin, az pmber Címmel, Kalló Antal, az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei fiókjának dolgozója Az állam és forradalom cí­mű ' Lenin-műről, Kalmár József, ugyancsak az OTP dolgozója. A leninizmus — világforradalmi folyamat címmel tartott előadást. Az ünnepség befejezéseként Börcsök Józsefné, a DÉL­TEX dolgozója, a marxista középiskola hallgatója Maja­kovszkij Leninről szóló köl­teményét mondta el. Szeged szobrai ? ^^WFE^^^JFTT*! IUIÍ<1MIJI«IÍII*ÍÍÍ|)ÍÍÍÍ|Í BVIegfo Az influenzajárvány mi­att elhalasztott, gyermekpa­ralízis elleni Sabin-oltások megkezdődtek Szegeden és március 28-ig tartanak. Meg­kapja a behívót minden 1966. szeptember l. és 1969. szeptember 30. között szüle­tett kisbaba. Azok a gyermekek, akik­nek csalódja most költözött Szegedre, nem szerepelnek a nyilvántartásban. így nem kaphatnak értesítést a Sabin­oltásról. Viszont minden kis­gyermek számára fontos, clödött -oltás hogy megkapja a súlyos be­tegségtől megóvó cseppeket, annál is inkább, meri a már beoltottak között sokkal na­gyobb veszélyben, szinte védtelenül élnek azok. akik nem jutottak a gyógyszer­hez. Ezért a gyermekorvosok kérik a szülőket, hogy a te­rületi gyermekorvosi rende­lőkbe — az ott meghirdetett oltási időpontban — vigyék el gyermekeiket március 28­ig akkor is, ha nem kaptak értesítést. Kossuth Lajos (1802—1894) (206.) A Tolbuhin sugarút 2b. szám alatti házon lát­ható Szeged egyik levesek által felfedezett ép\Ueidisz„. a Kossuth-fcj. A szobor készítője egyelőre ismeietlen. KEDD. 1979. MÁRCIUS 24. m

Next

/
Thumbnails
Contents