Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Kórushang­verseny g A Szegedi Tanárképző Fő­iskola nói kafanak immár hagyományos tavaszi filhar­móniai koncertjén ismét o kórusénekles legmagasabb csúcsait meghódító kiváló együttesnek tapsolhatott a Tisza Szálló nagytermének közönsége. A kórus évről évre a végző hallgatók újabb raját bocsát ja ki, helyettük új arcokat látunk, de Kardos • Pál fáradhatatlan nevelő­munkája ebben a szüntelen változás ban is megteremti és . fenntartja a kórus sajár tosan egyéni, varázslatosan szép hangzáskultúráját. Sőt, a kifejező lehetőségek ha­tárai egyre szélesednek, amit az idén elsősorban a szoprán szólam fénylő szí­nein, ugyanakkor olvadóan lágy hangvételen fedezhet­tünk fel. A műsor első részében Pa­lestrina motettáját, s-' rene­szánsz és barokk kórusdalo­kat hallhattunk kristályosan áttetsző, finom hangzások­kal. Bartók négy kórusmű­ve egy-egy- miniatűr remek­les Volt. A Bolyongás és a Né láttalak volna, mint a tenger egy cseppje sűrített magába megrendítő sorstra­gédiákat. Kodály műveiben —. Hajnövesztő, Villő. A 150. genfi zsoltár — kibontako­zott a kórus teljes- hangzás­pompája, a sejtelmes ár­nyaktól a. fénylő ragyogáso­kig. A hangversenyen öröm­mel hallhattuk a Röpülj pá­va népdalverseny döntőjé­be bejutott Faragó Laura csángó-népdal éneklését. Bódás Péter azok közé a kiváló, hosszú évek óta Sze­geden jnűködő művészek kö­zé tartozik, akiket sajnála­tosan ritkán hallhatunk koncertpódiumon. Pedig péntek esti fellépése is be­bizonyította. hogy mestere hangszerének. Műsora sok­oldalúságát bizonyítja, a tá­vol eső zened világok nyel­vében egyaránt otthonos. Erdős János FIDELIO °Pera|zemgUeden Gondjaink Az európai zenekultúra költőfejedelmének, Ludwig von Beethoven születésének két évszázados fordulójára a Szegedi Nemzeti Színház operai tagozata a klasszikus mester egyetlen operáját, a Fideliót újította feL Pará­dés színpadi külsőségek kö­zött, minden részletében gondosan kidolgozott elő­adásban. A pénteki premier hangulati feszültsége méltő volt a remekműhöz. Az operai produkció köz­pontjában első helyen szó­lunk a Szegedi Szimfonikus Zenekarról, élén a stíluson őrködő, kiváló , karmesterrel. Vaszy Viktorral. • A zenekar egészében fel • tűnt a hangzásnak átélésből fiakadó költői szépsége, a színpadot túlharsogó öncé­lúság . nélküL - Ennek köszön­hető a színpadi ének szóvé­gi -részének világossága, ért­hetősége. Vaszy Viktor a legnemesebb beethoveni ha­gyományokat követve való­ban a szabadság diadalmas himnuszává emelte a muzsi­kát, amelyben a dráma fe­szültségének uralkodó sze­repe mellett' a . Lírai epizó­dok daljátékszKrű könnyed­sége sem hiányzott. A színpadi koncepció a zenei kifejezéssel párhuza­mosan oldotta meg a Cse­lekmény korszerűsítését. Ver­sényi Ida gondosan kerülte a „színpadi hatásokat", minden gesztus a .jellemek­ből nőtt ki. Képszerűségé­ben is megragadó volt a börtön mélyén sínylődök mozgatása és játéka. Meg­találta a főszereplők szá­mára is azt az emberi, ter­mészetes mozgásformát és arcjátékot, amely- az orató­rium merevsége helyett a színpadi történésbe állított be egyeseket és csoportokat. „a mílueszet az én uonalam Postarablási kísérlet kellékpisztollyal Zsiga László, Szeged, Sá­rosi utca 5. szám alatt lakó 23 éves fiatalember bűncse­lekmények sorozatát követ­te el az idén januárban. Többek között színházi kel­lékfegyverrel akarta kira­bolni a szegedi 8-as számú postahivatalt. — Miért volt szüksége magának minden érőn sok pénzre, miért nem dolgo­zott? — Kizárólag családi oko­kat említek. Szüleim elvál­tak, nem élhettem normális körülmények között... tgy lehettem ennyire antiszociá­lis típus. — Tudom, jónéhány vál­lalatnál megfordult, s leg­utóbbi, nagyfai börtönhó­napjai után sógora havonta rendszeresen támogatta — Igen, dolgoztam több helyen. A sógorom jóvoltá­ból a közlekedési vállalat­hoz is felvettek, az igaz, hogy támogatott, figyelem­mel kísérte a sorsomat Meg aztán voltam, az elektromos ktsz-ben, meg az olajosok­nál is. Az elektromos ktsz nem akart betenni a rádió­sokhoz, hát otthagytam. És nézzen rám, hogy bírnék én olyan nehéz melót, mint az olajbányászat? Megpróbál­tam én a művészeti vonalat is.! Jártam önképzőkörökbe, például a-Tábor utcába, ké­szítettem. rézkarcokat, dom­borítást és írogattam. Az­tán minden öszekavarodott. A családi körülmények... — Nősülni akart Makón. Menyasszonyának azt mond­ta, végzett elektrotechnikus, sét ezt az adatot íratta be i« anyakönyvbe. Miért" — Én mindig több akar­tam lenni. Idegesített, ha nem értékeltek. Gondoltam, majd a házasság után tisztá­zódik a dolog. Nem taga­dom, gyenge akaratú va­gyok. De ettől függetlenül tehetséges ember. Tulajdon­képpen az a história is azért történt, hogy ne tart­sanak senkinek — Milyen história? — Hát, a postaügy. — Elmondaná részletesen? — A színházban — ahova apám révén bejáratos va­gyok — szereztem egy kel­lekpisztolyt. Barátommal ja­nuár 10-én éppen a Tarján­ból jöttem. Aznap lett vol­na az esküvőm Makón. Utolsó dobás a pénszerzes­hez — gondoltam —, ahogy megláttam, azt a postahiva­talt Öreg ember ült az ab­lak mögött, egy bejárat, ki­halt környék, mint a kri­mikben Egyszerűen belép­tem, ráfogtam a pisztolyt és azt mondtam: pénzt vagy lövök! De az öreg nem adott, azt mondta, nincs. Gyorsan kimentem és ott­hon lefeküdtem. — Utána elfogták? — A színházügy után buktam le. Két hangerősítőt kiraktam az ablakon és én. is kiléptem. Tettét észrevették, a szín­háztól a Móra Ferenc kul­túrotthonig üldözték, ahol Gregor József operaénekes utolérte, majd a rendőrség őrizetbe vette. Templomba is betört, ahonnan kelyhet vitt el — Most már mindegy. Mindenért vállalom a fele­lősséget Ha kijutok, úgyis a művészeti vonalat akarom folytatni. MAÍSTD IFTTVTS A vizek támadásé .. Somogyi Károlyné felvétele Jelenet az clőadasbol. Bal oldalt Karikó Teréz és V adas Kiss László Meglepetés volt a színpad­kép, Sándor Lajos remek kompozíciója, amely sötét­zöld színével, és tágas ará­nyai v'al egyaránt megfelelt a szóíisztikus jeleneteknek és a teljes együttesnek. Ta­kács Katalin jelmezei a szín­padi keretbe illők, mind a rabok csoportjánál, mind az ügyes szereplőknél, a színek helyes megválasztásával, nyomor és ragyogás éles szembeái I í tusával . • ^.itűnoen alitá meg a he­lyét az énekkar, .ezúttal el­sősorban (a vezérkönyv szerint) a férfikar, amelyet Szalay Miklós tanított beáz­zál az aprólékos gondosság­gal és biztos muzikalitással, amely minden színpadi mun­kára alkalmas hangszerré válik a karmester kezében. A színpadi és zenei vonalon értékes segítséget nyújtott Katona Irén és Csala Be­nedek az asszisztensi helye­ken. • Régen hallottunk olyan hangilag, zeneileg és színpa­di játékban összehangolt, ízig-vérig drámai teljesít­ményt, mint Karikó Terézét, Nagyáriája a Leonórák él­vonalába emeli. Érződik ná­la, hogy teljes művészi becs­vággyal készült erre a ko­moly próbatételre. A hang­jára szabott szerep minden jelenetét élményszerűen tol­mácsolta Ez sikerének tit­ka Mellette a fogházpa­rancsnok Rocco leánya Man­cellina emelkedett kl egyé­niségének jellemző vonásai­val. Berdál Valéria nagy fejlődése első áriájával ko­ronázódik meg. A lírai báj itt a szükséges elmélyüléssel paro6ulva mutatja be a va­lódi beethoveni figurát. Sin­kó György Roccója egységes, művészi produkció, miután nala minden szó és mozdu­lat a zene átértéséből 'fakad. Az arany hatalmáról zengő áriája amilyen szellemes, olyan őszintén emberi. Fer­nando miniszterként Gre­gor József hangja adott kü­lön jelentőséget szerepének. Az emberség és segíteni aka­rás fűtötte szólamának min­den frázisát. Vadas Kiss László Flores­tánja messze túlszárnyalja a Szegeden hallott elődeit Ra­gyogó hős tenor ja teljes ege­szében emberi kvalitásait hangsúlyozta ki. Áriája ben­sőjének hű tükre. Példamu­tató volt a Leonórával és Roccóval való jelenete, amelyt>en a dallamívek egy­másba kapcsolódásából ér­ződött a cselekmény lendü­lete. Rokonszenves Iaquinót ál­lított a színpadra Vargha Róbert, aki játékával és éne­kével igazolta képességeit. Itt említjük meg az első fel­vonás csodálatos kvartettjét, megindító bensőségének ki­vetítéséből egyforma részt kér a négy énekes és a ze­nekar. Jelentós fejlődést mu­tatott Halmi László Pizarro szerepében. Hangja lekere­kedett. szövege érthető és játéka a fontos jelenetekben kitűnt. Végül ide kívánko­zik a férfikar két szólistá­jának neve: Vincze Pálé és Halmágyí Mihályé. A forró hangulatot már a nyitány teremtette meg És a klasszikus muzsika végig tartotta drámai hatását ós érzelmi telítettségét . | Szatmári Géza A télen szokatlanul el­ázott az ország déli része. Három hideg hónap alatt Szegeden is 240 milliméter csapadék hullott eső. vagy hó alakjaban. Akik az 'ilyesmit méricskélik, ele­mezgetik. azt állítják, hogy száz év óta nem volt ilyen nedves es/.tendőfordulónk: csak egyetlen alkalommal jegyeztek fel 200 millimé­tert a három téli hónap­ban. Különösen sok a ki­sebb-nagyobb tótükör Ásott­halom környékén, de más­felé is súlyos gondot okoz a belvizek támadása. Az utóbbi szeles, Itt-ott nap­sütéses napok rengeteg tó­csát félszikkasztottak, a ta­vaszi vetéseket, talajmun­kákat tekintve azonban nem valami rózsás a ki­látás. Pedig már tűkön ülnek a földművelők. Szinte órán­ként szemlélgetik, mustrál­gatják a föld partosabb ré­szeit. hogy mikor szikkad meg annyira, hogy géppel rá lehessen menni. És én nem féltem a szövetkezeti gazdákat. Megtalálják a módját annak, hogy kifog­janak az időjáráson és — ha nélhol kicsit késve is — elvessék a mákot, a borsót, s később, kellő talajhőmér­séklet ideién a kukoricát is. Volt már arra példa, hogy a növénytermelők ki­fogyhatatlanok a lelemé­nyességben. A negyvenes évek legelején szintén any­nvira feljött a talajvíz, hogy ,a nyár heve sem volt képes megemészteni. Víz­ben aratták a gabonát ezen a . tájékon, természetesen nem kombájnnal, hanem kézi erővel. A férfiak fel­tűrték térden felül a nad­rágot, & a víz színéről kis­kaszával suhogtatták le. mindössze néhány centis szalmával a búzakalászo­kat Volt. ahol ólajtókat. deszkadarabokat, szegeztek össze tutajnak. 6 ezekkel takarították be a tenger­nyi víz ellenére is beért kenyérnekvalót. Kihordták a partosabb részekre a ké­véket. megszárították, az­tán jöhetett a cséplőgép. Az élet a munka — bi­zonyos vagyok benne — idén sem áll meg a földe­ken. Ez azonban koránt­sem azt jelenti, hogy ölhe­tett kézzel leshetjük a jo szerencsét. A Csongrád me­gyei téeszgazdálc szívéből beszélt Nieszner Ferenc ez év március 4-én a Parla­mentben. Igen. a mezőgaz­dasági terméshozamok to­vábbi növekedését nagyon is kétségessé teszik az or­szág legmélyebb pontjára húzódó tavaszi belvizek, s ezen a helyzeten csak a megyébe tervezett harma­dik tiszai vízlépcső megépí­tésével lehet radikálisan változtatni. Addig Í6 foko­zatosan építgetnünk kell a vízgyűjtőket, a csatornákat, hogy az esőzés elálltával minél hamarabb vízmente­sítsük a termőföldeket. Még nagyobb bajt csinál a víz az emberi hajlékok­ban. A fagy elmúltával Szegeden, Szentesen. Vá­sárhelyen aggasztóan sok vertfalú. illetve vályogból rakott ház rogyott ösbze. 1942-ben téglával alárak­ták. kátránypapirral elszi­getelték az ázott falakat, s legtöbbjük nia is bizton­ságosan tartja a tetőt, lak­ni lehet alatta. De most ki számított vizes tavaszra? Legfeljebb azok. akik kö­vetkeztettek rá a tavalyi szárazságból, vagyis körül­belül tudták, hogy ezen a tájon az évi' 500—550 mil­liméteres csapadéknak tör­vényszerűen le kell hull­nia ha máskor nem. akkor télen. S az élettelenné sár­gult. víz ölte vete6ekre ra­adásul hirtelen súlyosabbá váltak a lakásgondok is. Tető kell az összeomlott házak gazdáinak feie fölé. méghozzá azonnal, s emiatt az évek óta lakásra váró igényjogosultak egy részét további türelemre. muszái inteni. Itt a Tisza alsó folyása mentén mindig számítha­tunk a tavaszi aradás. il­letve a talajvíz veszélyei­re. Éppen ezért a védeke­zésre szánt Pénzből egy fil­lért sem 6zabad elspórol­nunk. még ha ki is fogunk olykor egy-egy normális szárazságé, tavaszt. Csator­náznunk és epítkeznünk kell úgy. hogy a termeszei i károk miatt se fájjon örök­ké a fejünk. F. N. L Orosz nyelvi társalgási vetélkedő Tegnap, szombaton, a sze­gedi Radnóti Miklós Gimná­ziumban rendbzték a szak­középiskolai diákok orosz nyelvi társalgási versenyét Az MSZBT megyei tit­kársága, a KISZ megyei bizottsága, valamint a mű­velődésügyi osztályok szer­vezésében rendezett verseny színvonalas küzdelmet ho­zott A népes mezőny­ben az első helyet . is- r rnet a szegedi Kórösy József | Közgazdaság Szakközépis­kola diákja. Zsák János nyerte. Tanara Lakner Ká­roly. További helyezések: 2. Hrabovszky Éva (Tömör­kény István Gimnázium és Szakközépiskola), 3. Goda Anna (Közgazdaság Szak­középiskola ipari tagozata, Szeged), 4. Dobó Judit (Hódmezővásárhely, Köz­gazdaság Szakközépiskola), 3. Borka Etalka (Makó, Köz­gazdasági Szakközépiskola), 6. Havrán András (Vasútfor­galmi Szakközépiskola, Sze­ged). Az országos döntőbe az első helyezett jutott Az MSZBT megyei titkár­sága valamennji versenyzőt jubileumi emlékkendővel jutalAazott, míg az első há­rom helyezett a KISZ me­gyei bizottsága gáláns aján­dékaként a nyáron üdülőtá­bori beutalót kap Ket szövetkezeti közösség: a Szegedi Szerszomkovács Kfsz és a Szegedi Nívó Fa­ipari és Játékkészítő Ktsz tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését. A szerszámkészítő szövet­kezet Bajai úti üzemhazá­ban összegyűlt dolgozóknak Haramász András elnök szá­molt be a múlt évi munká­ról. A mérleg visszaesést mutat. Míg 1968-ban közel 27 millió forint, tavaly csak 19 milió 450 ezer forint ér­téket termeltek meg Ennek A századik tévé A Televíziót a2 iskoláknak akció keretében adták át a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karának képviselői a forráskúti általános isko­la tanulóinak tegnap, szom­baton délután a kar dolgo­zóinak ajándékát, egy nagy­képernyős tévékészüléket. A készüléket a kar pedadógus­szaSoszervesetének kezdemé­nyezéséra vásárolták a dol­gozók. Dr Kalocsa! Dezső egyetemi tanár, dékán át­adó szavai után az ajándé­kot az iskola tanulói ós igazgatója. Szántó Lőrinc köszönte meg Ez a televízió volt az ak­ció századik ajándéka Csong­rád megyében. , zárók okául többek között a kül­kereskedelemnek tett 4 mil­liós árengedményt jelölte meg a beszámoló. Sokat je­lent azonban az is, hogy csökkent a szövetkezetben a termelékenyseg. Végered­ményben a tavaly előtti 630 ezernél jóval kevesebbet; 250 ezer forint összeget osz'­hattak szét a közgyűlés al­kalmabóL Korábban már beszámoL­tunk azokról a nehézségek­ről, melyekkel — gazdálko­dási, szervezési hibákból, veszteséges gyártásból adó­dóan — a Nívó Ktsz küzdött tavaly. Ennek megfelelően itt is a korábbinál kisebb oszta­lékot tudtak adni a tagok­nak; 314 ezer forint került kiosztásra a mérlegzárás al­kalmából. Gondokról szólt a szövetkezet elnökének, Hal­mi Imrének beszámolója Ugyanis bizonytalanná vált annak a nagyarányú beru­házásnak a folytatása, amelyhez hozzákezdtek. Ne­hézségeik áthidalásához az OKISZ-tól kértek segítséget. VASÁRNAP, 1970. MÁRCIUS 22. DÉLMAGYARORSZAG 11

Next

/
Thumbnails
Contents