Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Kórushangverseny g A Szegedi Tanárképző Főiskola nói kafanak immár hagyományos tavaszi filharmóniai koncertjén ismét o kórusénekles legmagasabb csúcsait meghódító kiváló együttesnek tapsolhatott a Tisza Szálló nagytermének közönsége. A kórus évről évre a végző hallgatók újabb raját bocsát ja ki, helyettük új arcokat látunk, de Kardos • Pál fáradhatatlan nevelőmunkája ebben a szüntelen változás ban is megteremti és . fenntartja a kórus sajár tosan egyéni, varázslatosan szép hangzáskultúráját. Sőt, a kifejező lehetőségek határai egyre szélesednek, amit az idén elsősorban a szoprán szólam fénylő színein, ugyanakkor olvadóan lágy hangvételen fedezhettünk fel. A műsor első részében Palestrina motettáját, s-' reneszánsz és barokk kórusdalokat hallhattunk kristályosan áttetsző, finom hangzásokkal. Bartók négy kórusműve egy-egy- miniatűr remekles Volt. A Bolyongás és a Né láttalak volna, mint a tenger egy cseppje sűrített magába megrendítő sorstragédiákat. Kodály műveiben —. Hajnövesztő, Villő. A 150. genfi zsoltár — kibontakozott a kórus teljes- hangzáspompája, a sejtelmes árnyaktól a. fénylő ragyogásokig. A hangversenyen örömmel hallhattuk a Röpülj páva népdalverseny döntőjébe bejutott Faragó Laura csángó-népdal éneklését. Bódás Péter azok közé a kiváló, hosszú évek óta Szegeden jnűködő művészek közé tartozik, akiket sajnálatosan ritkán hallhatunk koncertpódiumon. Pedig péntek esti fellépése is bebizonyította. hogy mestere hangszerének. Műsora sokoldalúságát bizonyítja, a távol eső zened világok nyelvében egyaránt otthonos. Erdős János FIDELIO °Pera|zemgUeden Gondjaink Az európai zenekultúra költőfejedelmének, Ludwig von Beethoven születésének két évszázados fordulójára a Szegedi Nemzeti Színház operai tagozata a klasszikus mester egyetlen operáját, a Fideliót újította feL Parádés színpadi külsőségek között, minden részletében gondosan kidolgozott előadásban. A pénteki premier hangulati feszültsége méltő volt a remekműhöz. Az operai produkció központjában első helyen szólunk a Szegedi Szimfonikus Zenekarról, élén a stíluson őrködő, kiváló , karmesterrel. Vaszy Viktorral. • A zenekar egészében fel • tűnt a hangzásnak átélésből fiakadó költői szépsége, a színpadot túlharsogó öncélúság . nélküL - Ennek köszönhető a színpadi ének szóvégi -részének világossága, érthetősége. Vaszy Viktor a legnemesebb beethoveni hagyományokat követve valóban a szabadság diadalmas himnuszává emelte a muzsikát, amelyben a dráma feszültségének uralkodó szerepe mellett' a . Lírai epizódok daljátékszKrű könnyedsége sem hiányzott. A színpadi koncepció a zenei kifejezéssel párhuzamosan oldotta meg a Cselekmény korszerűsítését. Versényi Ida gondosan kerülte a „színpadi hatásokat", minden gesztus a .jellemekből nőtt ki. Képszerűségében is megragadó volt a börtön mélyén sínylődök mozgatása és játéka. Megtalálta a főszereplők számára is azt az emberi, természetes mozgásformát és arcjátékot, amely- az oratórium merevsége helyett a színpadi történésbe állított be egyeseket és csoportokat. „a mílueszet az én uonalam Postarablási kísérlet kellékpisztollyal Zsiga László, Szeged, Sárosi utca 5. szám alatt lakó 23 éves fiatalember bűncselekmények sorozatát követte el az idén januárban. Többek között színházi kellékfegyverrel akarta kirabolni a szegedi 8-as számú postahivatalt. — Miért volt szüksége magának minden érőn sok pénzre, miért nem dolgozott? — Kizárólag családi okokat említek. Szüleim elváltak, nem élhettem normális körülmények között... tgy lehettem ennyire antiszociális típus. — Tudom, jónéhány vállalatnál megfordult, s legutóbbi, nagyfai börtönhónapjai után sógora havonta rendszeresen támogatta — Igen, dolgoztam több helyen. A sógorom jóvoltából a közlekedési vállalathoz is felvettek, az igaz, hogy támogatott, figyelemmel kísérte a sorsomat Meg aztán voltam, az elektromos ktsz-ben, meg az olajosoknál is. Az elektromos ktsz nem akart betenni a rádiósokhoz, hát otthagytam. És nézzen rám, hogy bírnék én olyan nehéz melót, mint az olajbányászat? Megpróbáltam én a művészeti vonalat is.! Jártam önképzőkörökbe, például a-Tábor utcába, készítettem. rézkarcokat, domborítást és írogattam. Aztán minden öszekavarodott. A családi körülmények... — Nősülni akart Makón. Menyasszonyának azt mondta, végzett elektrotechnikus, sét ezt az adatot íratta be i« anyakönyvbe. Miért" — Én mindig több akartam lenni. Idegesített, ha nem értékeltek. Gondoltam, majd a házasság után tisztázódik a dolog. Nem tagadom, gyenge akaratú vagyok. De ettől függetlenül tehetséges ember. Tulajdonképpen az a história is azért történt, hogy ne tartsanak senkinek — Milyen história? — Hát, a postaügy. — Elmondaná részletesen? — A színházban — ahova apám révén bejáratos vagyok — szereztem egy kellekpisztolyt. Barátommal január 10-én éppen a Tarjánból jöttem. Aznap lett volna az esküvőm Makón. Utolsó dobás a pénszerzeshez — gondoltam —, ahogy megláttam, azt a postahivatalt Öreg ember ült az ablak mögött, egy bejárat, kihalt környék, mint a krimikben Egyszerűen beléptem, ráfogtam a pisztolyt és azt mondtam: pénzt vagy lövök! De az öreg nem adott, azt mondta, nincs. Gyorsan kimentem és otthon lefeküdtem. — Utána elfogták? — A színházügy után buktam le. Két hangerősítőt kiraktam az ablakon és én. is kiléptem. Tettét észrevették, a színháztól a Móra Ferenc kultúrotthonig üldözték, ahol Gregor József operaénekes utolérte, majd a rendőrség őrizetbe vette. Templomba is betört, ahonnan kelyhet vitt el — Most már mindegy. Mindenért vállalom a felelősséget Ha kijutok, úgyis a művészeti vonalat akarom folytatni. MAÍSTD IFTTVTS A vizek támadásé .. Somogyi Károlyné felvétele Jelenet az clőadasbol. Bal oldalt Karikó Teréz és V adas Kiss László Meglepetés volt a színpadkép, Sándor Lajos remek kompozíciója, amely sötétzöld színével, és tágas arányai v'al egyaránt megfelelt a szóíisztikus jeleneteknek és a teljes együttesnek. Takács Katalin jelmezei a színpadi keretbe illők, mind a rabok csoportjánál, mind az ügyes szereplőknél, a színek helyes megválasztásával, nyomor és ragyogás éles szembeái I í tusával . • ^.itűnoen alitá meg a helyét az énekkar, .ezúttal elsősorban (a vezérkönyv szerint) a férfikar, amelyet Szalay Miklós tanított beázzál az aprólékos gondossággal és biztos muzikalitással, amely minden színpadi munkára alkalmas hangszerré válik a karmester kezében. A színpadi és zenei vonalon értékes segítséget nyújtott Katona Irén és Csala Benedek az asszisztensi helyeken. • Régen hallottunk olyan hangilag, zeneileg és színpadi játékban összehangolt, ízig-vérig drámai teljesítményt, mint Karikó Terézét, Nagyáriája a Leonórák élvonalába emeli. Érződik nála, hogy teljes művészi becsvággyal készült erre a komoly próbatételre. A hangjára szabott szerep minden jelenetét élményszerűen tolmácsolta Ez sikerének titka Mellette a fogházparancsnok Rocco leánya Mancellina emelkedett kl egyéniségének jellemző vonásaival. Berdál Valéria nagy fejlődése első áriájával koronázódik meg. A lírai báj itt a szükséges elmélyüléssel paro6ulva mutatja be a valódi beethoveni figurát. Sinkó György Roccója egységes, művészi produkció, miután nala minden szó és mozdulat a zene átértéséből 'fakad. Az arany hatalmáról zengő áriája amilyen szellemes, olyan őszintén emberi. Fernando miniszterként Gregor József hangja adott külön jelentőséget szerepének. Az emberség és segíteni akarás fűtötte szólamának minden frázisát. Vadas Kiss László Florestánja messze túlszárnyalja a Szegeden hallott elődeit Ragyogó hős tenor ja teljes egeszében emberi kvalitásait hangsúlyozta ki. Áriája bensőjének hű tükre. Példamutató volt a Leonórával és Roccóval való jelenete, amelyt>en a dallamívek egymásba kapcsolódásából érződött a cselekmény lendülete. Rokonszenves Iaquinót állított a színpadra Vargha Róbert, aki játékával és énekével igazolta képességeit. Itt említjük meg az első felvonás csodálatos kvartettjét, megindító bensőségének kivetítéséből egyforma részt kér a négy énekes és a zenekar. Jelentós fejlődést mutatott Halmi László Pizarro szerepében. Hangja lekerekedett. szövege érthető és játéka a fontos jelenetekben kitűnt. Végül ide kívánkozik a férfikar két szólistájának neve: Vincze Pálé és Halmágyí Mihályé. A forró hangulatot már a nyitány teremtette meg És a klasszikus muzsika végig tartotta drámai hatását ós érzelmi telítettségét . | Szatmári Géza A télen szokatlanul elázott az ország déli része. Három hideg hónap alatt Szegeden is 240 milliméter csapadék hullott eső. vagy hó alakjaban. Akik az 'ilyesmit méricskélik, elemezgetik. azt állítják, hogy száz év óta nem volt ilyen nedves es/.tendőfordulónk: csak egyetlen alkalommal jegyeztek fel 200 millimétert a három téli hónapban. Különösen sok a kisebb-nagyobb tótükör Ásotthalom környékén, de másfelé is súlyos gondot okoz a belvizek támadása. Az utóbbi szeles, Itt-ott napsütéses napok rengeteg tócsát félszikkasztottak, a tavaszi vetéseket, talajmunkákat tekintve azonban nem valami rózsás a kilátás. Pedig már tűkön ülnek a földművelők. Szinte óránként szemlélgetik, mustrálgatják a föld partosabb részeit. hogy mikor szikkad meg annyira, hogy géppel rá lehessen menni. És én nem féltem a szövetkezeti gazdákat. Megtalálják a módját annak, hogy kifogjanak az időjáráson és — ha nélhol kicsit késve is — elvessék a mákot, a borsót, s később, kellő talajhőmérséklet ideién a kukoricát is. Volt már arra példa, hogy a növénytermelők kifogyhatatlanok a leleményességben. A negyvenes évek legelején szintén anynvira feljött a talajvíz, hogy ,a nyár heve sem volt képes megemészteni. Vízben aratták a gabonát ezen a . tájékon, természetesen nem kombájnnal, hanem kézi erővel. A férfiak feltűrték térden felül a nadrágot, & a víz színéről kiskaszával suhogtatták le. mindössze néhány centis szalmával a búzakalászokat Volt. ahol ólajtókat. deszkadarabokat, szegeztek össze tutajnak. 6 ezekkel takarították be a tengernyi víz ellenére is beért kenyérnekvalót. Kihordták a partosabb részekre a kévéket. megszárították, aztán jöhetett a cséplőgép. Az élet a munka — bizonyos vagyok benne — idén sem áll meg a földeken. Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy ölhetett kézzel leshetjük a jo szerencsét. A Csongrád megyei téeszgazdálc szívéből beszélt Nieszner Ferenc ez év március 4-én a Parlamentben. Igen. a mezőgazdasági terméshozamok további növekedését nagyon is kétségessé teszik az ország legmélyebb pontjára húzódó tavaszi belvizek, s ezen a helyzeten csak a megyébe tervezett harmadik tiszai vízlépcső megépítésével lehet radikálisan változtatni. Addig Í6 fokozatosan építgetnünk kell a vízgyűjtőket, a csatornákat, hogy az esőzés elálltával minél hamarabb vízmentesítsük a termőföldeket. Még nagyobb bajt csinál a víz az emberi hajlékokban. A fagy elmúltával Szegeden, Szentesen. Vásárhelyen aggasztóan sok vertfalú. illetve vályogból rakott ház rogyott ösbze. 1942-ben téglával alárakták. kátránypapirral elszigetelték az ázott falakat, s legtöbbjük nia is biztonságosan tartja a tetőt, lakni lehet alatta. De most ki számított vizes tavaszra? Legfeljebb azok. akik következtettek rá a tavalyi szárazságból, vagyis körülbelül tudták, hogy ezen a tájon az évi' 500—550 milliméteres csapadéknak törvényszerűen le kell hullnia ha máskor nem. akkor télen. S az élettelenné sárgult. víz ölte vete6ekre raadásul hirtelen súlyosabbá váltak a lakásgondok is. Tető kell az összeomlott házak gazdáinak feie fölé. méghozzá azonnal, s emiatt az évek óta lakásra váró igényjogosultak egy részét további türelemre. muszái inteni. Itt a Tisza alsó folyása mentén mindig számíthatunk a tavaszi aradás. illetve a talajvíz veszélyeire. Éppen ezért a védekezésre szánt Pénzből egy fillért sem 6zabad elspórolnunk. még ha ki is fogunk olykor egy-egy normális szárazságé, tavaszt. Csatornáznunk és epítkeznünk kell úgy. hogy a termeszei i károk miatt se fájjon örökké a fejünk. F. N. L Orosz nyelvi társalgási vetélkedő Tegnap, szombaton, a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban rendbzték a szakközépiskolai diákok orosz nyelvi társalgási versenyét Az MSZBT megyei titkársága, a KISZ megyei bizottsága, valamint a művelődésügyi osztályok szervezésében rendezett verseny színvonalas küzdelmet hozott A népes mezőnyben az első helyet . is- r rnet a szegedi Kórösy József | Közgazdaság Szakközépiskola diákja. Zsák János nyerte. Tanara Lakner Károly. További helyezések: 2. Hrabovszky Éva (Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola), 3. Goda Anna (Közgazdaság Szakközépiskola ipari tagozata, Szeged), 4. Dobó Judit (Hódmezővásárhely, Közgazdaság Szakközépiskola), 3. Borka Etalka (Makó, Közgazdasági Szakközépiskola), 6. Havrán András (Vasútforgalmi Szakközépiskola, Szeged). Az országos döntőbe az első helyezett jutott Az MSZBT megyei titkársága valamennji versenyzőt jubileumi emlékkendővel jutalAazott, míg az első három helyezett a KISZ megyei bizottsága gáláns ajándékaként a nyáron üdülőtábori beutalót kap Ket szövetkezeti közösség: a Szegedi Szerszomkovács Kfsz és a Szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Ktsz tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését. A szerszámkészítő szövetkezet Bajai úti üzemhazában összegyűlt dolgozóknak Haramász András elnök számolt be a múlt évi munkáról. A mérleg visszaesést mutat. Míg 1968-ban közel 27 millió forint, tavaly csak 19 milió 450 ezer forint értéket termeltek meg Ennek A századik tévé A Televíziót a2 iskoláknak akció keretében adták át a Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karának képviselői a forráskúti általános iskola tanulóinak tegnap, szombaton délután a kar dolgozóinak ajándékát, egy nagyképernyős tévékészüléket. A készüléket a kar pedadógusszaSoszervesetének kezdeményezéséra vásárolták a dolgozók. Dr Kalocsa! Dezső egyetemi tanár, dékán átadó szavai után az ajándékot az iskola tanulói ós igazgatója. Szántó Lőrinc köszönte meg Ez a televízió volt az akció századik ajándéka Csongrád megyében. , zárók okául többek között a külkereskedelemnek tett 4 milliós árengedményt jelölte meg a beszámoló. Sokat jelent azonban az is, hogy csökkent a szövetkezetben a termelékenyseg. Végeredményben a tavaly előtti 630 ezernél jóval kevesebbet; 250 ezer forint összeget osz'hattak szét a közgyűlés alkalmabóL Korábban már beszámoLtunk azokról a nehézségekről, melyekkel — gazdálkodási, szervezési hibákból, veszteséges gyártásból adódóan — a Nívó Ktsz küzdött tavaly. Ennek megfelelően itt is a korábbinál kisebb osztalékot tudtak adni a tagoknak; 314 ezer forint került kiosztásra a mérlegzárás alkalmából. Gondokról szólt a szövetkezet elnökének, Halmi Imrének beszámolója Ugyanis bizonytalanná vált annak a nagyarányú beruházásnak a folytatása, amelyhez hozzákezdtek. Nehézségeik áthidalásához az OKISZ-tól kértek segítséget. VASÁRNAP, 1970. MÁRCIUS 22. DÉLMAGYARORSZAG 11