Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

ii második honfogloias Elutazott hazánkból a francia II földoszlás negyedszázaddal ezelőtti megkezdésére mjnkzlpr emlékeztek Sövényházán Verőfényes tavaszi napsütésben fürdött a sövényházi táj, amikor vasárnap délelőtt ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek, hogy felelevenítsék a magyar nép történetének honfoglalással felérő dicső tettét, a negyedszázaddal ezelőtti demokratikus földreform végrehajtását. Az emlékünnepség rendezői — a Szegedi Járási Városi Termelőszövetkezetek Szövetsége, a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága, Sövényháza tanácsa és népfrontbizottsága, valamint a helybeli Árpád Vezér Tsz — baráti szeretettel fogadták a szomszédos falvak képviselőit, minden résztvevőt és meghívott vendéget. Ott volt dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke, Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese, Krajkó András, aki a földreform idején a földosztás miniszteri biztosa volt. Az emlékünnepség a „Földreform 1945." című kiállítás megnyitásával kezdődött. Itt Gyuris Szilveszter, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese mondott beszédet, emlékezve a 25 évvel ezelőtti napokra, amikor történelmi esemény színhelye volt a sövényházi határ. A kiállítás — amelynek anyagát a Csongrád megyei levéltárak állították össze — korabeli iratok és plakátok egész sorával mutatta be a demokratikus földreform végrehajtását. a kisemmizett cselé'dek és földművesek igazi honfoglalását. Az MSZMP sövényházi székházának nagytermében ott láthattuk az MKP öles betűkkel szedett felhívásait, plakátjait: „Földet akarsz? Kezdd el a tavaszi munkát! MKP", „A föld azé, aki megműveli!" Felhívások a községi földigénylő bizottságokhoz, a 600/1945-ös rendelet, amely földreformról intézkedik, eredeti birtokívek, birtoklevelek, jegyzökönyvek. Nem messzire egymástól két birtoklevél látható: az egyik őrgróf Pallavicini Alfons Károly 40 416 holdas hitbizományi birtokának alapító irata 1835-böl, a másik Berecki Sándor birtoklevele 13 hold földről, amelyet 1945. március 29-én adtak ki Rácz Lajos községi földigénylő bizottsági elnök aláírásával. Beszélgettem a kiállítási teremben két egykori főszereplővel, Mihály Józseffel és Mihály Sándorral. Mihály József volt a falu első párttitkára és mivel nyolc gyereke volt, 14 hold földet kapott: öccse, mivel nem volt családja. 5 holdat vett birtokba. Az idősebb testvér mondja: — Az volt a cél, hogy mielőbb gazdára leljen a föld, hogy vetni lehessen. Mértük mi baktatós öllel, meg lábbal, hiszen öl se volt elegendő. A kormánybiztos is azt mondta. amikor kijöttek, hogy jól csinálták Mihály elvtárs, nagyon fontos a vetés, a későbbi vitákat, maid betakarítás után rendezik. Így volt. Sokáig időzött az ünneplő közönség a kiállítási teremben, az idősebbek önmaguk ifjúságát látják a tablókon, a neveknél itt-ott szótlanul bólintanak, s egymás között így emlegetik a hajdani társat: „Szegény András is elment már". A fiataloknak régmúlt történelemmé változik a nagyterem miliője, csak nézik, nézik, s az is lehet, hogy nem értik meg, Somogyi Kírolyné fclvetelei Gyülekezés az Árpád ligetben emlékezések egyre gazdagabbak lesznek, s annál jobban érezzük, amit a felszabadulás, a földreform, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista építés kiteljesedése hozott népünknek — fejezte be beszédét az ünnepi gyűlés szónoka. Ezután D onka Lászlóné tsz-tag kért szót. A múlt emlékeit idézte, amikor férjével együtt az őrgróf cselédei voltak, majd a földosztás napjait villantotta fel, a Sándor-major és Pusztaszerimajor 64 családjának mélyről fakadt sóhaját. Beszélt az első összefogásukról, amikor 22 évvel ezelőtt létrehozták a „Zója" Termelőszövetkezetet, s bizony voltak, akik akkor még „hajba men. tek" emiatt. S boldogan vallott mai életükről, amikor könnyebbé és jobbá vált oly sokat gyötört életük. Az ünnepi gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A meghívottakat ebéden látták vendégül az emlékünnepség rendezői. Itt Csápenszki István és Krajkó pohárköNégynapos hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével hétfőn elutazott Budapestről André Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter és kísérete. A látogatásról magyar —francia közös közleményt adtak ki. Elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren André Bettencourt miniszter nyilatkozott: — Nagyon sikeres volt ez a látogatás — mondotta egyebek között —mert alkalmam nyílt Magyarország jobb megismerésére, őszintén csodálom azt a jelentós fejlődést, amelynek eredményeként évről évre emelkedik a lakosság életszínvonala. Megbeszéléseink is nagyon 'hasznosak voltak. Tárgyalásainkról, eredményeiről beszámolok a francia kormánynak. Az omlékünnepség szónoka, dr. K, Nagy Sándor beszédét mondja miért lett könnyes a szeme egy barázdákkal szabdalt arcú öregembernek. Az Árpád-emlékmű tövében került sor a termelőszövetkezet ünnepi gyűlésére. A Himnusz hangjai után Tóth Irén, a kisteleki irodalmi színpad tagja szavalta András mondott el Juhász Ferenc Sánta csa- SZontőt. Iád című versét. Ezután Fa ragé István, a sövényházi Árpád Vezér Tsz elnöke üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd dr. k. Nagy Sándor mondott ünnepi beszédet. — A földreformot — mondotta —, amelynek eredményeként megsemmisült a nagybirtokrendszer, joggal nevezhetjük második honfoglalásnak. A történelmi tett nagyságát külön kiemelte az a fény is, hogy a kormány a földosztás ünnepélyes és általános megkezdése színhelyéül az ezer év előtti honfoglalás helyét, Pusztaszer határát jelölte ki. Idézte beszédében a korabeli sajtó sorait: „Mint ahogy ezer évvel ezelőtt Árpád vezérletével őseink Pusztaszeren vették birtokba a földet, most is ez a történelmi nevezetességű hely lett az, ahol a dolgozó magyar parasztok először vették birtokukba az ezeréves jussukat képező, de eddig a nagybirtokosok által bitorolt magyar földet." Felidézte az ünnepi beszéd a számadatokat is, az országban 5 millió 600 ezer hold föld került 642 ezer igénylő jogos tulajdonába. Csongrád megyében közel 150 ezer hold földet osztottak ki mintegy 20 ezer mezőgazdasági munkás és kisparaszt között. Részletesen vázolta dr. K. Nagy Sándor a magyar mezőgazdasás negyedszázados útját, fejlődését, a szövetkezeti mozgalom győzelmét.^ — Élni tudtunk a szabadsággal, a történelmi lehetőséggel. Pártunk vezetésével népünk hazaszeretete, szocialista jövőbe vetett hite, szorgalma és alkotó ereje biztosította szép eredményeinket. Az évek multával az Gazdagh István Tudományos ölés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság — hazánk felszabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából — az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészítése jegyében — hétfőn tudományos ülést rendezett az Akadémia nagytermében. A tanácskozást Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Ezután az első előadást Földes Éva, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának elnöke, főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora tartotta •meg Neveléstudományunk •25. éve cimmeL Gondolatok ünnep előtt A

tavasz első virágai már megjelentek. A fák alvő rügyei duzzadnak, ébredeznek. Mutatják e jelek, hogy a természet téli áimát befejezve újra életrekel. Vidámabbak most az emberek, derültebbek, mosolygósabbak az arcok. Melegít a napsugár, jelzi: itt a kikelet. A derűs, gondtalan gyerekjáték zaja messzi hallik. Elnézve vidámságukat, szépségtől és erőtől duzzadó alkatukat, szinte hihetetlennek tűnik 1945 tavasza. Akkor nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is szomorú arccal, könnyes szemmel, szivükben kétségbeeséssel éltek, rombadöntött és kifosztott országban. Ok történelemkönyvekből, apáik elbeszéléseiből tudják csak ezeket; azt. hogy milyen kínok és keservek között kezdődött akkor a tavasz. Negyedszázada annak, hogy tiszta lett az égbolt, hogv azóta melegebben és tisztábban ragyog a nap hazánk egén. A nagy társadalmi változás kezdetének 25. évfordulója közeleg ünnepelünk már ezekbein a napokban is. Gyárakban, szövetkezetekben, tanintézetekben számvetest teszünk: mit, s hogyan végeztünk, hogyan gyarapodtunk? Tudtunk-e megfelelően élni azzal a társadalmi lehetőséggel, melyet számunkra sok-sok véráldozattal. sok-sok könnyel hoztak el a szovjet emberek. Ünnepeinken a hála és szeretet a hősök fefé száll, azok gyermekei és unokái felé. Az a sok-sok piros virág és kedves szó. melyet kapnak, helyettünk is beszél. Örömünket és gondjainkat mondja el. Mindazt, ami az elmúlt 25 évben volt. Ünnepeljük azokat is, népünk legjobb fiait, kik az elmúlt 25 évben mindig a derékhadban voltak. Ott tevékenykedtek. ahol legtöbbet tudtak tenni népünk felemelkedéséért. Alig virradt még a magyar égen, a korán kelök már munkához láttak. Azok. kik az elnyomatás nehéz éveiben a szivekben és az agyakban ébrentartották a szabadság utáni vágyat. Azok a „koránkelők", akik a Horthy-terror legnehezebb éveiben is a társadalmi változás lehetőségén és végrehajtásán fáradoztak. Üj nemzedék is felnőtt az elmúlt 25 év atett. Azok, akik apáik mellé álltak. Megfogva a munka másik végét, erejükkel nem takarékoskodva dolgoztak éjt napallá teve. társadalmi céljaink eléréséért. Igen. félretéve egyem kívánságukat. tevékenységüket, ismereteiket a közös nagy célok érdekében hasznosították. Elsősorban ösztönösen osztályuktól kapott, apáiktól örökölt szemlélet alapján. Nehéz negyedszázad volt. Hiszen e nemzedéknek a munka mellett politikai és szakmai műveltséget is kellett szerezni. Olyan műveltséget, melynek birtokában bonyolult társadalmi változások között meg tudták álhvi a helyüket. Az élet legkülönbözőbb vezető posztjain most — az állami életben, gyárban, termelőszövetkezetekben, a hadsereg élén — eredményesen tevékenykednek. A pórt nevelte két generáció a munkában, a köaSte tevékenységben ötvöződött egybe. A társadalmunkban lezajlott forradalmi változások tüze eggyé. » ma élő kommunista nemzedékké formálta őket. Nagy változások ideje volt a szívekben és lelkekben az elmúlt 25 év. Az eggyéforrt kommunista nemzedék öregje és fiatal.ia olyan változások útján vezette népünket. melynek nagyszerű eredményeit az elinduláskor nem sokan látták előre. . » Ü

nnepelünk..." Üzemekben, hivatalokban és kárt * földeken. Egész népünk ünnepel, hisz nagyszerű eredményeink és jövőt formáló gondjaink kedvesek nekünk. Jogos büszkeség töltheti el mindannyiunk szívét. Amit tettünk és elértünk, az nagyszerű szakasza népünk történetének. A rongyos országban, ahol hárommillió koldus volt. most jól táplált és csinosan öltözött, művelt nép él és dolgozik. Gyárainkban, üzemeinkben és kint a földeken nagyszerű eredményeket hozó munka folyik. Ernői beszélhetünk, ha kell vitatkozhatunk is bárkivel. A dolgos hétköznapok munkáinak gyümölcsei érne* most. Annak a fának a gyümölcsei, melvet az első tavaszon ültettünk el, melyet azóta gondozunk, hisz gvumdt. cse a mienk. Or, VSRGA DEZSŐ Citerák ébredése üllésen kétszer rendeztek sait dicsértük, ők most váeddig folklórfesztivált, vasár- rakozáson alul szerepeltek, nap délután 3-kor kezdődött „Feljött" viszont a Kisteleki a második, és eltartott es- ifjúsági klub tánccsoportja te 9-ig. Első megállapítás, nevet viselő együttes, de amit kezdés előtt megfogal- dicsérettel végzett az üllési mazhatott már magának is, algyői is. minden jelenlevő: téveszmék Az együttesek „sorvadása" áldozatai azok a népműve- mindenképpen szervezési lök, akik azt hiszik, hogy gondokra vezethető vissza, bevételi tervüket is szem Szaporodtak viszont a szóliselőtt tartva, csak pehely- tók. Énekeseinknél érezhető konnyu musorocskakkal tud- ,, „, ..,. ják fenntartani magukat a volt a Ropul1 pava serkenkonkurrenciaáradatban. A tő híitasa' ÜUes sorakoztat...... . .... , . ta elő legtöbb felfedezettmult het vegen Apatfalvan ... ,, .,,, , ,... , _ ..... Jet. Közönség ele alltak es láttunk a népművészét iránt , . ,. ... ... , ••,•• . . * , a zsűri elismereset is kivívmegkulonboztetett tisztele- ,., , . , ., , , . in, , tak azt>k rt, akiknek kötet. most Ullesen lett volna ... ,, , ' , . , . rabban nem nagyon volt alnehez szamba venni, hanyan , , , , . . . .... . ... ........ kalmük tehetsegüket kozís voltak. Az uj kulturhaz , . . . „ ,. _ ,,..„. hírre tenni. Kondasz Gyunagyterme hirtelen kicsi'lett, ... . ... ... r , . lane es Nógrádi Lukacsne sokan voltak, akik nem fer- , ,. .. .. .. , be teljesitmenyet nyugtazta el_. ', , .. . , .., ,, , ismeréssel a dr. Valdmann Tizenket kozseg küldte el , „ , , . ... ...... .. József elnokletevel birato szólistáját, vagy csoportját. ..._... • . , . , . . . , zsun. Regi ismerőseink most A harmincnégy meghirdetett . , . .. is remekeltek: lombacz Jamusorszam donto többségé- , .. . nos zsomboi mesemondo, a ben szerepet kapott taiunz , , ,, , ., Budai Sándor vezetesevel kedvelt hangszere, a citera. Szépen szóló citera volt valamennyi. Érdemes tovább figyelni a számokat: kórus egyetlen egy volt csak, a zókányszóki, az viszont kitűnően szerepelt. Fogynak a tánccsoportok, számban is, létszámban is. Tavaly Zsombon a zakanyszekiek tancomuzsikáló sándoríalvi citerások, a Tóth Andrósné és Molnár Mihály szólóénekével, Kónya György és Berta József furulya-citerapárosával dicsekedhető tápéiak változatlanul példaképnek tekinthetők. a. D. Ruhák, szatyrok, szőnyegek Vasárnap a tápéi művelődési otthonban gyűltek össze a Tápéi Háziipari Szövetkezet tagjai, hogy számot vessenek múlt évi munkájukkal. A nyolcszáz dolgozót foglalkoztató közösség jó eredményeket ért el 1969ben. Nagy Pál elnök beszámolójából kitűnt, húszmillió forint értéket termeltek egy esztendő alatt, ötmillióval többet a korábbinál. A hagyományos gyékénytermékek mellett — gyékényszőnyegek, -szatyrok, gyékénnyel kárpitozott székülések — a raffiából, s műraífiából készült divatszatyrok, táskák is keresettek voltak. Műraffiából készült szettjeik, textilkonfekciógyártmányaik ugyancsak nagy érdeklődést váltottak ki. Nyereségük is növekedett, s elérte az 1 millió 300 ezer forintot. Egy másik népes közösség, a Szegedi Szabó Ktsz ugyancsak vasárnap tartotta közgyűlését. Szegeden, a Tisza Szállóban Franczia Lászlóné elriök eredményes munkáról számolhatott be a tagoknak. A szabók szövetkezete — azonos termelői létszámmal — 14 százalékkal nőveítete»; melését az 1068-as eredményhez viszonyítva. Az elmúlt két esztendőben a piaci keresletnek megfelelően új profilt alakítottak ki. Elsősorban sportruházati termékeket, laminált női és férfikabátokat állítottak elő. Termékeik 84 százalékát a belkereskedelemnek adták át. A többi exportra került: Norvégiába és Algériába, a Szovjetunióba és az NDKba. Tevékenységük közel 6 millió forintos nyereséget, s ennek megfelelő részesedést eredményezett. Csapatzászlóátadás Az Egyesült Gyógyszer- és tápszergyár dolgozói a felszabadulási évforduló tiszteletére csapatzászlót adományoztak a BM. tartalékos tisztképző iskolának. A zászlót hétfőn az üzemben ünnepélyesen adták át. Az ünnepségen részt vett Benkei András belügyminiszter is. KEDD, 1970, MÁRCIUS 34. DLm.GYARORmG